Esti Hírlap, 1981. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-03 / 1. szám

Sokoldalúan fejlődött a régi kerület Józsefváros fél évtizede Minden eddiginél több lakás • Társadalmi hozzájárulás • Gyermekintézmények Lendületesen, sokoldalúan fejlődött a Józsefváros az ötödik ötéves tervidőszakban. Várospolitikai feladataink megvalósítása szinte naponta támasztott és támaszt mind több követelményt. Saját fejlesztési alapbó 23 beruházást valósítottunk meg. Sokat mondó adat: 38­ óvodai és 120 bölcsődei fé­rőhelyet adtunk át. Ez­zel csökkentettük elhelye­zési gondjainkat, bár még nem teljesíthetünk mindez kérést. Elkészült a város­kúti napközi otthon —aho kéthetes váltásokban isko­lás gyermekek üdülnek, ta­nulnak —, s az Asztalos Já­nos Ifjúsági Parkban az út­törőház. A kerületben lakó általá­­nos iskolások 75 százaléka üdülhetett 1980-ban. Ennek az az alapja, hogy аг Asztalos János Ifjúsági Parkban a napközis tábor a tanítási év­­befejezésétől kezdetéig naponta mintegy 400 gyermeket fogadhat. A káptalanfüredi ifjúsági tá­borban évente mintegy két­ezer gyermek üdülését tud­juk megszervezni. A Somo­gyi Béla utcában 120 sze­mélyes ifjúsági klubot rendeztünk be. Elkészült a Vörösmarty gimnázium tor­nacsarnoka, ezzel mintegy százéves elmaradást pótol­tunk. Építettünk sportudvaro­kat, a lakosság sportolá­sát elősegítő kondicionáló termeket, kézilabdapályá­kat is. Megnyitottuk kerületünk harmadik öregek napközi otthonát, ma már naponta mintegy kétszáz idős em­berről gondoskodunk nem­csak meleg étellel, hanem kulturális programokkal is, de főleg beszélgetőtársakat találnak itt, feloldva az egyedüllét nyomasztó érzé­sét. Sokat tettünk a kerület lakóházvagyona fenntar­tásáért. Mintegy 2000 la­­kóépületünk van. A házak 80 százaléka a szá­zadforduló előtt épült, a la­kásállomány elavult. Jelen­leg 1867 igen rossz lakást tartunk nyilván, ebből 700- at dúcok támasztanak alá, az ilyen módon fenntartott függőfolyosók hossza több mint 20 kilométer. E szá­mokból is következik, hogy nagy összegeket fordítot­tunk a lakóházak felújítá­sára. A tervidőszakban teljes felújítást vagy fo­­kozott karbantartást vé­geztünk 3996 lakásban. Elkészült a Baross utcai és az Üllői úti épületek hom­lokzatfelújítása, a Kálvin térre néző tűzfalak helyre­állítása. Ez a munka 11,4 millió forintba került. A Rákóczi úti épületek hom­­lokzattatarozása kerüle­tünkben 35 épületet érin­tett, e mintegy 93 millió fo­rint volt a ráfordított ösz­­szeg. Igen nagyok eredmé­nyeink a lakásigénylések kielégítésében. Az igénylők száma 1979-ig folyamatosan emelkedett, 1979-ben és 1980-ban érezhetően nem változott. A lakásigénylők 69 százaléka fizikai mun­kás, 37 százaléka fiatal há­zas. A múílt tervidőszakban mintegy 5106 család ka­pott valamilyen lakást Ebből új 2876, korábban egyetlen tervciklusban sem volt rá példa, hogy ilyen sok új otthont ad­hattunk volna. Megszüntettünk 50 üzletla­kást és 50 társbérletet, ki­ürítettünk és lebontottunk 515 életveszélyessé nyilvá­nított lakást. Dinamikus fejlődést ter­vezünk az új tervidőszak­ban is. Ehhez kértük, kér­jük a kerület üzemeinek, vállalatainak, szövetkeze­­teinek, kaparósainak, kis­kereskedőinek segítségét. Augusztusban—szeptember­ben a kerületi pártbizott­ság és a kerületi tanács kö­zös szervezésében részletes tájékoztatást adtunk a ke­rület fejlődéséről. Beszá­moltunk, mire fordít­juk azt a 28 millió forintot, amelyet az ötödik ötéves tervidőszakban kaptunk. Megfogalmaztuk, hogy a hatodik ötéves terv idő­szakában 32 millió forint­ra van szükség, társadal­mi erőből. A szerződéskötések folya­matban vannak, eddig 17 millió forint összeget kö­töttünk le. A tanács fejlesz­tési forrásaiból és társadal­mi összefogással, a főváros segítségével a hatodik öt­éves tervben elkészítünk 140 új bölcsődei és 325 óvo­dai férőhelyet. Ezzel elér­jük, hogy minden száz bölcsődés ko­rú gyermek közül 57-et fel tudunk venni, az óvo­dás korúakat pedig a terv­időszak végére kivétel nélkül elhelyezhetjük. A lakók, a VIIl. kerületi Tanács, a pán- és tömeg­szervezetek sokat tesznek, hogy a lakásépítés minél nagyobb ütemű legyen. Nagy örömünkre szolgál, hogy az ötödik ötéves terv­ben előirányzott 1052 lakás­sal szemben várhatóan 1703 új lakás készül el. Ezek az otthonok minden igényt ki­elégítenek, s ha arra gon­dolunk, hogy a kerületben a rossz, vizes, komfort­­n­élküli szoba-konyhás la­kásokat, összkomfortos, 2— 3 szobás lakás­tk váltják fel, önmagában is rendkívül nagy eredmény. Igaz, a ke­rületben a magas szanálási arány miatt drágák a laká­sok, ezért az új ötéves terv időszakában most csak 400 új lakás építését tervezzük. A meglevő lakások komfor­tosítására, fokozott karban­tartására sokkal több anya­gi erőt fordítunk, mint a múlt ötéves tervben. Meg­vizsgáltuk, hogy a kerületben tetőtér-be­építéssel, emeletráépítés­sel hol teremthetők újabb lakások. Előzetes adatok szerint te­tőtér-beépítéssel 52, emelet­­ráépítéssel 128 lakás épít­hető. E lehetőséget a kerü­letben dolgozó vállalatok­nak, elsősorban a Ganz- Mávagnak, az Elektromos Műveknek, az EVITERV- nek átadtuk. Foglalkoztunk az üres telkek beépítésének gondolatával is. Azt szeret­nénk, ha a kerületben mű­ködő üzemek, intézmények saját erőből vállalnának ilyen beépítéseket, lakások céljára. A Fővárosi Tanács beruházási főosztálya segít­ségével mindent elköve­tünk, hogy az új tervidő­szakban a Mező Imre út és a Dió­­szeghy Sámuel utca térs­­égében tervezett min­­káslakás-építés elkezdőd­­jön és megvalósuljon. E gazdaságpolitikai tö­rekvéseken túl állandóan formáljuk a tanács, a vég­rehajtó bizottság és az ap­parátus munkastílusát. Fo­kozzuk szervező, koordináló tevékenységüket. Igyek­szünk még nagyobb figyel­met fordítani a lakosság alapellátásának javítására, az állampolgárok ügyeinek érdemi és gyors intézésére. Szándékunk szerint még jobban építünk a lakosság véleményére, cselekvőkész­ségére. A tanács decemberi ülésén jóváhagyta az ötödik ötéves terv teljesítéséről készült előzetes tájékoztató jelentést és a következő időszakra javasolt fő elkép­zeléseket. Hatodik ötéves tervünk átfogó koncepcióját széles körű társadalmi vitá­ra bocsátjuk. Dr. Molnár Ferenc tanácselnök ÜZENE­T ügy távirat szövegét -it kell közzé tennem. Ne­kem diktálta egy nő, este 10 után, a (12-es, úgyneve­zett Nyugati főpostán. Vagyis abban az­ időben, amikor a városban már Lián csak két-három­­ he­lyen tartanak inspekciót a táviratfelvételnél a kisasz­­szonyok, a napi üzenetek már elmentek — „jövőre, este 9-kor érkezem, várj” és „Sok boldogságot nyolc­vanegyre” — tíz után járt már az idő, az üzenetek testvéri hullámai és roha­mai elcsendesedtek, az utca harsogott, trombitált és tülkölt, most már csak a magányos távmondatok szelték át egymagukban a várost, rezegtek a kihalt országutak mentén a dróto­kon a messzi otthonok felé. Elkésett, lekésett fontos üzenetek ezek. Én végez­tem a kisablaknál, amikor a nő üres blankettájával viaskodott. Benyújtotta a kisasszonyhoz, de az visz­­sza­ nincs ez kitöltve, tes­sék kérem a hátlapon a tudnivalókat elolvasni és pontosan kiállítani. |\г ez a nő nem tudott olvasni. Legalábbis ekkor, jóval tíz után, nem. A Nyugati környékéről jött be a postára, hogy ponto­sabban meghatározzam: azokhoz a nőkhöz volt ha­sonlatos, akik még a haj­dani Nyugati előtt (még az építkezés előtti Nyugati előtt) sétáltak napszáma után, s a környék ital­mé­réseiben, vagy a nagy ál­lomások mellett a mellék­szárnyak kis indóházaiban ácsorogtak, valamiféle csat­lakozásra, továbbutazásra várakozva. A nő arca mar­juk volt a festéktől, fáradt volt, és szomorú, rekedt is volt, s a postáskisasszony alig értette suttogó, sípoló hangját. Mi hozta ide be a postá­ra, kinek, mit akar üzen­ni a vigadó városban este tíz után? Áll? a nő, rendíthetetle­nül a kisablak előtt, a kis­asszony hiába hajtogatta, ezt így nem fogadhatja el, töltse ki rendesen a blan­kettát — a nő nem moz­dult, csak mondta, ismétel­gette, vegye be, küldje el a táviratot. Hozzáléptem, elvettem tőle az űrlapot, mondja csak az üzenetet, majd én írom. Suttogta a szavakat. ,,Jancsikám, Marikám ... — megállt, pihent, mint aki elfáradt, majd folytatta. — Nagyon szeretlek.” — És aztán? ! — türel­metlenül siettettem. „Sze­rető nővéretek, Panni.” — Kész, ennyi elég? „Nem, még ezt is írja. Édesanyát is nagyon szere­tem .. .’* — Tessék, kész! „Várjon, még azt is írja, és édesapánkat is nagyon szeretem.” ■p’s nyitotta csatos pénztárcáját, válogas­sa ki a kisasszony a fillé­rek közül azokat a fényes szemeket, — úgy látta, tar­totta tenyerében kifosztott bukszáját, mintha galam­bot etetne — amelyekért a posta a szilveszterező váro­son át üzenetét elviszi Rá­kospalotára. Kőbányai György ­pi Ötven helikopter és repülőgép műszaki középjavítását OVSLJTK­ végzik a MÉM repülőgépes növényvédő szolgálat kapós­,­o­­t újlaki repülőterén. A gépek januárban megkezdik a januárban műtrágyák szórását Somogy megye termőföldjei fölött. (MTI-fotó : Gyertyis László) MŰSZER JELEZ A BETEG HELYETT Fájdalomtól kímélő Foggyökerek kezeléséhez • Kezdődik a sorozatgyártás Kőszegen, a konzerváló fogászok vándorgyűlésén újfajta, egyedülálló diag­nosztikai műszert mutattak be, amely jogosan kelti or­vosokban és betegekben azt a reményt: használatával fájdalommentessé válhat majd a foggyökér kezelése. ■ Digident —­e mozaikszó dr. Déry Tibornak, a Központi Stomatológiai Intézet fog­­szakorvosának találmá­nyát nevezi meg. A műszer használata­ már az orvosto­vábbképzés tematikájában is szerepel. IGAZI CSAPATMUNKA A feltalálótól, mint leg­illetékesebbtől kérdeztük: — Mire képes a Digi­dent? — Szükségtelenné teszi a beteg közreműködését, hi­szen fény- és hangjelzés­sel mutatja a határokat, az érzékeny gyökércsúcs kö­zeledtét. A műszer jelez a beteg helyett. — A fájdalom kiküszö­bölésén kívül még­­milyen előnyei vannak a Digident­­nek? — Hadd mondjam meg: nem klinikai tudományos berendezésnek számít, ha­nem elsősorban használati eszköznek. A fogbélgyulla­­dásos fogat ez idáig előbb vagy később el kellett tá­­volítanunk. Megbízhatóbb diagnosztikai és kezelési móddal — amit az új esz­köz is szolgál — inkább re­mélhetjük a fog megmen­tését, s biológiai regenerá­ciója is zavarmentesebbé válik általa, hiszen a tágí­tó műszer így nem sérti meg a gyökércsúcson túli fogmedret. — Kik segítettek a ki­dolgozásban ? — Az intézet fogorvos­kollektíváján túl elektro­mérnök és ipari formater­vező is. Igazi csapatmunka volt. Egyebek között négy integrált áramkör és félve­zetők alkalmazásával ké­szült el a mintapéldány, amely hat ceruzaelemmel egy évig működtethető, s mérete azonos egy kis zsebrádióéval. . . TETEMES MEGTAKARÍTÁSOK — Élettani előnye mel­lett még milyen hasznot remélhetünk a találmány­tól? — Lényegesnek tartom a gazdaságosságát. Az eltá­volított fogakat természe­tesen pótolni kellene — ha megmentjük, akkor ezt megtakaríthatjuk. Kétség­telen, a gyökérkezelés sem költségmentes, olykor két­­három röntgenezés is hoz­zátartozik a gyökércsatorna hosszának megállapításá­hoz. Ezt a Digident fölösle­gessé teszi. Így sok filmet, pénzt, időt takaríthatunk meg. A vidéki fogorvosi rendelők többségében nincs röntgenkészülék, itt az utaztatás költségének meg­takarítása is számításba ve­hető, s az sem mindegy, hogy az orvos megkímélhe­ti a betegeket a sugárdó­zistól. — Hol tart most a Digi­­dent alkalmazása? — Elkészült a teljes mű­szaki dokumentáció, el­küldtük az Országos Or­vos- és Kórháztechnikai Intézethez, ahonnan január végére várható a minősí­tés. Jelenleg még csak hét mintapéldány működik, de februárra százat elkészít — a sorozatgyártásra is vál­lalkozó — Óra- és Műszer­ipari Szövetkezet. Több nyelvű prospektust, hasz­nálati utasítást melléke­lünk. Véleményezésre szán­juk az első szériát: felét itthoni, másik felét külföl­di kipróbálásra. A belföldi forgalmazó az Omker lesz — a kivitel az Interagé. MÁRIS KERESIK — Ki a piackutató, kié az anyagi finanszírozás gond­ja? • Mindenekelőtt a Ma­gyar Nemzeti Bank Inno­vációs Alapja vállalta ma­gára. Egy hónappal ezelőtt felkértek engem, hogy Ausztriában — Bécs, Graz és Linz fogászati klinikáin, valamint a fogászati esz­közkereskedők körében — magam is végezzek piac­­felmérést és mutassam be a Digidentet — mondja dr. Déry Tibor. — Várhatók hát a meg­rendelések ... Kik érdek­lődnek még a műszer iránt? — Az NSZK-beli Bayer­­cég máris ajánlatot kért tíz-, húsz- és harmincezer darabos sorozatra, de ér­deklődnek Angliából, Fran­ciaországból, az Egyesült Államokból és Japánból is. — Mi az új eszköz vár­ható ára? — Belföldön hat-hét ezer forint lesz. Gy. Kárpáti György 1981. január 1-, számhx 3

Next