Esti Hírlap, 1982. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1982-04-19 / 91. szám
• Az Egymillió fontos hangjegy nem végelgyengült, nem agonizált, egyszerűen kimúlt. Nem kötötték a néző orrára, hogy miért; csak elmaradt a hét végi könnyűzenei félóra, hogy most halottaiból feltámadva, Új egymillió fontos hangjegy címmel ismét legalább egy talpalatnyi helyet szorítson ki a programból a hazai könnyűzenének. A popzenére is áll, hogy egy csecsemőnek minden szám új: ezen az alapon a szombati adás programjában , nyugodtan megfértek egymás mellett a poplisták sztárjai a kevésbé népszerűsített, tehát valóban újnak tetsző nótákkal. A Color együttes rokonszenvesen lágy zenével adott hangsúlyt a szöveg vágyakozó hangulatának, amelynek lényege olyan egyszerű és ősrégi, mint a szertefoszlott szerelem után küldött csendes sóhaj: „Kérlek, maradj velem!’' Bódy Magdi a horrordivatnak adott egy szemtelen kis fricskát elragadó clownlényével és nagyszerű előadókészségével. Az Omegáék most is betöltötték a teret zenéjük remek ritmusú, tömör hangzásával. Megemelt, kissé fennkölt stílusú szövegüknek ügyes ellenpontozása volt a szellemes szerkesztés jóvoltából a Presser—Sztevanovity-szám lezser humora, Eszményi Viktória kamaszos pökhendiséggel kevert, kedvesen ironikus előadásában. A Neoton-família zárta a sort, és Bodnár István rendező, aki ízléssel, stílusosan, és ami kiváltképpen javára írandó, humorérzékét is működtetve adta meg a könnyűzenéhez a látvány jellegét. A befejező számhoz a katasztrófafilmek ■ hatáselemeire utalva néhány frenetikus bukás pillanatát használta fel nagy autóversenyekről készült filmekből. Csak egy apró javaslat: talán jobb lenne az előadók és együttesek nevét a nóta elhangzásakor feliratozni, s nem egy verkli gyorsaságával tekert felirathalmazba rejteni az adás végén. (bársony) # A hazánk műemlékeit, művelődéstörténeti értékeit bemutató sorozatban legutóbb a későbarokk építészet remekéről, az egri líceumról láthattunk rövidfilmet. Fontosak ezek a művelődéstörténeti műsorok, különösen, ha olyan gonddal készülnek, mint a tegnapi program is. A műsor nemcsak az épület harmonikus egységét, belső tereit mutatta be, hanem Sigrist, Kräcker és Maulbertsch szép mennyezetfreskóit is, amelyeket ilyen közelről és ilyen kitűnő megvilágításban szinte soha nem láthatunk. A pontos és igényes kísérőszöveg a korban és a művészettörténet folyamatában elhelyezve segített a nézőnek fölfedezni a valaha egyetemnek készült líceumépületét, Fellner Jakab alkotásának értékeit. Napjainkban, úgy tűnik, az emberek sokkal inkább a külföld műkincsei iránt érdeklődnek, s a sok szép hazai értékről nagyon sokan tudomást se szereznek. Ez a műsor felfedeztetett valami nagyon értékeset és egy művelődéstörténeti sorozatnak az ismeretterjesztésen túl ez a legfontosabb feladata, lehetősége. (hm) A MAGYAR NYELV HETE Megalakul az A mimív védők Klubja Beszélgetés Wacha Imrével Mától országszerte több száz előadás, irodalmi műsor szól nyelvünkről az érdeklődő közönségnek. Elkezdődött a magyar nyelv hete. Az évek óta egyre nagyobb sikerrel ismétlődő eseménysorozat talán felhívja a figyelmet azokra a közösségekre, műsorokra, szűkebb körű mozgalmakra is, melyek az év minden napján nyelvünk ápolásával foglalkoznak. Ezeknek körében készülődik egy új: az Anyanyelvvédők Klubja. Wacha Imre nyelvészt kérdezzük, mi a jelentősége annak, hogy a klub a Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszéd- és mozgáskultúrával foglalkozó munkacsoportjában működik majd. Ne nézzük csodabogárnak ! A népfront aktivistái sokfelé megfordulnak, kapcsolataik segítenek a szervezésben, mozgósításban. A nyelvművelés legaktívabb „közönsége” a tanárok, diákok, s a már nem dolgozó idősek. A népfrontmozgalom segítségével azonban — reméljük — párt- és szakszervezeti aktívákat, üzemi közösségeket, művelődési intézményeket is megnyerhetünk az ügynek. — Kedvelt rádió- és tévéműsorok, különböző lapok már évek óta foglalkoznak nyelvműveléssel, fórumot adva a nyelvvel nem hivatásszerűen foglalkozóknak. Mást tesz-e majd az új klub? — A televízió sorozata, az Unokáink sem fogják látni hamar népszerű lett, szinte napról napra másként néztünk városunkra, sokan vigyázni kezdtek rá. Elkelne egy ehhez hasonló „nyelvvédő őrjárat” is, a nyelv is olyan kincsünk, mely kophat a használatban, de gazdagodik is, ha jól sáfárkodunk vele. — Hogyan fogtak munkához? — Bánffy György a fő gyámolítója a tavaly decemberben meghirdetett vers- és prózaimondó versenynek, amelyre főként családok, több generáció együtt versenyző tagjait várjuk. Együtt olvasásra, közös családi beszélgetésekre is akarunk ezzel serkenteni, mert ezek helyén sokszor ma már csak a praktikus közlések állnak. A budapestieknek hirdetett verseny döntőjét nyáron, egy fővárosi színházban tartjuk. — Ki lehet az Anyjanyelvvédők Klubjának tagja? — Akirészt vesz a nyelvvédő őrjáratban, vagyis a nyelv szabályait sértő hibákat talál, kijavításukban segít, erre ösztönöz, nevel. Nincs könnyű dolguk.., a magam példáján látom. Bizony megütődve néztek rám, a legjobb esetben is csodabogárnak tartottak, amikor bementem egy könyvesboltba, és udvariasan figyelmeztettem az ott dolgozókat, hogy kirakatuk feliratairól minden írásjel hiányzik. Mégis vállalják sokan a kellemetlenségeket is, gyűjtésükért márciusban már könyvutalványt küldhettünk May Istvánnak, Balás Gábornak, Szatmári Antalnénak, Berczik Sándornénak és Fórisné Kalós Évának. Vita az ifjúság nyelvéről — Ezen a munkán kívül mire nyújtanak lehetőséget a klub összejövetelei? — Ha vannak is védői a nyelvnek, még közöttük is sokan nincsenek tisztában azzal, mi is a nyelvi hiba, s a nyelvművelés valódi feladata. Sokszor nyelvi babonákat ismernek el szabálynak, vagy elavult nézetek alapján bírálnak már régen elfogadott, a nyelvbe illeszkedett jelenségeket. A legtöbb vita a germanizmusokról, az idegen szavakról, s az ifjúság nyelvéről folyik. A közös beszélgetéseken, vagy a hivatásos nyelvészek előadásaihoz kapcsolódó összejöveteleken válik majd világossá a nyelvvédők előtt, hogy nemcsak jó és rossz megoldás van, többször választhatunk a kevésbé jó, jó és jobb között A nyelvművelés alapja természetesen a nyelvtani szabály. Ezeket minden általános iskolát végzett embernek ismernie kell, akkor, tudnak dönteni alkalmazásukról a gyakorlatban adódó kérdéseknél. A nyelvművelés azonban ezen túl egyre inkább figyel a nyelv használatára. Az a kérdés, eljut-e, amit mondani szándékozunk a „címzetthez”, és hogyan, a tartalomnak és a helyzetnek megfelelően-e. Mindenféle — így a nyelvi — kommunikáció alapja is ez. Nyelv, logika, viselkedés — A nyelv ápolásának, védelmének szükségességét sok fórumon hangoztatjuk. Miért fontos, hogy azokat is megnyerjük, akik nem „hivatásos nyelvhasználók” ? — Nem véletlen, hogy a népfront beszéd- és magatartáskultúrával foglalkozó munkacsoportjában működik majd az Anyanyelvvédők Klubja. A nyelv tükre annak, aki használja, a nyelvhelyességi hibák gondolkodási, logikai hibákra figyelmeztetnek. Viselkedésünk kulturáltságának, udvariasságunk mértékének elsődleges mutatója nyelvhasználatunk. Másmás életkorban, közösségben, élethelyzetben szinte más-más nyelven beszélünk. Nem mindig egyszerű a váltás, de ha megtanulunk biztonsággal mozogni az „új ruhában”, magatartásunk is fesztelenebb lesz. A nyelv társadalmi normáinak kimunkálása és megtartása a záloga az egyéniséget mutató nyelvhasználatnak is. Molnár Gabriella KÉPERNYŐN A KOZÁKOK tett kétszeres szovjet filmet tűzd műsorára a közeljövőben a Magyar Televízió. Az alkotás, csakúgy, mint a belőle forgatott film, az író 1350-es éveiben szerzett élményeinek megörökítése. A kétrészes filmet, Georgij Kalatozisisvili alkotását április 28-án, és 29-én láthatjuk. Lev Tolsztoj egyik legszebb alkotásából, a Kozákok című regényből készít A ház körüli és a kiskertekben az időszerű növényvédelmi permetezéseket szakszerűen, gyorsan, olcsón elvégzi a Fővárosi Takarító Vállalat környezetfenntartó és növényvédelmi szerződéses szolgálata. A vállalási ár: literenként 2 Ft, de legkevesebb 150 Ft. Megrendelés levélben: Budapest IX., Thaly Kálmán u. 18. 1096 Információ: 130—800, vagy 137—290, 43-as mellék. □ DOZWALD JÁNOS fotóművész diaporáma-előadása hangzik el „Plusz egy dimenzió” címmel 20-án, kedden délután 6 órakor a Magyar Fotóművészek Szövetségével közös rendezésben, a Fészek Klubban. MICSODA ÁLLATKÉNT Győzött a gyurma ebéd Friss a hír: Lille-ben Varga Csaba nyerte el a tíz percen aluli filmek kategóriájában az idei filmfesztivál nagydíját. Tavaly ugyanezt a díjat Rófusz Ferenc kapta. Miskolc, Várna után Az ebéd című, Varga Csaba rendezte gyurmafilm harmadszor is sikert aratott. A filmrendező a Pannónia Animációs- és Rajzfilm Stúdió pécsi műtermében dolgozik. — Hogyan lett a mezőcsoponyai születésű matematika-rajzszakos tanárból, aki időközben Mohácson még bárzongoristaként is működött, rajzfilmes? — Az igazi nagy hobbim 22 éves koromig a zenélés volt. Akkoriban kezdtem el tudatosan rajzolni barátaimmal, Bujtár Józseffel, Pásztor Ágnessel, Pattantyús Józseffel s elhatároztuk, hogy rajzfilmeket készítünk. Hírét vettük, hogy léteznek amatőrfilm-fesztiválok, s elküldtük filmjeinket szerte a világba. Kis amatőrfilm-stúdiónkban készült műveink Japánban, az NSZK-ban, Franciaországban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, az NDK- ban és itthon is sok díjat kaptak az amatőrfilmesek seregszemléin. Lassan már a televízió és a Mafilm is kezdett dolgoztatni időközben félprofivá vált műhelyünkben, az Ixilon Filmstúdióban. Ebből nőtt ki 1979-ben a jelenleg dr. Kun László vezetésével működő pécsi műterem. — Miről szól, hogyan született Az ebéd? — A pécsi televízió megbízásából, gyurmából készült. A téma teljesen kötetlen volt a megrendelés pillanatában. Egy vasárnap délelőtt feleségem húslevest főzött, sok-sok finomsággal, zöldséggel, hozzávalókkal s miközben a leves főtt, nejem egyenként kikóstolgatta belőle a belevalókat. Az asztalra már csak a lé került. Első mérgem elpárologta után, hogy húsleves helyet csak erőlevest kapok, jobbról-balról megcsókoltam a párom, mert rájöttem, ő adta az ötletet a gyurmafilmhez. A következő öt napon elkészült az én ebédem, melyben egy életrevaló kedves hölgy főzőcskézik, játszadozik, s mire elkészül az étel, már csak egy borsószem marad a fazékban. — Most min dolgozik? — Az egyik filmnek Attrakció a címe, natúr- és rajzfilmfelvételekből épül fel. A másikat a Magyar Televízió rendelte, tizenhárom részes gyurmasorozat lesz, darabonként 10 percig mesél az állatokról. Erre utal a sorozat összefoglaló címe is: Micsoda állatkert. Pálmai Katalin szerkesztővel csináljuk közösen. — Mikor láthatjuk? — Legalább egy év, mire elkészülök. Az Attrakciót moziban, a sorozatot a tévében lehet majd jövőre látni. Pálffy Judit Maugli GYERMEKDARAB A JÁTÉKSZÍNBEN , A dzsungel könyve című klasszikus ifjúsági regényhez nem kell különösebb hasonlóságot,keresnie senkinek, aki a Maugli című darabot megnézte. A Rudyard Kipling könyvét adaptáló színész-író (vagy író-színész?), Horváth Péter javarészt csak a szereplőket kölcsönözte Kiplingtől. Azt azonban, hogy mi történjék a színpadon, már javarészt maga találta ki. Kellemesen szórakoztat ez a színházi matiné. Egyenrangú alkotótárs ebben Novák János zeneszerző, aki már az előadás előtt is, az előcsarnokban gitározik és énekel, miközben játszik, beszélget a gyermekekkel, énekelteti, rajzoltatja őket, a kis közönséget előre bevonja a produkcióba — és ez a gyermekrészvételt azután az előadás folyamán fokozza, szinte állandósítja. E sorok írója, mint minden felnőtt néző, kettős élményt kapott tehát a Játékszínben. Egyfelől élvezte a Maugli előadását, a szívvellélekkel, színesen és jókedvvel játszó, éneklő-táncoló színészek jeles produkcióját. Másfelől elgyönyörködött a közönség széksoraiból a színpadra felsiető, felballagó, sőt: feltipegő (mert hároméves formájúak is akadnak a nézők között), s odafent Novák János és Horváth Péter gitárszójára, énekszójára, vezényszójára magukat szintén produkáló gyerekekben. A címszerepben Kútvölgyi Erzsébet remekel. Teljesítménye színjátszás, ének és tánc tekintetében egyformán kiváló: musical-alakítás, gyermekszínházi változatban. Hasonlóképp jót lehet csak mondani Pécsi Ildikó, Szakácsi Sándor és Benkóczy Zoltán közreműködéséről. Kedvesen egészítette ki a játékot Kiss Mari és Keres Emil. Jó a Talla- Galla zenekar, elfogadható dzsungelillúziót kelt a díszlet (Radovics Andrea, Várnai György, Lakos József) és a jelmez (Somlai Tibor), szót érdemel a koreográfia (Rotter Oszkár). És nem hagyható említés nélkül, hogy Horváth Péter hármas minőségben — nemcsak szerzőként és színészként, de mint rendező is — részt vesz a produkcióban. Örvendetes, hogy az Állandó ilyen jellegű társulat (Budapesti Gyermekszínház) munkája mellett egyre-másra születnek a gyermekek számára színházi produkciók fővárosunk egyéb teátrumaiban is. Ebben az évadban ilyet mutatott be a József Attila Színház (A négy süveg), a Reflektor Színpad (Micimackó) és — az Ágacska után most másodszor — a Játékszín. Barabás Tamás Kiss Mari és Kútvölgyi Erzsével (MTI Fotó — Horvát Éva felvétele) □ GYÉMÁNT LÁSZLÓ festőművész kiállítása nyílik 29-én, délután 5 órakor a Csontváry-teremben (V., Vörösmarty tér 1.). A tárlatot dr. Végvári Lajos művészettörténész nyitja meg. □ FODOR JÓZSEF festőművész műveiből nyílik kiállítás április 22-én, délután 5 órakor a Mednyánszky-teremben (V., Tanács krt. 26.). Megnyitja: Antal Imre, a Magyar Televízió főmunkatársa. □ MŰVÉSZETI KÖNYVEK a Szovjetunióból címmel rendez könyvkiállítást az Állami Könyvterjesztő és Könyvértékesítő Vállalat a Budapesti Műszaki Egyetem központi könyvtára előcsarnokában. A kiállítás április 23-ig tart nyitva a könyvtár nyitvatartási idejében. □ ÚJ ÍRÁS EST lesz ma 7 óraikor a Rátkai Márton Munkás-Művész Klubban. A műsor vendégei: Vas István, Vészi Endre, Karinthy Ferenc, Bata Imre, Gergely Ágnes, Ágh István, Bihari Sándor, Kalász Márton, Módos Péter és Esterházy Péter. Bevezetőt Juhász Ferenc mond.