Esti Hírlap, 1982. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1982-05-20 / 117. szám

Béketüntetés New York, május 20. „Háború helyett munkát” ez volt a jelszava a Phila­delphiában lezajlott nagy­szabású háborúellenes meg­mozdulásnak. A tömegde­monstráción részt vett az amerikai szakszervezetek és békemozgalmak sok képvi­selője is. Választások Indiában Új-Delhi, május 20. India négy szövetségi ál­lamában tegnap választáso­kat tartottak. Himachal Pradesh, Nyu­­gat-Bengália, Haryana és Kerala lakosai újjáválasz­tották a szövetségi álla­mok törvényhozó testüle­teit. A négy államban 57 mil­lió ember jogosult szava­zásra. A választások nem befo­lyásolják ugyan Indira Gandhi kormányfő pártjá­nak, az Indiai Nemzeti Kongresszusnak (I) a par­lament felső házában meg­lévő többségét, de a vég­eredményt megfigyelők mégis érdeklődéssel várják. Indira Gandhi kormány­zata éppen félidejénél tart, s így a mostani helyi vá­lasztások eredménye lehe­tővé teszi mind a kormány, mind az ellenzék számára, hogy a politikai erőviszo­nyokról képet kapjon. Gandhi pártja egyébként az ország huszonkét szövet­ségi államából tizenhatban rendelkezik erős pozíciók­kal a helyi törvényhozói testületben — egyebek kö­zött Haryanában és Hima­chal Pradeshben. A vég­eredményre valószínűleg szombatig kell várni. Olszowski beszéde Walbrzych-ban Varsó, május 20. Lengyelország igazságos, biztonságos határainak jelentőségét hangsúlyozta Stefan Olszowski, a LEMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára a párt walbrzychi vajdasági bizottságának ülésén. A tanácskozáson, amelyen sok szó esett a KGST-tagországokkal va­ló együttműködés bővíté­séről. Olszowski emlékez­tetett, hogy Lengyelország­nak ez a körzete is a szov­jet hadsereggel való együttműködés révén ke­rült vissza — jogosan — az anyaországhoz. Hangsú­lyozta, hogy ez a terület Lengyelország szerves, el­idegeníthetetlen része, me­lyet nemzedékek vallanak lengyel szülőföldjüknek. A vajdaság problémáival foglalkozva Olszowski szólt a mezőgazdaság fej­lesztéséről, a lakásépítés meggyorsításának szüksé­gességéről. Beszélt arról is, hogy eb­ben a körzetben — miként az ország vidékein — a nagyipar fejlesztése mel­lett szükség van a lakos­ság mindennapi életét megkönnyítő kisüzemek és a szolgáltatások fellen­dítésére. Rámutatott: az emberek életkörülményeit nem lehet kizárólag köz­ponti intézkedésekkel meg­javítani; ez csak akkor le­hetséges, ha az egész tár­sadalom együttműködik az államigazgatási szer­vekkel, s kezdeményező­készséget tanúsít. Az országos politikai kér­déseket elemezve Olszows­ki emlékeztetett arra, hogy történelmi tanulság: az ön­álló, független nemzeti lé­tért nap mint nap meg kell küzdeni, ezt a tényt be kell látnia minden len­gyelnek, aki számára drá­ga hazája sorsa. Minden, amit a lengyel vezetés a szükségállapot bevezetése óta tett, azt a célt szolgálja, hogy Len­gyelország ne váljék újabb hidegháborús játsz­ma szereplőjévé — mutatott rá végezetül Olszowski. BOTCSINÁLTA PÁPA NE SZIDJA AZ APÁCÁKAT Helybenhagyták „őszentségét” a felbőszült hívek Madrid, május 20. Clemence Dominguez, jó néhány évvel ezelőtt XVII. Gergely néven pápává kiáltotta ki magát, és egy Sevilla melletti faluban építette fel „pápai székhelyét”. A botcsinálta pápa a minap nyolc „püspöke” kíséretében Alba de Tornesba látogatott. Ebben a faluban halt meg Avillai Szent Teréz, akinek relikviáit ott őr­zik a karmelita kolostor templomában. A „pápa” a templomban szidalmazni kezdte a szentet és az apácákat, mire a templom papja rémületében félreverte a harangokat. A faluban elterjedt a hír, hogy „Gergely pápa” el akarja vinni a relikviákat. Attól is tartottak, hogy az incidens miatt nem jön el majd október­ben az igazi pápa, akit a Szent Teréz évforduló alkalmából oda­várnak. Rövid időn belül a fél falu összegyűlt a templom körül és megtámadták Clemence Dominguezt és kísérőit. Végül is a kar­melita szerzetesek mentették ki őket a feldühödött emberek kezéből, és a kolostorban rejtegették, amíg nem érkeztek meg a csendőrök. A csendőrök két gépkocsija azonban áldozatul esett az emberek dühének: az egyiket a folyóba dobták, a másikat fölgyújtották. Lehel Miklós Karcag népművészete Tihanyban Május 20-tól várjuk a népművészet értőit és kedvelőit tihanyi tájházunkba. Megtekinthetik és megvásárolhatják Karcag népművészetének remek dar­abjait. Viszontlátásra Tihanyban, £j,Ú­I,£j, a Visszhang utca 10-ben.­­ Népművészeti Vállalat 4x1^ Pravda-kommentár a szovjet—kínai kapcsolatokról (Folytatás az 1. oldalról.) „Pekingben kijelentették, hogy a kínai fél figyelmet fordított a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke által kifej­tett elképzelésekre, de a Szovjetunió álláspontját, a gyakorlati tettek alapján fogja megítélni” — írja a cikk. — A gyakorlati tet­tekről szólva a KNK veze­tő személyiségei számos előzetes követeléssel állnak elő — a Szovjetuniónak ezeket kellene teljesítenie, mielőtt megindulhatnak a tárgyalások. Ezek közé tar­tozik például az, hogy mondjunk le a Mongol Népköztársaság, az indokí­nai országok, Afganisztán támogatásáról, egyolda­lúan vonjuk hátra a KNK határától a Szovjetunió fegyveres erőit, ismerjük el Kína „jogát” a Szovjetunió területének jelentős részé­re. Ezeket a már korábban kifejtett követeléseket megismételték a kínai párt és a kormány magas ran­gú vezetői. „Mit mondhatunk az ilyen követelésekről ? Min­denekelőtt nyilvánvaló az, hogy szerzőik változatlanul nem hajlandók számolni a nemzetközi élet reali­tásaival, s mindenfajta, az ultimá­tummal határos előzetes feltételek felhalmozása egyáltalán nem arról ta­núskodik, hogy a kínai fél kiutat keresne a zsákutcá­ból, amelybe a szovjet— kínai kapcsolatok jutot­tak.” A Pravda cikke leszöge­zi: a Szovjetunió soha nem avatkozott Kína belügyei­­be, és nem teszi azt most sem. Azért bírálja Kína politikájának, mindenek­előtt külpolitikájának egyes tényezőit, mert azok nem felelnek meg a szocialista elveknek és normáknak, kárt okoznak a Szovjet­uniónak, az egész szocia­lista közösségnek, a világ békéjének é­s egyúttal bo­nyolultabbá teszik a szo­cializmus távlatait magá­ban Kínában is. Senki sem képes arra, s nem is akarja megszabni Kína kormányának, hogy mit tegyen. De jó-e magá­nak Kínának az, hogy a szovjet—kínai kapcsola­tok zsákutcában vannak? Mit adott, mit ad ez az or­szágnak? Kinek jó a szov­jet—kínai ellenségeske­dés? A szovjet—kínai kapcso­latokban előbb-utóbb fel kell számolni a megoldat­lan problémákat. Az ilyen problémák valódi rendezé­se megfelelne a két ország népe érdekeinek, az egész nemzetközi helyzet meg­javítása érdekében — han­goztatja a Pravdában köz­zétett cikk. A HÍRES RAB SAJÁT RUHÁJÁT VISELHETI T­egnap óta börtönben van Sophia Loren A casertai női börtön la­kói — prostituáltak, tolva­jok, kábítószer- és cigaret­tacsempészek — nagy zaj­jal, kiabálással fogadták tegnap délután legújabb társukat, akit „Sophia Scic­­colone, született 1934.” adattal vettek nyilvántar­tásba. Az új börtönlakó, ismer­tebb nevén Sophia 1лгеп szerdától tölti le 30 napos börtönbüntetését, amelyet egy 12 évvel ez­előtti, 5 millió lírás adó­csalás miatt szabtak ki rá. A művésznő Géniből leá­nya kíséretében érkezett Rómába. Már a repülőgép lépcsőjénél várta a rendőr­ség, majd előzékenyen fel­szólították, hogy szálljon be a Polizia feliratot viselő Alfa Romeóba. A repülőtér egyik különszobájába vit­ték, ahol a beutazási formaságok után hivatalosan is kö­zölték vele, hogy letar­tóztatják. A rendőrségi autó nem sokkal később elindult vele Casertába. A célnál mint­egy félezer ember várta — nem számítva az újságíró­kat, a televíziós és fotóri­portereket — virággal, vagy csak a nevét kiáltoz­va. Nyomban bevezették abba az egyszemélyes cel­lába, amelyben egy hóna­pot kell töltenie az állam­­kincstárral szemben elkö­vetett bűnéért. Nem lehet tudni, miként fogadják majd rabtársai, ha a köte­lező sétán észreveszik, hogy a szigorú törvény máris ki­vételez vele: a híres rab saját ruháját viselheti. Sophia Loren egyébként abban bízik, hogy Pertini elnök kegyelemben része­síti majd és a vártnál ha­marabb fölkeresheti ifjúsá­gának színhelyét, Pozzuolit, amely alig 30 kilométerre van Casertától, valamint a római filmvárost, a Cine­­cittát, ahol megkezdődhet legújabb filmjének forga­tása. ★ Lapzártakor kaptuk a hírt lapunk római tudósító­jától, Gino Pallottától, hogy a korábbi értesülésekkel ellentétben a világhírű színésznőnek mégsincs magánzárkája, hanem három másik fe­­gyencnővel, két prosti­tuálttal és egy zsebtolvaj­jal került egy cellába. Közvetlenül a börtön kapu­jában az összesereglett új­ságíróknak elmondta: mindvégig remélte, hogy Pertini államfőtől kegyel­met kap. Annál is inkább, mert szerinte szó sem lehe­tett adócsalásról, egysze­rűen tévedtek a szakértők. „Letöltöm a rám mért igaz­ságtalan büntetést, hogy utána szabadlábon tisztáz­hassam a nyilvánvaló fél­reértést. Túlontúl szeretem Itáliát, s szeretnék végre nyugod­tan itthon élni, ismét fil­mezni” — nyilatkozta. A ma reggeli olasz lapok nagy terjede­lemben számolnak be az esetről, hozzátéve, hogy ez­úttal aligha lehet reklámfo­gásról beszélni. A harminc­­napos elzárás ehhez túl borsos ár! TRAGÉDIA A SAFARIBAN Véres oroszlánkaland Liege közelében Az egyik magánkézben levő safariparkban a látogatók a szabadon sétálgató vadálla­tokat egy hosszú, több mint háromszáz méteres függő­­hídról szemlélhetik. Az el­múlt napokban a gyönyörű napsütés tömegeket vonzott a Liege közelében fekvő safariba. A függőhídon az oroszlánok életét filmezők egy kis csoportja tartózko­dott, amikor hirtelen beszakadt a híd, és két fiatal nő vagy négy métert zuhanva az orosz­lánok között találta magát. A vadak pillanatok alatt felfedezték az „égből hul­lott” zsákmányt és a hídon maradtak szeme láttára marcangolni kezdték a két asszonyt. A riasztásra a park biztonsági emberei azonnal akcióba léptek, de a prédára éhes oroszlánokat csak fegyvereik használatá­val tudták elűzni. Három oroszlánt agyon­lőttek. Az egyik asszony a helyszí­nen szörnyethalt, a másik áldozatot életveszélyes sé­rülésekkel szállították kór­házba. (mécs) Egy szörnyű szerencsét­lenség foglalkoztatja napok óta a belga közvéleményt. CIPRUSI LÁTOGATÁS Görög tiltakozás A görög kormány tegnap hivatalosan tiltakozott a NATO- és az EGK-tagálla­­moknál, valamint az ENSZ- nél, Bülent Vlusu török miniszterelnök tervezett ciprusi látogatása ellen. Athéni illetékes körök sze­rint lehetséges, hogy az ügyben kérik az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának sürgős összehívását is. Ankarában ugyanis beje­lentették, hogy a török kor­mányfő Rauf Denktasnak, a török ciprióták vezetőjé­nek meghívására mától el­látogat a szigetország — törökök megszállta — észa­ki részébe. A görög kormány hiva­talos szóvivője útján „pro­vokációnak” a Ciprusra vo­natkozó ENSZ-határozatok „megszegésének” minősítet­te a látogatást. A Ru­lewski-per Bírósági eljárás indult Jan Rulewski, a működésé­ben felfüggesztett Szolida­ritás szervezet bydgoszczi volt körzeti vezetője ellen, amiért a múlt év márciusá­ban halálos áldozattal járó gépkocsibalesetet okozott. Mint a lengyel televízió közölte, Rulewskinek a ha­lálos kimenetelű gázolás ügyében éppen azon a na­pon kellett volna megjelen­nie a bíróság előtt, amikor a Szolidaritás regionális szervezetének képviselői, аз ő vezetésével, kísérletet tet­tek a bydgoszczi vajdasági tanács épületének elfoglalá­sára. A bydgoszczi incidens, mint emlékezetes, a múlt év tavaszán a Szolidaritás ak­ciója nyomán a nyílt kon­frontáció szélére sodorta az országot. A most kezdődött perben a védelem a tárgyalás el­halasztását kérte, tekintettel az internált Rulewski rossz egészségi állapotára. A bí­róság helyt adott a kére­lemnek, és meghatározatlan időre elnapolta a tárgyalást.

Next