Esti Hírlap, 1981. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1981-06-01 / 126. szám
BEFEJEZŐDÖTT A KISZ X. KONGRESSZUSA Nyílt elemzés, reális számvetés Fejti György foglalta össze a vitát (Folytatás az első oldalról.) szervezetlenség miatt ugyanúgy kényszerülnek dolgozni, mint amit néha ott a környezetükben látnak. A vita utolsó felszólalója Szekeres Imre, a KISZ Veszprém megyei Bizottságának első titkára volt, aki az ifjúsági mozgalom munkastílusának, munkamódszereinek néhány vonatkozását elemezte. A fiatalos lendület és a bürokratikus vezetési módszer, a sokszínű mozgalmi élet és a merev, szürke tevékenységi formák a személyes meggyőzés és a formális elintézés szemléletes ellentétpárjait felsorakoztatva mutatott rá: az őszinte szándék eltorzulhat a megvalósítás során. E hibák elkerüléséhez nem kell különösebb recept, csupán annyi, hogy a KISZ szervezeti élete a szó teljes értelmében demokratikus legyen, a döntések mindenütt a tagok javaslataira épüljenek, a vezetés minden szintje és a tagság között sokoldalú, élő kapcsolat legyen. A KISZ rétegprogramjai jól fejezik ki a fiatalok csoportjainak valós érdekeit, törekvéseit, a különféle útmutatók túlburjánzása azonban már kevésbé segíti az alapszervezetek önálló munkáját, a helyi javaslatokra, kezdeményezésekre épülő mozgalmi életet. Ezt követően terjesztette elő a szerkesztő bizottság jelentését Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A kongresszustól kapott megbízatásnak megfelelően a szerkesztő bizottság feldolgozta a plenáris tanácskozáson és a szekcióüléseken elhangzott, valamint az írásban benyújtott hozzászólásokat, javaslatokat, észrevételeket. A tanácskozásokon százharmincketten kaptak szót, 176 küldött pedig írásban fejtette ki véleményét. Ilyenformán a küldöttek több mint 34 százaléka kapcsolódott észrevételeivel, javaslataival a kongresszus napirendjén szereplő témákhoz. A széles körű eszmecserében szót kért — kapott 24 meghívott vendég is. Voltak olyan javaslatok is — jelentette Nagy Sándor —, amelyek a határozati javaslat szövegét érintették ugyan, he szerepeltetésüket a határozatban a bizottság nem tartotta indokoltnak, vagy azért, mert az adott javaslat körültekintő vizsgálatot, a szükséges feltételek megteremtését, s így későbbi döntést igényel, vagy azért, mert túlzottan aprólékos, módszertani jellegű, vagy pedig, mert nem látszik megvalósíthatónak. Voltak olyan észrevételek, javaslatok is, amelyek természetüknél fogva szintén nem illenek a határozatba, de ugyanakkor jól hasznosíthatók a kongresszusi határozat végrehajtását szolgáló feladatterv, intézkedési terv kidolgozásakor, illetve egy-egy feladat végrehajtása, megvalósítása során. A szerkesztő bizottság gondoskodott arról, hogy ezek se menjenek veszendőbe, például beillesztette az állami, társadalmi szerveknek szóló ajánlások közé. Azzal fejezte be a jelentését Nagy Sándor, hogy természetesen, a nagy számú, összesen 332 szóbeli és írásban leadott hozzászólás tüzetes elemzése, feldolgozása, a KISZ munkájában történő hasznosítása az újonnan megválasztott Központi Bizottság feladata lesz. A szerkesztő bizottság jelentésével kapcsolatban ezután többen kértek szót. Nagy Sándor a küldötteknek személyre szólóan válaszolt. A kongresszus küldöttei tudomásul vették a szerkesztő bizottság jelentését és a szóbeli észrevételekre adott választ. Ezt követően Fejti György mondott vitazárót, megvonva a két és fél napos kongresszus mérlegét. — Valamennyien a tisztességgel elvégzett munka jó érzésével érkezhettünk a tanácskozás végére. Úgy vélem, kijelenthetjük: a kongresszus eredményes munkát végzett. Minden résztvevője arra törekedett, hogy nyílt elemzést, reális számvetést készíthessünk a két kongresszus közötti időszak munkájáról, eredményeinkről, fogyatékosságainkról egyaránt, s hogy keressük a továbblépés lehetőségeit. — Kongresszusunkat az egység jellemezte — folytatta Fejti György —mindvégig kifejezésre jutott: a küldöttek elfogadták az ifjúsági szövetség további programját, annak fő megállapításait. Most arra kell törekednünk, hogy ugyanilyen egységben és közös akarattal lássunk hozzá a közösen kimunkált feladatok végrehajtásához. A Központi Bizottság, de valamennyien abban vagyunk érdekeltek, hogy az eddigi munkánk fogyatékosságait felszámoljuk, gondjainkat megoldjuk. A kongresszus egyértelműen azt bizonyítottá: van erőnk ahhoz, hogy e nagy munkát elvégezzük, s hogy kellő erő és tettrekészség van KISZ-szervezeteinkben és tagságunkban a továbblépésre. A valós ügyekről hozzáértéssel, s a megoldás keresésének szándékával folytatott párbeszéd hűen tükrözte, hogy a fiatalok készek felelősen, felkészülten, előre tekintve, a terheket is vállalva részt kérni a közös munkából. Megerősödve kerültünk ki a vitából. Ez igaz általában, s igaz a különböző rétegekre, így például az egyetemi ifjúságra is, akik körében — jól tudjuk — a kongresszust előkészítő fórumokon a szokottnál is szenvedélyesebb, élesebb viták folytak a mozgalmi munkáról, annak fogyatékosságairól. Az egyetemi-főiskolai szekció munkája is arról győzött meg bennünket, hogy az egyetemi, főiskolai fiataloknál is megfelelő cselekvést őrületük van közös céljain valóraváltásához, a тикка megjavításához. — Az ifjúsági szövetség előtt a továbbiakban is sok fontos feladat áll. A kongresszuson is kifejezésre jutott: szövetségünk azzal erősítheti tekintélyét, társadalmi súlyát, befolyását, hogy ha részt kér és részt vállal valós feladatok megoldásából, ha ajövőben is cselekvő, és nem valamiféle szemlélődő szervezetként tevékenykedik, ha tettekre mozgósít, mindenekelőtt a munkában, a tanulásban és a haza védelmében. Erről hangzottak el hozzászólások a munkásember magabiztosságával, s emlékezetes szavak a falusi értelmiség munkakedvéről, hivatásszeretetéről, az alkotásban rejlő örömről. Sok szó esett arról, hogy egy kicsit másképpen kell dolgoznunk, a KISZ-munka formáit illetően is. Korábbi munkaformáinkat mai feladatainkhoz kell igazítani, s ez mindenekelőtt nagyobb helyi vállalkozókedvet igényel, nagyobb érzékenységet a környezetünkben levő problémák iránt, s nagyobb részvételt a helyi célok kitűzésében, az értékelésben, az elismerésben egyaránt. Másrészt a KISZ-nek nagyobb szerepet kell vállalnia a műszaki-technikai fejlesztésben, jobban építve a fiatalok tudására, az átlagosnál nagyobb vállalkozókedvére. Szekcióülésen hangzott el például az a találó kritikai megállapítás, hogy a szállítóvállalatokat már büntetik azért, ha a járművek üresjáratban fuvaroznak, viszont a fiatal diplomásokat még sok helyütt lehet „üresjáratban” foglalkoztatni. Takarékosabban kell gazdálkodnunk energiával, anyaggal, munkaerővel egyaránt, el is hangzott ezzel kapcsolatos számos jó ifjúsági kezdeményezés. Egyértelműen támogatták a küldöttek azt a beszámolóban is megfogalmazott igényt, hogy aktívabban, tudatosabban, elkötelezettebben politizáljon az ifjúsági szövetség, határozottan kiállva pártunk politikája mellett, részt vállalva a politika alakításában és végrehajtásában egyaránt. Nagy erőt jelent számunkra az, hogy terveink, törekvéseink valóra váltásában nem vagyunk egyedül, hogy élvezhetjük pártunk támogatását, bizalmát és megértését. Ezt tapasztalhattuk már a kongreszszusi felkészülés időszakában is, s mindez kifejezésre jutott abban is, hogy az MSZMP Központi Bizottságának első titkára felszólalásában megosztotta az ifjúság küldötteinek tanácskozásával gazdag tapasztalatait, az ifjúság ügye mellett az ország és a nagyvilág dolgairól is. Felbecsülhetetlen érték számunkra, hogy miközben a világ sok részében az embereknek gyötrelem jut osztályrészül, a mi ifjúságunk bizalommal tekinthet a jövőbe, jól érezheti magát hazájában. A kongreszszus azzal a jóleső érzéssel fejezheti be munkáját, hogy ifjúsági szövetségünk továbbhalad azon az úton, amelyre hat évtizede lépett, s amelynek folytatását e kongresszus kijelölte. Fejti György vitazáró válasza után határozathozatal következett. A kongresszus résztvevői — két ellenszavazattal — elfogadták a Központi Bizottság beszámolóját, a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését, a KISZ X. kongresszusának határozatát, valamint a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot. Ezután a kongresszus zárt ülésén megválasztotta a 105 tagú Központi Bizottságot, valamint a 17 tagú Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot. Ezt követően a KISZ Központi Bizottsága és Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága első ülésén megválasztotta a 17 tagú intézőbizottságot és a 11 tagú titkárságot. A Központi Bizottság első titkára — jelentették be a választást követő plenáris ülésen — ismét Fejti György. A Központi Bizottság titkárai: Juhász András, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, dr. Nagy Sándor, Nyitrai István és Varga László. Rajtuk kívül a titkárság tagja lett még: Barabás Miklós, Szabó János, Szűcs Istvánné és dr. Tarcsi Gyula. Az intéző bizottság tagjai: dr. Bulla Miklós, Cseh Györgyi, Fejti György, Juhász András, Koncz Tibor, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, Kis Imréné, dr. Nagy Sándor, Nyitrai István, Szabó János, Szabó Tibor, Széles Sándor, Szűcs Istvánné, dr. Tarcsi Gyula, Varga László és Veres András. A Központi Bizottság tisztségében megerősítette Szabó Jánost, a Magyar Ifjúság főszerkesztőjét. A KISZ X. kongresszusának tanácskozása a DIVSZ- induló eléneklésével, mozgalmi dalokkal fejeződött be. A Magyar Ifjúság különkiadását olvassák a küldöttek A budapesti küldöttek egy csoportja (Wormser felv.) VÁROSHÁZI POSTA Telkek és szóbeszédek "Van telek ,■— szólt pár hete a jó hír. A városházi összegzés megnyugtató volt: a következő évekre tud a tanács kellő számú házhelyet adni amagánépítkezőknek. Tartós használatba, s kifejezetten egyedi lakásépítésre, családi háznak, társasháznak. A jövő év nyaráig várhatóan 1900-at (javarészük a pesti tájakon található, a XVI., XVII. és a XVIII. kerületben, lényegesen kevesebb a közelmúltban megrohant Budán.) Eddig e kiisebb-nagyobb földdarabokat — parlagon nem heverhettek — a kerületi ingatlankezelő vállalatok kiadták bérbe. Most a főváros meghirdette az első százötven címet tartalmazó listát és baljós vélemények kezdtek keringeni Budapesten. Hallottam valakiről, aki régen bérel egy telket, kiirtotta a gazt, éppen termőre fordultak a gyümölcsfák, és egy nap elkezdtek özönleni kertjébe az érdeklődők:tudta nélkül ezt is kijelölték tartós bérbeadásra. Vagy azt is: bizalmasan közölték egy érdeklődővel azokat a címeket, ahová ne is menjen, mert már tudják, hogy kié lesz. A jobb telkekhez úgyis lehetetlen hozzájutni, mert az ügyintézők ismerősei kapják. Röptiben sorolok ilyeneket Budapest főépítészének, amikor a Városházán összetalálkozunk. Röptiben válaszol. Hangja most is a megszokottan halk, de észrevehetően fojtott. Az ideiglenesen bérbeadott telkek szerződésének felmondása miatt nagyon sok a panaszkodó. De a szerződésekben ott áll, bármikor felmondható rövid határidővel. Hiszen ezek tartalékterületek voltak a lakásépítéshez, most erre fogják felhasználni. Viszont, ha eddigi bérlője ott építkezni akar, és vallalja a mindenkire kötelező feltételeket, ő lesz az első számú jelölt rá. (Ha valakit nem értesítettek arról, hogy listára veszik az általa bérelt telket, ha nem mondták fel a szerződést — az hiba!) A protekcióról: nincsenek titkos listák, egyszerűen nem lehetnek. Valamennyi telek odaítéléséről társadalmi bizottság foglal állást. Ebben a befolyásolhatóság látszatának elkerülése végett a telekgazdálkodásban érdekelt tanácsiak egyszerűen helyet sem kapnak! A tanácsok végrehajtó bizottságai pedig fenntartották maguknak a jogot, hogy döntsenek az odaítélésről, a bizottsági vélemény alapján. A döntés nyilvánosságra kerül. Nem lehet tehát „haveri alapon” kiadni a jobb telkeket. (Aki mégis meggyőződik ilyen esetről — nemcsak véli, hanem bizonyítani is tudja — az ne hallgasson!) Budapesten ma a magánépítkezések segítése lényegesen fontosabb téma annál, semmint egy néhány soros jegyzetben elintézhessük. És fontosabb annál, semmint az alapos elemzésig időt hagyjunk a borús hangú szóbeszéd burjánzásának. Szöllősi Ferenc