Esti Hírlap, 1980. szeptember (25. évfolyam, 205-230. szám)
1980-09-01 / 205. szám
FŐVÁROS! KÖRKÉP Kőben és fában ♦ Angyalföld, Budapest a nyolcvanas években Kispest, Óbuda A Budapesti Pártbizottság székházában legutóbb megtartott hármas megbeszélések tanulmányozása lehetővé teszi, hogy felvázoljuk a nyolcvanas évekre tervezett fejlesztést. A tervezés alapelve: a legfontosabb feladat az állandóan megújuló, egységesen fejlett, a múlt hagyományait megőrző, természeti kincseit megóvó főváros megteremtése. Vagyis az új feltételek között is folytatódik a hatvanas-hetvenes években megkezdett nagy munka. Megújulni a követelmény Mit jelent, hogy a főváros állandóan megújul? Más volt Budapest 1979- ben, más az idén és más lesz 1981-ben. Amikor naponta átlag 40—50 lakást, hetente egy-két gyermekintézményt adnak át, a fejlődés olyan gyors, hogy már évenként lehet észlelni a változásokat. S ha a következő időben valamelyest lassul is az építési ütem, mégis számottevő lesz a főváros gyarapodása. A hatvanas-hetvenes években elért nagy fejlődés olyan belső lehetőségeket halmozott fel, hogy kisebb beruházással is sokat kaphat városunk. A délpesti földalatti vasút és a megújított Üllői út átadása megkönnyítette Kispesten és a környező negyedekben a lakásépítkezést. S azzal, hogy 1981-ben az Élmunkás térig elkészül az észak—déli vonal legnehezebb, legköltségesebb szakasza — a Kálvin tér, a Deák tér vagy a Marx tér, mind-mind többszintű gócpont —, megéri a Váci úton is megépíteni a pályát az Árpád-hídig. S mivel közben Óbudán is elkészül a megújított Bécsi út, Szentendrei út, az észak— déli főtengely, az Árpádhíd szélesítése nagy változást hoz majd Buda és Pest északi felében. Vagyis a korábbi beruházások a nyolcvanas években is meghatározzák az építkezés irányait. Az állandó megújulási követelmény. Új negyedek sora épült távol a Belvárostól. Jelentősen nő az utazások száma. Ha nem fejlesztenék a közlekedést, súlyos nehézségek keletkeznének a főváros életében. Gyorsan nő a forgalom a kereskedelemben is. Ezért a nyolcvanas években több új, kisebb-nagyobb áruház nyúlik. De ezek jó kihasználása is megkívánja a közlekedés állandó fejlesztését. Amióta — 1950-ben — egyesítették Budapesttel a Vörös öv helységeit, a tervezés egyik legfőbb törekvése az egységesen fejlett főváros megteremtése. Ez a munka a hatvanas-hetvenes években meggyorsult. Megépültek az új negyedek Óbudán, Újpesten, Angyalföldön, Rákospalotán, Kőbányán, Lőrincen, Kispesten, Erzsébeten, Csepelen, Budafokon, és megkezdődött a városrészközpontok kibontakozása. Változás az életmódban A már elkezdett vagy tervezett építkezések jelzik, hogy a nyolcvanas években is a legnagyobb fejlesztés a külső negyedekben lesz. A pártbizottság állásfoglalása: meg kell őrizni a nagy múltú munkáskerületek sajátos arculatát, de ugyanolyan jól felszerelt, szép lakásokat kell építeni — gyermekintézményekkel és áruházzal együtt —, mint a város belsejében. A belső és a külső városrészek közti fejlettségi különbségek megszüntetése sok időbe és temérdek pénzbe kerül. De az eredmények — s ezek társadalmi hatása — már jól láthatók Újpesten, Kőbányán, Csepelen vagy Óbudán S a legutóbbi idők több nagyberuházása lehetővé teszi, hogy ott is meggyorsítsák a folyamatot — elsősorban Angyalföldön és Kispesten —, ahol eddig lassúbb volt az építési ütem. S ami különösen fontos: az új építkezések sok változást hoznak az életmódban. Javul a közlekedés és könnyebb lesz a bevásárlás a külső negyedekben, s így több idő jut pihenésre, művelődésre, szórakozásra. A nyolcadik kerület legsűrűjében lakom, s igen barátságos ház a miénk! Most a megnyurgult szobanövényeink boldogan nyaralnak a körfolyosón, s locsolgatás közben megbeszéljük a világ sorsát. Ha nyögve dinnyét cepelünk haza, tüstént megfelezzük Mici nénivel, aki viszont különlegesen finom kovászos uborkával a hóna alatt csöngeti a megbeszélt hármat. Jut a jószomszédoknak friss palacsinta, új recept, érdekes pletyka, s nem gond, ha éppen kifogyott a hagyma, az ecet, a lázcsillapító, lehet kölcsön kapni. Mihozzánk nem postások járnak, hanem a Feri, meg az Attila, s tudják jól, hogy például Gyuszi bácsi nyugdíját Bartosékak is nyugodtan oda lehet adni. Vagy másfél éve jelent meg minálunk a szöszke hölgy, zseblámpáját az órákra villantotta, s hozta a számlát. Tüstént jóindulattal kifaggattuk. Megtudtuk, hogy van egy tündérien szép kisleánykája (lapult éppen fénykép a táska mélyén), s hogy hármasban apucival éppen építkeznek a balatonmeredeki bazaltföldeken. Milyen levegő, micsoda kilátás! Azonkívül más egyebük egyelőre még nincs, közölte mentegetőző mosollyal, s köszönte szépen a pénzt. Legközelebbre már megvolt a házikó, formálódott a kert. S micsoda ízletes flekként sütnek a szomszédékkal! Szimpatikus népek. A fiuk kicsit idősebb, mint a szépséges leány. Milyen boldogság, hogy a két kölyök is annyira rajong a vidékért! Talán nem is csak azért, somolyogtunk össze, aztán vártuk a folytatást. Sejtelmünk igazolódott! Az ifjakat nemcsak a táj csábította a kies hegyvidékre. A szöszke hölgy gondterhelten számolt be a bimbózó érzelmekről. Gyerekszerelem, bólogatott megbocsátóan a ház. Sajnos, komor fellegek gyűltek a telek fölé. A leány még tizenhat sincs, már asszony akarna lenni! A fiú egy éve se koptatja az egyetem padját, se kereset, se élettapasztalat, de bezzeg feleség kell neki. Fenyegető mérgesen lobogott az anyai kézben a gázszámla! Csak szépen, nyugodtan, okosan, tanácsolta aggódva a ház. De jaj, a legközelebbi számla mellé borzasztó hírt kaptunk! Kapta farmernadrágját, tucat beatlemezét a két megbokrosodott ifjú, s már albérletben szoroskodik. Onnan üzenik: vagy jöjjön az anyai áldás, vagy jöjjön a teljes szakítás! A ház izgatottan tárgyalva két pártra szakadt. Fele a mamával kötötte az ebet a karóhoz, mi viszont inkább rugalmasságot tanácsoltunk, meg diplomáciát Mint kiderült, miránk kellett volta hallgatni. Az ifjú pár nem engedett, csak egymással törődött, olyan pompás eredménnyel, hogy hamarosan hárman lesz- nek. Nem nyugszom bele, s nyújtotta szipogva a számlát a szöszke mama. Tiszta kitűnő volt, nem ar- | ra neveltem, majd én meg- \ mutatom! |endkívül izgatottan jár-; | tűk a legközelebbi gáz- számlát. Nem sejtettük, milyen fordulatot hoz. \ Váratlant, szentigaz. Azt, hogy barna, teltkarcsú, szimpatikus hölgy hozta szétosztani. A szöszkéről csak annyit tud, hogy saját kérésére más körzetbe he lyezték, valami családi problémák miatt. Egyéb \ ként kedveljük a barnát is,öcsikéje nem eszi a spe nótot, Tündi-bündi nem mindig mos fogat, más baj nincsen a két angyali kis- gyerekével. Ezúton kérjük a Műve-] két, közölje, lett-e a szösz-i kééknél unoka, s fiú-e \ avagy kisleány? Hacsak nem akarja, hogy fogyasz- ] tóinak oldalát kifúrja a kíváncsiság! G. Szabó Judit ! FOLYT. KÖV. IIIIMHIIIillllllllltlIK HIMIII'HHHHHIH'imilUtlIHmilimilimtlM'lltlHIII IIIIHIMOllllHlimmi Megóvni az örökséget A nyolcvanas években sokat tesznek, hogy megóvják a város természeti kincseit. Folytatják a nagyfásítást, erdősítést és parkokat telepítenek, nagyrészt társadalmi segítséggel. A tervezésben erősödik a felelősség a város szépségéért. Az építészek kőben és fában gondolkodnak. Ahol csak mód van, megőrzik az ősi tájat — elsősorban a hegyvidéken —, s minden nagy építkezésen a városképet meghatározó, jellegzetes vonás lett a gazdag növényzet. Ezt a szemléleti változást kifejezi a beruházási főosztály és a közlekedési főigazgatóság sok új terve. Az építésben új feladatot kap a 2000 éves történeti örökségnek megóvása. Sok helyen a római és a középkori falakat beépítik a mába. A megújult Óbudának sajátos hangulatot ad majd a Szentendrei úton helyreállított római acquaduetus, csakúgy, mint a XI. századi Buda maradványa. Ugyanolyan féltő gonddal mentik át korunkba a budapesti munkásosztály történetének emlékeit. Ezt megkönnyíti, hogy a nagy fejlesztés elérte Angyalföldet és Kispestet. Aczél Kovách Tamás Korunk jellemzői: a műanyag és az automatizálás. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat debreceni gyárának automata gépsorán hatféle méretben, negyvenezer méter műanyag csatornacsövet gyártanak, elsősorban közműhálózat építésére (MTI Fotó : Oláh Tibor felv.) BUDAPESTNEK VAN EGY VIZE... Ki hol ért viszi, hordja Nemzeti kincs is lehetne ♦ Mire használják? Nagy Árpád, a Fővárosi Fürdőigazgatóság főmérnöke tömören fogalmaz: — A termálvíz — vagy másik nevén a hévíz — nemzeti kincs. — Mennyi az évi termelés? — A fővárosban 11—12 millió köbméter. — Lehetne több ? — Lehetne, ha újabb kutakat nyitnánk, de a jelenlegiek hozama elegendő. KAROK — Mennyi a föld mélyének tartaléka? — Pontosan nem tudjuk. Még az is vitatott, hogy a fővárosi források szakadatlan utánpótlása honnan származik. Az Alföldről? Hiszen Szentes, Szolnok, a Hajdúság környéke is közismert hévizeiről. Vagy a Dunántúlról? A szénbányászat eocénprogramjában új mélyművelésű bányákat nyitnak. A termelésnek elkerülhetetlen előzménye a szénrétegek és a felszín közötti víz kiszivattyúzása. Egyesek szerint félő, hogy ez érezhetően befolyásolja a buda itHitiiiiitiimitiiiiimmiH'titiiiiiii iiiiimitiiiiMiiiiiimtiiiii miiiiiimiiiiiiiiuiutiiiiiii MtiuiiiiiHimiiiiwHiiiiii Hi*miwiiw***iHuiii*uu iimmmimmmmimiHi iwHi—HiHMiiitiiwMiwiiir pesti termálvízforrások hozamát. A budai oldalon ellenőrzőkutakkal figyelik az esetleges változást. — A víz csak jön, jön... Tudják tartalékolni? — A víz nem jön, jön ... Egy-egy kút hozama adott, ennél többet kivenni a rablógazdálkodás kárával járna. Kevesebbet termelni viszont lehetséges, semmiféle különleges műszaki felkészültséget nem igényel. — Termelik a termált, mire használják? — Részben saját kezelésű gyógyfürdőink ellátására, másrészt eladjuk. — Veszik a vizet? — Nem palackban. Vezetéken szállítjuk. Például az ORFI új kórházi részlegének. Néhány éve van így. Mióta azt is tudjuk, hogy a gyógyvíz jó áron értékesíthető nemzeti kincs. — És néhány évvel előbb? — Elsütöttük, elmosakodtuk, s más nem lévén, el is főztük. Az ötvenes évek elejétől a margitszigeti források termálvizét az V., a XIII., a XIV . a Lukács-fürdő gyógyvizét a II. és III. kerületi lakások fűtésére, vízellátására használták fel. És 25 házban, több száz lakásban még ma is használják. A Fővárosi Tanács határozata értelmében a gyógyvizet gyógyászati célokra kell hasznosítani. A lakások vízszolgáltatásának ezt a módját tehát fokozatosan megszüntetjük. KINEK JÓ? — Mivel helyettesítik majd? — Ahol a fővárosi távfűtés vezetékei kiépültek, ott könnyebb a dolgunk. Például a Pozsonyi úton a 14-es számú ház kivételével már megtörtént az átállás. Az V. kerületben nincs távfűtővezeték. Megoldásként csak a gázfűtés kínálkozik, de a kémények állapota miatt a használati víz melegítése csak villanybojlerrel lehetséges. — Ki viseli az átalakítás költségeit? — A Fővárosi Fürdőigazgatóság. És hozzátenném: saját beruházási lehetőségeink terhére. Nem haladunk rohamléptekkel. — Most éppen hol tartanak? — A Szemere utca 19-es számú, 24 lakásos társasházzal kötünk szerződést. A közös képviselő kötelessége, hogy az átalakítás valamennyi munkájához kivitelezőt keressen, hogy velük megállapodjék. A számlát mi egyenlítjük ki, s a közös képviselő közvetítését a teljes költség 4 százalékával honoráljuk. — A lakóknak igen jó a termálvíz is, nem hiszem, hogy sietnének a kapacitás felkutatásával. — Annyira azért nem jó. A 25—30 éves vezetékek kiszolgálták idejüket. Sok a csőtörés, a műszaki hiba, akadozik a szolgáltatás. Így is egy-egy ház átállításának az előkészítése hónapokba telik. Például a vezetékfektetés miatt az útelzárás, a forgalomelterelés engedélyeztetése. — Mivel ellensúlyozzák, gondolom, tetemes kiadásaidat? — Mindent megteszünk, hogy a gyógyvizet rendeltetésének megfelelően hasznosítsuk. Nem pontos a párhuzam, de mondhatnám, hogy például a Pozsonyi úti lakásoktól elvett termálvízre épült a margitszigeti új gyógyszálló. Újpestnek gyógyfürdője van, gyógyvizét a városligeti forrásokból, hétkilométeres vezetéken szállítjuk. A Dagály utcai volt tisztasági fürdőbe most tartálykocsival viszik a gyógyvizet, de hamarosan a Petőfi-híd alá szerelve a csőhálózatot, a fürdőt a Gellért rakpart hérforrásai táplálják majd. Törekvésünket nem a minden áron való gazdasági haszon jellemzi. Szolgáltató vállalat vagyunk, és abból, amink ven, szeretnénk mindenkinek minél többet adni. MIÉRT KELL INDOKOLNI A fővárosiak el-elkerülik a Király fürdőt. Pedig a vizét — teljes egészében — a tízezrek által emlékező feliratokkal és magasztos szavakkal dicsért Lukács uszoda forrásaiból kapja. Nem is tudom, mi a nehezebb: valami újat megcsinálni, vagy megindokolni, hogy miért is csináljunk újat... Nemrégiben egy olvasónk panaszkodott, hogy lakásából kikapcsolták a termálvizet. A maga szempontjából érthető sértődöttséggel kérdezte: miért? Polgár Tamás