Esti Hírlap, 1978. december (23. évfolyam, 283-306. szám)

1978-12-07 / 288. szám

• Rokonszenves nyelv­is irodalomtudóst keresett fel kolozsvári otthonában riporterként Pomogáts Béla, szerkesztőként Hauserné Borús Rózsa, rendezőként Kis József. Tegnap, a máso­dik műsorban, megszólaltat­ták Szabó T. Attilát, akinek főműve került a beszélgetés középpontjába: az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. A tíz kötetre tervezett mun­kának egyetlen vaskos köte­te jelent meg eddig, de ez az egy is több mint egymil­lió adatot tartalmaz. Ilyen széles körű és rendkívüli mélységű munkát azért igé­nyel a könyv, mert nem pusztán szótár, hanem mű­velődéstörténet is. Minden egyes szócikk tükrözteti, vagy legalább fölvillantja a szóhoz tapadó életjelensé­gek ezerféle vonatkozását: kultúrhistóriai, irodalmi, földrajzi, gazdaságtörténeti és még sokféle tájékoztatást nyújt. Miként volt képes ez a széles látókörű, ma 72 éves tudós. Szabó T. Attila, hosszú ideig egyedül dol­gozni ezen a roppant terje­delmű munkán? Hatalmas munkabírásának nem csu­pán szellemi forrásaira, de fizikai titkaira is v­álaszt kaptunk. Az utóbbiakról elég ennyi: a professzor szenvedélyes kiránduló, még nemrégiben is meg­­mászta a Radnai havasok legmagasabb csúcsát, na­ponta analóg sétál haza a lakásától 30­ kilométer­nyire levő munkahelyéről és nem múlhat el úgy a vasárnap, hogy ne kirán­duljon. A képernyőn megis­mertük és ez azt jelentette, hogy meg is szerettük a kolozsvári professzort. Kí­vánunk neki még sok izgal­mas szótörténeti kötetet és sok-sok kellemes, egészséges vasárnapi kirándulást. (barabás) • „Péternek mit fogsz mon­dani, ha egyszer megkérdezi, ki az apja­.”’ — kérdi barátnő­je az Évek múltán hősnőjét, az utolsó filmkockán. A kérdőjel láthatólag ott marad a képer­nyőn, de ennek alig van jelen­tősége már ekkor. Az NDK té­véfilm ugyanis addigra min­dent elmondott az említett apá­ról, amit lényegesnek ítélt egy kétes karrier kritikájaként el­mondani. Az ismert visszaem­­lékezéses szerkesztésmóddal egy fiatal nő egykori és jelen­beli megfigyeléseit veti össze Richard Engel, hogy a kivéd­hetetlen ellenpontozásos tény­­felsorolás végén engesztelhe­tetlen ítéletet mondjon az em­lített apáról. Ki ez a férfi? Újságíró, aki pályája kezdetén a társadalmi tapasztalatokból leszűrt igazságok kimondásá­val, mint valami divatos nyak­kendőtűvel érkezik, mintegy megváltva ezzel írásainak sem­mitmondó szürkeségét. A fia­talkori „erkölcsi kettős­ köny­velés** az évek során munka­módszerré lényegül át. M­­ár Mónika ismét találkozik vele, már gyakorlottan eljátszik egy szerepet, amely szerint éles szemű és bátor kritikusként leplezi le a mindennapok va­lóságos ellentmondásait, mun­kájában azonban tökéletes si­mulékonysággal olvad bele a jellegtelenségbe. Mire Mónika az emlékeknek és a véletlen találkozásnak a végére ér, ala­pos oka van a tanácstalanság­ra. Valóban: a használhatatla­­nul gyenge jellemű apa helyett milyen apáról fog beszélni majd a fiának? (be) □ EGY SZERELEM HÁ­ROM ÉJSZAKÁJA: a nagy sikerű Hubay—Vas— Ránki musical legfrissebb felújítása Békéscsabán ké­szül. A bemutató holnap lesz. A TÖRTÉNELEM JÁTÉKMES Hasf­elmetsző Jack és a három „vámpír” Beszélgetés Hernádi Gyulával Hosszabb, súlyos beteg­ség után lábadozik Herná­di Gyula. Pihennie kéne, mégis egyszerre féltucat­nyi feladaton dolgozik. Próbák a Várszínházban: Jancsó Miklós rendezi a Hasfelmetsző Jacket; be­szélgetések szerepekről, színészekkel; újabb, félig a fantasztikum világában zajló regény — vagy regé­nyek ötletei, tervei — és egy meglepetés; Hernádi Gyula filmet készít. Tolnay Klári — Sosem tagadtam és főleg nem szégyelltem, hogy a fantázia, a sci­­fi világa vonz. Forgató­­könyvemben is ennek van szerepe: játszom az idővel, amelyben egy idősebb nő „visszafelé” éli le életét, így hárul el az akadálya annak, hogy egy nála jóval fiatalabb férfi szerelmét harmonikusan fogadja és viszonozza. Persze, ezt meg lehet oldani sminktrükkök­­kel, de inkább egy, még soha, sehol nem próbált módszert választok: az idős nő és a 20 éves lány közöt­ti valamennyi időlépcső­­fokon ugyanaz a színésznő játszik a filmen, és min­den képen annyi idős a va­lóságban is, mint a törté­netben. De ehhez kell egy olyan színésznő, aki több mint 40 esztendőn át meg­szakítás nélkül filmezett, magyar filmekben. Talál­tam ilyet: Tolnay Klárit. Az ő mai arcából és tegna­pi, tegnapelőtti filmjeiből vett kockákból épül fel a „visszafiatalodás” folya­mata. Trükk csak ott van, ahol a férfi főhős, Balázso­­vits Lajos a 30, vagy ép­pen 20 éves Tolnay Klári­val szerepel együtt, hát­térvetítéssel és hasonló megoldásokkal „belép” az egykori filmekbe. Segítő­társammal, Kőháti Zsolt­tal már 60 Tolnay-filmet néztünk végig, a munka el­ső fázisán túlvagyunk. Az Objektív Filmstúdióban készülő filmhez sikerült Jancsó Miklóst megnyerni tanítómesterként és alko­tótársként a rendezéshez. metsző Jack, ezzel nem sze­mély szerint őt, hanem az általa fémjelzett kort vá­dolom. — És a német és angol uralkodó családoknak osz­togatott történelmi frics­kák? — Azoknak reális alap­ja van, tanulmányoztam a rájuk vonatkozó, hatalmas történelmi anyagot. — Hogyan kerül Sher­lock Holmes a darabba? — Alakja annyira él az emberek képzeletében, hogy belépése a legrejté­lyesebb bűnügy kibogozá­sába nem kevésbé való­szerű, mint a Viktória ki­rálynő féle megoldás. Örü­lök, hogy ezt a szerepet a várszínházi előadáson Ma­jor Tamás vállalta, leg­alább annyira, mint annak, hogy Madaras Józsefet, filmjeink régi munkatársát sikerült az egyik főszerep­re megnyerni. A munka során pedig mindinkább megerősödik meggyőződé­sem: Jancsó Miklós leg­alább annyira jó színházi, mint filmrendező. — A bemutató? — Február elején. Logikai sor — Mi a következő törté­nelmi fantáziajáték, amely­nek ötlete Hernádi Gyulát foglalkoztatja? — Egy furcsa hármas kapcsolat, az elmúlt két évszázad három legna­gyobb várszívója, Napó­leon, Ferenc József és Hit­ler között. Ha csak a fan­tázia vonalán mozgok, azt mondhatom: három olyan „vámpír” együttese ez, akik „szívókájához” embermil­liók vére tapad. Néhány furcsa anyakönyvi adatnak néztem utána. Bizonyítani nem lehet, de kizárni sem, hogy a Sasfiók, Napóleon fia, és Ferenc József any­ja között létezhetett, még a reichstadti herceg halála előtt, olyan kapcsolat, amelyből Ferenc József származhat. Hasonlókép­pen feltehető, ha nem is bizonyítható, hogy Rudolf trónörökös halála után közvetlenül, a megtört Fe­renc József kedvenc va­dászterületén közelebbi kapcsolatba kerülhetett Hitler anyjával. (A „véres Adolf” alig egy évvel Ru­dolf halála után született.) Ha anyakönyvileg nem is, de a három, világméretek­ben ténykedett tömeggyil­kos genetikáját, pszichéjét vizsgálva elképzelhető bi­zonyos logikai sor közöttük. Ezt próbálom meg kibon­tani. Szatmári Jenő István Viktória királynő — Amikor a Hasfelmet­sző Jack írásban hozzáfér­hetővé vált, sokan megle­pődtek a történelmi té­nyekkel és a merész felte­vésekkel való játékon. Mennyi a reális alapja a dráma alapfeltevésének? — A máig felderítetlen bűnügy tényanyagát fel­használtam, de­­ az egész inkább kor- és kórkép. A viktoriánus Angliáról, az erkölcsi szemforgatásról, a társadalmi egyenlőtlensé­gekről, amelyek, mondhat­ni, logikusan termelték ki magukból azt a tragédiát. Ha azt mondom, maga Vik­tória királynő volt Hassel­ TÖBB EZER FIATALT VÁRNAK Rock- és Mu A közelmúltban élénk ér­deklődés mellett tartották a Közgazdasági Egyetemen a dzsessz gálaestet. Most újabb nagy érdeklődésre számot tartó fesztivál köve­ti, immár harmadszor ren­dezik meg a rock- és blues­­fesztivált. Az elmúlt évi si­kerek alapján több ezer fia­talt várnak december 16-án a Közgáz klubba. „A műsor 17 órakor kez­dődik, elsőként az S. O. S. játszik, a fiatalokból álló együttes főleg külföldi szá­mokat mutat be. A debre­ceni Panta Rhei követi őket, a dzsessz-rock stílus kedvelői, igen magas szín­vonalúak Bartók-átdolgozá­saik. A Hobo Blues Band robbanásszerűen jelentke­zett, bluest játszanak — magyarul. A Mini együttes feszes, kemény, dzsessz­­rock koncertjét méltán elő­zi meg nagy várakozás. A totális rockzene egyik leg­rangosabb hazai képviselője a P. Mobil. A jövő év elején megjelenő nagylemezük ze­nei anyagát mutatják be. Utolsóként a Beatrice együttes lép fel, s úgy tű­nik, zenészei levetkőzték azokat a külsőségeket, amik miatt jogos bírálat érte őket” — mondja Hajnal Gábor, a fesztivál rendező­je. A disco ezúttal sem ma­ rad el, az összeállításokban a nosztalgia kap főszerepet. Csupán a Piramis együttes hiányzik majd a műfaj képviselői közül, országos turnén szerepelnek. Amint megtudtuk, tárgyalások folynak arról, hogy a róluk közelmúltban elkészült rajzfilmet ezen az estén be­mutatják a fiataloknak. (riskó) ­szikra pódium December 8—9-én A SZIKRA MOZI PÓDIUMÁN SZEMES MARI és a Muszti—Debai gitárkettős műsora, valamint a Gerolsteini kaland című film vetítése A BELÉPÉS DÍJTALAN BUDAPESTI KAMARAKÓRUS NAPOK. Az OKISZ, a Népművelé­si Intézet és a KÓTA ötö­dik alkalommal rendezi meg az ország legkiválóbb kamarakórusainak találko­zóját a Zeneakadémia Kis­termében. December 8—10. között öt koncerten huszon­öt énekkar mutatja be mű­sorát. A találkozó művészi célja — egyebek között — a szocialista országok kor­társ zeneműveinek népsze­rűsítése, a mai magyar kó­ruskompozíciók magas szín­vonalú bemutatása. A bu­dapesti kamarakórus-na­pokat Takács Kálmán, az Országos Közművelődési Tanács titkára nyitja meg, a hangversenyeket egy öt­tagú bizottság értékeli, élén Forrai Miklós karnaggyal. A hagyományokhoz híven az OKISZ elnöksége ezúttal is nagydíjjal jutalmazza a legjobb művészi össztelje­sítményt nyújtó kamarakó­rust, ezenkívül még három kórusdíjat és három kórus­­vezetői díjat is kiosztanak. A zeneakadémiai kamara­­kórus-fesztivál hangverse­nyeire a belépés díjtalan. L. A. A Rádió énekkara a Szovjetunióban Holnap reggel nyolc órakor indul a Feri­hegyi repülőtérről a Szov­jetunióba a Magyar Rádió és Televízió Énekkara. A tizenkét napig tartó turné során az együttes december 9-án Moszkvában a kon­zervatórium hangverseny­­termében, 12-én a rigai székesegyházban, 13-án a rigai filharmónia hang­versenytermében, 15-én a leningrádi filharmónia koncerttermében, végül de­cember 17-én Tallinnban vendégszerepel. A hang­versenyeken Sapszon Fe­renc vezényli a rádiókó­rust. A rigai székesegyház­ban tartandó koncerten közreműködik Lehotka Gá­bor orgonaművész. Gondosan készítették el a részletes műsortervet. A moszkvai magnyitó hang­versenyen Jannequin, Pa­lestrina, Monteverdi, Las­sus, Schumann, Brahms, Tannfejev, Sosztakovics, Szolin művei hangzanak fel, ráadásul pedig Schu­bert A tánc című kórusa. A koncert második részé­ben Bartók, Balassa—Dsi­­da, Bárdos—Weöres és Ko­dály—Weöres egy-egy kó­rusa csendül fel. A további ráadás során eléneklik orosz nyelven Szvesnyikov feldolgozásában a Csen­gettyű, valamint Az estha­rang című dalt. Ugyanez lesz a leningrádi hangver­­senyprogram is. December 12-én Rigában Kodály „Laudes organi”-ja lesz műsoron a többi kompozí­ción kívül. Ennek a szólis­tája Lehotka Gábor. De­cember 13-án Rigában lett nyelven lett népdalfeldol­gozásokat is énekelnek. De­cember 17-én a zárókon­certen viszont észt nyelven adják elő Vettik „Kaera- Jaan” és Ernesaks „Mu isa­­ma” című dalát. A társulat az utazás ti­zenkettedik napján, decem­ber 19-én, érkezik vissza a Ferihegyi repülőtérre. (Kristóf) A Bartók-albumba Magyarországon a bélye­get az 1850. augusztus 2-i rendelet honosította meg, 1874-ben kötöttünk világ­postai szerződést. Aránylag rövid útján már nemcsak a szállítási díjat nyugtázza a bélyeg, hanem a kultúrák, művészetek eszméjét is ter­jeszti. Victor Vasarely, a Pá­rizsban élő magyar szárma­zású művész most a Világ­mindenség szériájából kül­dött néhány kompozíciót és felajánlotta a Magyar Posta számára, azzal a kéréssel­, hogy „A művészetek segítik a világbékát” körirattal lás­sák el. Ez a Világmindenség-szé­ria a magforma és a szín kombinációjából áll. Hason­ló jellegű az a műve, amit a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának Bar­­tók-albumába készített (ké­pünkön). Az eredeti mű­vön a kék szín az uralko­dó, s a kockaalakból mint egy hálós égitest bontako­zik ki a kompozíció. B. R. Zs. □ SZÍNHÁZI MŰHELY címmel új sorozat indul a Fészek Klubban. Első al­kalommal, holnap este, 10 órai kezdettel a Madách Színház művészei és veze­tői mutatnak be színdarab­részleteket és beszélgetnek a közönséggel munkássá­gukról, a bemutatókat meg­előző műhelygondokról, művészi elveikről.

Next