Esti Hírlap, 1981. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-22 / 144. szám

SZLAVKOVÉ AZ ARANYCIPŐ A bolgár távirati iroda, a BTA jelen­tete, hogy teg­nap befejeződött a nemzeti bajnokság I. osztályában a küzdelem. A bajnokságot a CSZKA Szófia nyerte, a harmadik helyen a 35 pon­tos Trakija végzett. Ami a szenzáció: a Trakija utolsó mérkőzésén Szlavkov négy gólt lőtt és ezzel az eu­rópai labdarúgók között ő lett az első, góljainak szá­ma 31, megelőzte a 30 gó­los Nyilasi Tibort. Szlavkov a finisben jött fel, az utolsó előtti forduló­ban már 27 gólos volt. Ta­nulság: akkor kell végered­ményt számolni, amikor mindenütt befejeződött a bajnokság. RÚDUGRÁSBAN Vigneron­világcsúcs A Macon-ban rendezett nemzetközi atlétikai verse­nyen a 21 esztendős fedett­pályás Európa-bajnok, a francia Vigneron rúdugrás­ban 580 centire javította a lengyel Kozakiewicz 1980. július 30-án, a moszkvai olimpián felállított 578 centis világcsúcsát. A 180 centi magas és 71 kilós testsúlyú atléta első kísér­letre átvitte az 580 centis világcsúcsmagasságot. A rúdugró-világcsúcs alakulása 1980-tól: 572 cm: Kozakiewicz (lengyel) 1980. május 11., Milánó 575 cm: Vigneron (francia) 1980. június 1., Párizs, 577 Hou­­vion (francia) 1980. j­­lius 17., Párizs, 578 Kozakie­wicz (lengyel) 1980. július 30., Moszkva, 580 Vigneron (francia) 1981. június 20., Macon. VILÁGCSÚCCSAL VB-, EB-arany Az olaszországi Ligna­­nóban, az ifjúsági súlyeme­lő világ- és Európa-baj­­nokságon a 100 kilós súly­csoportban újabb magyar siker született. Hlavati András (Bp. Honvéd) nyer­te a szakítás VB és EB aranyérmét, 176,5 kilós új ifjúsági világcsúccsal. VASAS-DIÓSGYŐR 1:0 Jól sikerült MNK-finálé jó ötletnek bizonyult, hogy a Magyar Népköztár­sasági Kupa döntőjét Sze­gedre vitték. • Azt az elvet, hogy a legrangosabb magyar ku­paviadalnak csak a Nép­stadion lehet a színhelye, a korábbi évek érdektelensé­ge már szétoszlatta. A Szeged komolyan vet­te a Magyar Labdarúgó Szövetség megbízatását, felkészült az eseményre, és már szombaton díszbe öl­tözött a Tisza-parti sta­dion az elődöntőkre. A Diósgyőr—Újpesti Dózsa mérkőzésnek 8 ezer, a Va­sas—Bp. Honvéd összecsa­pásnak 10 ezer nézője volt. A négy finalista csapat korábban már volt az MNK győztese, így hát mostani találkozóikat presztízsmérkőzésnek is vehettük. Nos, az első meglepetéssel a Diósgyőr szolgált, amely 2:1-re verte az Újpesti Dózsát. A lila-fehérek ismét fel­vették a nem létező ,,nagy­mellényt”, lebecsülték a vasgyáriakat, gondolván: a bajnokságban legyőztük őket 2:0-ra, most bizonyá­ra örülnek, hogy megme­nekültek a kieséstől — nyerünk. Nem így történt, hanem izgalmas, élvezetes mérkőzésen megérdemel­ten győzött a DVTK, sőt a 2:1-es gólarány hízelgő a Dózsa számára. 3—4 kapu­fát is lőttek számos gólt ígérő akciójuk mellett Ta­tárék a szétesett főváro­siaknak. A másik elődöntőben a Honvéd nagyjából azt ját­szotta a Vasas ellen, mint az első mérkőzésen vesztes Újpest , és szintén vere­séggel hagyta el a pályát. A piros-kékek átengedték a teret a piros-fehéreknek, biztonságosan védekeztek majd Kiss és Izsó révén — akikkel nem bírt a Hon­véd-védelem — ellentáma­dásokat indítottak. Volt az első félidőben egy felejthe­tetlen félórája a lelkes, magabiztos, tudatosabb Va­sasnak — már ezért is megérdemelte a 2:1-et, a döntőbe jutást. Tegnap aztán igazán gazdag labdarúgóprogram várta a szegedieket. Az MNK-döntő előtt az NB II-es csoportjában arany­érmes SZEOL AK utolsó mérkőzését a Kecskemét­tel játszotta. A Tisza-par­­tiak végig jobbak voltak, mint ellenfelük, és a vég­eredmény 3:0 lett a javuk­ra. Az MNK 3. helyéért az Újpesti Dózsa és a Honvéd Makón lépett pályára. En­nek a tétje már — a he­lyezésen kívül — csak a mérkőzéspénz volt. Úgy látszik, ez a Honvédot ösz­tönözte jobban, mert 2:0-ra győzött. Az alacsonyabb osztályú mérkőzésekhez szokott makói közönség — mintegy háromezren ültek a lelátón —, úgy fejezte ki elégedetlenségét az össze­csapás iránt, hogy negyed­órával a befejezés előtt ha­­zaindult. A villanyfényes MNK- döntőnek a Vasas és a Diós­győr volt tehát a résztvevő­je. Az első félidőben ki­egyenlített játék folyt, amo­lyan „másnapos” iramban. A DVTK kezdeményezett többet, és játszott jobban, a Szántó — Kiss, Izsó — Teodoru­s. párharcokban a diósgyőriek bizonyultak jobbnak, a Vasgyáriak két gyors embere, Görgei és Kádár pedig a szélen ve­zetett fergeteges támadá­sokat. A Vasas ezúttal is átengedte a pálya nagy részét ellenfelének, de el­lenakciói most elakadtak a kemény és jól zéró di­ósgyőri védelmen. Az sem bizonyult eredmé­nyesnek sokáig, hogy a fő­városi csapat mindent kö­zépen erőltetett. Egyre in­kább olyan kép alakult ki, hogy amelyik csapat gólt ér el, az már győztesnek te­kintheti magát. A 60. perc­ben elképesztő gólhelyzet­sorozatot hagyott ki a DVTK, előbb Borostyán, majd Tatár egy méterről hibázott, s ettől kezdve élénkebbé vált a játék, a Vasas is „felpörgetettt”, ez aztán a 71. percben Izsó re­mek lapos lövése után gólt (1:0), győzelmet, az MNK megszerzését jelentette. Az, értékes, hatalmas ezüst serleget a Vasas csa­patánának Sós Károly, az MNK-bizottság elnöke adta át. — Valószínűleg ez a mér­kőzés nem kerül a szépség­díjas találkozók sorába — állapította meg Bundzsák Dezső, a piros-kékek edző­je —, de számunkra a győ­zelem volt a fontos. Takti­kánk úgy hiszem ezúttal is bevált, amikor ellenakciók­ra, gólveszélyes csatáraink­ra építettünk. A szerencse is mellénk szegődött. Az MNK-győzelem talán némi vigasz, hogy a baj­nokságban elvesztettük a 2. helyet, hiszen a KEK- ben szerepelhetünk. A közönségsikert aratott Diósgyőr edzője, Deák Ist­ván így nyilatkozott: „Túl szép lett volna, hogy egész évi gyenge szereplés, a ki­esés elleni küzdelem után mi nyerjük az MNK-t, de azt hiszem, nem okoztunk csalódást. A fiúk felszaba­dultan játszottak, helyen­ként azt hiszem jól is, nem álltunk messze attól, hogy miénk legyen a kupa”. Sirokmány Lajos MÁTÓL ÚTTÖRŐ­ OLIMPIA A Nyírség fővárosában, Nyíregyházán, ma megkez­dődik a XVII. nyári úttörő­olimpia, amelyre mintegy 2200 úttörőt várnak. Szabolcs-Szatmár me­gyében igen nagy volt az összefogás, a különböző munkabizottságokban 230 szakember dolgozott azért, hogy megfelelő körülmé­nyek között mérhessék ösz­­sze tudásukat az ország legjobb úttörősportolói. Tíz sportágban 2172 úttörő harcolta ki a rész­vétel jogát, az előversenye­­ken mintegy 300 ezren vet­tek részt. A nyíregyházi városi stadion és a város valamennyi fedett és sza­bad létesítménye várja a gyerekeket, akik 8 sport­ágban mérik össze tudá­sukat. A kajak-kenu ver­senyszámokat a tiszadobi gyermekváros területén er­re az alkalomra kialakított ezerméteres, kilencsoros pályán tartják meg. A táj­futók versenyét a Bakta­­lórántháza térségében levő erdőkben tartják. NEM LESZ TÖBBET VÁLOGATOTT Megtaposta a bírót Amundsen a norvég lab­darúgó-válogatott kapusa, aki a Svájc elleni 1:1-es VB-selejtezőn védte a nor­végok kapuját, egy har­madosztályú csapat játéko­sa, s mint a hírügynökségi jelentésből kitűnik, igen heves vérű játékos. Tegnap bajnoki találkozó zajlott a norvég III. osztályban és nem mindennapi esemény tette azt emlékezetessé. A játékvezető lesállás miatt lefújta az ellenfél támadá­sát, de a csatár mégsem akarta letenni a labdát, aki emiatt sárga lapot kapott. Amundsen azonban elvesz­tette a türelmét, az időhúzó csatárt fellökte, mire a já­tékvezető piros lapot mu­tatott neki. Ekkor történt a nem min­dennapi eset, Amundsen, ahelyett, hogy elhagyta vol­na a pályát, nekirohant a játékvezetőnek, úgy ütötte le, hogy azt még egy ököl­vívó is megirigyelhette vol­na, majd a földön fekvő bírót megtaposta. A játék­vezetőt agyrázkódással és bordatöréssel kórházba szállították, a 30 éves és tizenötször válogatott ka­pus viszont nemcsak a já­tékteret hagyja el, hanem búcsúzni kényszerül a lab­darúgástól is... MAGYAR DERBY Turbó ráduplázott Régen fordult már elő a budapesti versenypályán, hogy mindössze hat ló küz­dötte végig a Magyar Der­by 2400 méteres távját. Tegnap ez történt. A prog­ramon ugyan nyolc ló ne­ve állt, de a mezőny egyetlen kancája, Mende a pályára szállításkor megsérült, és így nem in­dulhatott, Tiberről pedig már a táv elején leesett a lovas, mert eltört a ken­gyele. A túlsó egyenesben Kor­don állt az élre, és jó tem­póban vezette az eléggé tömören együtt haladó me­zőnyt. A befutóban a há­rom nagy esélyes Turbó, Arszlán és Tatár küzdött, de a verseny kimenetele csak néhány pillanatig volt kétséges. Turbó könnyen három és fél hosszal győ­zött Arszlán előtt. Tatár harmadik lett. A verseny lefutási ideje 2 perc 30 má­sodperc — tekintettel a könnyű győzelemre — igen jónak mondható. Az 59. Magyar Derby tehát ismét komoly apa­­méni sikert hozott Impe­rial fiának, Rustannak. Az első, második és harmadik helyezettnek egyaránt Rustan az apja. Turbó nagyszerű formával immár a második Kék szalagot szerezte, ugyanis két héttel ezelőtt az Osztrák Derby­­ben diadalmaskodott. Ked­vest József idomár nagy­szerűen készítette elő a hároméves mént az újabb feladatra, Bodnár Lajos pedig nagy nyugalommal, kitűnő beosztással lova­golta. A Derby-nap keretprog­ramja is élvezetes volt, kiemelkedett az 1600 mé­teres Buccaneer-díj, ame­lyet a vendégként szereplő angol lovas, William Lord ragyogó finis lovaglásával Turbán nyert meg. A Mar­gitszigeti díjban , a két­éves kancák versenyében Flört (lovagolta Úri Mi­hály) bizonyult legjobbnak. (morvay) Az AFOR A­s­ványolu­jforgalmi Vállalat . felvesz a jogi osztályra gyakorlott gyors- és gépírót Jelentkezés telefonon: 376—027. SZUPERBAJNOKSÁG Jó tananyag sakkozóinknak Parádés díjkiosztó ün­nepség zárta a sakkszövet­ség székházában a szuper­bajnokságot. Szebbnél szebb ajándéktárgyak sorakoztak az asztalon, a legjobb alko­tásokért. Reggeli laptár­saink mellett az Esti Hír­lap szerkesztősége is fel­ajánlott egy különdíjat, me­lyet Pintér József kapott két legötletesebb védekezé­séért a Portisch és Sax el­leni játszmájában. A tor­nagyőztes Portisch Lajost elhalmozták gratulációkkal, s két különdíjat is kapott a legjobb játszmáért és a leg­jobb végjátékért címen (Pintér, illetve Grószpéter ellen). Faragó Iván ezüstér­mes a legjobb stratégiai tel­jesítményéért kapott külön­­díjat, s jutott külön­díj Riblinek, Saxnak, Grószpé­­ternek és Forintosnak is. A szuper sakkbajnoksá­got Szerényi Sándor, a Ma­gyar Sakk Szövetség elnöke méltatta. Tolmácsolta Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első tit­kárának szerencsekívána­­tait Portisch Lajosnak, aki megérdemelten nyerte a bajnoki címet, s a többi he­lyezetteknek : „Nagyszerű küzdelem volt, senkinek sincs szégyenkeznivalója”. Portisch alig egy hetet pi­henhetett csak az amster­­dami szereplése után, ahol a világbajnok Karpovval osztotta a 2. helyet, s pél­dát adott a küzdőszellem­ből a nála jóval fiatalab­baknak is. Elismerés jár Faragó Ivánnak is, aki a Berger—Sonneborn számí­tás alapján szorult csupán a 2. helyre. Az utánpótlást képviselő Pintér és Grósz­péter Attila kiváló szerep­lése is örvendetes. Grószpé­ter két olimpikon nagymes­ter ellen is nyert, Portisch pedig kilencórás játszmá­ban tudta csak legyőzni. Magas színvonalú felkészü­lésében Lengyel Levente nagymester segítette. A Sakkszövetség két-há­­rom évenként megismétli a szuperbajnokságot, esetleg kétfordulósra bővítve. Leg­jobbjaink nagy erőpróbáját szívesen fogadja a hazai sakkozók tábora, amit a Városháza dísztermében tapasztalt nagy érdeklődés is igazol. A szuperbajnokság mél­tán sorakozik az idei esz­tendő nagy versenyei közé, nem csupán magas Élő-pont átlagával, de az alkotói tel­jesítményeivel is. A játsz­mák egyharmadában tör­tént döntés, a döntetlen ki­menetelű találkozók túlnyo­mó részében is küzdelem folyt. Portisch az egész táblán sakkozott, mély és eredeti stratégiai terveit vá­ratlan kombinációs mozza­natokkal is tűzdelte. A vi­lágranglistán Korcsnoj mellett áll a 2—3. helyen, ezzel a szuperbajnokságnak is kivételes rangot adott. Ennek fényében kell külö­nösen magasra értékelni Faragó ezüstérmét, már­­már a szuperbajnoki cím kapujában állt. Dicséretes alapos felkészültsége és tá­jékozottsága a teória rejtel­meiben, de a sakkjátszma minden részében eredetien alkot. Ribli nem játszott jó formában, de így is meg­mutatta erejét, s végül bronzérmes lett. Pintérnek azt kívánhatjuk, hogy tá­madó és alkotó kedve ne csökkenjen. Adorján remis király, miután valamennyi játszmáját döntetlennel fe­jezte be. Tudjuk, hogy többre képes, ehhez tisztáz­nia kell, hogyan léphet előbbre akaraterejének fo­kozására. Csem és Sax mél­tán számíthatott jobb ered­ményre, ám a formaidőzíté­sük nem sikerült. Lukács igazolta, hogy megérdemel­ten nyerte a magyar baj­nokságot. Grószpéter pedig azt, hogy nemcsak tehetsé­ges, hanem bátor is. Forin­tost csak nagy küzdelem árán lehetett legyőzni. A szuperbajnokság játsz­matermése, számos újítása jó tananyag sakkozóink­nak. Hajtun József Főpróbán: két ezüst Tegnap befejeződött az osztrák ifjúsági nemzetkö­zi asztalitenisz-bajnokság. A magyarok két ezüstöt szereztek a befejező napon, mégpedig a Káposzta—Fa­zekas kettős az ifjúsági ve­gyes párosban, Bolvári pe­dig a serdülő lányoknál. Ez volt a főpróba az ifjú­sági EB-re. ­ HOGYAN LEHET VALAKIBŐL AUTÓVER­SENYZŐ? Kik voltak a Forma—1 eddigi világbajno­kai? Melyek voltak Fer­­jáncz Attila legérdekesebb sztorijai? Ezekre és ezek­hez hasonló kérdésekre kaphat választ, tallózhat az idei nemzetközi autós­versenynaptárban az olvasó a Sportpropaganda most megjelent Autós Sportpa­rádé című kiadványában, amelyet Petress István és Szűcs László írt. 1981. június 32., hétfő

Next