Esti Hírlap, 1982. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 38. szám

NAPIRENDEN A KÖZLEKEDÉS Hét végén is gyors utazás Felújítás, fejlesztés ♦ Kapcsolat a lakossággal Budapesten folytatódik a gyorsvasúti rendszer meg­teremtése, a buszok teljes cseréje után most felújít­ják a villamosállományt, sok intézkedést tesznek, hogy meggyorsítsák a köz­úti javításokat, építkezése­ket és védjék a város rendjét, környezetét — je­lentették be a Közlekedési Főigazgatóság vezetői, ami­kor beszámoltak munká­jukról a Fővárosi Tanács párt-végrehajtóbizotts­ága előtt. A vitában az irányítás elvi oldalát vizsgálták meg. Vagyis azt: milyen új tö­rekvések, szemléleti válto­zások határozzák meg a fővárosi közlekedés szer­vezését és fejlesztését. Buszok, villamosok A vezetési-tervezési mun­ka alapelve: a közlekedés az egyik legfontosabb szol­gáltatás. Milyensége az életszínvonal szerves alko­tóeleme. Ha csökken az utazási idő, nő a szabad idő. S az sem közömbös, hogy pihenten ér-e az utas a munkahelyre és haza. A párt XII. kongresszu­sa határozatban mondta ki: tovább kell építeni a gyorsvasutak — köztük a metró — hálózatát. Ezt kí­vánják a Káposztásmegye­­ren és másutt tervezett új negyedek. De ez a feltétele annak is, hogy mindenütt elsőbbséget kapjon a tö­megközlekedés. A föld alatti — és föld feletti — gyorsvasutak teszik lehető­vé, hogy a város minden részén javuljon a közleke­dés, hogy megszüntessék a külső negyedek elmara­dottságát. Ennek megfele­lően készítik el a fejlesz­tési tervet. A tömeg­közlekedés ge­rince a gyorsvasúti rend­szer. Ehhez szállítják az utasokat a buszok és a villamosok. A buszok ki­cserélése megtörtént, s megjelentek az új villa­mosok is. A felújítás is megköveteli a megfelelő javító és karbantartó hát­tér megteremtését. A tömegközlekedés elért színvonalát csak úgy tart­hatják meg, ha mindenütt erősödik a szervezettség, ha gazdaságosabb lesz a munka. Különösen fontos az utakon, tereken a javí­tások, a felújító és fej­lesztő építkezések gyorsí­tása. Minden késés fölös­leges­­bosszúságot okoz a lakosságnak, és nagyon sok­ba kerül. Ezután hatá­sosabb anyagi és erkölcsi ösztönzők serkentenek a jobb szervezésre, összevon­ják az erőket — ezzel megrövidül az átfutási idő, csökken az egyidejű mun­kák száma. Az intézkedé­sek fontos eredménye: ol­csóbb lesz az építkezés, s előbb javul a közlekedés. Jobb irányítás A feladatok összefügg­nek. Mindenütt szükség van nagyobb takarékosság­ra, s mindenütt óvni kell az ember környezetét. Az egyik legnagyobb lehető­ség: a forgalom jobb irá­nyítása. Az összehangolt jelzőlámparendszer és több más újítás meggyorsítja a közlekedést. De megköny­­nyíti sok üzemanyag meg­takarítását is. S védi a város levegőjét, sőt csend­jét is. A legutóbb elért nagy eredményekben része van annak is, hogy a Közle­kedési Főigazgatóság jó kapcsolatot épített ki a la­kossággal. A tervezésbe, fejlesztésbe sok embert vonnak be. Még döntés előtt széles körben ismer­tetik és megvitatják az új elképzeléseket, s a külön­féle vélemények meghall­gatása után készítik el a javaslatot. A Főigazgató­ság és a főosztályok, a kerületi pártbizottságok, ta­nácsok, népfrontbizottsá­gok együttműködése alap­vető feltétele, hogy a lehe­tőségeken belül a legmeg­felelőbb megoldást válasz­szák ki. Így történt, ami­kor módosították a felszí­nen a forgalom rendjét az észak-déli földalatti­ vonal mellett. Hasonlóan járt el a Fő­igazgatóság, amikor előké­szítették az ötnapos mun­karend bevezetését. A tö­megközlekedés javítása megkívánja, hogy megtart­sák a lépcsőzetes munka­kezdést. Az illetékes szer­vek nyolcszáz vállalattal és kétezernégyszáz telep­hellyel egyeztették az uta­sok igényeit és a lehetősé­geket. Fontos követelmény, hogy szombaton és vasár­nap se rövidítsék meg a szabad időt hosszú utazás­sal, felesleges várakozással. Ezért sűríteni kell hétvé­gén a HÉV- és a hegyi buszjáratokat. Közérzet, hangulat A párt­­végreh­a­j­tó bi­z­ot­t­­ság elismerését fejezte ki a Közlekedési Főigazgató­ság dolgozóinak eredmé­nyes munkájukért és ha­tározatot fogadott el a kö­vetkező teendőkről. A vita kiemelte, hogy a mindennapi közlekedés erősen befolyásolja a dol­gozó ember közérzetét, hangulatát. Mivel politikai tényező, fejlesztése a poli­tika feladata is. Ezért ál­landó és szoros együttmű­ködésre van szükség a fő­­igazgatóság, a párt- és ta­nácsi szervezetek, intéz­mények között. Erősíteni kell az állandó kapcsolatot a lakossággal is. Ennek fontosságát növeli, hogy a következő időben a közle­kedés még nagyobb hatás­sal lesz a pesti életmódra — meghatározza a város terjeszkedését és sok te­kintetben megrajzolja új arculatát.­ ­ (aczél) A vizet mi melegítjük, de Öntől is függ, milyen eredménnyel Mert például ha a meleg vizet — szabályellenesen — kocsimosásra használja, akkor Ön pazarol, a fürdéshez pedig langyos lesz a víz ... Sok területen használha­tók a szükségáram-forrá­sok , alkalmasak hobbi-ké­ziszerszámok, fűtő és hű­tőkészülékek, háztartási és mezőgazdasági kisgépek, vi­lágítási berendezések mű­ködtetésére is. Az Egyesült Villamosgépgyár Kismotor Gyárában ebből a benzin­­motoros meghajtású aggre­gátorból két típust gyárta­nak: egy és fél kilowattos egyfázisút, valamint 4/2,5 kilowattos egy és háromfá­zisút. A meghajtó benzin­motort a Hermes Afész szállítja. A generátorokat az ÉVIG üzemében szerelik össze. Ezekből az áramfej­lesztőkből az idén 1500 da­rab gyártását tervezik. (MTI fotó : Fehér József felvétele) KÜLFÖLDÖN ELŐBB ISMERTÉK Fizikáról mindenkinek Első díj a pályázaton ♦ Eredeti írások A múlt század közepé­nek fizikusai — mintha csak sejtették volna, hogy rövidesen új korszak kez­dődik ennek a tudomány­nak történetében — világ­szerte sok könyvet, tanul­mányt írtak a fizika törté­netéről, fejlődéséről, a nagy tudósok életéről. E tudománytörténeti művek közt kiemelkedő helyet foglal el az a munka, amely száz esztendeje (1882-ben) jelent meg, német nyelven, a stuttgarti F. Enke kiadó­nál, „A Physika története Aristoteléstől Newtonig” címen. A szakmai körök­ben nagy tetszéssel foga­dott könyv — amelynek második kötete, a Newton­tól Robert Meyerig terje­dő kor fizikatörténetéről, két év múlva hagyta el a sajtót — a budai Főreál­gimnázium tanárának, Heller Ágostnak munkája volt. HEIDELBERGBŐL BUDÁRA Heller Ágost (1843—1902) neve ezzel a német nyelvű könyvvel vált külföldön is­mertté és becsültté. A kö­vetkező húsz-harminc év­ben alig akadt a fizikai tu­dományok történetével fog­lalkozó könyv, amely nem merített Heller alapvető művéből. Külföldön szinte hamarabb ismerték, mint idehaza. Hiszen magyar nyelven — és alaposan ki­bővítve — csak a német ki­adás után egy évtizeddel jelent meg „A physika tör­ténete” első kötete, a má­sodik kötet pedig további tíz év múltán hagyta el a saj­tót. Idehaza természetesen nem volt ismeretlen Heller Ágost neve. A németajkú budai iparosmester fia a József Ipartanoda (a mai Műszaki Egyetem elődje), majd a pesti Tudomány­egyetem diplomáit megsze­rezve, állami ösztöndíjjal Heidelbergben, a kor legki­válóbb tudósai mellett fe­jezte be tanulmányait. Ha­zatérve a budai II. ker. Fő­reáliskola — a jelenlegi Toldy Ferenc Gimnázium — fizika-matematika taná­ra lett. Rövidesen egyetemi magántanári képesítést is szerzett. Huszonnyolc évig tanított a gimnáziumban, közben nagy lelkesedéssel vett részt a Természettudo­mányi Társulat — akkori­ban országos jelentőségű — ismeretterjesztő munká­jában is. TUDÓSOK, TÖRTÉNETEK Érdeklődését kezdetben a hangtan, majd a csillagá­szat kötötte le, utóbb fi­gyelme mindinkább a fizi­katörténet felé fordult. 1878-ban megírta a gellért­hegyi Egyetemi Csillag­­vizsgáló történetét. Amint maga mesélte, legelső gyer­mekkori emléke Buda vá­rának 1849. évi ostroma volt. Ekkor pusztult el a maga idejében európai hí­rű gellérthegyi csillagvizs­gáló is. (Heller tanulmánya mindmáig a legrészletesebb munka e csillagdáról!) A Természettudományi Társulat 1878-ban pályáza­tot hirdetett egy népszerű fizikatörténeti munka meg­írására. A szigorú bírálók: Eötvös Lóránd és Schuller Alajos 1880-ban örömmel jelenthették, hogy két, első díjra érdemes munka is beérkezett. Czegler Alajos a híres fizikusok életrajzát gyűjtötte össze, Heller pe­dig a fizika fejlődését írta meg. Ám csak az egyik díj­nyertes pályázat kinyomta­tására volt mód, ezért Czegler népszerűbb, olvas­mányosabb könyve látott napvilágot 1882-ben (A fi­zika története életrajzok­ban címmel). A Társulat hozzájárulásával azonban Heller műve német fordí­tásban, Stuttgartban jelen­hetett meg, így történt, hogy a kül­földi tudománytörténet­kutatók előbb ismerhették meg Heller Ágost máig is alapvető könyvét, mint a hazai olvasóközönség. Túl­zás nélkül állíthatjuk ugyanis, hogy ez a nagy gonddal megírt könyv máig sem veszített jelentőségé­ből. Heller ugyanis nem a másodkézből vett adatok­ból, más könyvek alapján állította össze munkáját, hanem mindenütt a rég­múlt korok tudósainak ere­deti írásait használta fel. Emellett nemcsak a fizika kimagasló egyéniségeinek tevékenységét ismerteti, hanem a tudomány „mes­terembereinek”, az apró, de lényeges eredmények ki­dolgozóinak is kellő teret szentel. VÁRAK, KASTÉLYOK A szécsényi Kubinyi Fe­renc Múzeum kezdeménye­zésére jövőre hasonmás ki­adásban megjelenik Mocsá­­ry Antal, egykori szécsé­nyi táblabíró 1826-ban nap­világot látott „Nemes Nóg­­rád vármegyének históriai, geographiai és statisztikai esmértetése” című munká­ja. A négykötetes mű Nóg­­rád első, de rövid­en bi­zonnyal az országnak is az egyik első átfogó megyei monográfiája. ♦ CÍMEK ÉS NEVEK készítésére a kecskeméti Petőfi Nyomda vállalko­zott. Az ezer példányban megjelenő monográfia igé­nyes nyomdai munkálatai­nak ötszázezer forintos költségeit dr. Hütter Csa­ba, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, országgyűlési kép­viselő javaslatára a közös gazdaság vezetősége előle­gezte meg. A könyv kiadó­ja, a Kubinyi Múzeum már megkezdte az előfizetők to­borzását is. SZÁZ ÉVE A tehetséges magyar fi­zikatörténész számos ki­­sebb-nagyobb munkát írt, de nevét elsősorban ez a kétkötetes mű örökíti meg. Sokat dolgozott a harma­dik kötet összeállításán, de erre már nem maradt ide­je. 1902-ben, nem sokkal nagy műve második köteté­nek megjelenése előtt, el­hunyt. Munkája így is nagy jelentőségű, megér­demli, hogy halálának nyolcvanadik, könyve meg­jelenésének századik év­fordulója alkalmából fel­idézzük emlékét. Ifj. Bartha Lajos Mocsáry Antal — korá­nak egyik polihisztora — monográfiájában rendkívül alapos munkát végzett. Részletekbe­­ menő pontos­sággal veszi sorra mind­azt, amit a korabeli Nóg­­rádról tudni lehetett. Mun­kája tartalmazza például a várak, kastélyok első pon­tos leírását. Faluról falura ismerteti a földbirtokoso­kat, a településen fellelhe­tő porták számát, a lako­sok, a jószágok számát, a mezőgazdasági munka ága­zatait. Beszámol az isko­lákról, könyvtárakról, ma­gángyűjteményekről, az egészségügyről, a közigaz­gatás szervezetéről, műkö­déséről, főispánokról és más tisztségviselőkről, cí­merekről, pecsétekről. S mindezt máig kitűnően él­vezhető, helyenként anek­­dotizáló stílusban. A mun­ka negyedik kötetében sor­ra veszi mindazon hiányos­ságokat, amelyek javításra szorulnak. Támadja a ne­messég műveletlenségét, he­­nyeségét, pontokba szedve javaslatokat tesz a jobbí­tásra. Ezek közt szerepel az Ipoly szabályozása, utak építése, a közművelődés emelése. Mocsáry Antal könyve minden Nógrád megyei helytörténeti kutatás alap­vető forrásmunkája. A köz­­gyűjteményekben azonban jelenleg mindössze négy példányban található meg. A múzeumot kezdeménye­zésében az a szándék ve­zérelte, hogy a mű eljus­son Nógrád valamennyi könyvtárába, a nagyobb települések iskoláiba, kul­turális intézmények kézi­könyvtáraiba, s mindenki­hez, aki helytörténeti ku­tatásokkal, gyűjtőmunkával foglalkozik. A kiadványra emellett számítanak más megyék és a főváros tudo­mányos, kulturális intéz­ményei is. S a különleges kiállítású hasonmás kiad­vány valószínűleg felkelti sok könyvgyűjtő érdeklő­dését is. Csizmadia Géza

Next