Esti Hírlap, 1978. december (23. évfolyam, 283-306. szám)
1978-12-01 / 283. szám
MEGKEZDŐDÖTT A IX. BÉKEKGHGRESSZUS Nemzeti ügyünk a béke megőrzése Sebestyén Nándorné főtitkár beszámolója (Folytatás az 1. oldalról.) A VIII. magyar békekorgresszus óta végzett munkáról előterjesztett írásos jelentés azt tükrözi, hogy sikeresen valósítottuk meg a legutóbbi kongreszszus ajánlásait. Az eltelt öt év során a békemozgalom a párt és a kormány következetes békepolitikája alapján eredményesen tevékenykedett. Hozzájárult a szocialista nemzeti egység erősítéséhez, amelynek legfőbb összekötő ereje a szocialista építő munka, a hazafiság, a demokratizmus és a béke. Mozgalmunk a két kongresszus közötti időszakban kedvező hazai, ugyanakkor bonyolult nemzetközi feltételek között végezte munkáját. A Szovjetunió békepolitikája és a nemzetközi békeerők tevékenysége során szélesedett és mélyült az enyhülési folyamat. Történelmi jelentőségű győzelem született Indokínában, Vietnam véráztatta földjén, s a kettészakított haza egyesítésével megnyílt a szocialista fejlődés útja. A szocialista fejlődést választotta Laosz is. Afrikában jelentős eredményeket értek el a nemzeti felszabadító mozgalmak, nőttek az imperializmus ellen felsorakozó erők. Viszont nem tették le a fegyvert azok, akik le akarják rombolni a békés építés eddigi eredményeit. Sőt, továbbra is fékezni akarják az enyhülést, a hidegháború gyűlöletes korszakába kívánják visszavetni a világot, s egyidejűleg fokozzák a fegyverkezési versenyt. — Mozgalmunkat szoros szálak fűzik a Béke-világtanácsihoz — folytatta az előadó —, támogatjuk törekvéseit, segítjük, hogy a világbéke érdekében mind jobban betölthesse hivatását. Népünk a béke megőrzését nemzeti programjának tekinti. Részt vállalt és vállal az európai biztonságért és együttműködésért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a leszerelésért kibontakozott társadalmi mozgalomból. Arra törekedtünk, hogy mindenki számára világossá, félreérthetetlenné tegyük: hová tartozunk, milyen célokat követünk. A béke ügye számunkra elválaszthatatlan az érte legtöbb áldozatot hozó Szovjetunióval fennálló szilárd szövetségtől, a megbonthatatlan testvéri barátságtól. — Büszkék vagyunk arra, hogy hazánkra mint békeszerető, a békéért tettekre kész országra tekintenek világszerte. Mozgalmunk helyesen tudatosította az egyre átfogóbb igazságot: a béke és a szocializmus egymástól elválaszthatatlan. Az emberek erről naponta szavaznak: munkájukkal, gondolkodásmódjukkal, magatartásukkal, életvitelükkel. — Európa szívében élünk, különös érdekeink fűződnek ahhoz, hogy kontinensünk békéje szilárd talajon nyugodjék. Elsőrendűen fontos ezért az európai enyhülés fenntartása és elmélyítése, a helsinki záróokmány valamennyi pontjának maradéktalan tiszteletben tartása. Az enyhülési folyamat útjában álló akadályok elhárításáért a Szovjetunió és a szocialista országok közössége következetes harcot folytat. Talán elegendő, ha ezúttal csak a legújabb, a néhány nappal ezelőtt elfogadott dokumentumra utalunk: a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1978. november 22 —23-i moszkvai ülésén elfogadott nyilatkozata, nagy jelentőségű felhívással fordul Európa és a világ államaihoz és népeihez. Meggyőződésünk, hogy e programot a Béke-világtanács és a nemzeti békemozgalmak sajátjuknak tekintik. — Tanácskozásunktól azt várjuk — folytatta Sebestyén Nándorné —, hogy irányítsa közvéleményünk figyelmét a leszerelésért vívott harcra. Úgy kell dolgoznunk, hogy mindinkább polgárjogot nyerjen a felismerés: a leszerelésért folyó nemzetközi küzdelem egyúttal nemzeti ügy, hazánk fejlődésének, minden magyar állampolgár békéjének és biztonságának feltétele. A háborús veszély elhárításáért vívott küzdelem a biztos és nyugodt jövőért folyik. E jövő örököse a ma felnövekvő ifjú nemzedék, amely már ma is e jövendőre készül, életének, munkájának alapvető tartalmát ez jelenti. A világbéke biztosításában éppen ezért a társadalom valamennyi korosztálya közül az ifjúság a legérdekeltebb. Az ifjúság — soraiban a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség több mint 800 ezer tagja — aktív részese országépítő feladataink valóraváltásának. A VIII. magyar békekongresszus óta tovább növekedett a fiatalok politikai érdeklődése, érzékenysége és tettrekészsége. A magyar békemozgalomban az utóbbi öt esztendő alatt jelentősen növekedett a tudomány, az irodalom és a művészetek képviselőinek tevékenysége. Helytállásuk annak az egészséges szemléletnek a megerősítéséhez is hozzájárult, hogy hazánkban a szellemi alkotó munkával párosult cselekvő közéleti tevékenységnek — a béke érdekében kifejtett tömegpolitikai munkában is — érzékelhető hatása van — hangsúlyozta az OBT főtitkára. — Mostanában gyakran bírálják a békemozgalmat azért, hogy rendezvényein kis számban jelennek meg a kultúra munkásai. Ez igaz. Az is igaz, hogy nem vagyunk mindig elégedettek sem a békeépítés, sem a létező szocializmus népszerűsítését szolgáló irodalmi és művészeti alkotások menynyiségével és minőségével. Az írók, művészek békéért folytatott tevékenységét mégsem szabad így leszűkíteni. A békemozgalomban mindenütt jelentős szerepet vállaltak és vállalnak az írók és a művészek, akiknek szabad és békés alkotómunkára van szükségük. — A múlt évben Szentendrén megtartott író-művész találkozó — amely a haza és emberiség, a világ- , béke és a kulturális kapcsolatok problémáiról tanácskozott — résztvevőinek körével is jelzi, hogy mozgalmunkat nem kell félteni az elszürküléstől, megöregedéstől. Az alkotók mindenekelőtt a százezrek tudatát formáló, ízlését fejlesztő műveikkel segítik munkánkat, amelyek megbecsülést szereznek a nagyvilágban is békés, szocialista hazánknak. Az Országos Béketanács főtitkára ezután ismertette a VIII. kongresszus óta végzett propaganda- és tájékoztatási munka, eredményeit, az OBT nemzetközi kapcsolatainak bővülését, majd a feladatok kapcsán aláhúzta: — Békekongresszusunkra az a feladat hárul, hogy kidolgozza a mozgalom programját. Arra törekszünk, hogy a legkisebb településektől a nagyvárosokig, a termelőüzemektől az intézményekig a dolgozók minél nagyobb számban kapcsolódjanak be cselekvően a békemozgalom feladatainak megvalósításába. Feladataink nem könnyűek és nem kevesek. Megvalósításukhoz kérjük a kongresszus, az egész magyar békemozgalom támogatását, mindazokét, akik tenni, cselekedni akarnak, a békéért, mindannyiunk szebb holnapjáért — mondta befejezésül Sebestyén Nándorné. (Koppány felv.) A budaörsi Texelektro Ipari Szövetkezetnek Érden elkészült az új, négyezer négyzetméter alapterületű, háromszintes üzemháza. Ide költöznek az eddig korszerűtlen épületekben dolgozó üzemek. A budaörsi szövetkezet az idén 271 millió forint értékű árut készít. Jelentős az export, sportcsarnokok/ labdarúgópályák eredményjelző berendezéseit szállítják külföldre. Az idén Lengyelországba, Bulgáriába és Romániába exportáltak különböző eredményjelző készülékeket, 690 ezer rubel értékben. Az Érden elkészült új központi üzemben kapott helyet a bőrdíszmű részleg. A közelmúltban a Hungarocoop közreműködésével egy holland céggel aláírt szerződés értelmében 1982-ig évente 1 millió guldenért szállítanak diplomatatáskát. Még az idén 2500 darabot szállítanak a holland cégnek. Ezenkívül mintegy ötezret Angliába is exportálnak. FŐVÁROSI KÖRKÉP Összefüggő építkezések Együtt hatásosabb • Megyer története A budapesti utakon fokozódott a zsúfoltság, és több helyen ismét lassult a forgalom. A legfőbb ok: gyorsan nő az autók száma, s ezzel nem tart — nem is tarthat — lépést az úthálózat bővítése. Egy-egy főút megújítása évekig elhúzódik. S ha el is készül, a Szentendrei vagy a Soroksári út, a nagy építkezések hatása csak mérsékelten érezhető. A Szentendrei útnak még nincs megfelelő folytatása Pestre, a Soroksári útnak pedig Budára. A minap két tanácskozáson is megvitatták, hogyan lehetne gyorsítani az útépítést. ÁRPÁD,Ilíl, HUNGÁRIA-GYŰRŰ Mi volt a Budapesti Pártbizottságon tartott megbeszélés legfontosabb eredménye? A főváros vezetői és a közlekedés országos irányítói egyöntetűen úgy vélekedtek: a forgalomban összefüggő nagy beruházásokat együtt kell megtervezni és megvalósítani. Ez a leggazdaságosabb és a leghatásosabb megoldás. Mit ér az Árpád-híd bővítése a Flórián tér rendezése és a Hungária-gyűrű megépítése nélkül? S mit ér a Hungária-gyűrű megnyitása az Árpád-híd szélesítése és a lágymányosi új híd átadása nélkül? Viszont: ha elkészül a Hungária-gyűrű, a lágymányosi híd, megújul az Árpád- és a Petőfi-híd , a Szentendrei és a Soroksári út hatása is meghatványozódik. Ezért mondták ki: a Hungária-gyűrű megépítése nem tarthat tíz évig, a Petőfi-hídon ugyanúgy össze kell vonni az erőket, mint ez a Margit-hídon történt, s minden nagy beruházáson meg kell vizsgálni, van-e mód a gyorsításra. ÚJ UTAK ÉS JAVÍTÁSOK S mi volt a Fővárosi Tanács ülése legérdekesebb határozata? Valójában — és ez természetes — a két tanácskozás között szoros összefüggés volt. Már előzőleg a Budapesti Pártbizottságon kifejtették: ezután nem szabad az útjavításra és karbantartásra szánt pénzt új építkezésre elkölteni. Ennek megfelelően a Fővárosi Tanács úgy döntött, nagyobb erőt kell fordítani a javításra és karbantartásra. Különösen sürgető feladat, hogy az építési időt megrövidítsék, munka közben erősítsék az ellenőrzést és az átvételkor nagyobb követelményt támasszanak. Az úthálózat fejlesztése nélkül az egyéni közlekedés, de a tömegközlekedés sem javítható. A fővárosi utak hossza 3600 kilométer, s 1100 kilométer még nincs kiépítve. Sok gondot okoz, hogy a kiépített utakon a burkolatok fele harmincéves. Gyakori az útbontás, mert a közművek nagy része elavult, nem ritka az ötven-, sőt százéves csatorna. Ezért a fejlesztéshez sok-sok milliárdra és főként sok időre van szükség AZ ŐSI RÉVNÉL Megkezdődött a főváros legszebb új negyedének tervezése Káposztásmegyeren, történelmünk nevezetes helyén. „A révet — írja Anonymus — Megyer révnek nevezték el, mert a hét fejedelmi személy itt hajózott át a Dunán ... Másnap pedig Árpád vezér... bevonult Attila király városába.” Vagyis Óbudára. Sok tudós úgy véli: a leírás elfogadható, mivel Visegrád és Csepel között a megyeri rév a legalkalmasabb hely az átgázolásra az állatokkal. Később itt, a Szilas-patak torkolatában falu épült: Megyer. Első ismert tulajdonosa Izsák fia, Bertalan ispán volt. Később a Szécsényiek kezére jutott 1426-os adat már Káposztásmegyernek hívja, mert itt sok káposztát termesztettek. A nagy építkezést gondos történeti-régészeti kutatások előzik meg. Ki tudja, mit rejt itt a föld a honfoglalás korából? ... Aczél Kovách Tamás BARACKOK : két üdülőtelek szomaszédos volt Az egyik egy kétgyermekes orvos házaspár tulajdonában, a másikon meg egy nyugalmazott mérnök lakott a feleségével. Az orvosok csak a szabadságukat töltötték lent, az öregek viszont ott éltek tavasztól késő őszig. Fűthető kőház volt az övék, a másik pedig egy faház, éppen csak a szükséges bútorokkal berendezve, hiszen alkalmilag jó ez is. Az öreg mérnök kertészkedett és különösen büszke volt a barackfáira. .,A barackosom” — így emlegette és rügyfakadástól kísérte figyelemmel azt a szüntelenül megismétlődő csodás folyamatot, amíg a termés végleg beérik. Az idén jó termésnek örülhetett. A három kajszi és a négy őszibarackfa roskadozott a gyümölcsöktől. Éppen akkortájt, amikor a szomszédos telekre megérkeztek a tulajdonosok. Hozták magukkal a gyerekeket is, öt és hét év körülieket. Egy fiút meg egy kislányt. — Figyeld csak — mondta a mérnök a feleségének —, ezek a kölykök rájárnak majd a barackosomra... Résen kell lennem! És attól kezdve szinte hajnaltól késő estig lesben állt, várta, mikor érheti tetten valamelyiket. Kerítés ugyanis még nem volt, csak egy sövény. Nem sokáig kellett várakoznia. A nagyobb gyerek, a kislány hamar észrevette a barackfákat és egy óvatlan pillanatban odaszaladt, hogy a lehullott gyümölcsökből vegyen. Ment volna utána a fiú is, de egy kemény hang megtorpantotta, sírósra görbítve a száját — Teszed le rögtön! — Az öreg a botjával hadonászott. — Erre tanítanak a szüleid, hogy a máséból lopj...?! Vegyenek neked! A kislány ijedten dobta el a barackot. Kézen fogta az öccsét és visszaszaladtak a másik telekre. — Nem megmondtam? — Az öreg diadalmasan mutatta a visszaszerzett barackot a feleségének. — Az orvosoknak még a bőrük alatt is pénz van, de azt elnéznék, hogy a kölykeik a nyugdíjasoktól lopjanak. — Hiszen mi nem is szeretjük a barackot — mondta csendesen az öregaszszony. — Miért nem engeded, hogy szedjenek belőle? — Mert ha engedném, akkor előbb-utóbb a környék összes kölyke idejárna, aztán tépnék, szaggatnák a fákat... A végén meg biztosan kitörnék .. . Vandálok! Az ilyesmit csírájában kell elfojtani. A gyerekek többet nem próbálkoztak. Két hét múlva, a szüleikkel együtt elutaztak. Újabb két hét múlva a fákról minden gyümölcs lehullott. Ott rothadt halomba a földön. Az öreg ásott egy hatalmas gödröt és szépen, takarosan belegereblyézte az egészet. Beföldelte, ledöngölte. — Jön az ősz — mondta a feleségének —, rövidülnek a napok ... Reggel már alig tudtam felkelni, megint hasogatott a derekamban ... Az öregasszony nem szólt, hallgatott. A még várható őszökre gondolt, és a kopasz, gyümölcstelen fákat nézte. Tóth-Máthé Miklós