Esti Hírlap, 1980. augusztus (25. évfolyam, 180-204. szám)

1980-08-13 / 190. szám

ÍGY TERVEZIK, HOGY A KÖRNYEZET IS JOBB LEGYEN NÉVTELEN EZREK Lakások, családok, együttélés Mindenki elismeri: so­ha nem látott méretű Budapesten a lakásépí­tés. Nem szólnak azon­ban ilyen egyértelműen a­, új negyedek ház­­monstrumairól, a beton­­rengetegekről. Jóllehet, az iparszerű háztermelés fontos eleme és magá­tól értetődő jelensége az ismétlődés, de az egy­hangúság, amely az utóbbi évtizedekben épült negyedekre jel­lemző, azért mégsem in­dokolt. Házgyári ele­mekből is lehet változa­tos városképet alkotni. A közvélemény és a legutóbbi jelek szerint maguk az építők is egyetértenek ebben. A Lakóterv csaknem másfél évtizede foglalko­zik lakótelepi együttesek tervezésével. Az utóbbi időben fokozott lendület­tel keresik a lakás- és a városépítés új útjait. Ezt szemlélteti az a tervgyűj­­temény is, amelyben a kö­vetkezőkben épülő házgyá­ri otthontípusokat összeg­zik. Ezekből a káposztás­megyeri lakónegyed ellső építési üteméhez használ­nak fel néhány variációt. A kétszintes, a három-, öt-, hét és kilenc-, tizenegy emeletes épületek tetszetős ritmusát ma még csak a maketten lehet megcsodál­ni. A városias lakókörnye­zet megteremtésének egyik lehetséges módja jól lát­szik a hamarosan megvaló­suló káposztásmegyeri la­kónegyed tervén. A külön­böző magasságú épület­­együttesek üzletutcákkal tagolják, amelyeket zöld területbe ágyazott lakóépü­letekkel öveznek. Ablakok ritmusa Borostyánköy László, a Lakóterv építészmérnöke adott ismertetést arról, hogy a házgyári elemekből — az új típustervek, már készek. — Elfogadták. Nagyon szép, teraszos, árkádos há­zakat, változatos épülete­ket, új típusú loggiás ott­honokat, kétszintes előker­­tes családi házakat is le­het emelni. Fontos, hogy mind több helyen telepít­sünk fákat, bokrokat, gon­dozott zöld területeket, így tegyük kellemessé a lakó­­környezetet. Új elképzelé­sek születtek a háztöm­bökkel körülvett belső par­kok létesítésére is, a föld­szinti lakások teraszos ki­képzésével. — Hogyan lehet változa­tossá tenni a homlokzato­kat ? —­ A homlokzati házgyá­ri elemeket sokféle formá­ban lehet gyártani, más­más felülettel, így a sima és a ferdén sávozot­t, vagy a színes betétekkel képzelt különböző ablakritmusú betonelemek variációja kellemes összhatást adhat. Sokfajta erkélyelem is ké­szíthető különböző korlá­tokkal, virágvályúkkal, napellenzőkkel. Mindez változatos homlokzatot, kellemes térfalat „vará­zsol” az új negyedekben élni, pihenni, szórakozni vágyó embereknek. — Lépjünk be egy ott­honba! Legalább képzelet­ben. Megváltozik a szerkezet . A most következő tervidőszakban sokkal több funkciónak megfelelő ott­hont kívánunk építeni. Mi volt a legjellemzőbb az eddigi házgyári otthonok­ra? Talán az, hogy zö­mükben még a nappali szo­bának szánt helyiségben is két személy alszik és ezt a szobát használják étke­zőnek is. A jövőben olyan lakásokat szeretnénk átad­ni, ahol határozottan elkü­lönülnek az alvóhelyiségek — a félszobák —, a sok­féle feladatot ellátó nappa­litól, ahol a szabad idő nagy része telik, az étke­zés pedig az étkezőkonyhá­­ban, illetve fülkében törté­nik. Nézzük a statisztikát! A ma épülő házgyári la­kások megoszlására jellem­ző, hogy húsz százalékuk két-, illetve háromszemé­lyes családoknak való Hat­vanöt százalékuk a négy, 15 százalékuk az öt-hat tagú családok igényeit elé­gíti ki. A jövőben ez a szerkezet megváltozik. A panelos lakások 44 száza­léka négy-, 16 százaléka öt-, 15 százaléka hat- és hét, 10 százaléka három és 5 százaléka kétszemélyes családoknak épül. Tíz szá­zalékban otthonjellegű la­kások — garzon, nyugdíjas — valósulnak meg. A közeljövő otthonaiban lehetőség nyílik majd több generáció zavartalan együttélésére is. Ezt lehe­tővé teszik az új lakásépí­tési tervek. Van olyan el­képzelés is, hogy a négy­es kéttagú családok egy­más mellé költöztetéséhez teremtik meg a feltétele­ket egy 21,1 és egy 53,3 négyzetméter a­l­apterületű lakás összenyithatásával. A nagycsaládok otthonaiba a tervek szerint két fürdő­szobát is beépítenek. Ezek csak példák a számtalan elképzelés közül. Szeret­nénk velük érzékeltetni, hogy a korábbi panelépít­kezés stílus helyett most valami más, korszerűbb, a társadalmi igényeket job­ban megközelítő változatot dolgoztunk ki. Főpróba, vagy inkább a bemutató: Káposztásmegyeren. Pálffy Judit Szép könyvek exportja Dinamikusan növeli a nyomdaipari termékek ex­portját a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat. Az idén eddig több mint 130 milliós forgalmat bonyolított le, ami azt jelenti, hogy a hazai nyomdák mintegy 2500 tonna különböző terméket készítettek külföldi megren­delésre. Ebből a legnagyobb mennyiséget, 1400 tonnát, az Alföldi Nyomda állította elő, de jelentősen nőtt a Kossuth, a Zrínyi, az Akadémiai, a Dürer és a Szegedi Nyomda exporttermelése is. PESTERZSÉBETEN Felnőttek az iskolapadban A korábbi 33—35 száza­lékkal szemben tavaly a felnőtt fejjel tanulóknak 28—30 százaléka hagyta félbe tanulmányait a XX. kerületi dolgozók gimná­ziumában és általános is­kolájában, amely — a szak­­felügyelet véleménye sze­rint — a főváros egyik legjobban működő és leg­jobban felszerelt felnőttok­tatási intézménye. A kerületi tanács végre­hajtó bizottságának ülésén megállapították: a lemor­zsolódás csökkenése első­sorban az iskola változatos oktatási formáinak, a mód­szerek megújításának, a korszerű tanítási-tanulási folyamat megszervezésének, a közművelődési intézmé­nyekkel, üzemekkel kiala­kított szoros együttműkö­désnek köszönhető. Az a cél azonban, hogy a jövőben még kevesebben szakítsák félbe tanulmá­nyaikat. Ennek érdekében a kerü­leti tanács művelődési osz­tálya — a pedagógusokkal közösen — további vizsgá­lódást folytat, részletes fel­mérést készít az okokról. Az utóbbi években az is­kolában javult a tanulmá­nyi eredmény is, különösen az általános iskolai tagoza­ton. Ebben része van a megújított, teszt-, illetve feladatlapos beszámoltatási­­vizsgáztatási módszernek, amelyet a tantestület hét, kísérleti­ kutatómunkával is foglalkozó tagja dolgozott ki. Ezzel a módszerrel megbízhatóbb, objektívebb a végzett munka értékelé­se és segíti a tanulókat is, csökkenti a vizsgadrukkot, kevesebb lehetőséget ad a szerencsének, fejleszti a gondolkodási képességet, s az írásbeli, a szóbeli kife­jező készséget. A fővárosi szinten is ki­emelkedő eredményeket elérő iskolának is gondja azonban, hogy fokozato­san csökken a tanulók száma. Míg 1976-bar­ csaknem 900- an iratkoztak be, addig ta­valy alig több mint 600-an. REFLEKTORFÉNY Könnyűkezű feleség Ennek a fiatalasszony­nak az a „foglalkozása”, hogy fél. Retteg a férjétől, aki semmit sem tud a tit­káról, összerezzen, ha ba­rátaival, rokonaival, is­merőseivel találkozik, akik többnyire mindent tudnak és sajnálják vagy elítélik, de egyelőre nem árulják el. Borzongva várja a fize­tési napokat, amikor száz­felé kellene osztani a ke­resetét, de nem teheti. Ir­tózik a találkozástól az „aranyos” nénivel, akinek megint azt kell mondania: — Egy kis haladékot ké­rek ... Ezzel a nénivel kezdte annak idején, tíz esztendő­vel ezelőtt. Ajánlották, na­gyon rendes asszony, köl­csönt ad a megszorulóknak, egy kis kamatot persze fel- Csak a férj meg ne tudja számít, de hát ez termé­szetes, ebből él. Bizonyíték nincs. Annál a néni sokkal okosabb, előrelátóbb, sok ilyen néni és bácsi él Bu­dapesten. Elismervényeket őriznek bizonyos összegek­ről, amelynek csak egy ré­szét adták kölcsön, a többi kamat. Innen a tartozás. Nem olyan összeg, amelyet ne lehetett volna már eddig is visszafizetni, nem kell érte a Dunának menni. Bár a fiatalasszony mind több­ször emlegeti, végez ma­gával. Ez is a sajnáltatás egyik eszköze. A köny­­nyekkel együtt, amelyek gyorsan és könnyen po­tyognak a szeméből. Minden oka megvan a sírásra. Immár bűncselek­mény vádlottjaként állt bí­róság elé, börtönbüntetésre ítélték — az ítéletet kétévi próbaidőre felfüggesztet­ték. Ha akarja, nem vesz tu­domást róla. Szabadon jár­­kel, amennyire szabadság­nak lehet nevezni a kalo­dát, amibe zárta magát. Idézések, amelyelyért les­ni kell a postást, bizalmá­ba avatni, rimám­kodni. Új­ságokat figyelni, eldugni a férj elől, aki szigorú, mondhatni puritán ember. De ha nem volna az, ak­kor sem volna boldog az eseményektől. Akkor kellett volna őszintének lenni — kese­reg most az asszony —, ak­ Ez az eset megtörtént. A sze­mély nevét nem írtuk meg — a történetben a jelenség a fon­tos­­ kor kellett volna mindent megmondani, a kezdet kez­detén. Amikor összekerül­tek. Gyorsan, mert az asz­­szony menekülni akart a gondoktól, úgy­­remélte, kettesben gyorsabban gyűj­tik a forintokat, le tud csípni annyit, amennyi elég az adósságra. Ki hitte volna, hogy a férj minden fillérről elszá­moltatja. S hogy a háztar­tás — ahogy ő vezeti —, oly sok pénzt emészt fel, hogy újabb kölcsönöket kér. Hogy észre sem véve nö­vekednek az ezrek és semmi megoldás. Produkálni akart ott­hon. Titkolni, milyen könnyűkezű. Mert az most is, az volt leánykorában is. Soha nem tudott beosztani. Töri a fejét, mit csinál­jon. Ezzel kel, ezzel fekszik. Valami olyan munkát, amiről nem tud a férj. De hogyan számoljon el az idővel, az elfoglalt órákkal — majdnem kilátástalan ez a próbálkozás. Elkövetkezett az idő, amikor kitalált valamit, olyan dolgot, ami törvény­be ütköző, amit úgy nevez­nek: csalás. Kétségbeesett ötlet volt. Nem vált be. Lebukott raj­ta és felelnie kellett a bíróság előtt. De hogyan, mint lesz to­vább? Ezt senki sem tudja. Könnyek, gondok, homlok­­ráncolás, nyugtatok. Örül, ha simán eltelik egy nap. Foltozza az adós­ságlyukakat. Panaszkodik, kér. Hagyja, hogy­­tanácso­kat adjanak neki, tűri­­ a szemrehányásokat. Az út, amelyen halad, kátyúba vezet. Bende Ibolya Július 24-e csütörtök: a­­ Körösök vize 24 óra alatt öt métert árad. Előz­ménye az Európa-szerte rendkívül csapadékos idő­járás: hazánk vizeinek 90 százaléka a szomszéd or­szágok területeiről érkezik. Előzménye, hogy a Tisza völgyét tíz nap alatt az éves átlag egyharmadának megfelelő csapadék áztat­ta. Július 24-én reggel a Körösök mentén kétszáz vízügyi dolgozó teljesít fi­gyelőszolgálatot. Július 26- án hatezren dolgoznak a védelmi művek megerősí­tésén, további kétezren ké­szenlétben várnak, kell-e még segítség. Július 28-án reggel a gátőr jelenti: a hosszú földs szivattyútelep közelében átszakadt a gát. A védekezők száma szinte órákon belül nyolc—tíz— tizenöt ezerre emelkedik. A Tiszántúlon az ár te­tőzik, a Dunántúlon félide­jéhez érkezik az aratás. Szolnok megyében azonban épp hogy megkezdődött, Hajdú-Biharban lánctal­pasok gyürkőznek az át­ázott talajjal, Békésben a kombájnok készenlétben állnak, sajnos, szó szerint, az ár- és belvíz borította gabonatáblákon mozdulni nem tudnak. S­­em az első — és csak­­ szeretnénk hinni, hogy az utolsó — eset volt, amikor a kettős gond sok­szorozza az erőfeszítést. Szokásunk, hogy a rejtett tartalékok feltárását hosz­­szas viták, tervezgetések előzik meg. Az emberséges magatartás, a közügy és magánérdek összevetése azonban nem fontolgatja, nem mérlegeli a lehetősé­geket. Ahogy az áradat vo­­nul, úgy vonul a munká­sok serege, úgy előzi­k meg, úgy készül érkeztére a hadsereg, az ember és a technika. Szlovákiából Szolnok megyébe, Nógrád­­ból délnek indulnak az aratógépek. A gabonaipar dolgozói éjszaka is fogad­ják, átveszik a termést. Az Állami Biztosító képviselői csónakokon keresik fel a károsultakat, a Tüzép-tele­­pekre folyamatosan érke­zik a tégla és a faanyag. .Kollektívák és magánsze­mélyek érdeklődnek, mi­ben segíthetnénk? Naponta halljuk, olvas­suk a híradásokat, névte­len ezrek helytállását tö­mörítik számokba, meg­nyugtató mondatokba a je­lentések, Csongvád­ban, Ba­ranyában, Bács-Kiskunban, Szolnok megyében betakar­­ították a jövő évi ke­­nyérnekvalót A borsodi szántóföldeken 900 kom­bájn dolgozik. Zalában már­ a tarlók felét újra­­szántották. Győr-Sopron megye nagy területein rendben folyik a másod­ve­tés. A­ugusztus közepére lé-lé­nyegében — az árvíz sújtotta területek kivételé­vel — befejeződik az ara­tás. A Tiszán megzaboláz­va hömpölyög az ár. Vegy­szerekkel előzik meg a szükségtárolók három­­százezer köbméter vizének elposványodását. A hat­vanezer hektár elöntött te­rületről másodpercenként száztíz köbméter víz folyik­­ vissza a medrekbe. Polgár Tamás

Next