Esti Hírlap, 1976. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

IRÁNNAK Divatárukért magyar gépek A Konsumex Külkereske­delmi Vállalat bevásárló­delegációja a napokban tért haza Iránból, ahol csaknem 3,5 millió dollárért ruháza­ti cikkeket vásárolt. Az irá­ni jersey- és gyapjúszöve­tek, kötöttáruk és cipők a következő hónapokban ke­rülnek a hazai üzletekbe. A külkereskedelmi válla­lat egyúttal hároméves szer­ződést is előkészített az irá­ni exportfejlesztési köz­ponttal. Eszerint a fogyasz­tási cikkekért hazánk töb­bek között cipőipari gépe­ket, papír- és vegyipari ter­mékeket szállít majd Irán­ba. A most létrejött export- és importmegállapodás az eddigi legnagyobb ilyen jel­legű üzletkötés a Konsu­mex és iráni partnere kö­zött. (MTI) ELHAGYTÁK A BALATONT Kalandozó sirályok A Balatonon, az utóbbi napok hideg időjárása, az összefüggő jégréteg kiala­kulása megzavarta a sirá­lyokat. A falánk halász­madarak — miután a táp­­lálékszerzőhelyek a mini­málisra zsugrodtak — né­pes csapatokban hagyták el a Balatont és a környékbe­li vízfolyásokat lepik el. Az utóbbi napokban több ezer balatoni sirály Veszp­rémig is elkalandozott, a Séd patakban kerestek me­nedéket. si Szállítási Tanácstól kell kérni Engedélyek behajtásra Megállás és várakozás Megváltoztak Budapes­ten, különösen a Belváros­ra vonatkozó behajtási, vá­rakozási, rakodási engedé­lyek kiváltásának feltételei — tájékoztatott Sárdy Ti­bor, a Fővárosi Szállítási Tanács irodájának vezető­je. A korábbi rendelkezések szerint a Nagykörút és a rak­part által határolt terü­leten csúcsidőben tilos az átmenő teherszállítás. Ugyancsak tiltják a ren­delkezések a három tonna összsúlyt meghaladó jár­művek­­ behajtását csúcs­­időszakban a Belváros te­rületére. Részleges megállá­si, illetve várakozási tila­lom érvényes a Kossuth Lajos utca—Rákóczi út vo­nalán, tehergépkocsiknak és személyautóknak egya­ránt. A tiltó, illetve a korláto­zó rendelkezéseket azon­ban indokolt esetben fel­oldották, s a közületek, a magángép­jármű-vezetők külön behajtási, várakozá­si és rakodási engedélye­kért folyamodhattak a ha­tóságokhoz. Ilyen indok például az élelmiszer-ellá­tás, a közműhálózat javí­tása és karbantartása, az orvos munkája. Az enge­délyeket eddig a BRFK Közlekedésrendészetén, il­letve a kerületi rendőrka­pitányságon adták ki. Ezt a hatósági jogkört január 1-től a Fővárosi Közlekedési Főigazgató­ság vette át, s az engedélyek kiadásával a Fővárosi Szállítási Tanács Irodáját bízta meg. (Címe: V. kerület, Fehérhajó utca 5. Telefonszáma: 389—114.) A főváros, különösen a belterületek zsúfoltsága miatt az idén sem kívána­tos az engedélyek számának gyarapítása. Ezért a Fővá­rosi Szállítási Tanács irodá­ja felhívja az érdekelt közületek és magánszemé­lyek figyelmét, hogy csak alaposan indokolt kérelmet küldjenek be. A kiadott en­gedélyekkel elsősorban a szükséges áru- és teherszál­lítást kívánják elősegíteni. Teljesítik magánszemélyek indokolt kérelmeit is, amennyiben azok — or­vosok, szolgáltatást végzők — közérdekűek. (vermes) FÁZTAK A DIÁKOK Ellopták az olajat a kocsikísérők VÍZZEL TÖLTÖTTÉK MEG A KANNÁKAT Elsikkasztottak 200 liter fűtőolajat, s vizet töltöttek a helyébe. A vizes olajjal természetesen nem lehetett fűteni: 29 olajkályha üzemképte­lenné vált. Varró Gábor 22 éves és Prikiil Gyula 36 éves kocsi­kísérők, a BKV dolgozói fűtőolajat vittek a Főváro­si Szállítási Vállalat teher­autóján — a vezető a bün­tetett­­előéletű Hegyi Mi­hály volt — a Budapesti Közlekedési Vállalat egyik tanintézetébe. Útközben Varró Gábor közölte, hogy olajra lenne szüksége, mert otthon olajkályhával fűt. „Társaim — vallotta ké­sőbb — nyomban megér­tették, mit akarok”. Varró lakása elé hajtottak. Meg­töltöttek egy 200 literes olajos hordót, aztán a Hű­vösvölgyben egy vízcsapból teleengedték a kannákat. A tanintézetben napokig fáztak a diákok. A víz nem égett. Mi több, elzárta az olaj lefolyónyí­lásait. A javítás 3500 forintba ke­rült, az olaj értéke 540 fo­rint. Varrót és Prikrilt sikkasz­tással, Hegyi Mihályt visz­­szaesőként elkövetett sik­kasztással vádolja az ügyészség , hogyan lehet szállítási vállalat dolgozó­ja, aki több mint négy évet ült már a társadalmi tulaj­don fosztogatásáért? —, az ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság ítélke­zik. TÖRZSGÁRDA Veszprém megye egyik legdinamikusabban fejlődő nagyüzeme, a Bakony Mű­vek a múlt öt esztendő alatt stabilizálta munkás­gárdáját. A Zsiguli-, a Moszkvics- és a Polski Fiat-alkatrészek gyártásá­ban kialakított kooperá­ció és az ebben való rész­vétel nagymértékben növel­te a gyár vonzóerejét. Nem­csak a munkáslétszám nőtt meg, hanem a dolgozóknak mind jobb körülményeket teremtettek. 1971-től szá­mítva 37 százalékkal nőtt a dolgozók átlagjövedelme is. Mindennek része van ab­ban, hogy a múlt öt évben egyharmadára csökkent a munkáselvándorlás és a gyár törzsgárdájának már 3000 tagja van. (MTI) Víkendtelep Balatonszabadiban új ví­­kendtelepet hoznak létre. Az építésre előkészített te­rületet az OTP értékesíti átlag 120—140 négyszögöles parcellákban. Az új tulaj­donosok kétéves építési kö­telezettséggel vették birto­kukba a telkeket. HÁLAPÉNZ KEMÉNY FAGYBAN Sárkányok indultak a Nosal csúcsáról KÉTSZÁZ MÉTER DENEVÉRSZÁRNYON szerint a Kasprowy Wierch 1985 méter magas csúcsá­ról startoltak volna a mű­anyagból és fémvázból épí­tett denevérszárnyakon függő versenyzők, de a megelőző hetek hóviharai ezt lehetetlenné tették. Ezért a Nasal 1206 méteres te­tejéről indultak, hogy mintegy 200 méteres szintkülönbséget átre­pülve, egy 25 méter su­garú körben fejezzék be a siklást. A 12 lengyel, 5 csehszlo­vák, 6 magyar pilótán kí­vül 4 osztrák, 1 olasz és 5 NSZK-beli versenyző állt starthoz. Az első verseny­napon a célleszállás pontos­ságát, tehát a pilóta tech­nikai tudását pontozták. A 15 fokos hidegben toporgó közönség megismerhette a budapesti sárkányozókat, az első versenynap végén öt magyar állt az élen. Másnap folytatódott a célleszállás, majd megkez­dődött az időtartamver­seny. Ekkor a levegőben el­töltött idő arányában kap­tak pontot a versenyzők. Ez a verseny­szám a szu­pergépeké lett volna, ha nem írják elő, hogy a re­pülést a célkörben kell be­fejezni. De mert ez volt a szabály, a verseny teljes magyar sikerrel zárult: a célleszállásban és az összesítésben Ordody Márton — két kupát nyert — lett az első. Kiss Ferenc az időtartam­­repülésben és az összesí­tettben elért két harmadik helyével járult hozzá a sikerhez. Ugyancsak ma­gyar fiú végzett a hetedik, a nyolcadik, a kilencedik és a tizenötödik helyen —­ a nem hivatalos csapat­versenyt a mieink nyerték. Zakopánéban találkoz­tak Közép-Európa sárkány­­repülői. Az eredeti terv ŐSSZEL BEMUTATJÁK Szobába vonul az orgona Pianinók, exportra • Ónból, szépen zengő hang Gazdag, szép múlt. A XIX. század végén a cseh­országi Rieger-cég leány­­vállalatot alapított Magyar­­országon, ennek utóda a Hungária körúti orgonamű­hely. A pianínóüzem őse a neves Neuh­old-zongora­­gyár volt, s a legújabb ha­gyományokat — Schundá­­tól, Boháktól kapott örök­ség — fejlesztik tovább a cimbalomkészítők. A Fővá­rosi Művészi Kézműves Vállalat helye igen fontos a hazai hangszergyártás­ban, javításban, kereske­delemben. ÜGYFELÜK A BBC — Évente 450—480 pianí­nó­t készítünk, főleg tőkés exportra — mondja Zöld László főmérnök. — Ez 10— 12 millió forintos forgalom. A hangolásokból bevéte­lünk 600—800 ezer forint. Cimbalmaink világszerte is­mertek, évente 30—35 új hangszer indul útnak a ha­tárainkon túlra. Alig van nyugati ország, amellyel ne lenne kapcsolatunk. S ügy­felünk a berlini operaház, csakúgy, mint a BBC. A műhelyben gyönyörű hangú, egészen kicsiny cim­balom. Bohák Lajos, a hí­res mester tervezte, külön­leges, egyedi darab, a frankfurti vásáron mutat­ják be. — Legnagyobb, legbo­nyolultabb feladatuk? — Az orgonák építése és javítása — halljuk Kovács Gábor üzemvezetőtől. — Szakembereink ország- és fővárosszerte végeznek res­­taurálást, bővítést és fel­újítást. Dolgozunk zenei intézményeknek, mi készí­tettük azt a kis méretű, hagyományos, mechanikus működtetésű, de modern ki­vitelű hangszert, amelyen a váci zeneiskola hallgatói tanulhatnak. A mi műhe­lyünkből való a Zeneművé­szeti Főiskola debreceni ta­gozatának orgonája is. RESTAURÁLNAK PANNONHALMÁN Az orgonaművészet rene­szánszát éli. A Hungária körúti műhelynek soha ennyi munkája nem volt, mint most, szinte áradnak a megrendelések. Évekre előre kész a lista, s túl ezen: művészek, tervezők — Lehotka Gábor, dr. Szigeti Kilián — gyakran szorgal­mazzák egy-egy veszélyez­tetett műemlék orgona megmentés­­t. Az üzem egyik műhelyében Székes­­fehérvárnak készül új hangszer, a másik helyiség­ben 150 esztendős orgonát, hatalmas öreg harmóniu­­mot restaurálnak. A szak­munkások közül ki Kelen­­földön, ki Pannonhalmán dolgozik éppen. Sípkészítők műhelye. Per­laki Lajos csoportvezető ne­héz ón- és ólomtömböket mutat. Ezek ötvözetéből — az orgonafémből — öntik a lemezeket, amelyekből a sípok formálódnak. Nem sablonmunka; gondosan kell ügyelni a fémek ará­nyára, a méretre, minden kicsi részletre. A hang szí­ne, szépsége sok-sok ténye­zőtől függ. Ebben a mű­helyben is csaknem minden kézzel készül. A magot a hatméteres sípba éppúgy kézzel illesztik, mint a há­rom-négy milliméter át­mérőjű kis csövecskét. A fasípok közül a homlokza­tiak általában tölgyből, a belsők fenyőből készülnek. FIATAL SZAKEMBEREK Hogyan győzi a vállalat hozzáértő kezekkel ezt az igényes, bonyolult munkát? Dr. Mátyás Boldizsár igaz­gató válaszol: — Kevés az emberünk. A teljes munkáslétszám 60, ebből 45-en foglalkoznak kimondottan hangszerrel. Nagy gondot fordítunk az utánpótlás nevelésére. Négy-öt éve kezdtük meg a tanulók folyamatos oktatá­sát. Eredmény: a műhe­lyekben az átlagéletkor 30 év — a többség már fiatal. Nyugodtan beszélhetünk generációváltásról, hiszen az idősebb dolgozók is leg­feljebb középkorúak. Most 24 fiatalt tanítunk hangsze­resnek, hangszerasztalos­nak. Az elméleti képzés álta­lános jellegű, nem éppen szerencsés ebben a szakmá­ban. Aki minden hangszer­hez ért — mondják itt — egyikhez sem ért. A spe­cializálódás alapja a gya­korlati oktatás: egy-egy mestertől, kiváló szakmun­kástól tanulják e szép szak­ma titkait a jövő hangszer­­készítői. A végzettek isme­reteit jelentősen gazdagít­hatná az utazás, nem is kellene messzire menni: világhírű gyárak vannak az NDK-ban, Csehszlová­kiában. Nagy fellendülés, sok­­megrendelés, restaurálás ... A Művészi Kézműves Vál­lalat dolgozóinak nemigen lesznek üres perceik a kö­vetkező években. Már csak azért sem, mert bár zsú­foltak mindennapjaik, új­fajta alkotómunkára is vál­lalkoznak, az őszi BNV-n szeretnék bemutatni a leg­frissebb újdonságot, a szo­baorgonát. M. Szántó Judit MAXIMÁLIS VÁLASZTÉK, MINIMÁLIS ÁRON! TÉLI VÁSÁR A FŐVÁROSI CIPŐBOLT VÁLLALATNÁL Női és gyermekcsizmák, férfi bundacipők 30—40%-os árengedménnyel kaphatók a Fővárosi Cipőbolt Vállalat szaküzleteiben. Halászat jég alól Csongrádban a tömörké­nyi Alkotmány Tsz­tógaz­daságában télen sincs holt­idény. A teleltető meden­cék jégpáncélja alól emelik ki a pontyokat, süllőket és harcsákat. A nyolcszázhet­ven hektáros vízfelületű üzem az őszi és a téli idényben több mint négy­ezer mázsa „zsákmányt” ér­tékesített, s még további kétezer mázsát ad piacra. A szövetkezet a legtöbb árut a Budapesti Halérté­kesítő Vállalatnak adja át. Ugyanakkor szállít a Szege­di Konzervgyárnak is, ahol a közkedvelt szegedi ha­­lászlékonzervet készítik.

Next