Esti Hírlap, 1977. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-28 / 228. szám

HÚSZEZER JAVASLAT Napirenden: a­­massze beszámolók Csaknem 30 ezer köz­érdekű javaslat és meg­jegyzés hangzott el az idei tanácstagi beszámo­lókon. Sok helyen — egyebek között a budai hegyvidéken, Óbudán, Rákosszentmihályon és Pestlőrincen — a lakók társadalmi munkát is felajánlottak a helyi fel­adatok megoldásához. Vállalták, hogy segítsé­get adnak a járdaépítés­hez, a parkosításhoz, a sportpályák felszerelésé­hez, a csatornázáshoz, az iskolák karbantartásá­hoz. A találkozókon mindenütt ismertették azt is, hogy mi lett a ta­valy elhangzott javasla­tok és észrevételek sorsa. A Városházán, a mai vég­rehajtó bizottsági ülésen a szervezési főosztály tájé­koztatta a főváros vezetőit a tanácstagi beszámolók ta­pasztalatairól. Az idén csak­nem 170 ezren jelentek meg a találkozókon. Az elhangzott 20 ezer ja­vaslat és megjegyzés fel­öleli a főváros életének minden területét. A vári lakók autóparko­lási, köztisztasági problé­mákról szóltak. A II. kerü­letben szóvá tették az út­testbontások szervezetlen­ségét, kérték a közvilágí­tás, a közbiztonság, a víz­ellátás javítását. Az óbu­daiak hegyvidéki útjaik csatornázására­­ panaszkod­tak. Békásmegyeren a par­kosítást sürgették. Az új­pestiek gondja: kevés a böl­­csőde, óvoda, kevés a szol­gáltatóház. A VI. kerület lakói az élelmiszerüzletek fokozottabb ellenőrzését kérték. A VII. kerületben a Garay piac környékének közbiztonságával, az élel­miszerüzletek áruválaszté­kával elégedetlenek. A jó­zsefvárosiak a rekonstruk­ció lelassulását kifogásol­ták. A IX. kerületben töb­bek között az Üllői úti autóbuszjáratok visszaállí­tását és a középső Ferenc­város felújítását kérték. A X. kerület külső részének út-, csatorna-, üzlethálózat­problémáit, valamint a Kő­bányai út forgalmi nehézsé­­geit vetették fel. A XI. kerületiek az út, a közvilágítás, a köztiszta­ság helyzetének javítását, az autóbuszjáratok sűrí­tését igényelték. A XII. kerületben sokan foglalkoztak a környezetvé­delem, az útjavítás, a köz­lekedés és a közellátás kor­szerűsítésével. Angyalföl­dön az útjavításokra, a köz­­világításra tettek javaslato­kat. Zuglóban a zöldségel­látási gondokról szóltak a legtöbben. A XV. kerület­ben az építési tilalom alatt álló területek rossz ellátá­sát kifogásolták. A XVI. kerületiek soknak tartják a fejlesztési hozzájárulást, a lakónegyedben a járulékos beruházások megvalósítását sürgették. A XVII. kerület­ben az utak és a közvilágí­tás rossz állapotára hívták fel a figyelmet. A lőrinciek legsúlyosabb gondja a köz­lekedés. Kispesten szóvá tették, hogy a Pozsonyi út szintjének megemelése mi­att a lakóházakba folyik a csapadékvíz. Erzsébeten a régi lakóterületek kisbolt­jainak megszűntetését kifo­gásolták. A XXI. és a XXII. kerületben a fő probléma az utak állapota. A közérdekű bejelenté­sek­, javaslatok 39 százalé­kát a tanácstagok az IKV dolgozóinak segítségével megválaszolták. Sz. J. SZOVJET EXPORT Elektromos A Villamosberendezés és Készülék Művek a napok­ban bemutatja a szovjet szakembereknek az új olim­piai tájékoztató tábla pro­totípusát, amelyet a gyár dolgozói jubileumi munka­verseny-vállalásuknak meg­felelően rekordidő alatt fejlesztettek ki. A magyar sportkedvelők a montreali olimpiai közvetítések során már megismerhették a stadionokban felszerelt nagy méretű, kontraszt ha­tásaiban a televízióénak megfelelő képet adó közve­títő táblát. A VBKM-ben ennek korszerűsített, tech­nikai megoldásaiban azt mindenben felülmúló, hat­szor tíz méter alapterületű, 20 ezer fénypontú változa­tát alakították ki. Ha az októberi próbák sikeresek lesznek, akkor valószínűleg a Luzsnyiki parkban levő Lenin stadionban, az 1980- as olimpia fő eseményeinek színhelyén szerelik majd fel. A gyár a szovjet vállala­toktól összesen 7 millió ru­bel értékű megrendelést kapott ez évi szállításra. A taskenti rádió és sajtópalo­ta két nagyméretű publico­ berendezések­ ­or közönségtájákoztató tábláját a közelmúltban ad­ták át. Több, az idén elő­ször exportra kerülő, gyárt­mány szállítását az év utol­só negyedében kezdik meg. AZ ORSZÁG EGYIK LEGKISEBB VÁROSA Ékszer a határszélen Tábornokh­áz, Kőszeg, határon túl és innen hallatlanul népszerű, országos figyelmünk mégis sokkal inkább a szomszéd­vár Soproné, a Herder-dí­­jas városé. Vagy Egeré, Pé­csé, Székesfehérváré. Kő­szegen kevesebb — számok­ban, összegekben — a vál­tozás. Van-e értelme vala­miféle összevetésnek ? Kő­szeg az egyik legkisebb ma­­gyar város, önmagához, le­hetőségeihez képest kell megítélnünk, ősi város, ön­magát megtartva, megha­ladva akar korszerű lenni. KÉSZÜLŐ TERVEK — Mire van a legna­gyobb szüksége Kőszeg­nek? — Mindenre. Mint más városainknak is — mond­ja Zotter Zoltán, a műszaki osztály vezetője. — Több lakásra, korszerűbb infra­struktúrára. Távfűtésre. Kőszegen nincs földgáz. A kénes füstök megtámadják falainkat. Sápad, repedezik, bomlik az értékes homlok­zat. A távfűtés építése el­kezdődött, jövőre bevezet­jük a történelmi városrész­be is. Készül a VÁTI-ban városunk új, általános ren­dezési terve, felülvizsgál­juk a tizenöt éves lakás­építés tervet. Elkészült a szabóhegy—meszesvölgyi üdülőterület részletes ren­dezési terve. Változik Kő­szeg, de­ féltő gonddal kell őriznünk történelmi korok formálta, történelmet idéző arcát. Kőszeg lakosságának leg­alább a felét itt akarják tartani a történelmi város­negyedben. Legyen lüktető, eleven az élet a régi falak között. De hogy az embe­rek megmaradnak-e, szíve­sen maradnak-e a régi fa­lak között, nem elhatáro­zás, döntés dolga, kell bánni a házakkal, kor­hűséget és korszerűséget egyeztetve. Négy éve kez­dődött a munka. Először műemlékvédelmi kutató­csoport vallatja az épüle­tet, mi volt korábban a funkciója, milyen átalakí­tásokat végeztek rajta az évszázadok múlásával? Az eredeti állapotot keressük: a hajdani térelosztást, az átjárókat, a lépcsőket, a boltíveket. Ezután adjuk meg az épület új funkció­ját: lakás legyen belőle, vagy valami más: klub, ki­­á­llítótoneon, kézi utáamány. Szívesen mutatnék példá­kat belőle. Kisétálunk a Juristich tér­re. A páratlan oldal a kö­zépkor, a páros a barokk szintje. A kettő között fur­csán billen a kockakőme­ző. — A VÁTI most készíti a tér süllyesztési tervét. Sok ötletre lesz szükség. A 7. szám az ifjúsági ház, az idén eddig több mint 15 ezer fiatal volt a vendége. Odébb — beállványozva — a hajdani jezsuita patika épülete. Berendezését visz­­szakapjuk az Iparművészeti Múzeumtól. Patikamúzeum lesz. A Tábornokkál­, a Lá­basház, a Városháza — kü­lön története van mind­egyiknek. A plébánián haj­dani boltív, Mátyás ko­rabeli címer bukkant elő a barokk vakolat alól. TELJES REKONSTRUKCIÓ Pallókon járunk a Juri­­sich tér 5. föld­szintjén. Alattunk tátongó mélység, egész pincerendszerre lel­tek a mélyben. A Rajnis ut­ca 10. udvara: régi szépsé­gében emelkedik a kibon­tott városfal. A múlt meg­őrzése egyben a múlt föltá­rása is. — A városfaltól ölelt tér a történelmi városmag, a legősibb Kőszeg. Teljes re­konstrukciót végzünk. Nem aprózzuk el ereinket, ha nekilátunk egy-egy utcá­nak, azon végig is me­­gyünk. Most éppen a Ras­mis és a Fürst utca van soron. — S a falain túl ? • — Még mindig a régi Kő­szeg. Sok építészeti érték­kel, de foghíjasan. Jelenleg a Kossuth Lajo­s utca—Köz­társaság tér—Rákóczi út— Munkácsy utca négyszögé­ben dolgozunk. A műemlék jellegű épületek — moder­nizálva — megmaradnak. A fogh­íjakba több lakóház, szálloda, vendéglő épül. — Párkánymagasságukkal, homlokzatukkal a történel­mi hangulatba illeszkedő épületek. Testvérvárosunk Szentendre, vezetőitől sok segítséget kaptunk, kaffánk. A Kossuth utca 1980-ra, a teljes rekonstrukció 1990-re készül el. Büszkék vagyunk­­arra, ami eddig fölépült. S azt hiszem, ezután sem lesz okunk szégyenkezni. Köszöntő, kérdező járó­kelőik szakítják meg újra meg újra a sétát. — Sokan ismerik? — Kicsi a város. Ha név­ről nem is, személyesen vagy kilencven százalékát ismerem az itt élő tizenegy­­ezer embernek. — Fiatal ember ... — ...nagyapám is itt élt. Kőszegért, Kőszegen aka­rok dolgozni. Évek­i­g­­terve­zőmérnök voltam, két éve kerültem a tanácshoz főelő­adónak. Most a műszaki osztályt vezetem. Kilenc ko­rábbi év alatt tízen fordul­tak meg ebben a beosztás­ban. Én szeretnék megfe­lelni a bizalomnak, szeret­nék itt maradni. Fiatalok vagyunk az osztályon, átlag életkorunk 31 év. Munka­társaim háromnegyed része született kőszegi. Úgy ér­zem, feladataink elvégzésé­nek most nemcsak a tárgyi , a személyes feltételei is megvannak. Széky Péter Lábasház­i Patikamúzeumi lesz MILYEN VOLT RÉGI KORBAN — Mi kell hozzá? — Tenni, cselekedni, át­alakítani, felújítani. Aligha szeret valaki múzeumban lakni. A régi lakások is le­gyenek legalább olyan ké­nyelmesek, adjanak leg­alább akkora komfortot, mint a legmodernebbek. Erre törekszünk, de csínján HA RÁÉRSZ... S­zólt nekem Ida néni.. . ^ — Ági, szombaton ^ benn maradunk könyvtárt ^ rendezni! ^ Tudja jól, hogy én imá­­dom az ilyen marhaságo­­^­kat, a jó csendet, a sok ^ könyvet, meg hogy min­­^ dig mesél nekem a két kis­­gyerekéről. § De szombaton nem ért ^ rá mesélni. — Beteg a Csa­­^ bika! Te csak csináld, ahogy mutattam — mondta, és el­­­­rohant. $ Csináltam, ahogy mutat­­­­ta. Csak mindig beleolvas­­­­tam valamelyik könyvbe,­­; és nem is vettem észre, hogy ^ milyen soká maradok. Csak § a nagy csendre ijedtem fel. ^ Egy üres iskolában mekko­­­­ra csend tud lenni! Rohan­­­­tam haza én is, nehogy a­­ mamám veszekedjen, jl A folyosón egyenesen ne­­ki Göndörnek, aki négyé­ig dikes, és sportkört szokott­­ vezetni. Fenemód jóképű § srác! ^ — Szia, te még itt? — ^ csodálkozott. ^ Csak elvörösödtem, liheg­­­­tem a futástól, és egy szót ^ se tudtam kinyögni. Jól megnézett magának. ^ — Gyere, akarok valamit­­ mondani — vigyorgott rám. ^ A tornateremben minden rendbe téve, és a srácok már régen hazamentek. Le­ült az összerakott szőnye­gekre, én meg egy tornazsá­molyra, és lehúzkodtam körbe a szoknyámat. — Mit akarsz mondani? — Gyere közelebb — ne­vetett. Felugrottam, leporoltam a fenekemet. — Sietek haza, különben kikapok a ma­mámtól. Felállt ő is, és jött fe­lém. Mentem a bordásfal­hoz, nekitámaszkodtam, csupa kosz lett a kezem. Megnyálaztam, lejött. Gön­dör megfogta két oldalt a bordásfalat. Én csak vörö­­södtem, meg vigyorogtam, és arra gondoltam­, szóval ilyen ez a dolog. Ilyen. Eze­ket mesélik a hülye csajok a padok tetején. Megállás nélkül! Figyeltem, miket érzek. Porszagot éreztem, más semmit. — Adj egy puszit... — kérte, és egészen közel ért az arca énhozzám. Nagyon kellett nevetnem! Egyszer volt egy papagájunk, a hü­lye húgom fogta a folyo­són, mindent összetett, és mondta mindig: adj egy pu­szit! Elmeséltem Göndör­nek, de csak bosszankodott rajta, hogy ez is jókor jut eszembe. — Csókolj meg! — súgta, nem merte a papagájt em­líteni, a hülye puszi miatt. Pedig­­ már megdöglött. Futni kezdtem a kapu fe­lé. Szaladt utánam. — Ne játssz velem, te kis... — dühösködött. Rájöttem, hogy még a nevemet se tudja! Odaértünk a megállóhoz, csak mi ketten voltunk és a villamos, felugrottam rá, Göndör meg lenn maradt. Az ablakok mögött sietni kezdett a sötét, meg kevés fény is. És megint láttam Göndör deltas izmait, jóké­pű pofáját. Ahogy paran­csolja nekünk, elsősöknek az évnyitón, hogy hová kell állni. Ahogy a felsősök bű­völik a szempilláik alól, és súgják róla: aki megtetszik neki, felveszi a listájára. Én meg majdnem bőgök, ami­ért engem sose vesz fel a listájára! — Ha ráérsz, csukd be a szád! — kiabál­tam ki neki vígan. S­­ámultam kifelé, de nem ■*-' lehetett látni semmit, próbáltam szomorúkat gon­dolni, de olyan boldog vol­tam, hogy nem igaz! Nem tudom, mi a frásztól lettem olyan boldog. És a Népliget­nél átszálltam a buszra, mert­­ ott kell nekem a busz­ra átszállni. G. Szabó Judit Újítási hónap Újítási hónapot rendez­tek a bányásznap tiszteleté­re a nógrádi szénbányák. Az eredmények értékelése­kor kitűnt, hogy a szocia­lista brigádok tagjai egy hónap alatt 242 javaslatot nyújtottak be, közülük 134 bizonyult megvalósítható­nak, sőt azok kétharmadát máris bevezették.­Az újítá­si hónap várható gazdasági eredménye évi egymillió­­kétszázezer forint megtaka­rítás. A legértékesebb ja­vaslatok szerzői közt 13 000 forint lúniönjutalmat osz­tottak ki. A nógrádi szén­bányászok újítási hónapjá­nak eredményeivel együtt a vállalat újításokból szár­mazó idei megtakarítása már most eléri a 6 millió forintot. (MTI) Szikesekről - több méz A mezőgazdaság kemizá­­lási folyamata nagymérték­ben „összezsugorította” a mérlegelőket, ezért szüksé­gessé vált olyan fa- és cser­jefélék felkutatása, ame­lyekkel a méhlegelők na­­gyobbíthatók és feljavítha­tók. Ilyen vizsgálatokat vé­geznek egy évtizede a Püs­pökladány határában levő szikkísérleti telepen. A megfigyelések az arboré­tumban díszlő — a világ minden tájáról származó — több mint nyolcszáz fa- és cserjefélére terjednek ki. Mindenekelőtt a virágzás időpontjának, a virág tö­megének és méhlátogatott­­ságának megállapítására. A megfigyelt fajtákat az akácvirágzáshoz viszonyí­tott kategóriákba sorolták be. Az értékelés csaknem száz fa- és cserjefajtát ta­lált kiváló mézesének, eze­ket számba­ vették és java­solják telepítésre. Különö­sen gazdag a virágporter­mése a kelet-ázsiai juhar­fának, a mézesfának, a ta­­tárloncnak. Valamennyi jól alkalmazható a díszítő fá­sításoknál, jó részük pedig az erdősávok cserjeszintjé­be, valamint szegélyekre is telepíthető. (MTI)

Next