Esti Hírlap, 1976. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

A Rádió nyilvános sajtókonferenciája után Budapestiek kérdeztek - az illetékesek válaszolnak Január 19-én a Bu­dapesti Pártbizottság vezetői és a Fővárosi Tanács elnöke részvé­telével nyilvános saj­tókonferenciát rende­zett a Rádió. Az egye­nes adás egyórányi idejében több tucat kérdésre elhangzott a válasz. Ám adás köz­ben, s utána is több száz kérdés érkezett, amelynek egy részére — mint a sajtókonfe­rencián közölték — az Esti Hírlapban folya­matosan közöljük a válaszokat. Ma azok az érdeklődők kapnak feleletet, akik város­­rendezési jellegű té­mákban fordultak Bu­dapest vezetőihez, s a telek fennmaradó ré­szein parkosítanak. KÉRDÉS: A peremkerü­letek elmaradnak a belvá­rosi színvonaltól: mikor szüntetik meg a városrészek közötti különbségeket? (Magyari Aladár, XVI. ke­rület.) VÁLASZ: A kerületek közötti különbségek meg­szüntetése az ezredforduló körül várható. A XVI. ke­rületben az ötödik ötéves tervidőszakban mintegy 2700 lakás építését tervez­zük, természetesen a kap­csolódó beruházásokkal, kommunális, kereskedelmi és egyéb intézményekkel együtt. Ezzel vele jár a szintkülönbségek mérséklő­dése is. KÉRDÉS: Miért bonta­nak le a VIII. kerületben több emeletes, még jó épü­leteket? (Nagy Gyuláné, 144—159.) VÁLASZ: A Józsefváros rekonstrukcióját egységes terv alapján végzik, a kor­szerű városrendezési elvek­nek megfelelő beépítés, va­lamint nagyüzemi építési technológia szükségessé te­szi, hogy összefüggő építési területek legyenek. Csak a gazdaságosan fel nem újít­ható — bár látszólag még jó — épületeket bontják le, azokat is akkor, ha feltét­lenül szükséges­­nek, mi az oka? Admi­nisztrációs hiba vagy vala­mi más? (Gitány Antal, 428—454.) VÁLASZ: Javasoljuk, keresse fel azt a kerületi tanácsot, ahol lakásügyével foglalkoznak, mert ha az 1975-ös évi jóváhagyott, végleges lakáskiutalási névjegyzékben van, akkor a lakásjuttatásáról értesí­tést kell kapnia. KÉRDÉS: Mikor épül fel az Örs vezér térre terve­zett áruház? Mikor fejezik be a Füredi úti lakótelep Kerepesi úti oldalának építését? (Gozsik N., 847— 054.) VÁLASZ: 1979 végére tervezik az áruház felépí­tését. A Kerepesi út X. kerületi oldalán épülő la­kótelep lakásait 1976-ban, a kapcsolódó létesítménye­ket 1977-ben fejezik be. Szanálások KÉRDÉSEK érkeztek több helyről a szanálások­kal kapcsolatban. • Mikor szanálják a XXI. kerületben a Láng Kálmán és Gyepsor utca menti területen levő laká­sokat? (Simon József­né, 347—628.)­­ Várható-e a XXI. ke­rületi gyorsvasút környé­kén, illetve a Völgy utca, Baross utca és Cservenka utca által határolt terület szanálása? • Tud-e a Fővárosi Ta­nács Csepelen vagy kíván­ság szerint más lakóterü­leten m­eg­felelő cserelakást adni a lebontott házak tu­lajdonosainak? (Malackor Apollónia, 147—715.) • Zuglóban, a Rákos­patak utca—Öv utca kö­zötti részen mikor kezde­nek bontani? (Szabó Ist­vánná, 641—835.) • Mikor bontják a XX., Hosszú utca 20. számú há­zat? (Tarna Jánosné, 249 364.) • A III., Lajos utca 53. számú házban minden megpenészedik, vizes, a la­kók lehetetlen körülmé­nyek között élnek. Mikor bontják le a házat? (Kán­tor Imréné, Révai Nyom­da.)­­ Tizenöt éve építési ti­lalom alatt van a XVI. ke­rületi Sárgarózsa utca, Pesti határ út, Gordonka út és Szabadság út által ha­tárolt terület. Szanálják, ki­sajátítják vagy marad a régiben? (Schuszter Fe­renc, 839—817.) VÁLASZOK: A Láng Kálmán utca és Gyepsor utca menti területek szaná­lására most készül az idő­rendi javaslat. A XXI. kerületi gyors­vasút környékén előrelát­hatóan 1979—1980-ban megkezdődik a szanálás. Ez függ attól, hogy a hatodik ötéves tervidőszak első évében elkezdődhet-e a ta­nácsi lakásépítkezés. A le­bontott házak lakóinak a Királymajorban épülő la­kásokat ajánlják fel. A Rákospatak utca—öv utca közötti területen leg­hamarabb 1980-ban lehet szanálás. A XX., Hosszú utca 20. számú ház rekonstrukciós területen kívül esik, ezért szanálását nem tervezik. A III., Lajos utca 53. számú épület lebontását sem tervezik. Nem IKV- kezelésű ház, személyi tu­lajdonban van, karbantar­tásáról a tulajdonos köte­les gondoskodni. A Sárgarózsa utca—Pesti határ út—Gordonka út— Szabadság út által hatá­rolt terület egy része az úgynevezett Lándzsa utcai lakótelep. Ennek terve már elkészült, építését várha­tóan a hatodik ötéves terv­ben kezdik meg. A bontá­sokat az ötödik ötéves terv­időszak végére tervezik. A terület másik részét Bu­dapest általános rendezési terve közösségi létesítmé­nyek helyéül jelöli ki. Mindez indokolja, hogy az építési tilalom érvény­ben maradjon. Csepel építése KÉRDÉS: Mikor építenek új lakótelepet a XXI. kerü­letben, s hol? (Taligás Béla, 47­8—400.) VÁLASZ: Csepel negye­dik szakaszának építését az ötödik ötéves tervben foly­tatjuk: összesen 3500, ebből a Királymajorban 1590 új lakást tervezünk. A tanácsi lakótelepeken 1978-ban vár­ható az első lakásátadás. A Szabadság-Erdősor úti te­rületen, ahol az ötödik öt­éves tervidőszakban 1700 lakás épül, magánerős mun­­káslakás-építés lesz. Itt a Csepel Vas- és Fémmű, a csepeli vállalatok dolgozói jutnak lakáshoz 1977-től. KÉRDÉS: Mikor rende­zik a Váci utcát? Az Arany János utca és a Szabadság tér közötti nagy üres terü­letre nem lehetne a Nem­zeti Színházat felépíteni? (Almási l­ajos, 319—268.) VÁLASZ: Az év második felében a Váci utca 16. szá­mú foghíj beépítésével megkezdődik a sétálóutca rendezése. Az ötödik ötéves terv időszakában folytatjuk a foghíjak beépítését. Az Arany János utca—Alpári Gyula utca—Lengyel utca— Guszev utca által határolt területet a Külkereskedelmi Minisztériumhoz tartozó külkereskedelmi vállalatok irodái helyéül jelölték ki. Ez az egyik ok. A másik: városrendezési elképzelések szerint ez a hely nem alkal­mas erre. Józsefvárosi rekonstrukció KÉRDÉS: A III. kerületi Árpád fejedelem útja—La­jos utca közötti részen miért terveznek magas há­zat, miért nem lehet ott inkább parkot létesíteni? Véleményem szerint az épí­tési tervet felül kellene vizsgálni, mert a három nagy ház túlzsúfolttá tenné a városképet. (Láng László­­né, 683—376.) VÁLASZ: Szükség van három tizenhat szintes la­kóház építésére — alapte­rületük nem lesz nagy, a kilátást nem akadályozzák. Nyugdíjasházak KÉRDÉS: Hány nyugdí­jasház épült eddig? Hány­nak a felépítését tervezik a jövőben? (Pálfy Andrásné) VÁLASZ: A negyedik öt­éves tervben öt nyugdíjas­­ház épült, 258 lakással. Át­adásukat tavaszra tervez­zük. A jelenlegi ötéves tervben újabb nyugdíjashá­zakat építenek az új lakóte­lepeken. Pontos tervek még nincsenek, hogy hol, há­nyat. KÉRDÉS: Hogyan lehet gyorsítani a centenáriumi lakótelep építését? (Jano­­vics Balázs, 277—238.) VÁLASZ: A lakótelepet az Április 4. Magasépítő és Szerelőipari Ktsz építi, a beruházó a Centenárium Lakásépítő Szövetkezet. A lakások átadását szakipari munkákhoz szükséges anya­gok hiánya akadályozza. Ezért a múlt év decemberé­ben egyeztető tárgyalás volt az Építésügyi­ és Vá­rosfejlesztési Minisztérium, a KISZÖV és a Fővárosi Tanács képviselői részvéte­lével. A tárgyalás eredmé­nyes volt: 1976-ban és 1977- ben a lakások átadásának üteme egyenletesebb és biz­tonságosabb lesz. sii Feloldják a tilalmat KÉRDÉS: Mikor szűnik meg a 21 éve fennálló épí­tési tilalom a XIX. kerü­leti Nagykőrösi út mentén? (Faludi László) VÁLASZ: A tilalmakat az idén felülvizsgálják és az út területén kívüli ré­szeken feloldják. Az építé­si tilalmat egyébként a Nagykőrösi út szélesítése miatt rendelték el. KÉRDÉS: Az 1975-ös la­kástervben jegyeztek elő. Nem kaptam értesítést, hogy bárhol is lakást kap­ ! — Kopogtatnak. A válla­i­mon. Hátrafordulok. Idős,­­ hófehér hajú, égszínkék , szemű bácsika. ! — Adnék magának egy­­ témát.­­ — Köszönöm, de ... ! — Ezt írja meg. A mi há­­­zunkban a lift már hóna-­­ pok óta ... ! — Nem működik.­­ Ámulattal, csodálattal s bámul rám. — Hogy tetszett kitalál­om? — Ó, semmiség. Egy kis telepátia, gondolatátvitel. — Szóval, megírja? — Ne tessék haragudni, de ez már csontig rágott té­ LIFT — De sajnos, mindig ak­tuális. Tessék elképzelni, hatemeletes a ház. A la­kók fele öreg, nyugdíjas. Tetszik tudni, mi az napon­ta többször felgyalogolni hat emeletre? — Tudom. És együttér­­zek. De tessék elhinni, ha megint a rossz liftekről írok, a szerkesztőm ajtót mutat. Annyiszor írtunk már a karbantartási prob­lémákról, az elhúzódó javí­tásokról, a felvonók körüli nemtörődömségről, hanyag­ságról, bürokráciáról, rossz munkaszervezésről. Irtunk haragosan, tréfálkozva, fel-\ háborodottan, szatirikusan, \ meghatóan, könyörögve,­­ követelve, de sajnos, elég ^ csekély eredménnyel. A bácsika égszínkék sze-­­ mében mélységes csalódás: § — Szóval, nem ír a mi lif- \ tünkről? Hónapok óta ^ használhatatlan. Tetszik § tudni, mi az hogy hatk emelet?­­ — Tudom. De félek, hogy ^ nem segíthetek. Addig is, ^ amíg megjavítják a felvo- ^ nót, azt tanácsolom, tessék ^ nagyon lassan járni, min- $ den emeleten hosszabb pi- § henőt tartani.­­ — De hiszen csak a többi ^ lakótárs miatt szeretném ... ^ Én a földszinten lakom .. . Galambos Szilveszter ! Szellőzés KÉRDÉS: A kelenföldi toronyházak szellőzési gondjának megoldását hat éve várjuk. Választ ké­rünk : mikorra orvosolják ezt a panaszt? (263—441) VÁLASZ: A gázkészü­lékkel felszerelt belsőkony­­hás lakások szellőzési gondjait 1976. december 31- ig megoldják, a többi la­kásról a bíróság külön ha­tározatban intézkedik, ugyanis a lakók és a FŐ­­BER szavatossági perben kérték a kivitelezőket: a szellőzők hibáit szüntessék meg. A szavatossági pere­ket egy időre, a gázrobba­nás-veszély megelőzésé­vel kapcsolatos módosító intézkedések megjelenésé­ig — ezen most dolgoznak — felfüggesztették. SZÉLESEBB A FOLYOSÓ, MINT A SZOBA Társbérlők a Városházán VARIÁCIÓK AZ ÁRUHÁZBA­N HANGVERSENY AZ UDVARON Beszélnek róla, beszéljünk mi is a városházgond-­­ ról, amely a fővá­­_______ ros vonzási pólu­sa, a Belváros ren­dezésének megoldását hát­ráltatja. Amikor a háború előtt pályázatot írtak ki az épület bővítésére — csak a Városház utcai műemlék­szárny maradt volna meg, s ehhez kapcsolódó épület terveit kérték — megint úgy tűnt, véget ér a kétév­­százados küszködés: lesz vá­rosháza és rendeződik a környék. A bővítésre 22 millió 280 ezer pengőt szánt a polgármester és a nyolc­évi munkára negyven ipar­ágban 9 millió munkaórát. Ez jó érvnek tűnt a nagy munkanélküliség idején. ELA­VULTAK A PAVILONOK A döntést követően ren­dezett szakmai vitában nem akadt támogatója e terv­nek. Elsősorban a kijelölt helyet támadták. Aztán a városház körüli vitát elfoj­totta a háború. Mi a helyzet három és fél évtizeddel később? Kell-e új épület a tanács­nak? — A terület elég lenne, ha... — kezdi Dani Ist­ván, a gazdasági hivatal vezetője. — Még a hivata­li helyiségek száma is, na csak tanácsi szervek dol­goznának bennük. Ám az 1100 tanácsi dolgozón kí­vül 900 társbérlőnk van, például az Akadémiai Nyomda, a Budapesti Vá­rosépítési Tervező Válla­lat, a tűzoltóság, a gazda­sági bíróság. Az udvarok­ban épített három pavilont sem tervezték ilyen hosszú időre, állapotuk rossz, de egyelőre szükség van rá­juk. Az évtizedek folyamán el­eltávozott a házból egy-egy külső cég. Legutóbb, en­nek is több éve már, a Fővárosi Beruházási Válla­lat­ kiürített helyiségei pil­lanatok alatt megteltek. Ne felejtsük el: az épület rok­kant katonák menhelyének épült, majd kaszárnya volt; a folyosók szélesebbek a szobáknál. Ma is alakítgat­ják a helyiségeket a vala­mivel jobb elhelyezés re­ményében. DRÁGA BONTÁS Ha döntés lesz a Tanács körúti nagyáruház építésé­ről, akkor a tervező válla­lat is felépíthetné irodahá­zát, hiszen jelenlegi helyi­ségeire szükség lesz. De lá­tunk-e majd a földszintes üzletsor helyén áruházat, vagy végleg elvetették a tervét ? — A korábbi terv telepítési elgondolásokat tartalma­zott — közölte a Belkeres­kedelmi Minisztériumban Kárnics Géza osztályvezető. — Nem volt alkalmas a döntéshez, mert csak egyet­len lehetőséggel foglalko­zott. Ezt kifogásolva, az Ál­lami Tervbizottság több variáció kidolgozását rendel­te el. Legyen egy 22—30 ezer négyzetméteres nagyáruház vagy három 10 ezer négy­zetméteres? Mert kétségte­len, a három nem pótolhat­ja azt az egyet, de esetleg csak erre a megoldásra lesz lehetőség. Mi elsőrendűnek tartjuk a belvárosi nagy­áruház megépítését. Meg­értjük viszont azok ag­gályait, akiket a rop­pant szanálási költség fog­lalkoztat: az egymilliár­dos beruházásból 400 mil­liót kellene erre fordítani, amikor a múlt öt évben az ország 13 milliárd forintot adott a fogyasztási cikk kereskedelem fejlesztésére, s ezzel megduplázódott en­nek eszközértéke. Ezt is vissza kell fizetni. De a nagyáruház nem néhány évre készülne, már gondol­nunk kell az ezredforduló követelményeire is. Legké­sőbb augusztusig olyan ta­nulmányt adunk be az Ál­lami Tervbizottságnak, amely alapjául szolgálhat a döntésnek. ÉS A SUGÁRÚT? — Ha nagyáruház lesz, akkor miért a Tanács kör­úton? — Kereskedelmi és közle­kedési okokból ez a legal­kalmasabb hely. A Marx teret hamarosan rendezik, ott is építkezünk majd, de az nem pótolhatja az itte­nit. Az áruházügy tehát még húzódik, s addig bizonyta­lan a városházi helységek és a Tanács körút sorsa. Megkérdeztük Heim Ernő­től — a régi pályázaton 5 ezer pengőért megvették tervét —, ő hogyan kép­zelné el a jövő Tanács kör­útját? — Nagyon sok minden­nel függ össze. A rendezés nem vonatkozhat egy szűk szakaszra, hiszen a Dohány utca felől érkezve, nem is a földszintes rész, hanem a háttér összevisszasága ötlik szembe. Túl sok a nyitott kérdés. Lesz-e Madách su­gárút? Mi legyen az üzlet­sor helyén? A városház fő­épülete, a nagyáruház, vagy zöldterület, esetleg autó­parkoló? Viszont minden­képpen szükségeségesnek tartom a városház két nagy udvarának megnyitását. Belső, intim kis terek lehet­nének itt, szobormúzeum­mal, hangversenyekkel. A környék rendezésére há­rommenetes pályázatot kellene kiírni. Az elsőbe Budapest egész közönsé­gét bevonnám, mindenki közölhetné ötletét. A má­sodik, a városrendezési pá­lyázat után következne, vé­gül az egyes épületek terve­zésére akár nemzetközi pá­lyázat. Megvalósulhat-e a követ­kező években? Ha meghoz­zák a döntést a nagyáruház felépítéséről, akkor valószí­nűleg. Hiszen nem lehet egy épületet elhelyezni, anélkül, hogy ne dolgoznák ki a rendezetlen környék rendezési tervét. Szöllősi Ferenc 2

Next