Esti Hírlap, 1982. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-19 / 16. szám
Sakk A romániai Herkulesfürdőn, a sakkvilágbajnoki zónaversenyen, a 7. fordulóban Sax legyőzte a román Ciocalteát. Ribli találkozója a bolgár Inkiov ellenében függőben maradt, ugyanúgy Lukács mérkőzése a lengyel Szmidt, valamint Faragó találkozója a román Gheorgiu ellen. A csehszlovák Ambroz és Csem, valamint a csehszlovák Medina és Pintér összecsapása függőben maradt. A tornán a románSuba és Ribli vezeti a mezőnyt, egyaránt 5,5 ponttal, a csehszlovák Ambroznak 5 pontja van és egy függője, Sax 5 pontos, Lukács 4,5 ponttal rendelkezik. A függő játszmákat is befejezték, így többek között sor került a Suba—Pintér mérkőzés folytatására, amely a román győzelmével zárult. EDZŐTÁBORBAN 102 bíró Tegnap megkezdődött Vonyarcvashegyen a legjobb magyar játékvezetők már hagyományosnak számító közös téli felkészülése, öszszesen 102 bíró vesz részt az edzőtáborozáson; 20 az NB I-es, 60-an az NB I-es, 22-en pedig az utánpótláskeret tagjai. A szombat délig tartó foglalkozássorozat célja a „síposok” elméleti tudásszintjének és fizikai felkészültségének fokozása. Naponta két szakmai előadás szerepel a programban. Az utóbbiak fő témája az úgynevezett 12-es szabály. Vagyis: a szabálytalanságokról, a sportszerűtlen viselkedésekről és ezek kapcsán a fegyelmezés helyes módszereiről esik most a legtöbb szó. A nyitónap délelőttjén különben egy 25 kérdést tartalmazó tesztlapot kellett megoldania valamennyi játékvezetőnek. FÉLIDŐBEN ÜLÉSEZIK A MOB Napirenden: az olimpiai felkészülés irányelvei 1980 óta fiatalabb válogatott keretek Az idei esztendővel az olimpiász félidejéhez érkeztünk. Ez indokol bizonyos felmérést a jövőt illetően, s visszatekintést a múltra. Tulajdonképpen e két gondolat jegyében ült össze a Magyar Olimpiai Bizottság, hogy megtárgyalja az 1984- es olimpiai felkészülés irányelveit és eddig hozott legfőbb tapasztalatait. Generációváltás Az 1980-as moszkvai olimpiát követő tavalyi esztendőre a generációváltás volt jellemző, fiatalodtak a válogatott keretek és ez azzal magyarázható, hogy többen kiváltak a legjobbak készülődéséből, s helyükre fiatal, tehetséges sportolók kerültek. Minden esztendőnek megvan a maga nagy eseménye, sportági fóruma, amely természetesen szorosan illeszkedik a távlati, 1984-es olimpiai végcélhoz. 1981-ben ez a készülődés nagyobbrészt a szakosztályokban történt, természetesen központi ellenőrzés mellett és szoros összhangban a válogatott keretek programjával. Az elmúlt évet tulajdonkénben a „sorok rendezésének” is nevezhetjük, hiszen a megfelelő tapasztalatszerzés volt a cél és a különbözősportágakban ehhez jó alkalmakat teremtettek. Noha határozottan beszélhetünk generációs váltásról, az eredmények többségében további fejlődés tapasztalható, annak ellenére, hogy világklasszisok mondtak búcsút a versenyzésnek. Ugyanakkor egy másik tényező is jelentkezett, az olimpiáról politikai okok miatt távol maradt országok sportolói az elmúlt évben presztízsként kezelték, hogy saját eredményeikkel bizonyítsanak, noha ez nem kárpótolhatta őket az elmaradt olimpiai részvételért. nyek alapján nagyobb létszámú válogatott keretek növeljék tudásukat. Figyelemre méltó az olimpiai sportágak junior és ifjúsági világ- és Európa-bajnokságain elért eredményei: 13 aranyérem, 5 ezüst és 14 bronz a mérleg. Az Ifjúsági Barátság Versenyeken 15 aranyat, 15 ezüstöt és 22 bronzérmet teljesítettek a fiatalok. Ezek a főbb gondolatok amelyek körül a Magyar Olimpiai Bizottság ülésén eszmecsere bontakozhat ki. A tanácskozás lapunk zártakor tart. Alma-Ata és a sport ALMA-ATA, Kazahsztán fővárosa a közelmúltban lett a Szovjetunió huszonkettedik olyan városa, amelynek lakossága meghaladja az egymilliót. S a város lakóinak egyharmada több-kevesebb rendszerességgel sportol. Ezen persze aligha van mit csodálkozni, figyelembe véve, milyen csodálatos sportlétesítmények épültek az elmúlt időszakban, illetve létesülnek manapság. A város középpontjában áll az országszerte csodált sportpalota, azután rendre sorakoznak a stadionok, a kosár-, illetve röplabda-, valamint kézilabdapályák, az uszodák és se szeri, se száma a teniszpályáknak. A MOSZKVAI NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOKON a szovjet olimpiai csapatban 16 alma-atai sportoló kapott helyet, s közülük 13-an érmet szereztek. E tizenháromból négyen aranyat, a birkózó Uskempirov és Szerikov, a kosárlabdázó Nagyezsda Olhova, valamint a vízilabda-válogatott egyik erőssége, Szergej Kotyenko. Alma-Atában van a Szovjetunió egyik legkiválóbb síugrósánca, s noha természetes vízzel — folyóval vagy tóval — a város nem rendelkezik, a vízilabdázók évek óta a bajnoki cím birtokosai. Rendkívül népszerű a jégkorong, Alma-Ata csapata állandóan a legjobbak között van, s a gyeplabda-válogatott felét is alma-ataiak adják. A KAZAH FŐVÁROSBAN ezenkívül hódít a rögbi, nagy népszerűségnek örvend a kosárlabda és az öttusa is. A város csodás környezetben fekszik, minden oldalról hegyek veszik körül, így az alpinisták számára valóságos paradicsom. Nem véletlen tehát, hogy a helyi alpinisták csapata verhetetlen az országos bajnokságokon. TOTÓZÓK! Az ötnapos munkahéttel megváltozott a totószelvények postai szállítási rendje. Totószelvényeik továbbításánál vegyék figyelembe a megváltozott időrendet és totószelvényeiket már a hét közepén adják postára. Sportfogadási és Lottó Igazgatóság Juniorok Miként a világ sportjában, úgy a magyar sportban is hasonló tényezők hatottak, egyfelől a fiatalítás, másfelől a távlati tervezés, amelynek 1981 a próbaköve volt. A tavalyi esztendő eredményeiből azonban csak a szakemberek vonhatnak le messzemenő következtetést. Miként az idei évben is, az 1982 az olimpiász félideje, a legfontosabb feladat, hogy a tavalyi évben mutatott eredmén 16 kezdett az MTK-VM Moszkvában tegnap kezdődött a Negyelja Kupa nemzetközi teremlabdarúgó-torna, amelyen a magyar színeket az MTK-VM képviseli. A kék-fehérek az Olimpiszkij Sportcsarnokban 10 000 néző előtt győzelemmel mutatkoztak be, 2:1 (2:0)-ás eredményt értek el a Moszkvai Dinamo ellen. A gólokat Borsó és Fodor lőtte. Legközelebb a Slavia Praha ellen mérkőznek. KŐBÁNYAI KONDICIONÁLÓ A Kőbányai Petőfi SC nem nagy múltra tekint vissza. 1975 előtt csak természetjáró szakosztálya volt, ma pedig torna, asztalitenisz, karate, kézilabda, kispályás labdarúgás és kondicionálóterem várja az itt élő, kerületben dolgozó embereket. A kondicionálóterem az elmúlt nyár óta fogadja a sportolni vágyókat. Hamar népszerű lett az új létesítmény, melynek vezetője, Kenderes Gábor elmondta, hogy bár rendszerint telt ház van, senkit sem kell elküldenie. Mindenkiről adatlap készül a felvételkor, edzéstervet kap, figyelemmel kísérik fejlődését. A sportklub elsődleges célja a tömegsport fejlesztése, hogy a kerületben bármely korosztálynak teremtsenek sportolási lehetőséget minél jobb színvonalon.(Bozsán Endre felvétele) Minden szer foglalt Sportmúzeum a tv-ben Sporttörténeti sorozat indul a televízióban Sportmúzeum címmel. A havonta jelentkező műsor szerkesztője Dobor Dezső, akiben a sport iránti megszállott szeretet a fitosznak, a múltnak kutató vágyával párosult, s azzal a lelkes kitartással, amely nélkül ez amaga nemében úttörő vállalkozás aligha jöhetett volna létre. — A Színészmúzeum példáján felbátorodva, azt hiszem, hihetjük, hogy a magyar sport nagy egyéniségei, s általuk a hazai sport múltja és fejlődésének folyamata nem egyszerűen érdeklődést kelt, hanem hiányt is pótol — mondja a szerkesztő. — Kérdés ugyanis, vajon ismerjük-e azt, amit ismerni érdemes, s szándékunk szerint bizonyítani szeretnénk, hogy sok minden érdemes. Nem titkolt célunk, hogy az egykori események tanúit, résztvevőit addig szólaltassuk meg, amíg nem késő. Sietnünk kell, hiszen a húszas évek sportegyéniségei ma már 80—90 évesek ... — Mivel indul a sorozat? — Portréfilmmel az első újkori olimpia első magyar bajnokáról, Hajós Alfrédről, aki 1896-ban Athénban a 100 és az 1200 méteres gyorsúszás győztese volt. A legutóbbi olimpia bajnoka, Wladár Sándor vállalkozik rá a filmben, hogy bemutatja, hogyan úszott ekkor Hajós. Természetesen egészen más stílusban, s a felvételek idején a fiatal úszóbajnoknak csak rendkívüli erőfeszítések révén sikerült úgy elmerevítenie magát, hogy hitelesen tudja rekonstruálni azt a régi úszóstílust. — Eredeti filmfelvételek hiányában honnan tudták, hogy milyen volt az a régi? — A Hajós-filmnek, akárcsak a sorozat többi részeinek létrejöttéhez pótolhatatlanul nagy segítséget kaptunk és kapunk olyan sporttörténészektől, akik között a hazai sport egykori csillagait is megtaláljuk. Könyveik és személyes tanácsaik révén baráti útmutatásaikkal segített Antal Zoltán, dr. Keresztényi József, dr. Bárány István és Szőke Pál. Ez annál is inkább sokat jelent, mert hiszen csak a húszas évektől áll rendelkezésünkre mozgókép, de például az archív felvételeken a szereplők azonosítása, s maguknak az eseményeknek a felismerése is olykor valóságos nyomozói munkát igényel, az élő tanúk segítségével. Már a Hajós-portréban is használunk archív filmeket, például 1930-ból, amikor a margitszigeti uszodát átadja építője — Hajós Alfréd. Lesz egy filmrészlet 1947- ből is, az ötvenedik osztrák—magyar válogatott labdarúgó-mérkőzésről, amelyen Hajós rúgja el a kezdő labdát. — A folytatás? — Az első magyar sportdiplomata, Kemény Ferenc áll a második film középpontjában. Ő az, aki barátjával, Coubertin báróval együtt a sportban a test nevelését tartotta fontosnak; a már akkor is mind nagyobb tért hódító eredménycentrikus szemlélettel szmben a test, a szellem, a lélek harmóniáját vallotta a sport céljának. Áprilisban az asztalitenisz EB időszerűsíti a témát: a magyar asztalitenisz történetét tekintjük át, benne egy valóságos csemegének számító archív filmbeszámolóval. A labdarúgó VB- re tekintettel két adás foglalkozik a hazai labdarúgással. Címe: Százéves a magyar futball? Kutatásaink során ugyanis egy nagyon érdekes adalékra bukkantunk, amely arra enged következtem, hogy az eddigi felfogással ellentétben már száz éve ismert nálunk a futballjáték. Ez az adat a sorozat révén kerül először nyilvánosságra, mint ahogy például ennek a műsornak köszönhetően fedeztük fel egy archív filmen a legendás focistát, Orth Györgyöt — játék közben. — Kik vesznek részt az ismeretlen dokumentumok felkutatásával is biztató sorozat készítésében? — A rendező Mahrer Emil, riporter Dávid Sándor, munkatársak: Bodó János, Bodor László, John Károly, Kovácsi László, Somogyvári Péter és Gaál Edit. A bemutatkozás, ma délután az első csatornán, (be) Patosné és Zoli fia a szőnyegen Felkészülni, emelés ... A „kínzópadon” Gabika „lóg a szeren’’