Esti Hírlap, 1979. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1979-08-01 / 179. szám
A távfűtés távlata: fejlesztés, takarékosság Mennyibe kerül a meleg víz? Budapest láthatatlan folyója Mindenki tudja, hogy Budapestnek van Dunája. De arra kevesen gondolnak: létezik a fővárosban egy másik folyó is — csak ez láthatatlan. Azaz: évente 14 milliárd liter meleg víz folyik a pestbudai lakásokba. Ilyen nagy melegvíz-folyamban fürdik, mosdik, mos, mosogat Budapest. A ,,hőforrás": a Távfűtő Művek és hőrendszere, a húsz saját kezelésű üzem és az ezekből szétfutó 46 fővezeték. A házak, utcák, terek, parkok alatti nagy folyam — valóságos vízi út, hőenergiát szállít a házakba, a pincék hőcserélőjébe, ahol a hideg vizet felmelegítik 40 fokosra. A láthatatlan folyó hossza 267 kilométeres távvezeték. Annyi, mint a Budapest— Gyula közötti távolság. A Távfűtő Művek föld alatti folyamából ma 144 ezer budapesti lakás kap meleg vizet, fűtést. Az 1977-ben értékesített hőmennyiséggel felforralhatták volna a Velencei-tavat. Ez év első felében Budapesten 354 millió kiló kalória értékű hőenergiát állítottak elő a Távfűtő Művekben. A víz talán a világ legolcsóbb nyersanyaga, de például távhőszolgáltatásra, melegvíz-ellátásra, lakásfűtésre való felhasználása már tetemes költségekkel jár. Egy 600 milliméteres távfűtőhálózat építése — ha talajvizes szakaszon kell átvezetni — annyiba kerül, hogy három sorban lehetne acsővezeték fölött Zsiguli személygépkocsikat elhelyezni. Budapesten tavaly 573 millió forint árkiegészítést fizettettek a távfűtésből származó bevétel és önköltség különbségének kiegyenlítésére. Jelenleg az ország több mint ötven városában és községében működik a távhőellátás. 1971- ben az egész ország távhőellátása akkora volt, mint ma a Fővárosi Távfűtő Műveké. A vállalatnál az önköltség csaknem háromszorosa a fogyasztó által fizetett összegnek, de van az országban olyan távhőszolgáltató rendszer is, ahol az önköltség több mint ötszöröse a díjnak. A távfűtés távlata: fejlesztés, korszerűsítés. Évente 10—12 ezer lakást szeretnének bekapcsolni a hálózatba. A 267 kilométer hosszú részben leromlott minőségű hőszigeteléssel ellátott távfűtővezeték hőveszteségéből egy, közepes lakótelep fűtését lehetne ellátni. A korszerű, előreszigetelt távfűtővezeték felhasználása nemcsak a beruházási költséget, de a hőveszteséget is csökkenti. A jól hőszigetelt — ilyenekre van mielőbb szükség — ablakok, ajtók alkalmazásával 30—40 százalékkal lehet csökkenteni a fűtéshez szükséges hőmennyiséget. A másik teendő: a fűtés automatikus szabályozása. Ezzel 5 százalék hőenergiát bizonyosan meg lehet takarítani. Az év végére befejeződik a melegvíz-termelő egységek automatizálása és 1982-ig minden lakossági, vagy lakossági jellegű hőközpontba utólag beépítik az automatikus fűtésszabályozókat. Békés Attila MŰALKOTÁSOK SZÁZEZERSZÁM Kézbe metszett mikrovilág A LÁNCHÍDTÓL AZ ŰRTECHNIKÁIG A grafikusművészt, akiről a továbbiakban szó lesz, nem annyira neve szerint, mint inkább művei révén ismeri a világ. Vértes József bélyegtervező három évtizedes munkássága nyomán elérte azt, ami majd minden alkotó álma: munkáinak egy-egy darabja tíz-százezres sokszorosításban visz hírt rólunk a földtekét keresztül-kasul átszelő nemzetközi postahálózat „országútjain"’. A dömösi származású művész kompozícióinak témái egyaránt felölelik történelmi múltunkat és napjaink aktualitását. Bélyegeinek, bélyegterveinek jó része hazai és külföldi elismerésben részesült, különféle díjakat kapott. Sportbélyegei például Olaszországban, Franciaországban és az USA-ban nyertek első díjat. A gyűjtők, a rézbemetszett mikrovilág sajátos esztétikumának élvezői körében kiváltképp népszerűek a Duna-kanyar nevezetességeit — Visegrádot, Esztergomot, Vácot — ábrázoló totál távlatú alkotások. A Vértes József alkotta bélyeggrafika valutában is kamatozó exportcikkeink egyike. A művész a Világszervezet felkérésére 1964-ben készítette el első ENSZ-bélyegét, s legújabb — nagydíjas — munkája az ENSZ szervei számára a bécsi Duna-parkban felépített épületegyüttest ábrázoló sorozat. Vettel-bélyegekkel bérmentesítenek Mongóliában, Libanonban, Szíriában és Ecuadorban. A felkelő nap országába is eljutott a bélyegtervezés mesterének munkája. Vértes József három évtizedes alkotó munkásságáról nemrégiben gyűjteményes kiállítás nyílt Dorogon, a József Attila Művelődési Központban. Itt egyaránt bemutatták a művész legrégibb, 1949-ban készített bélyegét, amely az újjáépített Lánchidat ábrázolja és azokat a bélyeggrafikákat, amelyeket a napokban adott ki a posta. A sok témát felölelő bélyegsorok között az Űrhajósok című bélyegkompozíció képviseli korunk technikai forradalmát. Harminc esztendő alatt nem kevesebb, mint 300 bélyeget készített a míves képírás hazai mestere, aki — mint kritikusai mondják —, nemcsak a négyzetmilliméterek képalkotásának avatott művelője. Érdeklődési köre a makrovilágot is felöleli, mesterien fest is. Rab Erzsébet Kár a benzinért. . . A porlasztóhoz még szakember is akkor nyúljon, ha megfelelő műszere van: senki sem hagyatkozhat csak a fülére. Ha helytelen a beállítás, 30-50 százalékkal is elfogyaszthat az autó. ENERGIAFEDOMLET Vegyes vállalatok Gyors ütemben bővül a KGST-tagországok vegyes vállalatainak hálózata, amelyet a nyugati piacokon hoztak létre. A tőkés országokban 1976 végén 215 vegyes vállalat vagy bank működött, részben vagy teljesen szocialista tulajdon alapján. Két évvel később számuk már meghaladta a 300-at, és együttvéve jelenleg mintegy egymilliárd dollár alaptőkével rendelkeznek. A nyugati székhelyű vegyes vállalatoknak mintegy háromnegyede kereskedelmi jellegű, 12—13 százaléka szállítási és szállítmányozási cég, s a fennmaradó közös vállalatok egy része különböző szolgáltatásokat lát el. A másik, a még kisebbik része pedig közös termelést folytató vállalat. A KGST-országok közül a Szovjetunió alapította Nyugaton a legtöbb vegyes vállalatot, a bankokkal együtt 83-at. 1970 óta többszörösére növelte a vegyes vállalatok számát. A sorrendben második helyen áll Lengyelország 65, a harmadik helyen pedig Magyarország 59 vegyes vállalattal. Bulgária 35, Románia 29, Csehszovákia 26 és az NDK 15 vegyes vállalattal rendelkezik az 1978. évi adatok szerint. A KGST-tagországok az NSZK-ban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Ausztriában alapították a legtöbb vegyes vállalatot. A munkás- és katonatanács utolsó ülése „...vissza fogunk jönni!'' Offenzíva a Tiszánál • Julier végzetes terve A Tanácsok Országos Gyűlésén, 1919. június 19-én Kun Béla a Clemenceau-jegyzékről is beszél: ......Az antant blokadíroz bennünket, elzárta határainkat, ki akar bennünket éheztetni. Azonkívül ellenünk mozgósította egyrészt a nemzetközi, másrészről a belső ellenforradalmat is. Legyünk tisztában azzal, hogy ha megkötjük is a békét, az nem jelenti, azt hogy az antant nyugodtan fog bennünket hagyni. Mert, ha esetleg le is parancsolja határainkról a csehszlovák és a román vagy jugoszláv államok katonaságát, de mindenesetre mozgósítani fogja ellenünk az ellenforradalmat. S ha ez sikerülne neki, akkor egészen bizonyos, hogy meg is fojtana bennünket...” Amikor ezek a szavak elhangzanak, a Tanácsköztársaság politikai és állami vezetése már döntött — elfogadja az antant ultimátumát. Szenvedélyes vita után döntöttek... A jobboldali és centrista szociáldemokrata vezetők azért követelik a jegyzék fenntartás nélküli elfogadását, mert abban bíznak, hogy az antant olyan politikai feltételekhez köti majd a békét, amely őket juttatja hatalomra. Böhm — ekkor még a Vörös Hadsereg főparancsnoka, néhány héttel később bécsi követként a proletárdiktatúra megdöntésének egyik diplomáciai előkészítője — azzal érvel, hogy a Vörös Hadsereg kimerült, a csapatok hangulata rossz... A kommunisták — Szamuely, Pogány — szerint éppen ellenkezőleg: a visszavonulás lenne lélektanilag végzetes a Vörös Hadseregre. Hajdú Gyula — a 44. dandár politikai megbízottja — arról a veszélyről beszél, ami az ultimátum biztosíték nélküli elfogadása lenne. — Bizonyos vagyok benne, hogy ha elfogadjuk ezt, jön egy újabb jegyzék, újabb kívánságokkal. Ha elfogadjuk azt is, fog jönni még egy jegyzék, még újabb kívánságokkal, és végül, ha teljesíteni fogunk mindent, amit csak kívánnak tőlünk ... utolsó kívánságuk feltétlenül az lesz, hogy a tanácskormány pedig távozzék helyéről... IDŐT NYERNI Az antant szándékait illetően Kun Bélának sincs illúziója — mégis a jegyzék elfogadását javasolja. Felismeri, hogy ez a kegyetlen kompromisszum az egyetlen esély az időnyerésre, amely most élet és halál kérdése lehet. A nemzetközi helyzet a Magyar Tanácsköztársaság szempontjából a lehető legrosszabb. A Bajor Tanácsköztársaságot május elsején vérbe fojtotta az ellenforradalom. Ausztriában június 14-én a hatalom átvételére, a proletárdiktatúra kikiáltására készülő kommunista párt 130 vezetőjét letartóztatják, a másnap felvonuló munkásokat sortűzzel fogadja a rendőrség, a „hörlgassei csatatérnek” húsz halottja, nyolcvan sebesültje van. S még nem segíthet a legnagyobb szövetséges, Szovjet-Oroszország sem. Amit eddig tehetett, megtett mindent. Május elsején és másodikén, a válság óráiban, a Budapest felé törő román intervenciós csapatokat a Tiszánál Szovjet- Oroszország és Szovjet-Ukrajna ultimátuma állította meg. Az ukrán Vörös Hadsereg csapatai májusban többször megtámadták a Dnyeszternél álló román és francia csapatokat. Most nem támadhatnak — minden erőt el kell vonni a nyugati frontról, mert Gyenyikin kétszázezer fős ellenforradalmi hadserege Moszkva felé tör. Az északi hadjárat, a magyar Vörös Hadsereg minden győzelme és sikere sem ellensúlyozhatja a mind súlyosabbá váló belső gondokat. A katasztrofális nyersanyaghiány miatt a gyárakban, az üzemekben rohamosan csökken a termelés. A tiszántúli mezőgazdasági területek elvesztése, az élelmiszer-tartalékok kimerülése az ellátásban súlyos zavarokat okoz, a város és a falu közti cserét gyakorlatilag lehetetlenné teszi az iparcikkhiány, a pénzügyi válság. S mindehhez: a közhangulatot mérgező, az elégedetlenséget rémhírekkel, rágalmakkal, szabotázzsal szító, mind elszántabban szervezkedő — ellenforradalom. Az országban és az országhatáron túl. TIZENNYOLC KOPORSÓ A román és a csehszlovák intervenció hírére vidéken sorra lobbannak fel a lázadások. Május 1-én ellenforradalmi tisztek letartóztatják az egri direktórium tagjait, s a városban átveszik a hatalmat. Felkelés tör ki Hatvanban és Gyöngyösön. Május 16-án Rákospalotán lepleznek le ellenforradalmi összeesküvést — Dietz, volt budapesti rendőrfőkapitány szervezi. Május 29-én a muraszombati járásban az ellenforradalmárok kikiáltják a „Mura Köztársaságot”, 31- én Tolnatamásiban, június 5-én Kőszegen és több Sopron megyei községben tör ki fegyveres felkelés. A Forradalmi Kormányzótanács május 30-án kénytelen hadműveleti területté nyilvánítani öt dunántúli megyét, majd néhány nap múlva az egész Dunántúlt , s eközben a kommunistáknak nemcsak az ellenforradalmárokkal kell harcot vívnia, hanem a proletárdiktatúrát és módszereit a pártban és a kormányzótanácsban burkoltan vagy leplezetlenül támadó szociáldemokrata vezetőkkel is. Június 12-én, a pártkongresszuson Szamuely ezt mondja: — Azok az elvtársak, akik Budapesten bírálnak, akik Budapesten humanizmust hirdetnek, nem tudják, hogy ... vidéken ez a jelszó „üsd a kommunistát” jelszóvá változott... Az ellenforradalmi felkelések irányítója a bécsi magyar ellenforradalmárok — gróf Bethlen István, gróf Teleki Pál — által szervezett Antibolsevista Comité, majd az Aradon megalakult ellenforradalmi kormány. Innen szervezik a június 24-én Budapesten kirobbant fegyveres felkelést, a monitorok és a ludovikások lázadását is. A felkelést néhány óra alatt leverő vörösőrségnek tizennyolc hősi halottja van — az elfogott ellenforradalmároknak hajuk szála sem görbül. Rónai Zoltán, akkori igazságügyi népbiztos „tárgyi bizonyítékok hiánya miatt” megakadályozza az ítéletek végrehajtását. Keserű gúnnyal vágja szemébe néhány nap múlva Szamuely: — ... igen tisztelt Rónai elvtárs, tegnap láthatta a tárgyi bizonyítékait az ellenforradalomnak abban a tizennyolc koporsóban ... Ezek voltak a tárgyi bizonyítékai annak az ellenforradalomnak, amelynek ön majdnem minden eddigi vezérét szabadon bocsátotta ... BUDAPESTRE NYITVA AZ ÚT A Clemenceau-jegyzék követeléseinek megfelelően a Vörös Hadsereg északi csapatai június 30-án megkezdik a visszavonulást. Stromfeld, a Vörös Hadsereg zseniális vezérkari főnöke nem ért egyet a döntéssel, s benyújtja lemondását. „Az ultimátum elfogadása kapitulációt jelent... A győzedelmesen előrevonuló csapatok visszavonulása szétzülléshez vezet, amelynek folyománya az anarchia”. Utóda az a Julier Ferenc ezredes, aki 1927- ben arról ír cikket a Magyarságban, hogy kinevezése pillanatától a diktatúra megbuktatására törekedett. Ő és a főhadiszállás más vezetői tudták, hogy amíg van Vörös Hadsereg, a diktatúrát belső ellenforradalommal lehetetlen megdönteni, „ ... tehát a Vörös Hadsereget kell belehajszolni egy olyan, eleve kudarcra ítélt akcióba, amely annak tönkretételét és az antant újabb támadását vonja maga után.” Július elején a vezérkar azt javasolja, hogy a Vörös Hadsereg indítson támadást az intervenció legerősebb hadserege, a Tisza bal partján védelemre berendezkedett román hadsereg ellen. Kun kezdetben ellenzi a hadműveletet, a Kormányzótanács később mégis az offenzíva mellett dönt, azt remélve, hogy egy sikeres támadás ismét összekovácsolja, fellelkesíti a visszavonulás miatt deprimált csapatokat. Mint később kiderült, a vezérkar eleve olyan támadási tervet dolgozott ki, amely bizonyossá tette a vereséget (erről írta egy angol történész: a történelemben egyedülálló, hogy egy fővezér tervet készítsen saját csapatainak oldalba támadására), s még ezt is eljuttatják az ellenséghez ... A Vörös Hadsereg nem győzhetett. A tiszántúli offenzíva július 20-án hajnalban indult. Hiába volt minden hősiesség , 27-én a Vörös Hadsereg utolsó egységei is visszavonultak a Tisza vonala mögé. Július 29-ről 30- ra virradó éjjel a román csapatok átkelnek a Tiszán, az út Budapest — a forradalom szíve felé — nyitva áll... ★ 1919. augusztus elsején — ma hatvan esztendeje, egy pénteki napon — az új városháza üléstermében utoljára ül össze a Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács. (Délelőtt a pártvezetőség és a Kormányzótanács együttes ülésén a tanácskormány már elhatározta lemondását.) Délután három óra van. Az ülést a kommunista Bierman István nyitja meg, majd ő is zárja be: „Menjünk széjjel abban a rendíthetetlen meggyőződésben, abban a megdönthetetlen hitben, hogy bármi is történjék holnap, bármi is következzék be a legközelebbi napokban, ha el is kell mennünk, vissza fogunk jönni. A proletariátus újból át fogja venni a hatalmat...” Balogh László