Esti Hírlap, 1979. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1979-08-15 / 191. szám

Hősiesen tartja magát Takács Mari műsora, a Postafiók 250. Szerényen húzódik meg a koraesti program két kihagyható műsora között a harma­diknak. Egyike a tévé szür­ke verebeinek, címe van csupán, ismertető néhány sor soha nem járt ki neki, még a nagy változás-vál­toztatási hullámok is rend­re elkerülik. Évek óta olyan, amilyen azt megelő­zően volt, még a népszerű bemondónő szépsége is vál­tozatlan benne. Ez utóbbi jelenség maga is a csodá­val határos, valójában mégis a műsor nagy telje­sítménye az, hogy­­ évek óta létezik. Lassan-lassan elhullottak körülötte azok az adások, amelyek a né­zővel való közvetlen kap­csolatra épültek, amelyek levelek késztetésére ered­tek el valamely közérde­kű kicsengést ígérő ma­gánbaj nyomába, amelyek válaszoltak a tévéhez min­den bizonnyal tetemes mennyiségben érkező le­veleknek legalább egy ap­ró töredékére. A szemé­lyiségnek egy patriarchá­­lisabb formáját tartották fenn ezek a műsorok, ide­­ig-óráig őrizve a kétoldalú illúziót, hogy a hatalmas gépezetnek hallószerve is van, nem csak hang- és képkibocsátó ambí­ciója. A patriarchá­lis formák ideje letűnő­ben, nemhogy a tévének, nekünk magunknak is ki­veszőben a készségünk, hogy meghalljuk egymás szavát. Nos, utolsó mohi­kánként itt van a Postafi­ók 250, amely még meg­hallgatja, mit akar a né­ző. Vagy legalábbis igyek­szik úgy tenni. Ezek sze­rint a néző ezúttal a fiatal szegedi tévéstúdiót akarta megismerni. A Regős Sán­dorral folytatott beszélge­tés tegnap eme óhajt kor­rektül elégítette ki. (bársony) AUGUSZTUS 19-ÉN: A Mini a Tabánban A hagyományoknak meg­felelően augusztus 19-én a Mini együttes délután 3 órai kezdettel a Tabán ol­dalában koncertezik. Fel­tehetően ezúttal is több ez­ren lesznek kíváncsiak az ünnepi koncertre. Műsor­vezető Keresztes Tibor. NEM KÖZÖNSÉGFOGÁS Nyitott ház Óbudán A gázgyár művelődési otthona és a környék lakói Terjed a jó példa: a ki­rályerdei Nyitott ház nyo­mán Óbudán, a Gázgyár művelődési háza mától szintén megnyitja kapuit a környékbeliek előtt. Igaz, csak kísérletről van szó, de nagyszabású, kétéves kísér­letről. A kísérlet lelke és szerve­zője Gyimesi László, a mű­velődési ház fiatal, agilis igazgatója, aki a sokkal jö­vedelmezőbb vegyésztech­nikusi pályát cserélte fel a népműveléssel, ő mondja: — A Gázművek alkalmazot­tainak és a kolónia lakóinak hét hönapjaihoz akarunk kapcsolódni. Van közönség — Milyen a ház forgal­ma? — Van közönség. Rendez­vényeink telt házak előtt zajlanak. Az amatőrök, a könyvtár olvasói, a büfé vendégei", évente összesen több, mint félszázezer. Nem panaszkodhatom. A Nyitott ház nem közönségfogásra kell. — Ismerik a környék la­kóit? — Természetesen. A ko­lónián 539-en laknak, itt a gázgyárban 882 alkalmazott van, a munkásszállón 228, a környéken még 250 em­ber él — mondja és sorolja, hogy mennyi közülük a gye­rek, az iskolás, a háztartás­beli, a nyugdíjas. Számol­nak az érkező tanműhely 150 növendékével, a közeli üzemek, munkásszállók fél­ezernyi emberével. Távlati­lag pedig azzal, hogy a Szentendrei útnál új, nagy lakótelep épül. — Én ma­gam tizenhárom éve élek itt, a kolónián. A lakók hetven százalékát személye­sen ismerem. A művelődési ház vezetőségének tagjai pedig házról házra jártak, ha kellett, még a kocsmák­ban is beszélgettek az em­berekkel: mit szeretnének a művelődési házban? — És mit szeretnének? után bárki kaphat informá­ciót az utazásról, a közleke­désről, a kirándulásról, a mozik, színházak műsoráról, a koncertekről, a múzeu­mokról, klubokról, a válla­lat ügyeiről, vezetőszervei­ről, a helyi közigazgatás­ról, a munkásfelvételről, a jogsegélyről, a pénzügyek­ről, egészségügyi kérdé­sekről, a tanulásról. Mind­ez iránt élénk, ki nem elé­gített érdeklődés van. Köz­ben lesz könyvárusítás, könyv- és hanglemezbe­szerzés, később pedig au­tó-motor-, kertbarát-, ké­zimunka-, lakberendezés-, sport tanácsadás. — Nem túl mechanikus ez? — Nem. Nemcsak me­netrendböngészdét­­aka­runk, hanem kellemes klu­bot, délután kettőtől egy­­egy állandó házigazdával. — Kik ők? — Gyárbeliek, a ház ve­zetőségi tagjai, nagyon-na­­gyon kis tiszteletdíjjal. — Pótolható a területi művelődési ház ilyen Nyi­tott házzal? — Aligha. Legfeljebb kiegészíthető. Hogyan old­hatnánk meg mi például a három HÉV-megállóra levő békásmegyeri lakó­telep művelődési gond­ját? Sehogy. — A ház megfelelő a kí­sérlethez? — Egyelőre. Az előtere jó. Később kibővítjük. Minimal-art — Érinti a kísérlet a ház belső életét? — Feltétlenül. Változ­tatni akarunk az amatőr­­csoportok munkáján. Se­gítségükkel valamiféle „mi­­nimal-art”-ra gondolunk. Arra, hogy a tagok, 16— 26 évesek, olykor az elő­csarnokban olvasgatók, szórakozók, beszélgetők, a büfébe igyekvők között próbáljanak, játsszanak. A házigazda időnként bemu­tatná őket. Elmondanák a vendégeknek, hogy mit, hogyan, miért csinálnak. Ugyanígy a szocialista bri­gádok előtt is és nemcsak fellépéssel, hanem főleg beszélgetéssel. (sk­on) Tájékoztató tér — Ha azt mondom, szó­rakozni, pihenni, beszélget­ni, sörözni, ezzel nem mon­dok újat. Inkább azt mon­dom el, hogy mi mit aka­runk adni nekik. Az előtér­ben, játékautomaták és fo­lyóiratok között tájékoztató teret alakítunk ki. Itt annak is át kell mennie, aki söröz­­megy a büfébe. Tablókról és az ügyeletestől egész dél­ NYÁRI VÁSÁR -SOK OLCSÓ ÁR A BÉTEX TERÉZVÁROSI KISÁRUHÁZÁBAN Augusztus 13-tól 25-ig 39—40 %-os árengedménnyel kaphatók pamut, jersey és szövet­­(plussmm méteráruk, függönyök és egyéb textíliák. Amíg a készlet tart. Csak néhány­ ajánlat a sok közül: karton, 90 cm széles 26,80 Ft helyett 16,10 Ft szintetikus ruhaanyag, 140 cm széles 72,50 Ft helyett 43,50 Ft színes ágyneművászon, 150 cm széles 58,50 Ft helyett 35,10 Ft batiszt, 90 cm széles 34,60 Ft helyett 20,80 Ft szintetikus fehér függöny, 180 cm széles 89,50 Ft helyett 62,50 Ft szintetikus fehér függöny, 225 cm széles 112,— Ft helyett 78,50 Ft szintetikus fehér függöny, 250 cm széles 124,— Ft helyett 87,— Ft Cím: Budapest VI., Majakovszkij utca 56—58. A J Koinciptóra mozinban hiit Csillagok háborúja Ha reggel nem is fénysebes­­— bár sokkal ha­marabb, mint néhány ha­sonló társa — megérkezett Magyarországra George Lucas amerikai rendező Csillagok háborúja című filmje, amely sok millió dollárba került, és bemu­tatásának évében minden bevételi rekordot megdön­tött. A közönség érdeklődése — amely nemcsak az Egye­sült Államokban, hanem Nyugat-Európában is ha­sonlóképpen óriási volt — a meseigénnyel magyaráz­ható. Úgy látszik, változat­lanul szeretjük, ha a jósá­gos filmrendező bácsik me­sélnek nekünk. Igaz, ma már nem Hófehérke és a hét törpe történetére va­gyunk kíváncsiak, sőt, nem is a kis Dorothyéra, aki oly feledhetetlenül meg­maradt emlékezetünkben az Őzből, hanem minden­féle újabb és véresebb cso­dákra. Ezt az igényünket a mai rendezők jobbára a tudományos-fantaszti­kusnak nevezett filmekkel elégítik ki. Lucas filmje is ezt a címkét viseli, noha tudo­mányosnak semmiképpen sem mondható, és fantasz­tikusnak sem, mármint olyan értelemben, hogy eléggé fantáziaszegény. Távol legyen tőlem, hogy a nem túlságosan fordulatos történetnek akár csak rész­beni elmesélésével is meg­fosszam a nézőt az élveze­tektől, ezért csak annyit árulok el, hogy a Csillagok háborújában antropomorf robotok, robotomorf embe­rek, sőt, robotomorf robo­tok és (talán ez a legmeg­lepőbb !) antropomorf em­berek harcolnak egymás el­len, mindenféle sosem lá­tott fegyverekkel, szágul­danak csodálatosabbnál csodálatosabb űrhajókon. A filmnek erénye, hogy van némi humora, hiányzik azonban belőle az a szati­rikus, vagy filozófiai mon­oyyha ...! — dörzsöli te­nyerét a kalandfilmkedve­­lő néző a színes, szinkroni­zált amerikai film címé­nek olvastán. S még izga­­tottabb lesz a sztárlista láttán: Paul Newman, Ge­raldine Chaplin, a „Nagy öreggé" lett Burt Lancas­ter, a Kabaré konferan­­sziéjaként megismert Joel Grey, a Kakukk indiánja, Will Sampson. A rendező pedig a neves Robert Alt­man ... S ha ezek után arról va­gyok kénytelen beszámolni, hogy a film csüggesztően rossz és unalmas, aligha hisz nekem az olvasó. Pe­dig sajnos így igaz. Nem az a baj, hogy a film csupán áttételes cow­boyfilm, hanem­­ nem igazi film. Altman „mély” akart lenni, az amerikai pionírmítoszt és szórakoz­tatóipart nevetségessé ten­ni; egy múlt század végi cirkusztáborban játszódik a történet. A cirkusz sztár­ja és társtulajdonosa Buf­falo Bill, a jeles indián­vadász (Paul Newman vil­logtatja a szerepben kék szemét és fehér műfog­sorát), aki föllépteti po­rondján ősellenségét, Sit­­ting Bull indiánfőnököt. A forgatókönyv alapjául egy színdarab szolgált. A film érthetetlen okból nem akar a színpad lehetősé­gein túllépni — inkább ké­pesség, mintsem pénz hí­ján. Ahogy a színpadon kényszerűségből többnyi­re hírnök közli pihegve a „kinti” történéseket, úgy közlik itt is mindig kész tényként velünk, hogy „az indiánfőnököt foglyul ej­tették”, „az indiánok áladanivaló, amely a mányos-fantasztikus tünetet nemcsak egy csilla­gok közötti üldözési jele­net erejéig teszi izgalmas­sá. (morvay) keltek az átjárhatatlan se­bes folyón ...”, „az indián­főnököt megölték ...”. De a történés látványát el­spórolják előlünk. A nagy amerikai szuper­­produkciók sikerének titka általában az, hogy nemzet­közi érvényűek. Itt azon­ban váratlanul az amerikai kultúra magánügyének tű­nik minden, s mi, kívül­­rekedt nézők egyre kevésbé értjük, meddig show, amit látunk, és mettől történe­lem, honnan paródia és meddig valóság. Ahol az amerikai humor nevettetni szeretne, elál­­mosodunk, s akkor támad nevethet nekünk, amikor a film halálkomolyan veszi és Shakespeare-tragédiá­­nak képzeli magát, ahol például a megölt főnök kí­­sértete űzi el hosszadalma­san Buffalo Bill álmát. A „Vége” feliratnál gya­nakodva és hitetlenkedve állunk föl: csak nem ha­gyott ki egy-két tekercset a gépész, épp azokat, ame­lyeken a cselekmény volt? Fencsik Flóra tudo­tot- Buffalo Bill és az indiánok Geraldine Chaplin AUGUSZTUS 23-TÓL 26-IG Népzenei találkozó Kecskeméten Nyolcadszor rendezik meg idén a népzenei találkozót Kodály városában, a ma­gyar népzene fellegvárá­ban, Kecskeméten. Ezúttal is népzenekutatókat kértek fel az itt elhangzó zenei anyag kutatására. Augusztus 23-án, csü­törtökön délután 3-kor a Katona József Emlékház­ban bemutatják L­eskovsz­­ky Albert népi hangszer­­gyűjteményét, ifjú népmű­vészek közreműködésével. Este fél 7-kor toronyzene hallható a tanácsháza er­kélyéről. Este 7-kor nyitják meg a népzenei találkozót a megyei művelődési köz­pont színháztermében. Ezen a találkozóra meghívott költők, írók, irodalomtör­ténészek a találkozóra ér­kezett népi előadóművé­szekkel és népi együtte­sekkel együtt irodalmi­népzenei estet adnak. Este 10 órakor kötetlen beszél­getésen találkozhat a kö­zönség a találkozó részt­vevőivel. Másnap reggel a megyei művelődési központ kama­ratermében tanácskozás kezdődik, előadásokkal, vi­tákkal , zenetudósok rész­vételével. Este fél 8-kor a színházteremben a Daloló tájak című műsor első ré­sze hangzik el. Másnap, szombaton reg­gel, ismét műsorokkal és tudományos előadásokkal folytatódik a találkozó. Délután 3-tól kerekasztal­­beszélgetés zajlik Csehszlo­vákiában és Jugoszláviá­ban élő magyar népzene­­kutatókkal. Népművészeti kirakodó­­vásár is lesz (a Domus Áruház mellett), amelyen kékfestőtől a furulyakészí­tőig, fafaragótól a mézes­­kalácsosig, keramikustól a rézművesig sok népmű­vész állít ki, illetve árul, s itt a szabadtéren is lesz­nek műsorok, vásári játé­kok. Szombat este fél 8- kor tartják meg a Daloló tájak című műsor máso­dik részét, majd hajnalig táncházi mulatság lesz. A Vízöntő és a Délibáb együttes húzza a talpalá­­valót. Vasárnap reggel kerek­­asztal-beszélgetés lesz, majd a Kamaraszínházban fiatal népművészek tarta­nak bemutatót. ŐSZRE a A József Attila Színház művészei az évadnyitó tár­sulati ülés után, augusztus 21-től folytatják a próba­munkát. Megkezdik Anna őfelsége címmel Szamuil Aljosin darabjának pró­báit. A modern mesejá­tékot Barlay Gusztáv ren­dezi és a szovjet dráma magyarországi ünnepe al­kalmából, október 6-án mutatják be — első pre­mierként. Az angyalföldi színház óbudai kamara­színpadára készíti elő Ma­­róti Lajos Érdemeinek el­ismerése mellett című mű­vét, amely a Szegeden már játszott Közéletrajz című mű új változata. Rendező Benedek Árpád. A Népszínházban meg­kezdték José Triana Gyil­kosok éjszakája című mű­vének próbáit Ruszt Jó­zsef rendezésében. A há­romszemélyes játék szere­peit Jordán Tamás, Papa­­dimitriu Athina és Jobba Gabi játssza. A bemutató október 26-án lesz a Jó­zsefvárosi Színházban. A Népszínház próbálja Hol­lós Korvin Lajos Pázmán lovag című komédiáját is, amit tájelőadásokon mutat­nak be. Egy szerelem tör­ténete címmel Arbuzov Irkutszki történetét ugyan­csak a Népszínház társula­ta viszi színre. A Várszín­házban október 12-én fo­gadják először a közönsé­get a Doktor Faustusszal. Ugyanezen a napon gördül fel a függöny a Józsefváro­si Színpadon, ahol az Egy szerelem történetét láthat­ja a közönség. Az Állami Bábszínházban már a fő­próba is megvolt, mert au­gusztus 16-án délelőtt a Siófoki Művelődési Köz­pontban mutatják be a színház gyerekeknek ké­szült produkcióját, Térd­széli Katica, illetve Erős János címmel. (MTI) □ KÁPLÁR FERENC festőművész kiállítása hol­nap nyílik Székesfehérvá­ron, a József Attila Mű­velődési Házban; szeptem­ber 29-ig tekinthető meg.

Next