Esti Hírlap, 1981. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-02 / 257. szám

BUDAPEST ÉS KÖRNYEZETE (1.) Világvároshoz méltó, rangos program Hegyek, vizek, üzemek • Közös ügy Világjelenség a természet pusztulása, a környezet rendjének és arányainak megbomlása; létünket veszélyezteti. A környezeti ártalmak hatványozottan sújtják a sűrűn lakott települések, elsősorban a nagyvárosok lakóit. Amikor Budapest világvárosi rangjával büszkélkedünk, megannyi példát sorolhat bárki fővárosunk környezeti ártalmaira is, essék szó vízről, csatornáról, közlekedésről, zajról hulladékról, parkokról, fákról... Napok, nemzedékek Megannyi példa, de ki hányat tudna sorakoztatni arra a kérdésre: kikés mit tettek a főváros környezetvédelme érdekében? Illetékestől kértünk választ: Sebes Miklóssal, a Budapesti Pártbizottság osztályvezető-helyettesével, a testület várospolitikai munkabizottságának titkárával beszélgetünk. — Mennyiben sajátos Budapest és a környezetvédelem kapcsolata? — Fővárosi átlagban minden négyzetkilométeren 3923 lakos él, a város területe 525 négyzetkilométer. A lakások száma csaknem 740 ezer, ehhez kell biztosítani a minél komfortosabb életkörülményeket, a korszerű szolgáltatásokat. Budapesten az ipartelepek száma majdnem 2500, az ország aktív keresőinek 26 százaléka a fővárosban dolgozik. Budapest természeti kincse a Duna és a budai hegyvidék, eredeti arcuk ugyancsak sokat változott. A településszerkezet és a környezetvédelem kapcsolatára jellemző, hogy az ipari üzemek valamikor a város szélén helyezkedtek el, de az új lakónegyedek, városközpontok felépülésével már a város belső területére, a lakások közvetlen szomszédságába kerültek. A sajátos kapcsolathoz hogyan alkalmazkodik a környezetvédelem munkaprogramja? — A tevékenység alapjában nincs budapesti sajátosság. A vonatkozó törvény meghatározza a feladatot: „az ember egészségének védelme, a jelenlegi és a jövő nemzedék életfeltételeinek rendszeres javítása”. A várospolitikai munkabizottság megítélése szerint a főváros környezetvédelme nemcsak a város rangja, hanem az országosnál sok tekintetben rosszabb körülmények miatt is kiemelt tennivaló, állandó figyelmet, a feladatok végrehajtásának módszeres ellenőrzését követeli. Azt javasoltuk, munkaprogramunkban alkalmazzuk is, hogy a tevékenység alapvetően a megelőzés legyen. Ismerjük meg jobban a környezet tűrőképességét, és kerüljünk mindenféle hosszabb távon nem igazolható kompromisszumot. — Milyen konkrétumokban fogalmazhatók meg az eredmények? — Kiemelhetném talán, a fővárosi közlekedést. Közismert a trolibuszhálózat fejlesztésének korábbi vitája. A bővítés eldöntésében nem kis szerepe volt a környezetvédelemnek. Küzdelmes volt, az intézkedések egész sorával járt, a tehergépkocsik kitiltása a Belvárosból. Sokba került a MÁV fővárosi pályaudvarainak villamosítása, hogy a gőzmozdonyok és a fűtőházak ne szenynyezzék a levegőt. Nemcsak meghirdették, hanem szigoríúan kezdik ellenőrizni is az üzemanyag-takarékosságot, például a BKV autóbuszainál, a megengedhető füstgáz normaértékének mérésével. Pincék, padlások ----- 1976-tól Budapest egész területén megoldódott a portalanított szemétszállítás. 1972-ben az első lomtalanítás során Budapest utcáiról 2500 köbméter limlomot szállítottak el, 1980-ban 120 ezer köbmétert, ennyivel több ház padlása, pincéje, lakása lett tisztább, rendezettebb. Húsz éve a fővárosi lakások 3 százalékában volt korszerű fűtés, mára az arány 54 százalékra emelkedett. Mindenki élvezi a hatását, de kevesen jegyzik a számokat: a közelmúltban évente 25-30 napon át rögzítették a főváros levegőjének túlszennyezettségét, az utóbbi időben évente 4-6 ilyen napról szólnak a statisztikák. — A már megszervezett, tudatos tevékenység a jövőben mivel gyarapíthatja a példák sorát? — Nem rövid a lista, de a várható öröm nem említhető a meglevő gondok nélkül. Polgár Tamás Trolibuszok, mozdonyok — Ez a jelen és a jövő stratégiája. Beszélhetünk-e a főváros környezetvédelmének eredményes múltjáról? — A tanácsi és társadalmi szervek régóta és eredményesen foglalkoznak a város rendjéért, tisztaságáért, a szép, virágos Budapestért kezdeményezésekkel. A feladatokhoz jobban alkalmazkodó budapesti környezet- és természetvédelmi bizottság és osztály csak 1980-ban alakult meg. Félreértés ne essék: bár munkájuknagy segítség, nem rájuk hárul a feladatok egésze, nem is tudnák egyedül, hivatalból elvégezni. A múlt eredménye annak fölismerése, hogy a fővárosi környezetvédelem össztársadalmi ügy. A feladatokat megoldani csakis a termelési és a gazdasági tevékenység szerves részeként lehet. Szeretnék valamit hangsúlyozni: a környezetvédelem nem egyszeri és nem statikus tevékenység. Éppen olyan dinamikus, témáiban fordulatos, mint életünk egésze. Színes televíziót akar vásárolni ? Nálunk választhat: megveheti szaküzleteinkben (minta szerint is), megrendelheti telefonon Vevőszolgálatunknál, a 110—601-es vagy a 118—661-es számon; ha pedig még habozik, a Budapest V., Kossuth Lajos u. 2. sz. alatti Videoton-Keravill márkabolt Budapesten három napra a lakására szállítja, így ön is meggyőződhet róla, hogy a Super Color ragyogó színes tévé. Jellemzői: különlegesen hosszú élettartamú in line képcső, kiemelkedő színhűség és nagy fényerő. Ára: 27 900 Ft. OTP-hitel. A Duna szabályozása után, a Széchenyi-féle partfal fölé épült a klasszicista Duna-part, a szállodasor. Nevezetesszép épületek: a Kitz, a Thonet-ház, a Vigadó, az Első Magyar Biztosító, a Hungária Szálló, a Bristol és a Carlton. Legtöbbjük részben elpusztult a háborúban, részben megöregedett, lebontották. Az egységes Duna-part új képe, az Intercontinental Szálló felépültével körvonalazódott, s most a két új szálloda a Fórum, s az Átrium elkészültével válik teljessé. A két híd közötti Duna-part már a század elején is gyalogos utcaként, korzóként szolgált, s ezt az eredeti szerepét állítja vissza most a főváros. Az idén megkezdődött s jövőre teljesen elkészül a díszburkolatos, járműforgalom elől tiltott Duna-korzó. (Bozsán felvételei) Becsületkassza 2 'Termelési értekezletünk 2*• utolsó napirendi pontja következik: egyelőre kísérleti jelleggel megszüntetjük a bérelszámolási osz- tályt és a munkabéreket 3 kifizető részleget! — jelen- tette be Szirpák Sándor, a 2 Timsó- és Robbanómotor- 2 gyár teljhatalmú főnöke. ^ A bejelentésre felmoraj'/ lott a terem. ^ — Csendet kérek! — ^ mondta ellentmondástnem tűrő hangon az igazgató, majd így folytatta: — Az új módszer bevezetését az 2 indokolja, hogy fizetésnap 2pon számtalan dolgozónk 2 ment panaszra, kifogásolva, hogy a bérszámfejtés roszszul számfejtette a kifizetendő összeget. Dolgozóink 2 öntudatára építek, amikor elhatároztam, hogy jövő 2 hónapban a fizetést már 2 becsületkasszából vehetik 2 fel, illetve .el. A Timsó- és 2 Robbanómotorgyár báralapja 420 000 forint. Ezt az összeget elhelyezzük az üzemi büfében egy nagyobb 2 tányéron. Ki-ki akkora ösz- szeget vesz fel, amekkorát — tiszta lelkiismeretére hallgatva — elvégzett munkája után megérdemel. Bízom az új módszer sikerében. Mára végeztünk. A jövő havi termelési értekezleten kiértékeljük a kísérlet eredményeit. ★ — ... Végül pedig rátérek utolsó napirendi pontunkra. A becsületkassza bevezetése üzemünkben érdekes problémákat vetett fel. Megbeszélésünk szerint az e havi fizetésnapon a 420 ezer forintot elhelyeztük egy tányérban. Szehola szaktárs lépett elsőnek a tányérhoz, amelyet kicserélt egy nagyobbra, mondván, hogy ennyi pénz megérdemel egy jobb minőségű, reprezentatív tányért. Perczeges Norbert művezető régóta várt, 200 forintos fizetésemelését most minden bürokrácia nélkül, villámgyorsan elintézte önmagának. Pócsmonostori szaktársa fizetése mellé felvett 250 forint szociális segélyt, külön tekintettel arra, hogy vasárnap lóversenynap van. Mladonácz Herbert, a ribbanórészleg dolgozója, fél esztendeje nem fizetett gyerektartási költségeit vette el pluszként a tányérról. Glazurek Árpád, a timsórészleg meósa, fizetésénél 800 forinttal nagyobb összeget vett el, mivel feleségének és menyasszonyának is közeleg a neve napja. Szaktársak! Az eddig felsoroltak negatív példák voltak. A becsületkassza bevezetésével dolgozóink öntudatára építettem. Ezennel jelentem, hogy végeredményiben a 420 000 forint kifizetésre szánt béralapból csak 371 000 forintot vettek el. 49 000 forint — többletként — a tányéron maradt, mert igen sokan — önkritikusan — jóval kisebb összeget vettek ki, mint amennyi fizetésként járt volna nekik. A megmaradt összeg elkönyvelése adminisztrációnknak komoly gondokat okoz. Tehát a kísérletet ezennel kudarcnak minősítem, és jövő hónaptól visszatérünk a légi módszerhez — zárta le beszámolóját gondterhelten Szirpák Sándor, a Timasó- és Robbanómotorgyárbalsorsú vezetője. Galambos Szilveszter Műszálas kordszövetek Műszálas kordszövet gyártása kezdődött meg Székesfehérvárott, a Pamuttextil Művek kikészítő gyárában. A 66 százaléknyi poliészter szállal kevert kelme közepes bordázattal, több színben készül. A mosható, mérettartó poliészter-kordbársony anyagból, ragasztott technológiával, konfekció öltönyöket és nadrágokat varrnak, az új kordbársonyból 10 ezer métert állítanak elő az idén Székesfehérváron. A székesfehérvári gyár fél év garanciát vállal kordszöveteire, a kelme minőségét a Textime minőségellenőrző intézet figyelemmel kíséri, az anyagot megkülönböztető T-jelzéssel hozzák forgalomba. A székesfehérvári gyártmányok közül már jól vizsgázott a ,,junó-kold". Ebből 100 ezer méter anyagot a Skála-Coop részére, nadrág- és szabadidőruha-alapanyagként gyártott a székesfehérvári üzem. (MTI) Paprikaszüret karácsonykor Néhány napon belül megkezdik az uborkapalánták kiültetését a Sárszentmihályi Állami Gazdaság 12 hektáros inotai primőrvárosában, ahol ezekben a napokban tetőzik az őszi munkacsúcs. Az üvegházakban már végeztek a legkorábbi zöldségek palántázásával. Hegyes érős paprikából másfél hektárnyit telepítettek, a legkorábban élő fajták már virágoznak, s karácsonyra termést is érlelnek. Decemberben már az „uborkafák” is munkát adnak a szedőknek, az idén fél hektárral növelték a népszerű primőr termőterületét, s öt hektáron termesztik a hosszúkás kígyóuborkákat, amelyből a nyár elejéig száz vagonnal szállítanak majd a piacokra. Hamarosan végére járnak a pradicsompalánták kiültetésének is, a másfél hektár paradicsom termését januárban kezdik szedni. Az inotai üvegházakban előreláthatóan ötvenkét millió forint értékű primőrt és virágot állítanak, elő az idén a sárszentmihályiak. (MTI)