Esti Hírlap, 1976. május (21. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-06 / 106. szám
Az eddiginél több új otthon Munkásoknak épül Vállalati társadalmi segítség A budapesti vállalatok, a különböző intézmények évek óta részt vállalnak dolgozóik lakásgondjainak megoldásából. Bizonyság erre az a több mint 12 ezer új otthon, amelyet a munkáltatók segítségével építettek 1970—1975. között a fővárosban. A lakásoknak 70—75 százalékát fizikai munkások kapták. Soron kívül Az ötödik ötéves terv időszakában 20—22 ezer lakást építenek a budapesti vállalatok és intézmények. A munkáslakások építésénél, meggyorsítására a BUVÁTI soron kívül készíti el a részletes rendezési terveket; a főváros a beruházási programok elkészítésével ad előnyt a hatósági engedélyezési eljárásban, a FŐBER a területeket készíti elő, ugyancsak soron kívül. Erre az esztendőre például mintegy 7 ezer munkáslakás építésére alkalmas terület van a főváros több pontján. A közművesítésről — az út-, a víz-, a villany-, a csatorna-, továbbá a gáz-, vagy a távfűtés hálózatának kiépítéséről — valamint a kapcsolódó beruházások létesítéséről a főváros gondoskodik. Az ötödik ötéves rend szerint összességében 160 tanteremmel, 2 ezer óvodai, ezer bölcsődei hellyel, 24 ezer 500 négyzetméter kereskedelmi és 7 ezer négyzetméter szolgáltatóipari létesítménnyel, 758 négyzetméter orvosi rendelővel, 1567 négyzetméter gyógyszertárral, valamint 2 ezer négyzetméter közösségi létesítménnyel , könyvtárral, klubbal — gyarapodnak a munkáslakónegyedek. Az idei, illetve a következő esztendők munkáslakásépítési terveiről három budapesti kerületben érdeklődött az MTI munkatársa. A XVII. kerületben mindenekelőtt a telepszerű magánerős építkezéseket, a munkáslakásépítési akciókat segítjük — mondta Erdei Zoltán tanácselnök. — Ötvennégyezer lakosú, munkáslakta településekből álló városrészünkben nagyon sok a gyár, üzem, amelyek több ezer dolgozót — többnyire helyi lakosokat — foglalkoztatnak. Kerületünkben, szerencsére, bőven van telepszerű lakásépítésre alkalmas terület. Vállalati támogatással már eddig is több százan kaptak új otthont, lakói, a gyárak munkásai. Az idén folytatódik a munka a Sima utcai telepen, ahol a második ütemben 160 lakást építenek. Az új otthonokat a HUNGAROCAMION, a Vegyiművek és a Taurus Gumigyár dolgozói kapják. Csepel — Csepelen épül a legtöbb munkáslakás: az V. ötéves tervjavaslat szerint mintegy 2600. Kétszer anynyi, mint a múlt öt évben. Egyedül a Csepel Vas- és Fémművek 1500 lakás építését vállalta. A kerület többi üzemei, vállalatai összesen 1100 lakás építését segítik. A Papíripari Vállalat 300, a Magyar Posztógyár 100 lakás építéséhez járul hozzá — mondta Laczkó Árpád, a XXI. kerületi Tanács elnökhelyettese. A lakásokkal egyidőben 450 személyes óvodát, 180 személyes bölcsődét, s 24 tantermet terveznek. Mire beköltöznek a lakók, elkészülnek a kereskedelmi és ipari szolgáltatóegységek is. A Duna Tsz felöli részen erdősáv óvja majd a lakótelep levegőjét a szenynyeződéstől. A Lakásátadás legközelebb a már létrejött Szentmiklósi úti lakótelepen lesz. Az év végéig itt újabb 247 lakást vehetnek át a munkáslakók és ezzel 1047 otthont népesítenek be, csupán ebben a térségben. Újpest Az Egyesült Izzó telepén 1100, a Sporttelep utcában 200, a Paksi József telepen 122 — összesen mintegy 1500 munkáslakásra számíthatunk az ötödik ötéves terv időszakában — mondta Mészáros István, a IV. kerületi Tanács műszaki osztályának vezetője. — Hozzávetőlegesen másfélszer több munkáslakás épül Újpesten, mint az utóbbi kilenc évben. Az idén 305 lakást vehetnek birtokba a munkások az Izzó lakótelepén. A másik két telepen jelenleg a közműveket tervezik. — Gondunk a mind népesebb lakótelepek jó ellátása. Az Izzó telepén ABC- áruházat, s több kisebb szolgáltatóegységet már megnyitottunk. Az Erdősor utca mentén nagy kereskedelmi centrum segíti majd a bevásárlást. A 150 személyes óvoda mellett épül a 100 személyes bölcsőde. Új iskolát is kapnak az itt lakók, s az idén megkezdik a Fóti úti iskola bővítését. A Paksi József utcai telep bölcsődéje ez év végén nyitja meg kapuit. Molnár Erzsébet Jól haladnak a munkálatok az észak-déli metróvonal ideiglenesen kijelölt végállomásánál, a Nagyvárad téri aluljáróépítkezésen. Jelenleg a belső beépítést végzik, most teremtik meg a végleges felszíni kapcsolatot a tér és az aluljáró között. Az aluljáró befejezésének határideje: ez év vége. A mellette magasodó orvosi egyetem épületének egy részében az év végén megkezdődik a tanítás. VÍZ, LEVEGŐ, TALAJ, ERDŐK, VÁROSOK Tisztább lehet környezetünk Beszélgetés Szilágyi Lajos miniszterhelyettessel Környezetvédelem: nemcsak a víz, hanem a levegő, a talaj, a városok védelmét is magába sűríti e fogalom. A környezet védelmét immár törvény írja elő. Az eddigi eredményekről, teendőkről, tervekről beszélgettünk Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettessel. NEMZETKÖZI PROGRAM — Mi tette időszerűvé azt, hogy külön törvény és intézkedések egész sora foglalkozzék a környezet védelmével? — A környezetvédelem nemcsak országos ügyű nemzetközi összefogást kíván. A környezet védelmének határaiként nem tekinthetjük az országhatárokat: regionális és földrajzi egységekre vonatkozó terveket kell kidolgozni. A tavalyi helsinki értekezlet záróokmánya külön fejezetben foglalkozik a környezetvédelemmel. A program végrehajtásában minden európai kormánynak részt kell vállalnia. A természet, a víz, a levegő, a táj és az ember városi környezetének védelmével foglalkozik az ENSZ gazdasági bizottsága, s kidolgozták együttműködési szerződésüket a KGST országai is. A KGST-egyezmény előírja a közös intézkedéseket, a védelem ipari hátterének megteremtését: a mérőműszergyártást, a védőszűrő-tisztítóberendezések előállítását és a kutatásokat. A ICGST-n belül folyó környezetvédelembe más országok is bekapcsolódhatnak — például csatlakozott már Finnország. A belső ok: hazánk az utóbbi években érte el a közepesen fejlett ipari országokra jellemző gazdasági színvonalat, s a további ipari-mezőgazdasági fejlődés növeli a károsító hatásokat. De — szerencsére — még időben kezdünk hozzá a védelmi munkához, tervszerűen és következetesen elkerülhetők a fejlett ipari országokra jellemző károk. Földrajzi elhelyezkedésünk, sajátosságaink a környezet védelmében nem kedvezőek. Folyóink mintegy 95 százaléka már eleve szenynyezetten érkezik a Kárpát-medencébe. A mély fekvés miatt a széljárások sem képesek a levegő természetes tisztítására. Hazánk északkeleti-délnyugati tengelyében erősen szennyező városi agglomerációk húzódnak: a borsodi, budapesti, dunántúli és mecseki iparvidékek, amelyek széles sávban károsítják a természetes környezetet. A levegőben levő kéndioxid és sok más vegyi szennyező anyag veszélyezteti az épületek burkolatát, a mezőgazdaság növényeit, a gyümölcsösöket és az állatállományt. Ahol pedig a környezetszennyeződés a megengedett határ fölé emelkedik, ott kimutatták: a lakosság körében a légzőszervi megbetegedések száma növekszik. 1970-es adatok szerint a környezeti károk évente 6-7 milliárd forint értékűek. Ehhez csaknem ekkora veszteség is járul, amikor például értékes vegyületek távoznak el gyárkéményen, csatornán a levegőbe, a vízbe vagy a talajba... ELFOGADOTT JAVASLATOK — A környezetvédelmi törvény alkotásakor milyen javaslatokat vettek figyelembe? — A Hazafias Népfront széles körű vitákat szervezett a múlt évben: orvosok, üzemi munkások, építészek, a legkülönfélébb foglalkozásúak mondták el elképzeléseiket. Csaknem 350—400 ilyen javaslat hangzott el. A legfontosabbakat törvénybe foglalták, a kisebb jelentőségűeket pedig majd a későbbi intézkedésekben hasznosítják. — Milyen intézkedések történtek a törvényhozás óta? — Ez az első ötéves népgazdasági terv, amelyben a környezetvédelemmel külön foglalkoznak. Központi pénzalap, mintegy 500 millió forint szolgálja a környezet védelmét, felhasználásáról az Országos Környezetvédelmi Tanács dönt. Ehhez járul a mintegy egymásfél milliárd forintos levegőtisztasági és még a vízügyi alap. Ebből az alapból készülnek azok a tisztítóberendezések, amelyeket majd felszerelnek az üzemek kéményeibe, vízelvezető csatornáiba. KUTATÁSOK — Hogyan érvényesülnek azok a városrendezési szabályok, amelyek valamilyen formában eddig is érintették a környezetvédelmet? — 1977. július 1-ig felülvizsgálják ezeket a jogszabályokat, s elvégzik — a környezetvédelmi törvény szellemében — a szükséges módosításokat. — A környezetvédelmi kutatásokat a kormány nagy fontosságú programként jelölte meg. — Már a negyedik ötéves tervben is nagy összeget — körülbelül 160 millió forintot — fordítottunk kutatásokra, s a következő öt évben 300—350 millió forint költhető erre a célra. Alapelvünk, hogy ezekben a kutatásokban feltétlenül hasznosítsuk azokat az eredményeket is, amelyeket más országok kutatói értek el. A hazai program szoros összhangban van a KGST kutatási programmal, amelynek keretében Magyarországon működik a hulladékhasznosítást kutató koordináló bizottság. ★ A Magyar Urbanisztikai Társaság mai tanácskozásán Szilágyi Lajos miniszterhelyettes tart előadást Környezetvédelmi törvény — környezetvédelmi feladatok címmel. Pálffy Judit 1. Robog a Dunaparton a 2-es villamos. Fiatal nő vezeti. Fiatal, csinos — gyönyörű blúzt visel. Fehéret, hímzettet. — Mire tartogassam? — gondolhatta, amikor reggel munkába indult —, itt látják a legtöbben. Valóban megnézik. A férfiak, a laikusok, inkább csak mint látványt. A nők viszont... — Kedvesem, maga csinálta ezt a hímzést? — érdeklődik egy idősebb aszszony, aki a Lánchidnál szállt fel, s hosszan készülődött a megszólításra. A vezető bólint. — Nem mondaná el, hogyan? — Elmondhatom, de nem most. Még két fordulóm van, aztán végzek. Ha van ideje ... Hogyne volna. Erre? — Addig kocsizom magával — mondja felélénkülve a nő. S bemegy a kocsi belsejébe. A távolsági autóbusz elindul a megállóhelyről. Középkorú pár ro_______ bán utána — hiába. Integetnek a vezetőnek — hasztalan. A vezető legyint, s elrobog mellettük. A következő autóbusz egy óra múlva jön. A házaspár mérgelődik. — Két perccel korábban indult el... — jelenti ki precízen a férfi, de talán az ő órája késett. Mindegy. Egy órát várni kell. A megbeszélés, amelyre a férfi készült, pontosan kezdődik. Fontos dologról lesz szó. Telefon nincs. Taxi nincs. Autóstopolni szégyellnek. Várnak tehát, közben összevesznek. — Rád kell mindig várni — mondja a férfi az asszonynak. — Mentél volna egyedül... — vágja vissza a feleség. — Nem adom neki ezt a munkát — mondja valahol valaki. — Aki már először is ennyit késik . .. S mindez azért, mert az autóbuszvezető aznap reggel elhatározta, többé nem könyörül meg senkin. Nem vár meg, nem áll meg, nem tesz engedményt. A felesége ugyanis tévedésből cukor helyett sót tett a reggeli kávéjába. Sír az ellenőrnő. Nem hangosan, s nem drámaian, csak úgy egyszerű_______j en, csendesen peregnek a könnyei. Szipog, de kéri a jegyeket ellenőrzésre. Az utasok nézik. Csodálkozva, kíváncsian. Vajon mi baja lehet, miért pityereg? Miért nem tűr a végállomásig? Miért nem ott sír a kis várakozófülkében, ahol a közlekedési alkalmazottak néhány percnyi magánéletet élhetnek, két forduló között. Úgy látszik, sürgős a sírás. Nem tűr halasztást. Nem enged várakozást. Talán egy utas sértette meg. Talán fáj valamije. Talán... — sokféle sok minden lehet. De dolgozni kell. Jegyeket ellenőrizni és lefülelni a bliccelőket. — ötven forint... — mondja hüppögve egy fiatalembernek, aki hiába kotorász zsebében a nem létező jegyért. S kiállítja a nyugtát. Úgy, hogy egy könnycsepp esik rá a lapra. Bende Ibolya UTCAKÉPEK