Esti Hírlap, 1979. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1979-05-24 / 120. szám

VÍZ, VILLANY, TELEFON, FŰTÉS A­lagútban fut a vezeték Küllő idén be­vált, nálunk most terjed el Pécs lett a gazdája az Or­szágos Közművesítési Kon­ferenciának. Nem véletle­nül: itt tartanak legelőbbre abban a nagy munkában, ami a ma záruló tanácsko­záson a legtöbb szót kapta, s amelynek témájából ki­állítást rendeztek a hely­színen. A közműalagutak építé­sébe még akkor vágtak be­le Baranyában, amikor csu­pán a majdani alacsony karbantartási, felújítási igény miatt emlegették, hogy talán jó lenne ha­zánkban bevezetni e mód­szert. De magas volt az építés költsége, és a kivite­lezőket sem ösztönözte kü­lönösebben semmi az újra. Miért hát? — Jót akarunk építeni. Egyikünknek sem mindegy, hogy unokáink dicsérik, vagy szidják-e majd a mi generációnkat — válaszol­ja Rikker Mihály, a Bara­nya megyei Állami Építő­ipari Vállalat igazgatója, a konferencia szünetében feltett kérdésre. — Amikor kísérletezni kezdtünk ve­le, először hetvenben, még hiányzott rá az igény, így azonban később már hatá­rozott elképzeléseink vol­tak. Járható A közműalagút — a há­zak pincéjén átvezető sza­kasza a közműfolyosó — csak nálunk új módszer. Párizsban már 1855-ben a szennyvízcsatorna felső ré­szére függesztették a kü­lönböző vezetékeket. Ma számos országban már szinte kizárólag a közmű­­alagutakat használják, a Szovjetunióban 1933-tól több száz kilométernyit építettek már. Lényege: a víz, a vil­lany, a telefon, a távfűtés, a szennyvíz vezetékei egy­más mellett futnak végig benne. S mivel az alagút járható, az állandó ellenőr­zéssel megelőzhetők a hi­bák, s ha egyszer-egyszer mégis baj van, útfelbontás, földmunka nélkül könnyen hozzáférhet a szerelő. A legutóbbi esztendőkben többfelé készült közmű­alagút az országban, a pé­csieké kétezer lakást ér el. És épül már tovább, az új, a 16 ezer lakásosra ter­vezett siklósi városrészben. (Ebből négyezer beköltöz­hető a jövő év végéig.) Hogyan vezetik itt a gázt? A magyar szabvány ugyanis roppant szigorú: biztonsági előírásai nem teszik lehetővé, hogy a gáz­vezeték elfogadható áron bekerüljön az alagútba. — Elhagyjuk a gázt. Vill­any tűzhelyeket állítunk a kony­hákba. Szabványok — Pécsett már egyenes­ben van a közműalagút ügye? — Ami eddig elkészült, csak az összes érdekelt ki­váló együttműködésével volt lehetséges. A tanácstól, a tűzoltóságig, ez egyaránt vonatkozik mindenkire. Nem véletlenül említettem ez utóbbit, a beruházási folyamat résztvevői közül: menetközben figyelemmel kísérték a munkát, nem várták meg észrevételeikkel a végét, így mi is rögtön változtatni tudtunk. — A jövő a közműalag­­úté, de nem a mai körül­ményekkel. Most azt te­szünk bele, ami van, amit kaphatunk. Rendszerré kell fejleszteni — ahogy itt a konferencián is elhangzott. Ami elengedhetetlen: a szabványosítás, a tipizálás, a megfelelő eszközök, anya­gok felkutatása, s termé­szetesen ezek gyártása. Ak­kor tudunk majd jobbat is csinálni a mostaninál .. Mondja ezt éppen az, akinek büszkélkedésre len­ne oka. Szöllösi Ferenc A DUNÁN ÉS Szibériába indul a századik tolóhajó A világkereskedelem élénkülése, a közúti közle­kedés költségeinek emel­kedése miatt világszerte megnőtt az érdeklődés a folyami teherszállítás iránt. A Magyar Hajó- és Daru­gyár két évtizede gyárt to­ló- és vontatóhajókat, ame­lyek a természetes vízi­­országutak nélkülözhetet­len eszközei. Az óbudai gyáregységben 2000 lóerős hajókat építenek szovjet megrendelésre. — Milyen a magyar toló­hajó? — kérdeztük Plank Antalt, a gyár osztályve­zetőjét. — A most gyártott tí­pusunk hossza 45, szélessé­ge 10 méter. Ezek a hajók kitűnően bírják a zord szi­bériai éghajlatot. A jelenle­gi típus műszaki tervei 1965-ben készültek el, az első hajót 1967 októberé­ben adták át. A 2000 lóerős hajót szovjet motorok hajt­ják, méghozzá kettős üzem­­olajrendszerrel. Ez azt je­lenti, hogy dízel- és a jó­val olcsóbb nehézolajjal egyaránt működik. A toló­hajó automatizált, gyakor­latilag egy ember is el tud­ja vezetni. A hajókat 12 ezer tonna rakomány to­latására terveztük, de szál­lítottak már vele 18 ezer, sőt, 24 ezer tonnát is. — Hogyan jutnak el a to­lóhajók Szibériába? — Természetesen, vízen. A Dunán vontatva, a ten­geren már a „saját lábán”. A dunai hidak magassága miatt, még itt Óbudán, a kormányállást le kell sze­relni, hogy kijuthasson a hajó a Fekete-tengerre. A kormányállás híján navi­gálásra képtelen — ezért kell vontatni. Izmailban aztán visszaszerelik a kor­mány­állást, onnan a Feke­te-tengeren, különböző ha­józási csatornákon, a Jeges­tengeren keresztül jut el a szibériai folyók torkolatá­hoz. A több mint 10 ezer kilométeres út hónapokig tart. — Hány tolóhajó készült eddig? — Eddig 219 készült el. De a 2000 lóerős típusból holnap adjuk át a száza­dikat. Ez a hajó május vé­gén hagyja el az óbudai hajógyárat, s indul a távo­li Szibéria vizeire. Tóth András A FEKETE-TENGEREN ÁT Kedvezményes utazási ajánlataink fiataloknak BERLIN—BINZ (RÜGEN-SZIGET) Tengerparti üdülés június 24-től július 4-ig, teljes ellátással. Utazás: oda-vissza repülőgéppel. Részvételi díj: 3150 Ft. BERLIN—THALE— LIPCSE Körutazás június 27-től július 10-ig, teljes ellátással. Utazás: repülőgéppel és vonattal. Részvételi díj: 3570 Ft. MOSZKVA július 3-tól 7-ig, teljes ellátással. Utazás: repülőgéppel. Részvételi díj: 2880 Ft. PRÁGA— BRÜNN— POZSONY Körutazás: július 13-tól 18-ig, teljes ellátással. Utazás: autóbusszal. Részvételi díj: 1080 Ft. JELENTKEZÉS AZ EXPRESS 201. SZ. FŐIRODÁJÁBAN: Budapest V., Szabadság tér 16. Tel.: 316—393. GYŐR Vajna helyett Főnix Jelentős termékváltás történt az idén a győri Car­­do Bútorgyárban, a lénye­gében befejeződött 60 mil­lió forintos rekonstrukció eredményeképpen. Már mű­ködnek azok a nagytelje­sítményű gépek, melyek nagy sorozatban készítik a házgyári lakások mére­teihez alkalmazkodó búto­rokat: a Cardó- és a Főnix­lakószobákat. Az idén gyár­tott bútoroknak csaknem a fele új termék. Nagy mennyiségben állítják elő a tavalyi BNV-n nagy si­kert aratott egyedi kis­bútorokat: az ágynemű­tartókat, komódokat és elő­szobafalat. Ugyanakkor megszüntették a divatja­múlt Rába-lakószoba, a Lurkó-gyerekszoba és a Varia-bútorok gyártását, mert ezek iránt már nincs kereslet. A rekonstrukció eredmé­nyeként az idén 15 szá­zalékkal növeli termelését a Cardo Bútorgyár. (MTI) Előnyös változás a Biogalban Átszervezik a debreceni Biogal Gyógyszergyár tablet­taüzemét. Ésszerűsítik a munkafolyamatokat, a gépek el­helyezését és az eddigieknél pontosabb mérések alapján új követelményrendszert alakítanak ki. Az angol Metra üzemszervező cég szakemberei irányítják az idén janu­ártól augusztusig tartó munkát, amelynek eredménye­ként várhatóan jelentősen növekszik az üzem termelé­kenysége. Az átszervezés költségei a tervek szerint más­fél év alatt megtérülnek. (MTI) A KGST h­árom évtizede 17 , a harminc év a KGST-ben részt vevő országok 1­ó részére történelmi méretű változást hozott. A szoros együttműködés, a kereskedelmi forgalom szá­mottevő bővülése, a szakosítások és a kooperációk révén jól érzékelhetően fejleszthették gazdaságaikat. Ez az együttműködés teremtette meg az alapját an­nak, hogy hazánk is elfoglalja méltó helyét a nem­zetközi gazdasági életben. A fejlődésnek különös lendületet adott az 1971-ben elfogadott Komplex Program. Három fő feladatot jelölt meg. Elsőként a tagországok távlati gazdaság­­fejlesztési elképzelésének összehangolását, a terve­zési együttműködés elmélyítését emelte ki. Előírta a termelési együttműködések, a gyártásszakosítás és a kooperációk erősítését. Fontos teendőként jelölte meg az együttműködés közgazdasági eszközrendsze­rének továbbfejlesztését. A sokoldalú integrációs tervben a tagországok tíz nagy objektum közös építését irányozták elő. Vala­mennyi megvalósítása a részvevők energia- és nyers­anyagellátásáról és más fontos gazdasági céljaik el­éréséről kíván gondoskodni. Az Orenburg környéki gázlelőhelyek hasznosítására megépült a Szovjet­unió nyugati határáig 2750 kilométer hosszan húzódó Szövetség gázvezeték. Teljesítőképessége világvi­szonylatban is kiemelkedő: 30 millió köbméter éven­te. S ennek fele az építésben részt vett országoknak jut munkájuk arányának megfelelően. A növekvő igényeket szolgálja a tagországok egységes villamos­­energia-rendszerének megteremtése is. Ennek egyik fontos állomása volt a Vinnyicát Alberti­rsával össze­kötő 860 kilométer hosszú 750 kilovoltos távvezeték felépítése. Átadása azt jelentette, hogy létrejött a világ egyik legnagyobb, 160 ezer megawatt össztel­jesítményű villamos rendszere. A cellulóz — a papíripar legfontosabb alapanyaga — ott gyártható csak gazdaságosan, ahol fő feltéte­lei — a fa, a víz, az energia — együtt találhatók. Ilyen hely a Szovjetunió irkutszki területén, az An­gara partján levő Uszty-Ilimszk. Itt létesült hat szo­cialista ország közös beruházásaként az évente 500 ezer tonna szulfát-cellulózt adó kombinát. Az épít­kezéshez a részt vevő baráti államok természeti­­gazdasági adottságaiknak leginkább megfelelő szál­lításokkal — gépekkel, építési elemekkel —, s köz­vetlen munkával járultak hozzá. Ellenértékként a Szovjetunió kész cellulózt szállít, hozzánk például a teljes felfutást követően évente 39 ezer tonnát. E E­hhez hasonlóan születik az Urál délkeleti tér­­­ségében az évente 500 ezer tonna kapacitású azbesztbányászati és dúsító kombinát. A kijembajevi építést a Szovjetunió vállalta. A társak, a részt ve­vő szocialista országok gépeket, építési szerkezete­ket s más árukat küldenek. Az ellenérték itt is kész termék. Magyarországnak például háromezer tonna azbeszt évente. Rendkívül fontos országaink együtt­működése a vastartalmú nyersanyagok és ferroötvö­­zetek gyártásának fejlesztésében is. Azon az építke­zésen, amely a kurszki mágneses anomália és a Krivoj Rog-i ércmező kincseit hivatott hasznosítani Hét KGST-állam vállalt kötelezettségeket. Ez teszi lehetővé, hogy a Szovjetunió már 1980-ban — 1975- höz képest — 20 százalékkal több vastartalmú nyers­anyagot küldjön Bulgáriába, Csehszlovákiába, Len­gyelországba, hozzánk és az NDK-ba. (Magyaror­szágra évente 300 ezer tonnát.) A gondoskodás energiáról, a nélkülözhetetlen nyersanyagokról rendkívüli erőfeszítésekre készteti a szocialista országok baráti közösségét. Figyelmüket azonban ez nem meríti ki. Legalább ekkora feladat­nak tartják — világszerte is elismert — késztermé­keik továbbfejlesztését. Ennek megfelelően — a Komplex Program elfogadását követően különösen — megélénkült együttműködésük a gyártásszakosí­tásokban, a kooperációkban. Közlekedési eszközök, mezőgazdasági gépek, hír­közlő és számítástechnikai berendezések, az oly­annyira keresett szerszámgépek, a könnyű- és élel­miszeripar felszerelései — Made in KGST — mind több sikert aratnak világszerte. Együttműködésünk a vegyiparban főleg a gépjárműabroncsok, a gyógy­szerek, a vegyi szálak, a növényvédő szerek gyártá­sában hozott gyümölcsöző eredményeket. Legalább ilyen gyorsan — s máris kézzelfogható eredményeket hozóan — fejlődnek tudományos és műszaki kapcsolataink. A Komplex Program elfoga­dása óta több mint tízezer elméleti és alkalmazott kutatást fejeztek be. 1500 új gépet és műszert konst­ruáltak, több mint 1200 technológiai eljárást dolgoz­tak ki, 1300-at meghaladó új anyagot, terméket hoz­tak létre közös erővel. H H­arminc év! Történelmileg csak egy pillanatnak számító idő alatt baráti közösségünk a világ egyik legnagyobb gazdasági, politikai komplexuma lett. Szava van, meghatározó szava a világban. Mind­ez meggyőzően bizonyítja: együttműködésünk biztos alapot ad a gazdaság gyarapításához, a gyorsabb fejlődéshez, pozícióink megerősítéséhez a világpia­con. Halmai György

Next