Esti Hírlap, 1981. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-21 / 92. szám

• A Jubileumi leltár cí­mű szombat­ias­ti műsornak az volt az ürügye, hogy nemrég ünnpeltük Kellér Dezső hetvenötödik szüle­tésnapját. Kellért azonban nemcsak a hetvenötödik, de valamennyi születésnapján, minden elképzelhető lehe­tőséget felhasználva szere­peltetni, „forgalmazni’’ kell. Ez ugyanis nem neki szüle­tésnapi ajándék, hanem közönségének. A néző nem­csak a születésnapon,­­ha­nem minden esetben azzal ül a képernyő elé, hogy most élményhez jut, aján­dékot kap. Mert kevés az a műsorrfajta, és még keve­sebb az a személyiség, aki a televízióban ezt biztosíta­ni tudja. Kellér azonban mindig tudja, össznemzeti­­en és korhatár nélkül. Szí­vesen nézi őt a társadalom minden rétege, hallgatja minden korosztálya. Egyé­niségének jellemzői közül hármat hadd emeljek ki: báj, bölcsesség, bá­torság. Ahogy megjele­nik, akár mint kon­feranszié, akár mint dialó­­gus vagy többszereplős je­lenet résztvevője, mindjárt szívünkbe zárjuk, rendkí­vüli bája révén Amikor még beszélni kezd, társa­dalmi és pszichológiai meg­figyeléseinek sokoldalúsá­ga, következtetéseinek böl­csessége kit­völ el. Ahogy pedig mindezt elénk tárja szerény és csendes derűjé­vel, az bátrabb, mint meg­annyi fortisszimóban elő­adott, dübörgő kritikai megnyilvánulás. S ha már alliterálnak a Kellér írói- és előadóművészetét meg­illető jelzők, hadd fűzzek még kettőt hozzá. Elegancia az egyik, ez járja át minden ■szavát, mozdulatát; ember­ség a másik, szemléletének ez a filozófiai alapköve. Mindennek köszönhetően a Jubileumi leltár Kalmár Ti­bor biztos ízlésű rendezésé­ben, néhány kitűnő színész közreműködésével a szo­ká­­sos szombat esti átlagát jóval meghaladó műsorává lett a Magyar Televíziónak. (baralbás) □ JANCSÓ MIKLÓS Égi bárány című filmjét vetítik 24-én, pénteken délután 6 órakor a Budapesti Műve­lődési Központ (XI., Szaka­­sits Árpád út 55.) történel­mi filmklubjában. Ugyanott a Filmkultúra filmklub rendezésében 29-én délután 6 órakor Anima-mozi cím­mel a Pannónia Filmstúdió mutatja be 1980—81-ben készült animációs filmjeit. A vetítések után beszélge­tések, viták következnek. — 14.00: Iskolatévé. Stop! (ism.) (Színes.) — 14.10: Orosz nyelv (ism.) (Színes.) — 14.40: Ma­gyar irodalom (ism.) — 15.10: Fizika (ism.) — 15.45: Napkö­ziseknek — szakköröknek. A természet válaszol. Dr. Frenyó Vilmos műsora. Növény­gyá­rak. (Színes.) — 16.00: Minden­ki iskolája. Fizika. A transz­formátor. — 16.30: Irodalom. Emberséget az embernek, ma­gyarságot a magyarnak. — 17.05: Hírek. — 17.10: Mit tesz ön, ha egy vak emberrel ta­lálkozik? Amerikai kisfilm. (Színes.) — 17.25: Hipp-hopp. Óvodások műsora. (Színes.) — 17.55: Reklám. — 18.00: Pan­non krónika. A Pécsi Körzeti Stúdió politikai magazinmű­sora. — 18.30: H. G. Wells té­vedése. Szovjet dokumentum­­film. (Színes.) — 18.45: Vak. Magyar rajzfilmsorozat. IV 4. rész. (Színes.) — 19.03: Rek­lám. — 19.15: Idősebbek is el­kezdhetik. Tévétorna. (Színes.) — 19.20: Esti mese. (Színes.) 19.30: Tv-híradó. (Színes.) — 20.00: Játék három perc­ben. (Színes.) Jame Bovary. sorozat. IV./3. szett szerelem. 21.00: Stúdió '81. kulturális hetilapja. (Színes.) — 22.00: Bűn. Dokumentum­­játékfilm-sorozat. IV 2. rész: Marianna. — 23.20: Tv-híradó 3. (Színes.) 2. MŰSOR: 20.00: Kedvünkre — az ama­tőr fotózásról. —* 20.30: Tér­ben és időben elnyújtott tűz. Dokumentumfilm. — 21.20: Tv-híradó 2. (Színes.) — 21.40: Philemon és Baucis. Tévé­film Déry Tibor művéből (ism.) (Színes.) — 22.30: Para­bola (ism.) (Színes.) SZERÉNA. DÉLELŐTT 8.30: Idősebbek is elkezdhe­tik. Tévétorna. (Színes.) — 8.35: Iskolatévé. Angol nyelv (középisk. IV. oszt.) Songs Alive. Johnny, I hardly knew ye. (Színes.) — 9.10: Magyar irodalom (középisk. I—II. oszt.) Ékes-érdes anyanyel­vűnk. Bánffy György műsora. I. (Színes.) — 9.50: Delta. Tu­dományos híradó (ism.) (Szí­nes.) — 10.15: Madame Bova­ry. Angol tévéfilmsorozat. IV 3. rész: Elveszett szerelem (ism.) (Színes.) — 11.10: Ze­nés film (ism.) (Színes.) · SZÍNHÁZ ^ Erkel Színház: A rosszul őrzött lány (Főiskolai bérlet, X. sorozat, 6. előadás, 7) — Zeneakadémia: Magyar Ba­rokk Trió (Középiskolai bér­let IV 3., fél 8) — Nemzeti Színház: Az úrhatnám polgár (7); Játékszínben: Emigránsok (7) — Madách Színház: Ket­tős helyszín (7) — Várszínház: A végítélet napja (7) — Jó­zsefvárosi Színház: Mindenki tánca (7) — Vígszínház: A sanda bohóc (Ajtay Andor b. 3. ea., 7) — Pesti Színház: Platonov (II. b. 3. ea., 7) — József Attila Színház: A koro­natanú (7) — Thália Színház: A mester és Margarita (7) — Vidám Színpad: Nyitott ablak (7) — Radnóti Miklós Szín­pad : Csoda magyar módra — Üzenet (7) — Szkéné Színház: A Pécsi Balett vendégjátéka („Énekek éneke”, du 7, 9). TELEVÍZIÓ KEDD - 20.05: Ma-Angol film­rész : Elve­(Színes.) — A Televízió Kiállítások, hangversenyek, gyermekműsorok BALATONI NYÁR Gazdag program várja az érdeklődőket a nyári hó­napokban a Balaton part­ján. Boglárlellén május 17—június 21. között lát­ható Szabados János festő­művész és Weeber Klára szobrászművész kiállítása. Érdekesnek ígérkezik Gacs Gábor grafikus és Ko­­nyorcsik János szobrász­­művész tárlata Fonyódon júniusban. A kiállítások közül kiemelkedik még Szikra János festőművészé Balatonberényben, Szabó Vladimír iparművészé Boglárlellén, a kápolna­tárlaton. Szeptemberben pedig a siófoki galériában Budavári István és Szabó Klára iparművész mutatko­zik be a közönségnek. Kőröshegyen ,,Cantus Pannon­icus” címmel hangversenyeket rendeznek Kőröshegyen, a műemlék templomban. Andria Galan június 26-án a Kaposvári Vikár Kórus kíséretével lép pódiumra. Dalnoki Lajos a Budapesti Madrigálkórussal mutatko­zik be, majd július 10-én Kovács Endre és a svájci Szabó F. Attila játékában gyönyörködhet a hallgató­ság. A júliusi orgonahang­versenyen J. Gereteneng lép fel. Augusztusban Le­­hotka Gábor, Margittai Sándor, Ella István és Vi­rág Endre szerepel a prog­ramban. „A régi muzsika kertje” címmel Boglárlel­lén a Vörös Kápolna előtti színpadon kezdődnek ko­molyzenei koncertek. Színházak Folklórműsorok is színe­sítik a balatoni nyári prog­ramot. Fonyódon június 13—14-én népi együttesek és pávakörök találkozóját tartják. Boglárlellén jú­nius végén a BM Duna művészegyüttese Várdom­bi Vidám Vasárnapok címmel ad folklórműsort. Július elején Boglárlellén a szövetkezeti néptáncosok megyei találkozójára kerül sor. A X. nyugat-magyar­országi néptáncos találkozót július 25—26-án Balaton­­földvár­on, a szabadtéri színpadon tartják. Több színházi előadás is szerepel a nyári program­ban. Fonyódon július 22-én a Domino Pantomim Együt­tes „Rocknosztalgiát” mu­tat be. Siófokon a Szolnoki Szigligeti Színház a Hó­­­­királynő című mesejáté­kot játssza május végén. Ezenkívül a Pécsi Nemze­ti Színház, a kaposvári Csiky Gergely, a Fővárosi Operettszínház, a Győri Kisfaludy Színház is a tó­part vendége lesz. Pódium­műsorokat is terveznek a déli parton: Horváth Teri, a Huszti Péter,Piros Il­dikó színészházaspár, Lu­kács Sándor és Ruttkai Éva irodalmi estjei várják a közönséget. Az Állami Bábszínház gyermekműsorokat tart egyebek között Siófokon, Balatonföldváron és Lellén. A Csipkerózsika, a Jancsi és Juliska, valamint a Foltos és fülenagy című mesejátékokat mutatják be a gyerekközönségnek. Az UNICA nemzetközi ama­­tőrfilm-fesztiválját Sió­fokon szeptember 4—13. között rendezik meg. Balatonfüreden a Magyar Játékszín megnyitására — július 2-án — a Kőszínház százötvenedik évfordulója alkalmából kerül sor. Ta­polcán az Amatőr Művé­szeti Tábor várja látogatóit júliustól. A Tihanyi Apát­sági Templom orgona­hangversenyei június 17-én kezdődnek. A június 29-i veszprémi várkoncerten Veszprém Város Vegyes­kara és Szimfonikus Zene­kara lép fel, Zámbó István Liszt-díjas karnagy vezény­letével. Ugyancsak Veszp­rémben ad hangversenyt a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, majd augusztusban a Magyar Állami Hangversenyzene­kar. A várkoncertek au­gusztus 9-én a Debreceni Szimfonikus Zenekar és a Debreceni Kodály Kórus hangversenyével zárulnak. BARDEM Film Dimitrovról A bolgár filmesek 1957- ben, a szovjet filmesekkel együtt, Lev Arnstem rende­zésében készítették a Tör­ténelem leckéje című fil­met Dimitrovról, a lipcsei perről. 1972-ben a bolgár Hriszto Hrisztov rendezett kétrészes filmet Üllő és kalapács címmel, amely újra felelevenítette Dimit­rov alakját. A neves spanyol rende­ző, Juan Antonio Bardem most életének egy korai időszakához fordult. A film koprodukcióban készül a bolgár művészekkel. A forgatókönyv szerzője Liív­ben Sztanev, és 1982-ben fejezik be a forgatást, mi­kor Georgi Dimitrov szü­letésének a 100. évforduló­ját ünnepük majd. — Szerintem a történel­mi filmek addig fontosak, addig van jelentőségük, amíg a mai kor számára tanulsággal szolgálnak — mondta a készülő filmről Bardem. — Dimitrov éle­tének az a periódusa érde­kel, amely a lipcsei per korszakához fűződik, de a­z ezt megelőző korszak is szerepel majd a film­ben. 1933 ez az idő, amikor harcot folytat a demokratikus erők szö­vetségének létrehozásáért, a demokratikus erők tömö­rüléséért a fasizmus és a háború ellen. Georgi Di­mitrov tevékenysége e kor­szakának nem kevés ak­tualitása van. (Szófia Presse) □ EÖTVÖS GÁBOR ar­tistam­ű­vész héthónapos külföldi vendégszereplésre utazott. A népszerű zene­­bohóc és családja a Szov­jetunió több nagy városaiban lép­­ fel. □ SÜTŐ IRÉN önálló estje Szabó Magda művei­ből, „Az erősebb nem .. címmel, április 30-án, 8 órakor kezdődik a Főváro­si Művelődési Ház Köz­pódiumán. Már kapható A balatoni nyári prog­ram műsorfüzete egyéb­ként kétszázötvenezer pél­dányban készült, magyar, német, angol nyelven. Már kapható a szállodákban, a művelődési központokban, a tó mindkét partján. N. P. ÚJ KÖNYVSOROZAT Gondolkodó magyarok Új sorozattal jelentkezik a Magvető Könyvkiadó az idei könyvhétre. A Gon­dolkodó magyarok című könyvfüzér a magyar iro­dalom, gondolkodás, és tu­dománytörténet kisebb, nem­ű könyvterjedelmű, írá­sait, esszéit tartalmazza, olyan műveket, amelyek értékeik ellenére sem jut­nak el a mű olvasójához. Minden füzetet tájékozó­dást lehetővé tevő kis esszé vezet be, amely a mű szel­­lemi sugárzásának hatókö­rét is felrajzolja. Az első kötet Kossuthnak és Deák Ferencnek az 1867-es írásos párbeszédét tartalmazza. A dialógus ér­dekessége, hogy a két ál­lamférfi álláspontja végle­tesen különbözött a kiegye­zést illetően. A második füzet: Babits Mihály, a ma­gyar jellemről írt tanulmá­nya. Babits a harmincas években megfogalmazott esszéjében felemelte szavát a fajelmélet ellen. Kiadják Széchenyi István akadé­miai beszédét is, amelyet a magyar nyelv érdekében mondott 1842-ben. Vajda János elfeledett próza­ munkájával az Egy honvéd naplójából című írással szerepel a sorozatban. Köl­csey Parainézise, valamint Apáczai Csere Jánosnak Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról című dolgozata kapott még helyet az első hat füzetben. (MTI) MA NYÍLIK: Sci-fi a képzőművészetben A Gyermek- Könyvszolgálat jus 1. út 57—59.) új épületében ma és Ifjúsági (XIV., Ma­­modern, kiállítás nyílik. Címe: A science­­fiction a képzőművészet­ben. Azoknak a művészek­nek a festményeit, grafi­káit, illusztrációit, címlap­terveit, plakátterveit állít­ják ki, akiknek világa, stí­lusa, érdeklődése közel áll a műfajhoz, és akik rend­szeresen illusztrálják a Móra Kiadó sci-fi kiadvá­nyait. A kiállításon (amely­nek színhelye az 1-es és az 55-ös autóbusszal jól elér­hető) többek között Gyé­mánt László, Hegedűs Ist­ván (Hihi), Herpai Zoltán, Korga György, Panner László, Szecskó Tamás és Varga Pál művei láthatók — május 3-ig. A kiállítás ideje alatt sok érdekes program várja a műfaj híveit. Korga György például két alka­lommal — 23-án és 28-án — délután 6-kor vetített képes előadást tart, 24-én és 29-én pedig filmvetíté­sek lesznek (A delfin nap­ja, Az idő ablakai) a kiállí­tás színhelyén, a könyv­szolgálat földszinti nagy előadótermében, illetve ki­­állítóhelyiségében. — Mekkora az érdeklő­dés mostanában a sci-fi iránt? — kérdeztük a Mó­ra Kiadó szerkesztőjét, Kuczka Pétert. — Hallatlanul nagy és egyre növekvő. A Csillagok háborúja könyvváltozata például — amelyet száz­­húszezer példányban jelen­tettünk meg — szinte per­cek alatt fogyott el. Galak­tika című folyóiratunk, amely már a negyvenedik számánál tart, hetven­­nyolcvanezer példány­ban talál vevőre. A Metagalaktika című anto­lógiának most jelent meg a második hatalmas száma, és készülőben van a har­madik és a negyedik: igen nagy érdeklődésnek örvend ez a kiadványunk is. — Minek tulajdonítja ezt a hatalmas érdeklődést? — Sok tényező játszik be­le, a technikai fejlődés, az űrhajózás eredményei, a jövő iránti kíváncsiság, s a képzeletnek a realitást le­győzni akaró szárnyalása. A műfaj fejlődése egyébként világjelenség, Amerikában például csupán egyetlen évben, 1979-ben ezernégy­száz sci-fi jelent meg. Ezer­négyszáz mű! Ha ezek kö­zül csak minden huszadik jó, az is hetven új könyv. A világsikerű sci-fi filmek is megsokszorozzák az ér­deklődést, s külföldön a reklám, az üzlet igen ügye­sen és sokoldalúan hasz­nálja ki ezt; a képregény­től a gyerekjátékokig, a tri­kóktól a makettekig min­dent áruba bocsátanak­ egy nagy sikerű filmbemutató után. — Az érdeklődés nálunk is összefügg a mozival, most például a Harmadik típusú találkozások fut a filmszínházban. Tervezik-e könyvváltozat kiadását? — Természetesen. Má­jusban jelenik meg a könyv. Általában megpróbálunk lépést tartani a filmbemu­tatókkal; sajnos, a fordítás és a nyomdai átfutás hosz­­szabb időt igényel, mint a film útja megvásárlásától bemutatásáig. — És a kapcsolat a kép­zőművészettel? — Találkozásunk ezekkel a képzőművészekkel, akik most e kiállításon szerepel­nek, úgy jött létre, hogy megpróbáltuk megfigyelni, kik azok, akiknek művei stílusban, felfogásban, kép­zelőerőben a legközelebbi rokonságban állnak a mű­fajjal és fölkértük őket az együttműködésre. Most kép­zőművészeti pályázat meg­hirdetését tervezzük, s az erre érkező művekből egy még nagyobb szabású ki­állítás is nyílik majd (XI. f.) A Kínai Írószövetség új elnöke A Kínai Írószövetség el­nökségének ülésén a 77 éves Pa Csínt választották meg a szövetség ügyvezető elnökévé. Mint ismeretes, március 27-én bekövetke­zett haláláig Mao Tun töl­tötte be a Kínai Írószövet­ség elnöki tisztségét. Az Írószövetség elnöksé­gének ülésén bejelentették, hogy a „kulturális forra­dalom” lezárását követő újjászervezés óta a szövet­ség létszáma hatszáz fővel nőtt, és jelenleg meghalad­ja az ezerötszázat. Pa Csin elnökletével megalapítot­ták a „Mao Tun irodalmi díjat” odaítélő bizottságot. Mao Tun 250 000 jüant ha­gyományozott végrendele­tében az­ írószövetségre a legkiválóbb kínai regények íróinak évenkénti jutalma­zására. A Kínai írószövetség ügy­vezető elnöke a sajtónak adott nyilatkozatában „ígé­retesnek” mondotta az iro­dalom jelenlegi helyzetét, és „bátorítónak” a fiatal kínai írónemzedék erőtel­jes jelentkezését. (MTI)

Next