Esti Hírlap, 1976. május (21. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-11 / 110. szám

A GELLÉRTHEGY GYOMRÁBAN VÍZTÁROLÓ A SZIKLATÖMBBEN Találkozik majd három vezeték A város közepén épül —­ mégis szem elől rejtve — az óriás tároló. Hatalmas da­rabot hasítottak ki a Gel­lérthegy sziklatömbjéből a medencepárnak. Az üreg alját vastag betonréteg fe­di, s állnak már a tetőt tar­tó nyurga oszlopok is. Pa­rányinak tűnik az ember, a betonkolosszusok tövében. A munka lenyűgöző: ten­gert varázsolnak a hegy gyomrába. ZONGORA ALAKÚ A várost nézve beszélge­tünk Schairing Gáborral, a Mélyépítő Vállalat osztály­­vezetőjével. Bármerre te­kintünk is, az út mellett so­rakoznak már az óriás gyű­rűk, amelyek egy-két év múlva vizet szívnak a hegy tetejére, vizet visznek innen Pestre és Budára. A gellérthegyi központot ezer szál köti majd a főváros vízhálózatához. Ahol ál­lunk, gépház épül.­­ A víz feletti levegőt tisztítják, cserélik, majd a berendezések. — Egy pilla­natra sem állhat meg a ke­­ringés, sem a víz, sem a le­vegő nem maradhat moz­dulatlan, így őrizhetjük meg a víz tisztaságát. A medence formája szo­katlan: zongorára emlékez­tet. Most emelik be egymás után a tölcsér alakú oszlo­pokat, s betonozzák az ol­dalfalakat. — Nagy utat tesz meg a víz a medencében. Az ál­landó áramlást — hosszú kísérlet eredménye — a zongoraalak segíti majd. Az oldalfalak is új technoló­giával , feszített betonszer­kezettel készülnek. CSŐKÍGYÓK Még csak a földmunká­nál tartanak a csőalagút építői. Bulldózerek birkóz­nak a kőrengeteggel.­­ Tegnap érkeztek a tervek. Három vezeték ta­lálkozik majd néhány mé­terrel a két 40 ezer köbmé­teres tároló előtt, a közpon­ti elosztóban. A legnagyobb, az 1400 milliméteres, a Gel­lérthegy alatt, a Kelenhe­­gyi útról hoz majd vizet éj­szakánként. Ilyenkor tölt­jük fel a tárolókat, tartalé­kolva a csúcsidőkre. A má­sik, a Duna felől érkezik a Batthyány térről. Az 1200 milliméter átmérőjű csőkí­gyó, a békásmegyeri szi­vattyútelepekről hoz majd vizet, s visz a XI. kerület­nek, Dél-Budának. A har­madik csak évek múlva épül meg. Sokan úgy gondolják, a gellérthegyi tároló egyenlő a két óriás medencével. — A két zongora alakú medence építése munkánk­nak csak egyik fele. Csak­nem öt kilométer hosszú vezetékrendszert építünk majd a Batthyány tértől fel a hegy tetejéig, a Műegye­temtől — átbújtatva a Bar­tók Béla út alatt é­s a Ke­­lenhegyi úttól. FÖLÖTTE PARK Lenyűgözőek az építke­zés adatai. — Eddig 150 ezer köbmé­ter sziklát mozgattunk meg, beépítettünk több mint 35 ezer köbméter vas­betont, ebből is ötfélét. Tíz méter magasan 9­3 oszlop tartja majd az óriás tetőt. A medence fölé parkot, ját­szóteret, sétautakat tervez­tünk. Ahol most még bull­dózerek, daruk dolgoznak, víz folyik majd, s felettük 10—15 méterrel padok, hin­ták lesznek. — Határidő? — A Fővárosi Tanács 1978 végére kérte, hogy ad­juk át a tárolórendszert. Nagyon sok munka van még hátra, de Budapest vízgondjait a medencék nélkül lehetetlen megolda­ni. Ahol lehet gyorsítjuk a munkát. Horváth László (Wormser felv.) IIASALÁSI CIKKEK NAGY VÁLASZTÉKÁT KÍNÁLJÁK A BOLTJAI: ASA ajtócsukó, padlóba süllyeszthető. Importból származó — zongoracsuklós pánt (rezezett), — cilinderes bevéső ajtózár, — biztonsági bevéső reteszzár, — biztonsági bevéső váltózár, — cilinderes bútorzárkulcs, — cilinderes portálzár, — cilinderes rácsavarós ajtózár, — mágneses csappantyú, — Bommerpont, 159-es. 1. sz. bolt: Budapest VIII., Üllői út 32. 9. sz. bolt: Tata, Somogyi Béla út 19. Viszonteladók megrendelhetik a VASÉRT Vállalat Vasalási osztályán: Budapest VIII., Üllői út 33. Beszélgetések a kongresszus szünetében Hivatás, munka, tervek Hasznos valóság • Mindig előbbre jutni A KISZ IX. kong­resszusának mandá­tumvizsgáló bizottsága ismertette az adatokat: a 900 fiatal küldött méltó a 800 ezres if­júsági szövetség, a magyar fiatalság kép­viseletére. A küldöttek nemcsak az ország kü­lönböző tájairól érkező Nagy József, a rákóczi­­falvai Egyesült Rákóczi - Tsz traktorosa. Hat hó­napja a községi KISZ-bi­­zottság szervező titkára. 19 éves, a KISZ-kongresszus Szolnok megyei küldöttei­nek egyike. — Húsz kilométernél nem nagyon mehetek töb­bel, attól függ, hogy szán­tani, vetni, talajmunkát végezni kell-e vagy szállí­tani. Előbbrejutni azonban mindig szeretek. — Mi kell ehhez? — Kétféle egészség. A szellemi, hogy tiszta le­gyen a gondolkodásom. És a testé, hogy megtarthas­sam a szellem frisseségét, így lehet csak előbbre jutni. tek, hanem a munka­­területek, a szakmák, a foglalkozások szinte minden változatát kép­viselik. s ki-ki közössé­gének öröméről, gond­járól, javaslatáról szá­mol be. Mai összeállí­tásunkban közülük két fiatal küldöttet muta­tunk be. — S mire gondol most? — Szerintem az egyén előbbre jutása a társada­lom érdeke, a távolabbi, a kitűzött cél elérése. Szak­munkás vagyok, most a KISZ vezetőképző iskoláját végzem, rövidesen mező­­gazdasági szakközépiskolá­ban szeretnék érettségizni. És vidéken maradni. Mert kedvelem a kapálgatást, a babramunkát a ház körül. Terveimben még messzebb van a nősülés, ha előreho­zom is, szüleimnél élhe­tünk, szóval vidéken si­mább az útja a családala­pításnak. — A traktor rázós ... — Az igen. Liftezik is a gyomrom. De a tegnapi gombócot még soha nem éreztem: a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalok szek­cióü­lésén szólaltam fel. Szépen előre megírtam, az­tán letettem a papírt, ma­gamfajtákkal beszélget­tem, a tartalmat szép sza­vak nélkül is értjük. Ha mindannyian nem is egy­­helyen, de egyidőben, együtt tanultunk írni, ol­vasni, focizni, szórakozni, akkor a munkában sem le­hetünk egymástól különbö­zők. — Ennyire egyszerű len­ne? — Elmondva. A KISZ szervezőtitkári megbíza­tás még a traktornál is „rá­zósabb”. Munkálkodunk, hogy segítsen az MHSZ, a községi irodalmi színpad, hogy élet legyen a klub­ban. — És az idősebbek meg­nyerése? — Úgy tapasztalom, az idős munkások is emlékez­nek a beilleszkedés egykori nehézségeire. Kiváló trak­toros lehettem, röviden el­mondom, hogyan. Együtt dolgoztam a tapasztalt öreg kollégával. Bármikor „le­győzhetett” volna, ő meg­állította a gépét, hozzám­­­jött, és elmagyarázta, meg­mutatta az apróbb fogáso­kat. Aztán utolért, és lát­tam rajta, hogy büszke rám. A tábla végén „mes­terfordulatot” csináltam, s csak a kezemmel intettem: „Jó vagy, öreg.” (polgári Magam fajtákkal beszélgettem TÖBB MILLIÓ RUBEL ÉRTÉKBEN Fényképezőgépek a Szovjetunióból A magyar külkereskedel­mi szervezetek egyik leg­nagyobb üzletfele a Mash­­priborintorg Össz-szövet­­ségi Egyesülés a szovjet rádiótechnikai, elektroni­kai, elektronikus automa­tika,­s telemechanika ipar gyártmányainak exportőre. Az egyesülés exportjában sok a közszükségleti cikk a fényképező- és filmfelve­vő gép, órák, rádiókészülé­kek,­s televíziók. A Magyarországra érke­ző legnépszerűbb szov­jet cikkek közé tartoz­nak az amatőr fényké­pezőgépek, filmfelvevők, fotolaboratórium­i mű­szerek, távcsövek. A Mashpriborintorg üzlet­fele ezekben Magyarorszá­gon az OFOTÉRT. Csupán a múlt évben 94 ezer fény­képezőgépet, 4 ezer ama­tőr filmfelvevő gépet és tartozékokat szállítottak hazánkba, összesen 1 mil­lió 600 ezer rubel érték­ben. Az 1971—75. között behozott készülékek értéke meghaladta az 5 millió ru­belt. Az 1976—1980. közöt­ti időre vonatkozó hosszú távú tervekben 6 millió ru­bel értékű fotó- és filmfel­­szerelés szállításában egyeztek meg. Az Egyesülés fontosnak tartja a Magyarországra szállított árucikkek techni­kai karbantartását. Ezért a magyarországi Fotó-Optika Vállalat se­gítségével több városban javítóműhelyeket és át­vevőhelyeket kívánnak nyitni. A budapesti szovjet ke­reskedelmi képviselet Nép­­köztársaság útja 102. szám alatt megnyílt kiállításán a magyar fogyasztók és szak­emberek megismerked­hetnek a következő évek­ben szállítandó szovjet gyártmányú fényképező­gépekkel, fotóobjektívek­­kel és más gyártmányok alaptípusaival. A kiállítá­son sok fényképezőgép — a kezdők részére szolgáló egyszerű készülékektől a hivatásos fotósoknak való gépekig — látható. Adja tudása legjavát — Amíg visszaemléke­zem: mindig kirakatrendező akartam lenni. Előbb csak a kirakatok tetszettek, ké­sőbb már az is, hogy sokan látják őket, örülnek nekik, még később már azt is tud­tam: ezzel ízlést lehet ne­velni. Szóval, adni valamit. — Ma — h­úszévesen el­sőéves fogtechnikus tanuló vagyok a 12. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet­ben. Az a másik felvételi nem sikerült. Dolgoztam, gondolkodtam, hirtelen döntöttem, így volt jó, itt igazán megtaláltam a he­lyem, itt is lehet adni. Cse­lekvő részese vagyok , le­szek annak a folyamatnak, amelynek végeredménye a gyógyulás. Vrchovszky Nóra 1971 óta KISZ-tag. A gimná­ziumban — ez még a kira­katrendezőség korszaka — alapszervi kultúrás. Most, az intézetben, a KISZ-bi­­zottság szervező titkára. — Nemrég választottak meg, sokan talán csak azért, mert mindig kimondtam a véleményem, amolyan „majd a Nóra megmondja” stílusban lehetet rám szá­mítani. Ezt a módszert is megtartva, most a mun­kámmal szeretnék bizonyí­tani. — Számított-e arra, hogy küldött lesz? — Nem. Iskolai, kerületi, budapesti jelölőgyűlés, s most itt a kongresszuson... Mintha álom lenne. Mégsem álom — hasznos valóság. Nagyon sok emberrel is­merkedtem, barátkoztam meg. A „Te ki vagy?”, „Mit csinálsz?” „Ízlett-e a vacso­ra?” kérdésektől hamar el­jutottunk a fontosabbakhoz: módszerek, lehetőségek, cé­lok. Eddig keveset tudtam a vidéki KISZ-szervezetek életéről, ma jóval többet, összképet szereztem. — Fel is szólalt. — Tegnap a középfokú tanintézeti fiatalok szekció­ülésén. Iskolánk és — a ke­vés mozgalmi hagyomány­nyal bíró — itteni szakmák gondjairól. Főleg a fodrá­szokról, kozmetikusokról. A borravalózásról. Amikor el­sős korában bekerül az ember, hallani sem akar róla, harmadikban már in­kább, s mikor végez, álta­lában természetesnek veszi. Nehéz ezen változtatni. Mert nemcsak a szemlélet módosítására lenne szükség. Mi minden­esetre azt sze­retnénk elérni, hogy ne ez legyen a leglényegesebb szempont, hanem hogy tu­dása javát adja mindenki. — Legközelebbi terve? — Minél több tapasztala­tot átadni társaimnak és jól vizsgázni május 22-én. (széky)

Next