Esti Hírlap, 1975. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1975-12-28 / 302. szám
Nők az ókori keleten A CORVINA ÚJ KÖNYVEI A szülő anyaistennő — az őskor hitvilágának jellegzetes szimbóluma — állatokkal díszített trónján ül, s így szüli gyermekét, az ,,életet”. "Ennek, az időszámításunk előtt 5800-ból származó agyagszobrocskának a képe illusztrálja elsőként azt a szép albumot, amely A nő az ókori keleten címmel nemrég jelent meg a Corvina gondozásában. Szerzője, Jine Seibert NDK-beli művészettörténész, nagy területet foglal össze, legrégibb forrásai az időszámítás előtti kilencedik évezredig nyúlnak vissza és időszámításunk hetedik századával, a Szászanida Birodalom bukásával fejezi be az áttekintést. A legnagyobb hangsúlyt a tulajdonképpeni ókori ketet kapja — az írott történelem kezdetétől a Nagy Sándor koráig terjedő idő. Az albumot 112 fekete-fehér és színes kép illusztrálja. A szövegrészt Székely András fordította magyarra. A kiadó másik újdonsága Rácz Endre és Bereczki Gábor Észtország című kötete. Bereczki Gábor nyelvész az észt művelődéstörténet legfontosabb vonásait vázolja fel tanulmányában, elsőként foglalva össze magyarul az észt kultúrát. Rácz Endre fotóművész bejárta Észtország minden zegét-zugát. Képei éppúgy elénk varázsolják a tallinni középkori házakat, mint a postautak jellegzetes épületeit, a huszadik század szobrait és a népművészet színes főkötőit. A kiadó Festők sorozatában látott napvilágot a Mednyánszky-kötet. Egri Mária művészettörténész tanulmánya a századforduló egyiklegszuggesztívebb magyar művészének életét és munkásságát mutatja be. A rádió karácsonyi programja színes, változatos volt. Ahogy emlegetni szokás, mindenki megtalálhatta a kedvére való műsorszámot, a három napban a versösszeállítás és a magyar nóta, a könnyűzene, a komolyzenei program, a riport és hangjáték körülbelül azonos arányban szerepelt. Kérdezhetnénk ugyan, hogy a sok ismétlés helyett miért nem iktattak több eredeti felvételt az adásba, de ilyenkor megbocsátóbb, engedékenyebb a hallgató, s bizonyára arra gondol, hogy ezeket a műsorszámokat már az új esztendőre tartogatják. Jómagam három adást kísértem igazán figyelemmel. Karácsony első napján jelentkezett a Csillagszóró, a Rádió ünnepi kívánságműsora. A több mint háromórás összeállításban neves tudósok, mint például Ortutay Gyula és Sárkány profeszszor, színművészek, például Avar István és Fereki Sári, tízgyerekes munkásasszony, állami díjas asszonybrigád, szövetkezeti elnökhelyettes, amerikai űrhajós és szovjet filmszínésznő sorolták elő az ünneppel kapcsolatos élményeiket, gondolataikat. E műsor úgy volt ünnepi hangulatú és emelkedett, hogy közben egy pillanatra sem vált érzelgőssé. A másik összeállítás — Peterdi Pál és Szepesi György műsora — az év nevezetes sporttörténeteit elevenítette fel hazai és külföldi tudósítók részvételével, segítségével. A program legfőbb vonzereje a könnyedség, a vibráló mozgalmasság volt. A harmadik, úgy vélem, igazi ajándék; a Magyar Rádió Karinthy-színpada tegnap este tűzte műsorára Boccaccio Dekameronjának első részét. Természetesen — nem tudom, volt-e már példa rá a rádiózás történetében — szigorúan 18 éven felülieknek! A különböző történetekben egy-egy jól pergő minihangjáték rejtezik. Horváth Tivadar rendező és a kitűnően válogatott színészgárda igen plasztikusan hozta elénk a sikamlósan szellemes sztorikat. A Dekameron második része ma 22.20 perctől hallható a Kossuth-rádióban. (harangozó) A FILM LEGENDÁJA Mozdonyok és nézők Nyolcvanéves a mozi Éppen ma nyolcvan esztendeje, a Boulevard des Capucines sarkán, a Grand Cafe alagsori helyiségében, belépődíj ellenében megkezdődött a Lumiére fivérek filmjének első vetítése. Megszületett a mozi. A lovak Miért éppen innen számolják? Olyan sok és érdekes előzménye van, hogy igazán kár elfelejteni, mi minden történt azelőtt, mielőtt a Grand Cafe helyiségében a nézők sikoltozva felugráltak székükről, mert azt látták, hogy a vásznon szembe jön velük a vonat, s úgy gondolták, mindjárt el is gázolja őket. Miért nem Muybridge kísérleteitől tartjuk számon a filmet? A derék fényképészt ugyanis egy angol származású kaliforniai milliomos egy fogadás eldöntésére kérte fel. A fogadás tárgya az volt, vajon a lovak ügetés, illetve vágta "közben felemelik-e mind a négy lábukat a levegőbe, van-e olyan pillanat, amikor nem érik a földet? Muybridge munkához látott, s bár nem éppen gyorsan, több évi próbálkozás után azt eszelte ki, hogy egy hosszú fallal szemben felállított 24 kis sötétkamrát, egy-egy fényképezőgéppel, s bennük egy-egy operatőrrel. Minden géptől egy zsinór vezetett a szemben levő falig. Elindítottak egy lovat, ő az a lábaival sorra eltépte a zsinegeket, amivel egyidejűleg exponálta a nedves lemezeket, amelyeket sípszóra helyeztek a gépekbe az operatőrök. (Pár perc múltán a lemezek megszáradtak, használhatatlanná váltak, ezért kellett sípszóval jelezniük az operatőröknek az indulás előtt.) A filmtörténeti legenda szerint a kísérlet közben még olyan mulatságos baleset is történt, hogy erős volt a zsineg, a ló lába nem tudta elszakítani, hanem magával rántotta gépestől, házikóstól, operatőröstől együtt... Vagy miért nem eredeztetik a filmet Marey kísérleteitől, aki először grafikai úton próbálta rögzíteni egy kormos lapra az állatok mozgását? Amikor megismerkedett Muybridge technikájával, akkor szerkesztett egy olyan „fotópuskát”, tehát egy olyan fényképezőgépet, amellyel a perc tört részei alatt is tudott újabb és újabb kockákat exponálni. A gyalogló ember, a bokszolók, a repülő madár, a gyík — ezek voltak Marey témái, s már a mezítelenség is megjelent, hiszen egy fürdőző nőről is készített ilyen mozgásváltoztató sorozatot. A filmtörténelem még Edison találmányát sem vette figyelembe, pedig ő már perforált filmszalagot használt, csak éppen vászon helyett először egy dobozba kellett kukucskálni, ott lehetett a remegő képeket, igen kis méretben megtekinteni. Ezzel szemben Lumiére-ék bemutatója a Grand Caféban immár hivatalosan is a film születésnapja a világ számára. Alighanem éppen a közönség és a belépődíj tettet azzá. A film nyolc évtizedes története a technikai találmány olyan példátlan elterjedéséről tanúskodik, amely ez alatt a viszonylag rövid időalatt az emberiség kultúráját forradalmasította. Megmaradt pusztán technikai segédeszköznek is a tudomány szolgálatában, de igazi hivatását a közönséggel való kapcsolatában találta meg. Alig van még az emberiség történetének olyan művészeti jelensége, amely ilyen rövid idő alatt enynyire mélyrehatóan beleszólt volna az emberek képzelet- és tudatvilágába, húsz filmet vetítenek majd a pécsi mozikban. Ez alkalommal nem lesz zsűri, nem lesznek díjak. A filmkritikusok díját adják át Pécsett, de annak odaítéléséről is már előzőleg, Budapesten dönt a filmkritikusok szokásos évi tanácskozása. □ VJACSESZLAV TYIHONOV gyermekfilmben vállalt főszerepet. A feketefülű fehér Rim című film a Makszim Gorkij Gyermek- és Ifjúsági Filmstúdióban készül S£ Rosztovszkij rendezésében. □ KÖZSZEMÉREM címmel, négy epizódból álló filmvígjáték készül, négy világhírű olasz filmművész — Monica Vitti, Alberto Sordi, Nino Manfredi és Paolo Villaggio — rendezésében. Pécsi szemle Ámbár az utóbbi időben mintha valami baj lenne a film és a közönség kapcsolatával. Külföldön is, Magyarországon is. Közismert, hogy az elmúlt évtizedekben világszerte hány mozit csuktak be, és az is eléggé köztudott, hogy Magyarországon az 1980-as látogatottsági csúcshoz képest 50 százalékkal esett vissza az évenként mozijegyet vásárlók száma. Persze, a televízió! — vághatja rá erre bárki. Valóban, ha valaki meg tudná számolni a televízión bemutatott filmek nézőit, akkor alighanem olyan csillagászati szám jönne ki, amely azt bizonyítaná, hogy az emberek soha nem látott mértékben éppen manapság néznek filmet. Ez azonban nem vigasztaló sem a mozisok, sem a filmművészek számára, akik keresik a helyüket, lehetőségeiket a megváltozott körülmények között. Néhány nap múlva Pécsett játékfilmszemle kezdődik, amelyen bemutatják az 1975-ben készült produkciókat. Olyanokat is, amelyek már készen vannak, de még nem kerültek a közönség elé. Több mint Viták A szemlének ezt az újfajta megszervezését éppen az indokolja, hogy mindenki, aki a bűvös hatású celluloidszalag körül foglalatoskodik hazánkban, az a közönséghez való kapcsolódások útjait-módjait keresse. Ezért négy vitát is rendeznek Pécsett, három nap alatt. Az összefoglaló plenáris tanácskozásnak pontosan ez a témája: a magyar film és a közönség kapcsolata. Bernáth László • Csak egy kurta esztendeje, 1974 decemberében jelent meg a Kortársban Sütő András elbeszélése, a Kék álhalál. 1975 decemberének karácsony estéjén pedig Kis ember születik címmel már láthattuk színes tévéjáték-változatát is. Elismeréssel nyugtázzuk, hogy a TV ilyerten s fürgén nyitotta rá szemét az élő magyar irodalom egyik friss gyöngyszemére. Ennél is örvendetesebb, hogy nemcsak a jó szándékot és a gyorsaságot dicsérhetjük ilyen jó szívvel, hanem a megvalósításnak is elégedetten adózhatunk. A tévéjáték megőrizte az eredeti elbeszélés törékeny szépségét, fűtött izgalmát, a maga műfajában egyenértékűvé vált a novellával. Szűcs Andor, mint nemrég Gorkij Az árulóját, a Sütő-szöveget is hibátlanul alkalmazta televízióra, Dömölky János rendezése pedig a Magyar Televíziónak fennállása óta egyik legszebb tévéjátékát eredményezte. Pedig ez az oratóriumszerű, balladás megoldás veszélyes buktatókat rejt. A proletkuitos szavalókórus idejét múlta közegében könnyen jöhet létre szépelgés, vagy visszatetszően harsány dübörgés. Szerencsére nem ez történt. A stilizáltan egyforma ruhába öltöztetett női és férfi szereplők csak egy-egy járással, apró gesztussal, arcmozdulattal, szinte észrevétlenül, de felemelően játszottak, belefeledkezve a szöveg drámaiságába, ebbe a humort, bánatot, szorongást, örömöt, csüggedést, reménységet kifejező, poétikus prózába. Láthatóan élvezték, hogy ilyen igaz, katarktikus történetet tolmácsolhatnak, ily szépséges nyelven. Szemes Mari és Horváth Sándor már jó ideje színészeink élvonalában foglalják el az őket méltón megillető helyet. Az itt nyújtott anya- és apaalakításukkal tovább öregbítették művészi rangjukat. Nagyszerű volt Avar István írója, Haumann Péter, Szirtes Ádám meg az öszszes többi szereplő is kiválóan oldotta meg feladatát. A bibliai szépségű, színes képek operatőre Illés János volt. (barabás) • Milyen ember Dér János nyugdíjas bányász, akinek portréfilmjével indult A munkapad nagy öregei című sorozat? Ahogyan Esztergom és Dorog környékét, az Annavölgyi bányát bemutatta, abból „ azonnal megérezhető volt, hogy olyan, aki nemcsak szereti, hanem nagyon alaposan ismeri is a földet, ahol él, s a föld belsejét, ahol 35 évet dolgozott. A szépségét, a veszélyét, a ridegségét és könyörtelenségét, közösségét összetartó erejét annak, amit úgy mondunk: bányászsors. A „munkapad nagy öregje” — egyébként az öregségtől távol áll még—, nem hozakodott elő sikereivel, nem sorolta feltehetően kiváló eredményeit. De az bizonyos, hogy mint mondani szokás, a kisujjában van mindaz, amit tudni lehet a bányáról, a bányaművelésről, s azok életformájáról, akik ezt a szakmát választották. És nem is csak közvetlen környezetére vonatkoztatva, egy-egy félmondata elárulta, hogy ennél jóval tágabb horizontig látja be a bányászat dolgait. Ahogy emlékeiből elénk rakott néhányat, az érzékletes, pontos és frappáns fogalmazásmódból, olyannak mutatkozott meg, aki érzi magában a természettel szoros kapcsolatban, sőt, közvetlen függőségben élő ember kifinomult érzékét az elemek „viselkedésével” szemben. Ennyit mutatott meg Pásztor Ferenc és Szűcs László filmje Dér János portréjából. Azt csak sejtenünk lehetett, hogy valójában milyen színes egyéniség, pompás beszélgetőpartner, a távolságtartó, személytelen és egyirányú riporteri érdeklődés ugyanis — sajnálatunkra — nem nyitott megfelelő teret a teljes ember bemutatásához. (be) Javában áll a vakáció. A nagy- és kisdiákoknak ezekben a napokban több idejük jut játékra, szórakozásra, olvasásra. Bizonyára sokan felkeresik a pesterzsébeti Csili Művelődési Ház nemrégiben nyílt hatezer kötetes gyermekkönyvtárát, amelyben az olvasás mellett játszani is lehet, mivel különböző társasjátékok is rendelkezésre állnak. (MTI fotó : Fehér felv.) JANUÁR! KISFILMPROGRAM SZERELMI VARÁZSLÁSOK Papp Ferenc fényképezett A számos nagy sikerű néprajzi film alkotója szerint a ma falun és tanyán élők tudatában összekeveredett a magyar pogánykori és a keresztény hit hiedelemvilága. Az utóbbi évtizedekben a természettudományos ismeretek gyors terjedése, az iskolai nevelés meggyorsította azt a folyamatot, amelyben a babonás hiedelmek elemeikre hullanak szét. A film ezt dokumentálja, s egyúttal segíteni kíván a helyes felfogás kialakításában. A Velencei-tó történetét dolgozta fel Lőrinc József Egy tó újjászületése című alkotásában. Azt kutatja, hogy a természeti és a civilizációs egyensúly miként teremthető meg, és hogyan állandósítható. A csecsemőkortól az iskoláskorig tartó fejlődési folyamatban elemzi az emberi megismerés alapvető sajátosságait Czigány Tamás Térszemléletünk kialakítása című munkájában. Ifj. Schiffer Pál Kirakat címmel rendezett dokumentumfilmet, amelyben arra keres választ, hogy Budapest , üzleteiben meg lehet-e vásárolni a kívánt ruhaneműt. Azt is kutatja, van-e feszültség a ruházati ipar, a belkereskedelem és a vevők kívánsága között. A XII. ejtőernyős világbajnokság látványos küzdelmét idézi fel Ég és föld között címmel Takács Gábor alkotása. A januári műsorban számos külföldi rövidfilmet is láthatnak a mozinézők. A Tüskék című román rajzfilm apró emberi gyarlóságokról szól; a Karlovy Vary-i sétányok című csehszlovák alkotás a híres fürdőhely életét, jellegzetes műemlékeit mutatja be. A Mindenkori győzelem kubai film, a Kopernikusz színes lengyel alkotás, a Híd a Drinán színes jugoszláv dokumentumfilm, a Csak felnőtteknek! pedig színes szovjet alkotás. (MTI) 1976 első rövidfilmjei közül kiemelkedőnek ígérkezik a Szerelmi varázslások, amelyet Moldován Domokos írt és rendezett. □ ROOSEVELT ELNÖKÖT formálja meg Innokentyij Szmoktunovszkij, az egyik legtöbbet foglalkoztatott szovjet színész A cél kiválasztása című filmben. HEGEL-KÉZIRATOK Elveszettnek hitt Hegel-kéziratokra bukkantak a tudósok egy nyugat-berlini könyvtárban. A nagy német filozófus előadásvázlatai Moriz Haupt nyelvész hagyatékában voltak és véletlenül kerültek elő.