Esti Hírlap, 1976. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-01 / 128. szám
KARBANTARTÁS IDEJÉRE Jó háló van az asztalon Gyorsabb, gazdaságosabb Milliárdos értékek Megvizsgálták a Nehézipari Minisztérium 145 vállalatának szervező munkáját Megállapították: a múlt öt évben a karbantartás szinte kiesett a szervezés figyelemköréből, pedig ebben az időszakban a nehéziparban megduplázódott az állóeszközérték. Milliárdok megőrzéséről van szó. Az üzemfenntartás, a drága berendezések gondozása több figyelmet érdemelne. Jelenleg a karbantartást többnyire csak rutinból végzik, nincsenek olyan adatok, amelyek alapján egyértelmű képet kaphatnának a karbantartás eszköz- és időszükségletéről, a várható anyagi ráfordításról. Ez a gond elsősorban azokat a vállalatokat terhelte, amelyek különösen nagy értékű berendezéseket működtetnek. Éppen ezért váltszükségessé, hogy új módszereket keressenek. A nehéziparban elsőként a Dunai Kőolajipari Vállalat jelentkezett: szakemberei kidolgozták a karbantartás technológiáját. Pontos rend, ütem Az ötlet egyszerűnek tűnik: ha a karbantartás idejére egész üzemegységek kikapcsolása szükséges, előre megtervezik a folyamatot. Lépésről lépésre szervezik a munkafázisokat, gondoskodnak a szükséges szerszámokról, anyagokról, alkatrészekről, s megtervezik a munkához szükséges időt. Ezután meghatározott rendben és ütemben dolgozhatnak. S mert az egyik legfőbb cél, hogy minél kevesebb ideig szüneteljen a termelés, az új eljárás — a hálóterves nagyjavítás — eredménye feltétlenül kedvező. Hozzátehető: a Dunai Kőolajipari Vállalat egy-egy üzemében a megállás naponként több mint egymillió forint termelésveszteséget okozhat. A hálótervek 10— 20 százalékkal csökkentették a nagyjavítások idejét. Nagy érdeklődés A tervet számítógéppel készítik. Pontosan kidolgozzák a több ezer tevékenységet magába foglaló nagyjavítás legkisebb részleteit is. A gép munkalapokat készít, mindenki előre tudja, milyen feladat vár rá. A terv végrehajtását háromnaponként ellenőrzik, vizsgálják az esetleges eltérések okát, a tapasztalatokat pedig felhasználják az újabb munkák előkészítésekor. A hálóterves nagyjavítás eredményei láttán a vállalat vezetői azt fontolgatják, hogy a teljes üzemszünettel járó munkákat a jövőben nem évenként, hanem kétévenként végzik. Megtehetik: a gondos karbantartás eredménye az eddiginél számottevően nagyobb üzembiztonság. A hálóterv szakmai körökben nagy érdeklődést keltett, főleg ott, ahol a nagyobb karbantartások csak üzemszünetben végezhetők. Néhány erőmű vezetői már hálótervet dolgoztattak ki a nagyjavításra. S a sok közül csak egyetlen eredmény: a Tiszai Vegyi Kombinát műtrágyagyárában a hálóterv a nagyjavítás idejét felére csökkentette. Virág András GYÁRBŐVÍTÉS, KORSZERŰSÍTÉS TÉGLA, CSEMPE ZALÁBÓL színes, mintás falburkoló lapok Gyorsan fejlődik Zala megye építőanyag-ipara. Tavaly fejeződött be a nagykanizsai téglagyár 100 millió forintos korszerűsítése. A modern présekkel és szárítókkal felszerelt gyárban több mint 30 millió kisméretű téglának megfelelő építőanyagot gyártanak. A megye másik nagyobb téglagyárában, Teskándon, 85 millió forintot költenek az üzem bővítésére. A tófeji kerámiagyárban tavaly kezdték el a termelést, s az idén már 450 ezer négyzetméter falburkoló lapot készítenek. A következő két évben újabb 310 millió forintos beruházással bővítik a gyárat. A tervidőszak végére 750 ezer négyzetméter falburkoló csempét állítanak elő. Ebből 150 ezer négyzetméter az importból ismert, mintás, szitanyomással készített csempe. Az újabb beruházás után a tófeji kerámiagyár adja majd az ország csempetermelésének egyötödét. ELESTEK A SZEKÉRTÁBOR ELŐTT Itt dúlt akko a vész Csaknem félezer éves sírok a mohácsi síkon Csontszobor — megrendítőbbet emberi kéz aligha alkotott. Virágzó akácok, zöldellő kukoricatáblák. Karnyújtásnyira van a betonúttól a csonthalom — a mohácsi vész áldozatainak nyughelye— négy és fél évszázada Sátorhely közelében. A csatának csaknem húszezer áldozatáról írnak a történelemkönyvek. ... Négy napig állt Szulimán a mohácsi csatatéren. A győztes sereg diadalt ült — már Budáról beszélt. A gyaurok hulláiról — magyarok, lengyelek, csehek, spanyolok, olaszok, horvátok, morvák feküdték itt a ruhát, s a fegyvereket leszedték. Kanizsay Dorottya, aki egy éjjel fáklyaláng gyér világánál kereste urát a halottak között, csak a szekértábor védőire lelt... A Dunába temettek? Vagy a majsi domb lábánál fekszenek a magyar vitézek? Nem tudni, talán örökre titok marad, hisz a Duna áradása gyakran változtatta a felszínt; ma már a sírokat két-három méter vastag földtakaró fedi. Papp László régész 1960- ban indult kutatóútra., Faluról falura járt, adatokat gyűjtött. Sátorhely lakói értékes útmutatást adhattak: falujuk környékén szántáskor nemzedékek óta embercsontokat fordított ki az eke. — Kétszáznegyven elesett vitéz földi maradványait két sírban tárta fel Papp László — mondja Maráz Borbála vezető régész. — A csontokat nem bolygatták meg. A tömegsírt lefényképezték, rajzokat készítettek róla, majd újra behantolták. Emlékparkot terveztek, s amikor gyalulni kezdték a földet, néhány lépésnyire az elsőtől három hantra bukkantak. Négyzet alakú mélyedésben hatvan csontvázat találtak, ez volt a legkisebb sír. A legnagyobbon még dolgoznak a régészek. Furcsa, hullámvonalú, tizenkét méter hosszú, csaknem három méter széles a sír, háromszáz harcos nyugvóhelye. Parányi kanállal, könynyű ecsettel dolgozik a régész. Lassan hántják a föld vékony takaróját. A holtakat nem sírba temették: rég kiásott mélyedésekbe hordták, talán a szekértábor sáncárkába vagy az ágyúk gödreibe. Törökök vagy Kanizsay Dorottya jobbágyai temették el őket? Részletek után kutatunk, amelyek segíthetnek megérteni a ma még ismeretlen összefüggéseket. Hol is volt az alig kétórás véres harc színhelye? Bizonyosat nem tudunk. Szulimán szultán naplója és Brodarics István királyi kancellár jegyzetei alapján sem lehet pontosan megjelölni ma a csatamezőt. ... Száraz, forró reggelre ébredt a tábor. Már kora reggel csatarendbe állították a sereget. Mindenki a hegyet figyelte, onnan várták Szulimán hadát. Vereségre, futásra senki sem gondolt... A hegy a marsi domb lehetett, onnan várta Tomory serege a törököt. Valószínűleg azt gondolták, külön-külön leszámolhatnak a hadtestekkel, nem kell megütközni Szulimán teljes hadával. Mekkora volt ez a had? A történetíró Kocsi bej szerint Ruméliának negyvenezer főnyi sereget kellett állítania, Anatóliának tizenhétezret. De tudni kell: a török történetírók sosem fukarkodtak az ékes szavakkal, a nagy számokkal, ha a szultán és hada dicsőségéről számoltak be. Kocsi bej is hozzáteszi: a kívántnál mindenünnen nagyobb hadat küldtek a szultán táborába: a ruméliaiak nyolcvanezer embert, az anatóliaiak harmincezret. Valószínűtlen. Induláskor nem lehetett nagyobb a sereg hatvanezer fegyveresnél. S ennek a hadnak meg kellett járnia több mint ezer kilométeres utat, a határtól Mohácsig mögötte volt Nándorfehérvár, Pétervárad, szüntelen támadták a vonulókat Tomory lovasai. A Mohácsnál felsorakozó sereg aligha több hatvanezer harcosnál, s ugyanekkora, a csatában erőtlen irreguláris hadnál. A régészek most a legnagyobb síron dolgoznak. A két kisebbet K. Zoffmann Zsuzsanna, a Nemzeti Múzeum archeológusa kutatja. — A halottakat ruhátlanul, fegyvereik nélkül hordták a tömegsírokba. Néhány csat bizonyítja csupán: magyarok voltak az itt nyugvók. A legtöbb katona alig volt idősebb húszévesnél, s találtunk IS és 50 éves harcost is. Robosztus alkatú, erős emberek voltak. Példátlan lehetett az öldöklés: több koponyát négy-öt halálos ütés is ért. A menekülőket, a szekértáborba igyekvőket néhány száz méterrel Sátorhely előtt érhette utól a török lovasság. A fáradt, visszavonuló sereg nem számított az üldözőkre. Pedig a szultán a csata előtt két lovashadtestet félreállított: legyen, aki végezzen a még életben maradottakkal. Az öt tömegsírban minden valószínűség szerint a szekértábor védői és az odamenekülők nyugszanak. A csatában elesetteket talán sosem találják meg. ... Emlékpark épül Sátorhely közelében. A csatát grafikák, rajzok, a hősök földi maradványait képek tárják majd a látogatók elé. Horváth László Itt Budapestről... TÍZMILLIÁRD ÓBUDÁNAK Fejlesztésre soha még ennyi pénzt nem kapott Óbuda. Tízmilliárdot ruház, be a III. kerületben a Fővárosi Tanács. Folytatódik az építkezés a történeti városmagban, elkészül az esztergomi városkapu, ahol csaknem 50 ezer budapesti jut lakáshoz. Megújul a Szentendrei út, s több más fontos építkezés is lesz. Mi az oka, hogy ennyit költ a Fővárosi Tanács Óbudára? Csak itt — a békási síkságon — van mód, hogy bontás nélkül felépítsenek mintegy 12 ezer új otthont. Kétszer többet mint Újpesten, Kőbányán vagy Pestlőrincen, ahol sok ,régi kis ház csákány alá kerül. A békési negyed megépítése sürgeti, hogy gyorsvasúttá fejlesszék a HÉV-et. S meg kell újítani a Szentendrei utat is, hogy javuljon a közlekedés a Római-part és a Dunakanyar felé. Vagyis a tízmilliárdot nemcsak Óbuda, hanem az egész főváros kapja. EGYESÜLT ERŐVEL A belső negyedek nem olyan „szerencsések”, mint a külsők. A város belsejében kevés a nagy építkezés, s aránylag kevés mód van rá, hogy bővítsék az egészségügy és az oktatás hálózatát. Most több kerületi tanács összefogott, hogy egyesült erővel sportcsarnokot, ifjúsági házat építsen. Az V., a VI. és a VII. kerület lakóinak közös gondja, hogy nincs elég tornaterem. A három kerületi tanács közös beruházása a ligeti kis sportcsarnok. S közös építkezés lesz a VI. és a VII. kerületi úttörőház is. A LEGSZEBB ALKOTÁSOK A Fővárosi Tanács új ötéves terve minden eddiginél többet ad Budapestnek. De olyan jellegzetes nagy építkezést, mint Újpalota — amely szinte a 70-es évek első felének emlékműve — nem kezdenek el. Mi lesz hát az új tervidőszak büszkesége? A legjellegzetesebb — és a legszebb — alkotások a gyermekintézmények: a bölcsődék, az óvodák, az iskolák. S ez sok mindent elmond majd az utódoknak korunkról. * FIATALOK AZ ÖREGEKÉRT Az Együtt Budapestért mozgalom újdonsága: sok diák és ifjúmunkás vállalta beteg, magányos öregek gondozását. Megveszik a tejet, az élelmiszert, felviszik a pincéből a tüzelőt, megjavítják a vízcsapot, a zárat vagy megvarrják az elszakadt ruhát, felolvassák az újságot, elkísérik az idős embert a rendelőbe. Szép és hasznos kezdeményezés a gondozásban és az emberségre nevelésben. Mert sokat kapnak az idősek. De talán még többet a mozgalomban részt vevő fiatalok. Aczél Kovách Tamás