Esti Hírlap, 1982. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 38. szám
NAPIRENDEN A KÖZLEKEDÉS Hét végén is gyors utazás Felújítás, fejlesztés ♦ Kapcsolat a lakossággal Budapesten folytatódik a gyorsvasúti rendszer megteremtése, a buszok teljes cseréje után most felújítják a villamosállományt, sok intézkedést tesznek, hogy meggyorsítsák a közúti javításokat, építkezéseket és védjék a város rendjét, környezetét — jelentették be a Közlekedési Főigazgatóság vezetői, amikor beszámoltak munkájukról a Fővárosi Tanács párt-végrehajtóbizottsága előtt. A vitában az irányítás elvi oldalát vizsgálták meg. Vagyis azt: milyen új törekvések, szemléleti változások határozzák meg a fővárosi közlekedés szervezését és fejlesztését. Buszok, villamosok A vezetési-tervezési munka alapelve: a közlekedés az egyik legfontosabb szolgáltatás. Milyensége az életszínvonal szerves alkotóeleme. Ha csökken az utazási idő, nő a szabad idő. S az sem közömbös, hogy pihenten ér-e az utas a munkahelyre és haza. A párt XII. kongresszusa határozatban mondta ki: tovább kell építeni a gyorsvasutak — köztük a metró — hálózatát. Ezt kívánják a Káposztásmegyeren és másutt tervezett új negyedek. De ez a feltétele annak is, hogy mindenütt elsőbbséget kapjon a tömegközlekedés. A föld alatti — és föld feletti — gyorsvasutak teszik lehetővé, hogy a város minden részén javuljon a közlekedés, hogy megszüntessék a külső negyedek elmaradottságát. Ennek megfelelően készítik el a fejlesztési tervet. A tömegközlekedés gerince a gyorsvasúti rendszer. Ehhez szállítják az utasokat a buszok és a villamosok. A buszok kicserélése megtörtént, s megjelentek az új villamosok is. A felújítás is megköveteli a megfelelő javító és karbantartó háttér megteremtését. A tömegközlekedés elért színvonalát csak úgy tarthatják meg, ha mindenütt erősödik a szervezettség, ha gazdaságosabb lesz a munka. Különösen fontos az utakon, tereken a javítások, a felújító és fejlesztő építkezések gyorsítása. Minden késés fölöslegesbosszúságot okoz a lakosságnak, és nagyon sokba kerül. Ezután hatásosabb anyagi és erkölcsi ösztönzők serkentenek a jobb szervezésre, összevonják az erőket — ezzel megrövidül az átfutási idő, csökken az egyidejű munkák száma. Az intézkedések fontos eredménye: olcsóbb lesz az építkezés, s előbb javul a közlekedés. Jobb irányítás A feladatok összefüggnek. Mindenütt szükség van nagyobb takarékosságra, s mindenütt óvni kell az ember környezetét. Az egyik legnagyobb lehetőség: a forgalom jobb irányítása. Az összehangolt jelzőlámparendszer és több más újítás meggyorsítja a közlekedést. De megkönynyíti sok üzemanyag megtakarítását is. S védi a város levegőjét, sőt csendjét is. A legutóbb elért nagy eredményekben része van annak is, hogy a Közlekedési Főigazgatóság jó kapcsolatot épített ki a lakossággal. A tervezésbe, fejlesztésbe sok embert vonnak be. Még döntés előtt széles körben ismertetik és megvitatják az új elképzeléseket, s a különféle vélemények meghallgatása után készítik el a javaslatot. A Főigazgatóság és a főosztályok, a kerületi pártbizottságok, tanácsok, népfrontbizottságok együttműködése alapvető feltétele, hogy a lehetőségeken belül a legmegfelelőbb megoldást válaszszák ki. Így történt, amikor módosították a felszínen a forgalom rendjét az észak-déli földalatti vonal mellett. Hasonlóan járt el a Főigazgatóság, amikor előkészítették az ötnapos munkarend bevezetését. A tömegközlekedés javítása megkívánja, hogy megtartsák a lépcsőzetes munkakezdést. Az illetékes szervek nyolcszáz vállalattal és kétezernégyszáz telephellyel egyeztették az utasok igényeit és a lehetőségeket. Fontos követelmény, hogy szombaton és vasárnap se rövidítsék meg a szabad időt hosszú utazással, felesleges várakozással. Ezért sűríteni kell hétvégén a HÉV- és a hegyi buszjáratokat. Közérzet, hangulat A pártvégrehajtó bizottság elismerését fejezte ki a Közlekedési Főigazgatóság dolgozóinak eredményes munkájukért és határozatot fogadott el a következő teendőkről. A vita kiemelte, hogy a mindennapi közlekedés erősen befolyásolja a dolgozó ember közérzetét, hangulatát. Mivel politikai tényező, fejlesztése a politika feladata is. Ezért állandó és szoros együttműködésre van szükség a főigazgatóság, a párt- és tanácsi szervezetek, intézmények között. Erősíteni kell az állandó kapcsolatot a lakossággal is. Ennek fontosságát növeli, hogy a következő időben a közlekedés még nagyobb hatással lesz a pesti életmódra — meghatározza a város terjeszkedését és sok tekintetben megrajzolja új arculatát. (aczél) A vizet mi melegítjük, de Öntől is függ, milyen eredménnyel Mert például ha a meleg vizet — szabályellenesen — kocsimosásra használja, akkor Ön pazarol, a fürdéshez pedig langyos lesz a víz ... Sok területen használhatók a szükségáram-források , alkalmasak hobbi-kéziszerszámok, fűtő és hűtőkészülékek, háztartási és mezőgazdasági kisgépek, világítási berendezések működtetésére is. Az Egyesült Villamosgépgyár Kismotor Gyárában ebből a benzinmotoros meghajtású aggregátorból két típust gyártanak: egy és fél kilowattos egyfázisút, valamint 4/2,5 kilowattos egy és háromfázisút. A meghajtó benzinmotort a Hermes Afész szállítja. A generátorokat az ÉVIG üzemében szerelik össze. Ezekből az áramfejlesztőkből az idén 1500 darab gyártását tervezik. (MTI fotó : Fehér József felvétele) KÜLFÖLDÖN ELŐBB ISMERTÉK Fizikáról mindenkinek Első díj a pályázaton ♦ Eredeti írások A múlt század közepének fizikusai — mintha csak sejtették volna, hogy rövidesen új korszak kezdődik ennek a tudománynak történetében — világszerte sok könyvet, tanulmányt írtak a fizika történetéről, fejlődéséről, a nagy tudósok életéről. E tudománytörténeti művek közt kiemelkedő helyet foglal el az a munka, amely száz esztendeje (1882-ben) jelent meg, német nyelven, a stuttgarti F. Enke kiadónál, „A Physika története Aristoteléstől Newtonig” címen. A szakmai körökben nagy tetszéssel fogadott könyv — amelynek második kötete, a Newtontól Robert Meyerig terjedő kor fizikatörténetéről, két év múlva hagyta el a sajtót — a budai Főreálgimnázium tanárának, Heller Ágostnak munkája volt. HEIDELBERGBŐL BUDÁRA Heller Ágost (1843—1902) neve ezzel a német nyelvű könyvvel vált külföldön ismertté és becsültté. A következő húsz-harminc évben alig akadt a fizikai tudományok történetével foglalkozó könyv, amely nem merített Heller alapvető művéből. Külföldön szinte hamarabb ismerték, mint idehaza. Hiszen magyar nyelven — és alaposan kibővítve — csak a német kiadás után egy évtizeddel jelent meg „A physika története” első kötete, a második kötet pedig további tíz év múltán hagyta el a sajtót. Idehaza természetesen nem volt ismeretlen Heller Ágost neve. A németajkú budai iparosmester fia a József Ipartanoda (a mai Műszaki Egyetem elődje), majd a pesti Tudományegyetem diplomáit megszerezve, állami ösztöndíjjal Heidelbergben, a kor legkiválóbb tudósai mellett fejezte be tanulmányait. Hazatérve a budai II. ker. Főreáliskola — a jelenlegi Toldy Ferenc Gimnázium — fizika-matematika tanára lett. Rövidesen egyetemi magántanári képesítést is szerzett. Huszonnyolc évig tanított a gimnáziumban, közben nagy lelkesedéssel vett részt a Természettudományi Társulat — akkoriban országos jelentőségű — ismeretterjesztő munkájában is. TUDÓSOK, TÖRTÉNETEK Érdeklődését kezdetben a hangtan, majd a csillagászat kötötte le, utóbb figyelme mindinkább a fizikatörténet felé fordult. 1878-ban megírta a gellérthegyi Egyetemi Csillagvizsgáló történetét. Amint maga mesélte, legelső gyermekkori emléke Buda várának 1849. évi ostroma volt. Ekkor pusztult el a maga idejében európai hírű gellérthegyi csillagvizsgáló is. (Heller tanulmánya mindmáig a legrészletesebb munka e csillagdáról!) A Természettudományi Társulat 1878-ban pályázatot hirdetett egy népszerű fizikatörténeti munka megírására. A szigorú bírálók: Eötvös Lóránd és Schuller Alajos 1880-ban örömmel jelenthették, hogy két, első díjra érdemes munka is beérkezett. Czegler Alajos a híres fizikusok életrajzát gyűjtötte össze, Heller pedig a fizika fejlődését írta meg. Ám csak az egyik díjnyertes pályázat kinyomtatására volt mód, ezért Czegler népszerűbb, olvasmányosabb könyve látott napvilágot 1882-ben (A fizika története életrajzokban címmel). A Társulat hozzájárulásával azonban Heller műve német fordításban, Stuttgartban jelenhetett meg, így történt, hogy a külföldi tudománytörténetkutatók előbb ismerhették meg Heller Ágost máig is alapvető könyvét, mint a hazai olvasóközönség. Túlzás nélkül állíthatjuk ugyanis, hogy ez a nagy gonddal megírt könyv máig sem veszített jelentőségéből. Heller ugyanis nem a másodkézből vett adatokból, más könyvek alapján állította össze munkáját, hanem mindenütt a régmúlt korok tudósainak eredeti írásait használta fel. Emellett nemcsak a fizika kimagasló egyéniségeinek tevékenységét ismerteti, hanem a tudomány „mesterembereinek”, az apró, de lényeges eredmények kidolgozóinak is kellő teret szentel. VÁRAK, KASTÉLYOK A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum kezdeményezésére jövőre hasonmás kiadásban megjelenik Mocsáry Antal, egykori szécsényi táblabíró 1826-ban napvilágot látott „Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statisztikai esmértetése” című munkája. A négykötetes mű Nógrád első, de röviden bizonnyal az országnak is az egyik első átfogó megyei monográfiája. ♦ CÍMEK ÉS NEVEK készítésére a kecskeméti Petőfi Nyomda vállalkozott. Az ezer példányban megjelenő monográfia igényes nyomdai munkálatainak ötszázezer forintos költségeit dr. Hütter Csaba, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, országgyűlési képviselő javaslatára a közös gazdaság vezetősége előlegezte meg. A könyv kiadója, a Kubinyi Múzeum már megkezdte az előfizetők toborzását is. SZÁZ ÉVE A tehetséges magyar fizikatörténész számos kisebb-nagyobb munkát írt, de nevét elsősorban ez a kétkötetes mű örökíti meg. Sokat dolgozott a harmadik kötet összeállításán, de erre már nem maradt ideje. 1902-ben, nem sokkal nagy műve második kötetének megjelenése előtt, elhunyt. Munkája így is nagy jelentőségű, megérdemli, hogy halálának nyolcvanadik, könyve megjelenésének századik évfordulója alkalmából felidézzük emlékét. Ifj. Bartha Lajos Mocsáry Antal — korának egyik polihisztora — monográfiájában rendkívül alapos munkát végzett. Részletekbe menő pontossággal veszi sorra mindazt, amit a korabeli Nógrádról tudni lehetett. Munkája tartalmazza például a várak, kastélyok első pontos leírását. Faluról falura ismerteti a földbirtokosokat, a településen fellelhető porták számát, a lakosok, a jószágok számát, a mezőgazdasági munka ágazatait. Beszámol az iskolákról, könyvtárakról, magángyűjteményekről, az egészségügyről, a közigazgatás szervezetéről, működéséről, főispánokról és más tisztségviselőkről, címerekről, pecsétekről. S mindezt máig kitűnően élvezhető, helyenként anekdotizáló stílusban. A munka negyedik kötetében sorra veszi mindazon hiányosságokat, amelyek javításra szorulnak. Támadja a nemesség műveletlenségét, henyeségét, pontokba szedve javaslatokat tesz a jobbításra. Ezek közt szerepel az Ipoly szabályozása, utak építése, a közművelődés emelése. Mocsáry Antal könyve minden Nógrád megyei helytörténeti kutatás alapvető forrásmunkája. A közgyűjteményekben azonban jelenleg mindössze négy példányban található meg. A múzeumot kezdeményezésében az a szándék vezérelte, hogy a mű eljusson Nógrád valamennyi könyvtárába, a nagyobb települések iskoláiba, kulturális intézmények kézikönyvtáraiba, s mindenkihez, aki helytörténeti kutatásokkal, gyűjtőmunkával foglalkozik. A kiadványra emellett számítanak más megyék és a főváros tudományos, kulturális intézményei is. S a különleges kiállítású hasonmás kiadvány valószínűleg felkelti sok könyvgyűjtő érdeklődését is. Csizmadia Géza