Esti Hírlap, 1979. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-12 / 136. szám

ISKOLÁKBAN, ÓVODÁKBAN VIZSGÁLTÁK Mit eszik a gyerek ? Kalóriai, fehérje, vitamin • Fontos javaslatok A közösségi étkeztetés talán legfontosabb része a gyermekélelmezés. Két alapvető feladata van: táp­lálni a gyermekeket, ugyan­akkor helyes irányba te­relni étkezési szokásaikat — állapítja meg az a ta­nulmány, amelyet a Nép­­egészségügy idei második száma tett közzé, s amelyet az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi In­­tézet három szakembere, dr. Bouquet Dezső, dr. Lász­ló Nándor és Tömörkény Endréné dr írt. A téma jelentőségét jól mutatják a számok: hazánkban — 1977-es adatok szerint — egy­millió 600 ezer gyermek vette igénybe a közét­keztetés valamilyen for­máját. Többségük óvodás és álta­lános iskolás. Természe­tesen — az óvodásokat ki­véve —, nem minden gyer­mek részesül még benne: az általános iskolások kö­zül 40—42 százalék. Buda­pesten sem éri el az arány az ötven százalékot, pedig itt már huszonöt­ esztende­je működik a Gyermekélel­mezési Vállalat. Éppen ezért — állapítják meg a szerzők — a gyermekélelmezés fej­lesztése várható a követ­kező években. Hiszen meg­felelő élelmezésük a csa­ládban sok ok — főleg az anyák elfoglaltsága miatt — nem oldható meg. A Népegészségügy tulaj­­donképpen egy vizsgálat eredményeinek összefog­lalását közli, amelyet ta­valy végeztek el a Köjál szakemberei. A megyei Kö­jálok kiválasztottak terü­letükön három városi és három falusi óvodát, il­letve általános iskolát, Budapesten pedig kerüle­tenként kettőt-kettőt. A -n na­­pi háromszori étkezésben — tízórai, ebéd, uzsonna — részesülő három-tizen­­négy éves korú gyermekek élelmezését vizsgálták, a tavaszi és őszi időszak két­­két heti étrendjét véve alapul. A gyermekélelmezésről ilyen átfogó országos vizsgálat még nem ké­szült. Megállapították, hogy a három-hat éves, illetve a hét-tíz éves gyermekeknek adott kalória mennyisége jóval meghaladja a kívá­natosat. Míg a tizenegy-ti­­zennégy év közöttieknél alatta marad a szükséges­nek. Bár igaz, hogy elvben az otthoni étkezéssel ezt korrigálni lehet, a gyakor­latban erre mégsem sza­bad számítani. Gond az is, hogy az óvodás és iskolás gyermekek élelmezése sok­szor, az alsó- és felső ta­gozatosoké pedig gyakor­latilag sehol sincs elvá­lasztva egymástól. Ami te­hát sok az egyiknek, az ke­vés a másiknak. Ezen az adagok nagyságával pró­bálnak segíteni, ami nem oldja meg a dolgot. A fehérjeellátás terüle­tén a következő eredmény­re jutottak: általában ele­gendő fehérjét kapnak a gyerekek, s ezen belül több mint 40 százalék állati fe­hérjét. A kép tehát igen kedvezőnek tűnik, de még­sem ennyire egyértelmű. Ugyanis az állati fehér­je forrásául szolgáló élel­miszerek közül ——Buda­pestet leszámítva, ahol bő­ségesen kapnak tejet és tejterméket — alacsony a tej- és tejtermék juttatás. Viszonylag kevés tojást használnak fel. Nyilván­való tehát, hogy az állati fehérje döntő része hús és húskészítmény. Ami a zöldségfélék fel­­használását illeti: egy-két kivételtől eltekintve — pél­dául Szabolcs megyében — egyik korcsoportban sem érte el a kívánatosat, bár az óvodások jóval több gyümölcsöt kapnak a na­gyobbaknál. Ez a helyzet egyértelmű­en kedvezőtlen. Pedig nyilvánvaló, hogy pél­dául ősszel ennek nem anyagi, hanem szemlé­leti okai vannak. Ősszel is gyakran kapnak a gyerekek hüvelyest, kon­zervzöldséget; nem, vagy alig tálalnak számukra gyümölcslevé­két, mélyhű­tött terméket, s a gyümöl­csöt is főként kompótnak készítik el. Még savanyú­ság is ritkán van az ét­rendben. Rontja a helyzetet, hogy a g­y­e­r­mek... ,e­­­m­e­lésbe­n még mindig a készétel­szállítás a döntő. Egészség­ügyi okokból pedig kiosz­tás előtt a máshonnan szál­lított ételt fel kell forralni. Az alacsony zöldség-gyü­­mölcsarány miatt egyéb­ként sem kielégítő meny­­nyiségű vitamint ez még tovább csökkenti. A cikk szerzői a vizsgá­lati eredmények alapján javasolták: növelni kelle­ne a tej, tejtermék, tojás, belsőség, baromfihús, zöld­ség, nyersgyümölcs egy főre jutó mennyiségét.. Persze, az élelmezésre fordítható ösz­­szeg ez esetben nem lenne elegendő. (Jelenleg 9,40,10 és 10,60 forint.) Javítani kellene a kony­hák technikai felsze­reltségét, dolgozóik szak­mai ismereteit. Korlátozni kellene a gyer­mekélelmezésben részesü­lő felnőttek számát, növel­­ni az óvoda- és iskolaor­vosok rendszeres ellenőr­ző munkáját. Végül pedig szükség lenne az ehhez ha­sonló vizsgálatok további kiterjesztésére. az) Épül az új tv-adó Kékestetőn. Elkészülte után sokat ja­vul majd a környéken az első és a második program vé­telének minősége. S ez az adó sugározza majd a rádió URN­-műsorát is. A 180 méter magas tornyot 1981-ben helyezik üzembe JUGOSZLÁVIAI UTAZÁS A­­TÁL ÜDÜLJÖN A MAKARSKAI RIVIÉRÁN 10 nap, júniustól szeptemberig. Utazás saját személygépkocsival. Az üdülés idején teljes ellátás. Részvételi díj: 3580 forint.­­ Költőpénz: 1090 dinár. JELENTKEZNI LEHET BUDAPESTEN A­Z IRODÁKBAN. V. , Roosevelt tér 5. VI. , Bajcsy-Zsilinszky út 55. VIII., Baross tér 3. XII., Magyar Jakobinusok tere IV., Árpád út 75. XI., Bartók Béla út 42. III., Flórián üzletközpont. Telefon: 173—555. Telefon: 314—545. Telefon: 336—934. Telefon: 154—296. Telefon: 694—638. Telefon: 666—194. Telefon: 686—661. VIDÉKEN a megyei és a­ városi idegenforgalmi hivatalokban. KUTATJÁK, KERESIK, VITATJÁK A TÖRTÉNÉSZEK Ki volt Szigetvár krónikása? Szigetvár 1566. évi hősi védelméről, Zrínyi Miklós és vitézeinek drámai küz­delméről két évvel az ese­mény után latin nyelvű emlékirat látott napvilágot Bécsben. Forrása egy hor­­vát nyelven írt krónika volt, amelynek szerzője ma­ga is részt vett a harcban. Az ismeretlen szerző kilé­téről évszázadok óta — ma is — vitáznak a történé­szek. A Pécsett élő Tóth István irodalomtörténeti kutatónak azonban — úgy tűnik — sikerült azonosíta­ni a négyszáz évvel ezelőtt élt krónikást. ZRÍNYI BESZÉDE Zrínyi kirohanását és a szigeti vár elestét — bizo­nyíthatóan — mindössze négy védő élte túl, s az ismeretlen történetírót kö­zöttük kell keresni. Orsics István nem jöhet számításba: az ostromlók rabul ejtették és fogságuk­ban is halt meg. Kizárható a körből Cserenkó Ferenc, aki Zrínyi komornyikja volt és Geréczi Bertalan, egy baranyai születésű szolga — a kutatók kettejük vala­melyikét tartják a króni­kásnak — mivel a várvéde­lem szakszerű leírása kizá­rólag katonaemberre, még­hozzá vezető tisztre vall. S Alapy Gáspár pontosan ilyen ember volt. Zrínyi Miklós minden hadműveleti tervét meg­beszélte nővérének, Mar­gitnak a fiával, és egyben az ő helyettesével. Így va­lóban , mint a bécsi em­lékirat utal rá, „nemcsak szemlélője, hanem alkotó­ja” is volt a várvédelem­nek, amit nyilvánvalóan nem lehet elmondani egy komornyikról vagy szolgá­ról. Zrínyi beszédébe egyéb­ként beleszőtte a saját sze­mélyét is, midőn ezeket ír­ta: „Mindnyájatoknak tud­tára adom, hogy ha engem elragad a halál, akkor he­lyemre és az én képembe unokatestvéremet, Alapy Gáspárt teszem.” SZOLGÁNAK VÉLTÉK Ezek a tények, továbbá más szövegrészek, nyelvé­szeti és életrajzi adatok — a pécsi szakember szerint —, egyértelműen azt bizo­nyítják, hogy a történelmi és irodalmi vonatkozásban egyaránt jelentős horvát nyelvű krónika szerzője Alapy Gáspár. Nemcsak hogy anyanyelvi szinten be­szélt horvátul, akárcsak a Zrínyiek, hanem kitűnően ismerte a különböző hor­vát nyelvjárásokat is. Amikor a védelem utolsó órájában Zrínyi és vitézei kirohantak a rommá lőtt várfalak közül, Alapy is ott volt a várhídon. A küz­delem végefelé azonban — látván, hogy minden elve­szett — visszafutott a vár­ba és szolgaruhát öltve, el­rejtőzött. A törökök ráta­láltak, de mert szolgának vélték, megkegyelmeztek neki. Később rokona, Zrí­nyi György váltotta ki a rabságból. TÜZES TRÓN ZÁGRÁBBAN 1573-ban dicstelen szere­pet vállalt a horvátországi parasztfel­kelés el­sőí­rásában. A bán megbízásából ke­gyetlenül leverte a Gubec Máté vezette jobbágysere­­get. Az elfogott parasztve­zért tüzes trónon égették meg Zágráb főterén.­Alapy Gáspárt pedig hamarosan horvát bánná nevezte ki a király. Alapy Gáspár 1584-ben halt meg, azaz tizennyolc évvel élte túl Szigetvár el­estét. Iglói Zoltán Négy védő élte túl Csak katona lehetett Alapy Gáspár? TERMÉSZET, TÖRTÉNELEM A szép tájú Somogy „A szép tájú Somogy” címmel könyv jelent meg Szántó Gábor erdőmérnök tollából. A gazdagon illusztrált, 180 oldalas kötet — amely az első ilyen jellegű kiadvány a megyéről — elvezeti az olvasót a természeti szépségeiről és történelmi nevezetességeiről ismert somogyi tájakra. Útikalauzként mutatja be a Balaton-partot és környékét, Zselicet, a déli Pannonházat, a Kis-Balatont, a kaszó­pusztai somogyi őslápot és a barcsi ősborókást. Bemu­tatja a szennai falumúzeumot, a niklai Berzsenyi-kúriát, a zalai Zichy-parkot, az ágneslaki arborétumot és Rippl Rónai egykori kaposvári villáját. (MTI) Levegő Már esedékes volt, hogy levegőt tankoljak a gumikba. Én voltam az egyetlen vendég— talán ennek köszönhetem, hogy érdekes dolgokra akartak megtanítani. Jött a kezelő, köszön­tem és mondtam, hogy előre 1,9 és hátra 2 lég­kört kérek. — Az sok — mondni. — Annyit ezek a gumik nem bírnak. — Nagyon jó gumik ezek — mondtam békí­­tőleg. — És ezekkel a nyomásokkal stabil lesz a Zsiga. — Az mindegy, hogy milyen kocsi — mondta a kutas —, a nyomás a gumitól függ. V­ettem két mély lé­legzetet, aztán úgy dön­töttem, hogy nem kezdek bele egy reménytelen vi­tába. Ha ez az ember eddig nem tanulta meg, hogy az autó stabilitása döntően és elsősorban a gumik nyomásától függ, és hogy ugyanazt a gu­mit egy másik kocsin a stabilitás érdekében esetleg egészen más nyo­másra kell felfújni, ak­kor bizonyos, hogy ezt most öt perc alatt az én kedvemért nem fogja el­hinni. — Legyen szíves, te­gyen annyit bele, ameny­­nyit kértem — mondtam vita helyett. Láttam rajta, hogy ez­zel nem nagyon nyertem meg a szeretetét, és észrevettem azt is, hogy amikor, vissza­tette a­­sze­lepsapkát, egészen lazán hagyta. — Legyen szíves meg­húzni a sapkát, mert el­vész különben. — A sapkát nem sza­bad meghúzni, mert megnyomja a szeleptűt és elmegy a levegő. — Azért van az a kis tömítőkarika — mond­tam. — Mindig ellen­őrizni kell, hogy benne van-e. — Az egy szamárság — mondta a kezelő. — Legszívesebben kidob­nám mindegyikből. — Csak az enyémből ne! — kértem. — És le­hetőleg másokéból sem. Ezentúl mindig ide jö­vök levegőért. Hátha legközelebb is lehet va­lamit tanulni. Nádasi Antal STOP KORATRON PANTALLÓ: KIVÁLÓ ÁRU Titka: a különleges kikészítés. Tartós form­a, végleges él, otthon mosható. Könnyű, nyári anyagból, pasztell színekben. 375-től 120 Ft-ig, CSAK NÁLUNK KAPHATÓ!

Next