Esti Hírlap, 1982. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1982-04-19 / 91. szám

• Az Egymillió fontos hangjegy nem végelgyen­­gült, nem agonizált, egysze­rűen kimúlt. Nem kötötték a néző orrára, hogy miért; csak elmaradt a hét végi könnyűzenei félóra, hogy most halottaiból feltámad­va, Új egymillió fontos hangjegy címmel ismét leg­alább egy talpalatnyi he­lyet szorítson ki a prog­ramból a hazai könnyűze­nének. A popzenére is áll, hogy egy csecsemőnek min­den szám új: ezen az ala­pon a szombati adás prog­ramjában , nyugodtan meg­fértek egymás mellett a poplisták sztárjai a kevésbé népszerűsített, tehát való­ban újnak tetsző nótákkal. A Color együttes rokon­szenvesen lágy zenével adott hangsúlyt a szöveg vágyakozó hangulatának, amelynek lényege olyan egyszerű és ősrégi, mint a szertefoszlott szerelem után küldött csendes sóhaj: „Kérlek, maradj velem!’' Bódy Magdi a horrordivat­nak adott egy szemtelen kis fricskát elragadó clown­­lényével és nagyszerű elő­adókészségével. Az Ome­­gáék most is betöltötték a teret zenéjük remek rit­musú, tömör hangzásával. Megemelt, kissé fennkölt stílusú szövegüknek ügyes ellenpontozása volt a szel­lemes szerkesztés jóvoltá­ból a Presser—Sztevano­­vity-szám lezser humora, Eszményi Viktória kama­­szos pökhendiséggel kevert, kedvesen ironikus előadá­sában. A Neoton-família zárta a sort, és Bodnár Ist­ván rendező, aki ízléssel, stílusosan, és ami kivált­képpen javára írandó, hu­morérzékét is működtetve adta meg a könnyűzenéhez a látvány jellegét. A befe­jező számhoz a katasztrófa­filmek ■ hatáselemeire utal­va néhány frenetikus bu­kás pillanatát használta fel nagy autóversenyekről ké­szült filmekből. Csak egy apró javaslat: talán jobb lenne az előadók és együt­tesek nevét a nóta elhang­zásakor feliratozni, s nem egy verkli gyorsaságával tekert felirathalmazba rej­teni az adás végén. (bársony) # A hazánk műemlékeit, művelődéstörténeti értékeit be­mutató sorozatban legutóbb a későbarokk építészet remeké­ről, az egri líceumról láthattunk rövidfilmet. Fontosak ezek a művelődéstörténeti műsorok, különösen, ha olyan gonddal készülnek, mint a tegnapi prog­ram is. A műsor nemcsak az épület harmonikus egységét, belső tereit mutatta be, hanem Sigrist, Kräcker és Maulbertsch szép mennyezetfreskóit is, ame­lyeket ilyen közelről és ilyen kitűnő megvilágításban szinte soha nem láthatunk. A pontos és igényes kísérőszöveg a kor­ban és a művészettörténet fo­lyamatában elhelyezve segített a nézőnek fölfedezni a valaha egyetemnek készült líceum­­épületét, Fellner Jakab alkotá­sának értékeit. Napjainkban, úgy tűnik, az emberek sokkal inkább a külföld műkincsei iránt érdeklődnek, s a sok szép hazai értékről nagyon sokan tudomást se szereznek. Ez a műsor felfedeztetett valami na­gyon értékeset és egy művelő­déstörténeti sorozatnak az is­meretterjesztésen túl ez a leg­fontosabb feladata, lehetősége. (hm) A MAGYAR NYELV HETE Megalakul az A­ mimív védők Klubja Beszélgetés Wacha Imrével Mától országszerte több száz előadás, irodalmi mű­sor szól nyelvünkről az ér­deklődő közönségnek. El­kezdődött a magyar nyelv hete. Az évek óta egyre na­gyobb sikerrel ismétlődő eseménysorozat talán fel­hívja a figyelmet azokra a közösségekre, műsorokra, szűkebb körű mozgalmakra is, melyek az év minden napján nyelvünk ápolásá­val foglalkoznak. Ezeknek körében készülődik egy új: az Anyanyelvvédők Klubja. Wacha Imre nyelvészt kér­dezzük, mi a jelentősége annak, hogy a klub a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának beszéd- és moz­­gáskultúrával foglalkozó munkacsoportjában műkö­dik majd. Ne nézzük csodabogárnak ! A népfront aktivistái sokfelé megfordulnak, kap­csolataik segítenek a szer­vezésben, mozgósításban. A nyelvművelés legaktívabb „közönsége” a tanárok, diákok, s a már nem dol­gozó idősek. A népfront­mozgalom segítségével azonban — reméljük — párt- és szakszervezeti ak­tívákat, üzemi közössége­ket, művelődési intézmé­­nyeket­ is megnyerhetünk az ügynek. — Kedvelt rádió- és té­véműsorok, különböző la­pok már évek óta foglal­koznak nyelvműveléssel, fórumot adva a nyelvvel nem hivatásszerűen foglal­kozóknak. Mást tesz-e majd az új klub? — A televízió sorozata, az Unokáink sem fogják lát­ni hamar népszerű lett, szinte napról napra más­ként néztünk városunkra, sokan vigyázni kezdtek rá. Elkelne egy ehhez hasonló „nyelvvédő őrjárat” is, a nyelv is olyan kincsünk, mely kophat a használat­ban, de gazdagodik is, ha jól sáfárkodunk vele. — Hogyan fogtak mun­kához? — Bánffy György a fő gyámolítója a tavaly de­cemberben meghirdetett vers- és prózaimondó ver­senynek, amelyre főként családok, több generáció együtt versenyző tagjait várjuk. Együtt olvasásra, közös családi beszélgetések­re is akarunk ezzel serken­teni, mert ezek helyén sok­szor ma már csak a prak­tikus közlések állnak. A budapestieknek hirdetett verseny döntőjét nyáron, egy fővárosi színházban tartjuk. — Ki lehet az Anyjanyelv­­védők Klubjának tagja? — Aki­­részt vesz a nyelv­védő őrjáratban, vagyis a nyelv szabályait sértő hibá­kat talál, kijavításukban se­gít, erre ösztönöz,­ nevel. Nincs könnyű dolguk.., a magam példáján látom. Bi­zony megütődve néztek rám, a legjobb esetben is csodabogárnak tartottak, amikor bementem egy könyvesboltba, és udvaria­san figyelmeztettem az ott dolgozókat, hogy kirakatuk feliratairól minden írásjel hiányzik.­­ Mégis vállalják sokan a kellemetlenségeket is, gyűjtésükért március­ban már könyvutalványt küldhettünk May István­nak, Balás Gábornak, Szat­mári Antalnénak, Berczik Sándornénak és Fórisné Kalós Évának. Vita az ifjúság nyelvéről — Ezen a munkán kívül mire nyújtanak lehetőséget a klub összejövetelei? — Ha vannak is védői a nyelvnek, még közöttük is sokan nincsenek tisztában azzal, mi is a nyelvi hiba, s a nyelvművelés valódi fel­adata. Sokszor nyelvi babo­nákat ismernek el szabály­nak, vagy elavult nézetek alapján bírálnak már régen elfogadott, a nyelvbe illesz­kedett jelenségeket. A leg­több vita a germanizmu­­sokról, az idegen szavakról, s az ifjúság nyelvéről fo­lyik. A közös beszélgetése­ken, vagy a hivatásos nyel­vészek előadásaihoz kap­csolódó összejöveteleken válik majd világossá a nyelvvédők előtt, hogy nemcsak jó és rossz megol­dás van, többször választ­hatunk a kevésbé jó, jó és jobb között A nyelvműve­lés alapja természetesen a nyelvtani szabály. Ezeket minden általános iskolát végzett embernek ismernie kell, akkor, tudnak dönteni alkalmazásukról a gyakor­latban adódó kérdéseknél. A nyelvművelés azonban ezen túl egyre inkább figyel a nyelv használatára. Az a kérdés, eljut-e, amit mon­dani szándékozunk a „cím­zetthez”, és hogyan, a tarta­lomnak és a helyzetnek megfelelően-e. Mindenféle — így a nyelvi — kommu­nikáció alapja i­s ez. Nyelv, logika, viselkedés — A nyelv ápolásának, vé­delmének szükségességét sok fórumon hangoztatjuk. Miért fontos, hogy azokat is megnyerjük, akik nem „hi­vatásos nyelvhasználók” ? — Nem véletlen, hogy a népfront beszéd- és maga­tartáskultúrával foglalkozó munkacsoportjában műkö­dik majd az Anyanyelvvé­dők Klubja. A nyelv tükre annak, aki használja, a nyelvhelyességi hibák gon­dolkodási, logikai hibákra figyelmeztetnek. Viselke­désünk kulturáltságának, udvariasságunk mértéké­nek elsődleges mutatója nyelvhasználatunk. Más­­más életkorban, közösség­ben, élethelyzetben szinte más-más nyelven beszélünk. Nem mindig egyszerű a váltás, de ha megtanulunk biztonsággal mozogni az „új ruhában”, magatartá­sunk is fesztelenebb lesz. A nyelv társadalmi normái­nak kimunkálása és meg­tartása a záloga az egyéni­séget mutató nyelvhaszná­latnak is. Molnár Gabriella KÉPERNYŐN A KOZÁKOK tett kétszeres szovjet fil­met tűzd műsorára a közel­jövőben­ a Magyar Televí­zió. Az alkotás, csakúgy, mint a belőle forgatott film, az író 1350-es éveiben szerzett élményeinek meg­örökítése. A kétrészes fil­met, Georgij Kalatozisisvili alkotását április 28-án, és 29-én láthatjuk. Lev Tolsztoj egyik leg­szebb alkotásából, a Kozá­kok című regényből készít A ház körüli és a kiskertekben az időszerű növényvédelmi permetezéseket szakszerűen, gyorsan, olcsón elvégzi a Fővárosi Takarító Vállalat környezetfenntartó és növényvédelmi szerződéses szolgálata. A vállalási ár: literenként 2 Ft, de legkevesebb 150 Ft. Megrendelés levélben: Budapest IX., Thaly Kálmán u. 18. 1096 Információ: 130—800, vagy 137—290, 43-as mellék. □ DOZWALD JÁNOS fotóművész diaporáma-elő­­adása hangzik el „Plusz egy dimenzió” címmel 20-án, kedden délután 6 órakor a Magyar Fotóművészek Szö­vetségével közös rendezés­ben, a Fészek Klubban. MICSODA ÁLLATKÉNT Győzött a gyurma ebéd Friss a hír: Lille-ben Varga Csaba nyerte el a tíz percen aluli filmek kategó­riájában az idei filmfeszti­vál nagydíját. Tavaly ugyanezt a díjat Rófusz Fe­renc kapta. Miskolc, Várna után Az ebéd című, Varga Csaba rendezte gyurma­film harmadszor is sikert aratott. A filmrendező a Pannónia Animációs- és Rajzfilm Stúdió pécsi mű­termében dolgozik. — Hogyan lett a mező­­csoponyai születésű mate­­matika-rajzszakos tanárból, aki időközben Mohácson még bárzongoristaként is működött, rajzfilmes? — Az igazi nagy hobbim 22 éves koromig a zenélés volt. Akkoriban kezdtem el tudatosan rajzolni bará­taimmal, Bujtár Józseffel, Pásztor Ágnessel, Pattan­tyús Józseffel s elhatároz­tuk, hogy rajzfilmeket ké­szítünk. Hírét vettük, hogy léteznek amatőrfilm-feszti­­válok, s elküldtük filmjein­ket szerte a világba. Kis amatőrfilm-stúdiónkban készült műveink Japánban, az NSZK-ban, Franciaor­szágban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, az NDK- ban és itthon is sok díjat kaptak az amatőrfilmesek seregszemléin. Lassan már a televízió és a Mafilm is kezdett dolgoztatni időköz­ben félprofivá vált műhe­lyünkben, az Ixilon Film­stúdióban. Ebből nőtt ki 1979-ben a jelenleg dr. Kun László vezetésével működő pécsi műterem. — Miről szól, hogyan született Az ebéd? — A pécsi televízió meg­bízásából, gyurmából ké­szült. A téma teljesen kö­tetlen volt a megrendelés pillanatában. Egy vasárnap délelőtt feleségem húslevest főzött, sok-sok finomság­gal, zöldséggel, hozzávalók­kal s miközben a leves főtt, nejem egyenként kikóstol­gatta belőle a belevalókat. Az asztalra már csak a lé került. Első mérgem elpá­rologta után, hogy húsleves helyet csak erőlevest kapok, jobbról-balról megcsókol­tam a párom, mert rájöt­tem, ő adta az ötletet a gyurmafilmhez. A követke­ző öt napon elkészült az én ebédem, melyben egy élet­revaló kedves hölgy főzőcs­­kézik, játszadozik, s mire elkészül az étel, már csak egy borsószem marad a fa­zékban. — Most min dolgozik? — Az egyik filmnek Att­rakció a címe, natúr- és rajzfilmfelvételekből épül fel. A másikat a Magyar Televízió rendelte, tizenhá­rom részes gyurmasorozat lesz, darabonként 10 percig mesél az állatokról. Erre utal a sorozat összefoglaló címe is: Micsoda állatkert. Pálmai Katalin szerkesztő­vel csináljuk közösen. — Mikor láthatjuk? — Legalább egy év, mire elkészülök. Az Attrakciót moziban, a sorozatot a tévé­ben lehet majd jövőre lát­ni. Pálffy Judit Maugli GYERMEKDARAB A JÁTÉKSZÍNBEN , A dzsungel könyve című klasszikus ifjúsági regény­hez nem kell különösebb hasonlóságot,keresnie sen­kinek, aki a Maugli című darabot megnézte. A Rud­yard Kipling könyvét adaptáló színész-író (vagy író-színész?), Horváth Pé­ter javarészt csak a szerep­lőket kölcsönözte Kipling­­től. Azt azonban, hogy mi történjék a színpadon, már javarészt maga találta ki. Kellemesen szórakoztat ez a színházi matiné. Egyenrangú alkotótárs eb­ben Novák János zeneszer­ző, aki már az előadás előtt is, az előcsarnokban gitáro­zik és énekel, miközben ját­szik, beszélget a gyerme­kekkel, énekelteti, rajzol­tatja őket, a kis közönséget előre bevonja a produkció­ba — és ez a gyermekrész­vételt azután az előadás fo­lyamán fokozza, szinte ál­landósítja. E sorok írója, mint min­den felnőtt néző, kettős él­ményt kapott tehát a Játék­színben. Egyfelől élvezte a Maugli előadását, a szívvel­­lélekkel, színesen és jó­kedvvel játszó, éneklő-tán­­coló színészek jeles produk­cióját. Másfelől elgyönyör­ködött a közönség székso­raiból a színpadra felsiető, felballagó, sőt: feltipegő (mert hároméves formájúak is akadnak a nézők között), s odafent Novák János és Horváth Péte­r gitárszójá­­ra, énekszójára, vezényszó­jára magukat szintén pro­dukáló gyerekekben. A címszerepben Kútvöl­gyi Erzsébet remekel. Tel­jesítménye színjátszás, ének és tánc tekintetében egy­formá­n kiváló: musical-ala­kítás, gyermekszínházi vál­tozatban. Hasonlóképp jót lehet csak mondani Pécsi Ildikó, Szakácsi Sándor és Benkóczy Zoltán közremű­ködéséről. Kedvesen egészí­tette ki a játékot Kiss Mari és Keres Emil. Jó a Talla- Galla zenekar, elfogadható dzsungelillúziót kelt a dísz­let (Radovics Andrea, Vár­nai György, Lakos József) és a jelmez (Somlai Tibor), szót érdemel a koreográfia (Rotter Oszkár). És nem hagyható említés nélkül, hogy Horváth Péter hár­mas minőségben — nem­csak szerzőként és színész­ként, de mint rendező is — részt vesz a produkcióban. Örvendetes, hogy az Ál­landó ilyen jellegű társulat (Budapesti Gyermekszín­ház) munkája mellett egy­­re-másra születnek a gyer­mekek számára színházi produkciók fővárosunk egyéb teátrumaiban is. Eb­ben az évadban ilyet muta­tott be a József Attila Szín­ház (A négy süveg), a Ref­lektor Színpad (Micimackó) és — az Ágacska után most másodszor — a Játékszín. Barabás Tamás Kiss Mari és Kútvölgyi Erzsével (MTI Fotó — Horvát Éva felvétele) □ GYÉMÁNT LÁSZLÓ festőművész kiállítása nyí­lik 29-én, délután 5 órakor a Csontváry-teremben (V., Vörösmarty tér 1.). A tár­latot dr. Végvári Lajos mű­vészettörténész nyitja meg. □ FODOR JÓZSEF fes­tőművész műveiből nyílik kiállítás április 22-én, dél­után 5 órakor a Med­­nyánszky-teremben (V., Tanács krt. 26.). Megnyit­ja: Antal Imre, a Magyar Televízió főmunkatársa. □ MŰVÉSZETI KÖNY­VEK a Szovjetunióból cím­mel rendez könyvkiállítást az Állami Könyvterjesztő és Könyvértékesítő Vállalat a Budapesti Műszaki Egye­tem központi könyvtára előcsarnokában. A kiállítás április 23-ig tart nyitva a könyvtár nyitvatartási ide­jében. □ ÚJ ÍRÁS EST lesz ma 7 óraikor a Rát­­kai Márton Munkás-Mű­vész Klubban. A műsor vendégei: Vas István, Vészi Endre, Karinthy Ferenc, Bata Imre, Gergely Ágnes, Ágh István, Bihari Sándor, Kalász Márton, Módos Pé­ter és Esterházy Pé­ter. Bevezetőt Juhász Fe­renc mond.

Next