Esti Hírlap, 1982. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 16. szám

FÉLIDŐBEN - ÜLÉSEZIK A MOB Napirenden: az olimpiai íelkészülés irányelvei KŐBÁNYAI KONDICIONÁLÓ A Kőbányai Petőfi SC nem nagy múltra tekint vissza. 1975 előtt csak természetjáró szak­osztálya volt, ma pedig torna, asztalitenisz, karate, kézilabda, kispályás labdarúgcj és kondi­cionálóterem várja az itt élő, kerületben dolgozó embere­ket. A kondicionálóterem az elmúlt nyár óta fogadja a sportolni vágyókat. Hamar népszerű lett az új létesítmény, melynek vezetője, Kenderes Gábor elmondta, hogy bár rendszerint telt ház van, sen­kit sem kell elküldenie. Min­denkiről adatlap készül a fel­vételkor, edzéstervet kap, fi­gyelemmel kísérik fejlődését. A sportklub elsődleges célja a tömegsport fejlesztése, hogy a kerületben bármely korosztály­nak teremtsenek sportolási le­hetőséget minél jobb színvona­lon. (Bozsán Endre felvétele) Sakk A romániai Herkulesfür- dőn, a sakkvilágbajnoki zónaversenyen, a 7. fordu­lóban Sax legyőzte a ro­mán Ciocalteát, Ribli ta­lálkozója a bolgár Inkiov ellenében függőben ma­radt, ugyanúgy Lukács mérkőzése a lengyel Szmidt, valamint Faragó találkozója a román Gheor- giu ellen. A csehszlovák Ambroz és Csőm, vala­mint a csehszlovák Medu- na és Pintér összecsapása függőben maradt. A tornán a román "Suba és Ribli vezeti a mezőnyt, egyaránt 5,5 ponttal, a csehszlovák Ambroznak 5 pontja van és egv függője, Sax 5 pontos, Lukáps 4,5 ponttal rendelkezik. A függő játszmákat is be­fejezték, így többek között sor került a Suba—Pintér mérkőzés folytatására, amely a román győzelmé­vel zárult. EDZŐTÁBORBAN 102 bíró Tegnap megkezdődött Vo­nyarcvashegyen a legjobb magyar játékvezetők már hagyományosnak számító közös téli felkészülése, ösz- szesen 102 bíró vesz részt az edzőtáborozáson; 20 az NB I-es, 60-an az NB li­es, 22-en pedig az után­pótláskeret tagjai. A szom­bat délig tartó foglalkozás­sorozat célja a „síposok” elméleti tudásszintjének és fizikai felkészültségének fokozása. Naponta két szakmai előadás szerepel a programban. Az utóbbiak fő témája az úgynevezett 12-es szabály. Vagyis: a szabálytalanságokról, a sportszerűtlen viselkedé­sekről és ezek kapcsán a fegyelmezés helyes mód­szereiről esik most a leg­több szó. A nyitónap délelőttjén különben egy 25 kérdést tartalmazó tesztlapot kel­lett megoldania valamennyi játékvezetőnek. 1980 óta fiatalabb válogatott keretek Az idei esztendővel az olimpiász félidejéhez érkez­tünk. Ez indokol bizonyos felmérést a jövőt illetően, s visszatekintést a múltra. Tu­lajdonképpen e két gondo­lat jegyében ült össze a Magyar Olimpiai Bizottság, hogy megtárgyalja az 1984- es olimpiai felkészülés irányelveit és eddig hozott legfőbb tapasztalatait. Generációváltás Az 1980-as moszkvai olimpiát követő tavalyi esz­tendőre a generációváltás volt jellemző, fiatalodtak a válogatott keretek és ez az­zal magyarázható, hogy töb­ben kiváltak a legjobbak készülődéséből, s helyükre fiatal, tehetséges sportolók kerültek. Minden esztendő­nek megvan a maga nagy eseménye, sportági fóruma, amely természetesen szoro­san illeszkedik a távlati, 1984-es olimpiai végcélhoz. 1981-ben ez a készülődés nagyobbrészt a szakosztá­lyokban történt, természe­tesen központi ellenőrzés mellett és szoros összhang­ban a válogatott keretek programjával. Az elmúlt évet tulajdonkénben a „so­rok rendezésének” is nevez­hetjük, hiszen a megfelelő tapasztalatszerzés volt a cél és a különböző "sportágak­ban ehhez jó alkalmakat teremtettek. Noha határo­zottan beszélhetünk gene­rációs váltásról, az eredmé­nyek többségében további fejlődés tapasztalható, an­nak ellenére, hogy világ- klasszisok mondtak búcsút a versenyzésnek. Ugyanak­kor egy másik tényező is jelentkezett, az olimpiáról politikai okok miatt távol maradt országok sportolói az elmúlt évben presztízs­ként kezelték, hogy saját eredményeikkel bizonyítsa­nak, noha ez nem kárpótol­hatta őket az elmaradt olimpiai részvételért. Juniorok Miként a világ sportjá­ban, úgy a magyar sport­ban is hasonló tényezők ha­tottak, egyfelől a fiatalítás, másfelől a távlati tervezés, amelynek 1981 a próbaköve volt. A tavalyi esztendő eredményeiből azonban csak a szakemberek von­hatnak le messzemenő kö­vetkeztetést. Miként az idei évben is; az 1982 az olim- -piász félideje, a legfonto­sabb feladat, hogy a tavalyi évben mutatott eredmé­Alma-Ata és a sport ALMA-ATA, Kazahsztán fővárosa a közelmúltban lett a Szovjetunió huszon­kettedik olyan városa, amelynek lakossága megha­ladja az egymilliót. S a vá­ros lakóinak egyharmada több-kevesebb rendszeres­séggel sportol. Ezen persze aligha van mit csodálkozni, figyelem­be véve, milyen csodálatos sportlétesítmények épültek az elmúlt időszakban, illet­ve létesülnek manapság. A város középpontjában áll az országszerte csodált sportpalota, azután rendre sorakoznak a stadionok, a kosár-, illetve röplabda-, valamint kézilabdapályák, az uszodák és se szeri, se száma a teniszpályáknak. A MOSZKVAI NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOKON a TOTÓZÓK! Az ötnapos munkahéttel megváltozott a totószelvények postai szállítási rendje. Totószelvényeik továbbításánál vegyék figyelembe a megváltozott időrendet és totószelvényeiket már a hét közepén adják postára. Sportfogadási és Lottó Igazgatóság szovjet olimpiai csapatban 16 alma-atai sportoló ka­pott helyet, s közülük 13-an érmet szereztek. E tizenhá­romból négyen aranyat, a birkózó Uskempirov és Sze- rikov, a kosárlabdázó Na- gyezsda Olhova, valamint a vízilabda-válogatott egyik erőssége, Szergej Kotyenko. Alma-Atában van a Szovjetunió egyik legkivá­lóbb síugrósánca, s noha természetes vízzel — folyó­val vagy tóval — a város nem rendelkezik, a vízilab­dázók évek óta a bajnoki cím birtokosai. Rendkívül népszerű a jégkorong, Al­ma-Ata csapata állandóan a legjobbak között van, s a gyeplabda-válogatott felét is alma-ataiak adják. A KAZAH FŐVÁROS­BAN ezenkívül hódít a rögbi, nagy népszerűségnek örvend a kosárlabda és az öttusa is. A város csodás környezetben fekszik, min­den oldalról hegyek veszik körül. így az alpinisták szá­mára valóságos paradicsom. Nem véletlen tehát, hogy a helyi alpinisták csapata verhetetlen az országos baj­nokságokon. 16! kezdett az MTK-VM Moszkvában tegnap kez­dődött a Negyelja Kupa nemzetközi teremlabdarú­gó-torna, amelyen a ma­gyar színeket az MTK-VM képviseli. A kék-fehérek az Olimpiszkij Sportcsarnok­ban 10 000 néző előtt győ­zelemmel mutatkoztak be, 2:1 (2:0)-ás eredményt ér­tek el a Moszkvai Dinamo ellen. A gólokat Borsó és Fodor lőtte. Legközelebb a Slavia Praha ellen mér­kőznek. nyék alapján nagyobb lét­számú válogatott keretek növeljék tudásukat. Figyelemre méltó az olimpiai sportágak junior és ifjúsági világ- és Euró- pa-bajnokságain elért ered­ményei; 13 aranyérem, 5 ezüst és 14 bronz a mérleg. Az Ifjúsági Barátság Ver­senyeken 15 aranyat, 15 ezüstöt és 22 bronzérmet teljesítettek a. fiatalok. Ezek a főbb gondolatok amelyek körül a Magyar Olimpiai Bizottság ülésén eszmecsere bontakozhat ki. A tanácskozás lapunk zár­takor tart. Minden szer foglalt Sportmúzeum a tv-ben Sporttörténeti sorozat in­dul a televízióban Sport­múzeum címmel. A havon­ta jelentkező műsor szer­kesztője Dobor Dezső, aki­ben a sport iránti megszál­lott szeretet a filosznak, a múltnak kutató vágyával párosult, s azzal a lelkes kitartással, amely nélkül ez a -maga nemében úttörő vállalkozás aligha jöhetett volna létre. — A Színészmúzeum pél­dáján felbátorodva, azt hi­szem, hihetjük, hogy a magyar sport nagy egyéni­ségei, s általuk a hazai sport múltja és fejlődésé­nek folyamata nem egysze­rűen érdeklődést kelt, ha­nem hiányt is pótol — mondja a szerkesztő. — Kérdés ugyanis, vajon is­merjük-e azt, amit ismerni érdemes, s szándékunk sze­rint bizonyítani szeretnénk, hogy sok minden érdemes. Nem titkolt célunk, hogy az egykori események ta­núit, résztvevőit addig szó­laltassuk meg, amíg nem késő. Sietnünk kell, hiszen a húszas évek sportegyé­niségei ma már 80—90 éve­sek ... — Mivel indul a soro­zat? — Portréfilmmel az első újkori olimpia első magyar bajnokáról, Hajós Alfréd­ről, aki 1896-ban Athénban a 100 és az 1200 méteres gyorsúszás győztese volt. A legutóbbi olimpia bajnoka, Wladár Sándor vállalkozik rá a filmben, hogy bemu­tatja, hogyan úszott ekkor Hajós. Természetesen egé­szen más stílusban, s a fel­vételek idején a fiatal úszóbajnoknak csak rend­kívüli erőfeszítések révén sikerült úgy elmerevítenie magát, hogy hitelesen tud­ja rekonstruálni azt a ré­gi úszóstílust. — Eredeti filmfelvételek hiányában honnan tudták, hogy milyen volt az a ré­gi? — A Hajós-filmnek, akárcsak a sorozat többi részeinek létrejöttéhez pó­tolhatatlanul nagy segítsé­get kaptunk és kapunk olyan sporttörténészektől, akik között a hazai sport egykori csillagait is megta­láljuk. Könyveik és sze­mélyes tanácsaik révén ba­ráti útmutatásaikkal segí­tett Antal Zoltán, ár. Ke­resztényi József, dr. Bá­rány István és Szőke Pál. Ez annál is inkább sokat jelent, mert hiszen csak a húszas évektől áll rendel­kezésünkre mozgókép, de például az archív felvétele­ken a szereplők azonosítá­sa, s maguknak az esemé­nyeknek a felismerése is olykor valóságos nyomozói munkát igényel, az élő ta­núk segítségével. Már a Hajós-portréban is hasz­nálunk archív filmeket, például 1930-ból, amikor a margitszigeti uszodát átad­ja építője — Hajós Alfréd. Lesz egy filmrészlet 1947- ből is, az ötvenedik oszt­rák—magyar válogatott labdarúgó-mérkőzésről, amelyen Hajós rúgja el a kezdő labdát. — A folytatás? — Az első magyar sport- diplomata, Kemény Ferenc áll a második film közép­pontjában. Ö az, aki barát­jával, Coubertin báróval együtt a sportban a test nevelését tartotta fontos­nak; a már akkor is mind nagyobb tért hódító ered- mánycentrikus szemlélet­tel szmben a test, a szel­lem, a lélek harmóniáját vallotta a sport céljának. Áprilisban az asztalitenisz EB időszerűsíti a témát: a magyar asztalitenisz törté­netét tekintjük át, benne egy valóságos csemegének számító archív filmbeszá­molóval. A labdarúgó VB- re tekintettel két adás fog­lalkozik a hazai labdarú­gással. Címe; Százéves a magyar futball? Kutatá­saink során ugyanis egy nagyon érdekes adalékra bukkantunk, amely arra enged következtem, hogy az eddigi felfogással ellen­tétben már száz éve ismert nálunk a futballjáték. Ez az adat a sorozat révén ke­rül először nyilvánosságra, mint ahogy például ennek a műsornak köszönhetően fedeztük fel egy archív fil­men a legendás focistát, Orth Györgyöt — játék közben. — Kik vesznek részt az ismeretlen dokumentu­mok felkutatásával is biz­tató sorozat készítésében? — A rendező Mahrer Emil, riporter Dávid Sán­dor, munkatársak; Bodó János, Bodor László, John Károly, Kovácsi László, Somogyvári Péter és Gaál Edit. A bemutatkozás; ma délután az első csa­tornán, (bé) Patosné és Zoli fia a sző­nyegen Felkészülni, emelés ... A „kínzópadon” Gabika „lóg a szeren’’

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék