Esti Hírlap, 1982. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
1982-10-25 / 251. szám
AZ ESTI HÍRLAP természet- és városvédő fóruma KÉSZEN ÁLL A GYAKORLOTT GARDA Híd kell Pestnek Mintha épült volna újabb ♦ Lágymányos vagy Albertfalva? Budapest, a Duna és a hidak: összetartozó fogalmak. Ám egy híd, legyen bármilyen kecses, tükrözze bármily tökéletesen építése idejének ízlését — mégsem, szobor vagy műalkotás, amelyet néznek, amelyet nézünk, amelyről szétnézünk; a híd közlekedési útvonal, az úthálózat egy szakasza, függetlenül anyagától, formájától , szépségétől. Ott épül, s olyannak, ahol, s amilyenre szükség ötévenként egyet a fővárosi hidak, így, elsődleges megközelítéssel, alkotóelemei a budapesti — és sugaras jellegénél fogva — az országos úthálózatnak. Friss statisztika: Budapest legforgalmasabb útvonalainak listáján az első négy helyet az Erzsébet-híd, a Petőfi-híd,az Árpád-híd, és a Margit-híd foglalja el! S ez már jelzi is az ínséget: miközben tetszetős mértékben gyarapodott a közúti hálózat — számos felüljáróval is —, a kelet—nyugati forgalmat a hídszűke zavarja. Budapestnek — helyesebben fogalmazva: az országnak —, Budapesten hídra van szüksége. Régebbi elhatározás: ötévenként készüljön el egy új híd vagy alagút. Ámiszerint, a hetvenes évek első felétől már a harmadiknál tartanának... Tudjuk viszont: pénz arra kellett, hogy új helyett a meglevő régi hidakat tegye rendbe az ország és Budapest. Ez a munka 1984-ben az Árpád-híd teljes átépítésével befejeződik. Az eredménye? Az eddigi hídfő-korszerűsítések, és egyéb „forgalomtechnikai intézkedések” olyan áramlást tettek lehetővé, mintha felépült volna egy újabb híd. Az Árpád-híd kétszer háromsávosra bővítése, a gyorsvillamos, valamint a hozzá kapcsolódó építkezések Pesten és Budán, ugyancsak felérnek egy új híddal! Amiért ez az egyenlet így mégsem teljesen egyértelmű: a főváros 27 kilométeres folyószakaszának közepén, mindössze hét kilométeres térségre szorulnak össze a hidak! Bevezetik a városba — ma már a város közepébe — az autópályák forgalmát, s az északi és déli városrészek megközelítése is csak nagy kerülővel lehetséges. Budapest és környékének igen kedvezően fogadott új közlekedésfejlesztési koncepciója — miután az ország sugaras közúthálózatában nemigen lesz változás — tartalmazza az autópályákat összekötő, Budapest peremén körbefutó MO autópályagyűrű kialakítását. Apránként, szakaszos építéssel készül, északon és délen egy-egy Duna-híddal. (Építése a déli területen néhány év múlva kezdődhet.) Kétezerben kétszeres Mivel a gyűrűre még évtizedekig nem lehet számítani, a kelet—nyugati forgalom viszont 2000 környékén már kétszerese lesz a mainak, a koncepció további, hamarabb felépítendő három híddal számol. A hidak: Újpest—Óbuda, Lágymányos—Ferencváros és Albertfalva—Csepel—Pesterzsébet között lesznek. Derzsi András, a Fővárosi Tanács közlekedési főigazgató-helyettese a múlt heti népfronttanácskozáson bejelentette: az Árpádhíd elkészülte után a gyakorlott hídépítő gárda készen áll a Déli Vasúti Híd mellé közvetlenül felállítandó Lágymányosi-híd építéséhez. Természetesen ismét több milliárdos értékről van szó! — a kezdéshez országos szintű döntés szükséges. Az előkészítés úgy áll: ha 1984-ben ez a döntés megszületik, akkor még ebben az évtizedben összekapcsolódik az M1 és az M5-ös autópálya, az európai főútvonal két szakasza. A népfrontban elhangzott ellenvetés: célszerűbb lenne elsőként a lágymányosinál délebbre tervezett albertfalvai híd építése, mert ez az autópályák forgalmát kevésbé hozná be a városba, közvetlenül csatlakozna az 6-os főúthoz is, továbbá összekötné a külső városrészeket. ti közút, forgalmi sávszámmal- vasút, vágányszámmal eláárosi gyorsvasút vágányszámmal 100 metró es közúti alagút komp, átkelőhajó A meglévő átkelés ▲ új átkelés ■ korszerűsített híd Múlt századi Hungária Miért mégis a lágymányosi? Derzsi András indoklása: a hidak építésének sorrendjét döntően befolyásolja a Hungária úti gyűrű kialakítása. Ez északon az óbudai Bécsi úttól indul, az Árpád-hídon ér Pestre, majd a Könyves Kálmán körútnál jut ismét a Dunához, s a lágymányosi hídon át a Hamzsabégi útban végződik. A gyűrű helyét jórészt még a múlt században kijelölték; azóta szabad a területe — elenyésző bontás szükséges csupán —, csak rendesen meg kell építeni az utat. Ez a munka, ahogy a főváros pénze engedi, folyamatosan halad. Az M5-ös és az M7-es autópályán kívül közvetlenül belefut az M3-as is, továbbá több országos útvonal. A Hungária-gyűrű kétszer háromsávos kialakítása lehetővé teszi a beáramló forgalom jó elosztását. Ez fejezhető be a legrövidebb időn belül, s ha kész, jelentős mértékben — a forgalom elvezetésével — könnyíti a többi Duna-híd terhelését. „TALÁN, HA HÚSZAN MARADTUNK...” Kandallók, kályhák mestere Az értékes, szép tárgyaink elpusztulásába belenyugodni nem tudó mesterek közül, ezúttal a kályhák, kandallóik újjávarázsolóját, Balogh Gyulát mutatjuk be. Ő is egyike azoknak a kézműveseknek, akik a televíziós felhívás nyomán jelentkeztek a műemlékeseknél, hogy szaktudásukat, egyedülálló szakértelmüket a köz javára felajánlják. Lenin körúti lakásának leghangsúlyosabb helyén egy csodálatos, zöld kandalló. Rézvereteivel, domborításaival egészen egyedülálló hangulatot teremt, s most arról ne is szóljunk, hogy — fűti a lakást... — Ez egy Hardtmuth kandalló. Magyarország legnagyobb cége volt ez, 14 állandó alkalmazottal! Olyan megrendelőik voltak, mint például a budai Vár... De egyébként nem ez a legszebb kandallóm. A másik egy százéves Zsolnay, az országban még egy ilyen van, a Nagytétényi Kastélymúzeumban. Csak azt rosszul rakták össze ... — mutatja, a fényképeket összehasonlítva. — A kincsek után, néhány szó saját magáról is. — Az én családom igazi kályhás dinasztia. Anyai ágon a nagyapám kezdte, 6 fazekas volt. Apám meg Bécsben tanulta ki a szakmát, s amikor hazajött, megismerkedett a kollégával ... Elvette lányát, nemcsak mert szerette, hanem mert ez akkoriban nagyon természetes is volt: egyegy szakma tudói, ha lehetett, egymás családjába házasodtak ... Én 13 éves koromtól dolgoztam apám mellett, nála is szabadultam. Milyen munkáink voltak? Hát például apám házi kályhása volt gróf Borza Gézának. Szarvasi kastélyába, képzelje el, nyolcvan kályha és kandalló volt... Balogh Gyula most 58 éves. A KIOSZ-ban ő képviseli azt a néhány kályhást, aki még megmaradt Budapesten. — Talán, ha húszan maradtunk. Nemcsak azért, mert a kályhások megöregedtek és sokan dőltek ki a sátrból, hanem azért is, mert a korábbi évek olajválsága — a bányászokon kívül — talán minket érintett legjobban. A hetvenes évek elején mindenki azt fújta: vége a szilárd tüzelőanyagok korának, nem kellenek a kályhák és a kandallók. Leállt Romhány, megszűnt az egyedülálló csempegyár, az emberek szétverték a kályhákat, a legjobb mesterek hátat fordítottak az iparnak. Most aztán vissza minden. Csakhogy nulláról kell indulnunk ... A mesternek fehér a haja, semmi más nem jelzi korát. Fiatalos mozgású, élénk beszédű, reggeltől estig dolgozik. Kevesen vannak, márpedig soha nem látott reneszánszát éli a kályhásipar. — Samott-tégla, cserép, drót, agyag — nagyjából ennyi kell. Mindez itthon beszerezhető, nem szükséges semmiféle import hozzá ... Milyen a kályhás munkája? Hívnak javításhoz, építéshez. Kívülről építünk, alulról fölfelé. Reggel 8-tól délig hajolunk, attól már nem, mert derékig ér délre a kályha... Az köztudott: ez a fűtés a legolcsóbb. Hozzáteszem: ezek a kályhák és kandallók, szinte örökéletűek. Ha jól rakták őszsze, 150 évet szolgálnak. A nagyapát, az apát, a négy nagybácsit és a két testvért most Balogh Gyula, fia, unokaöccsei követik a sorban. Kapott-e már megrendelést, hogy jelentkezett a műemlékeseknél? — Eddig még nem... Talán nem mindenütt tudnak rólunk, talán sokan még mindig csak a szétverésben látják az egyetlen megoldást. Pedig, higgyék el, milliárdos értékek várnak mesteremberre a lakásokban, hivatalokban. Podmaniczky téri házszámot is Ságvári Ágnes javaslata, hogy a metró Arany János utcai állomása felett létrejött teret nevezzék el Podmaniczky Frigyes térnek, kitűnő. De akkor következetesen kell megvalósítani és a térre nyíló házakat is át kell számozni, legyenek azok Podmaniczky téri házak. Ezt fontosnak tartom. Az elnevezés a névadó emlékének a megörökítését célozza. Azok az utcák, amelyek neve nem szerepel levelek borítékán, személyi igazolványokban, a tanácsok nyilvántartásában, ismeretlenek maradnak. Két példa: a Corvin Áruház és a Rókus kórház közötti utcát a hajdani, nagyszerű színésznőről, Márkus Emíliáról nevezték el. Ebben az utcában nincsenek kapuk és az elnevezést némileg indokolttá tevő Nemzeti Színházat is lebontották. A József Attila utca és Október 6. utca sarkán levő parkosított kis teret a Pesten sok házat épített építészcsaládról Hild térnek nevezték el. Bár nyílik kapu erre a térre, átszámozás nem történt. Vigyázzunk arra, hogy utcák elnevezése ne legyen formális: a név épüljön bele az emberek tudatába, alkalmat kell adni arra, hogy az utcanév ne csak névtáblán és térképen szerepeljen. Dr. Del Medico Imre 1149 Bp. XIV., Handzsár u. 6. VAN SRAMLI! Október 11-én a KÖZTÉR-ben közölt „Mindenki lehet névadó” című riportból idézem: „...Óbudára javasoltak korábban Sramli utcát, idegen hangzása, divatjellege miatt több helyről kifogásolták — nem lett”. Ugyanakkor Sramli utca létezik! Igaz, nem Óbudán, hanem attól egy kőhajításra: Békásmegyeren, az új lakótelepen. A riportban felsorolták azokat az intézményeket, akik véleményezik egy-egy utca elnevezését. Akkor most nem értem, hogyan lehetett jóváhagyni olyan elnevezést, amelyet előzőleg többen kifogásoltak? Mészáros György 1039 Bp., Zemplén Győző u. 1. ÖSSZEÁLLÍTOTTA : Szöllősi Ferenc Szűcs Gábor