Esti Hírlap, 1982. november (27. évfolyam, 257-282. szám)

1982-11-16 / 270. szám

Szén­bányászati tanácskozás Képzett szakemberek, korszerű termelés Napjainkban egyre na­gyobb szerephez jut a szén. Új bányák nyílnak, s készül az a hosszú távi gazdaságfejlesztési terv, amely a szénbányászat fel­adatait írja elő. A tervek szerint a mostani 26 mil­lió tonnás termelés az ez­redfordulóig az igények­nek megfelelően 31-36 mil­lió tonna között lesz. Eh­hez egy sor szociálpoliti­kai intézikiadásra is szük­ség van. Műszakok A Bányász Szakszervezet elnökségének ma délelőtti ülésén a résztvevők, töb­bek között, tájékoztatót hallgattak meg a szénbá­nyászat ezredfordulóig szóló szociálpolitikai stra­tégiájáról. Az elmúlt évek tapasztalatait összegezve a jövő igényeiről, a lehető­ségekről. Éreztette hatását az a­z 1974-ben született határozat, amely a hűség­jutalmak módosításáról, a bérszínvonal tervszerű emeléséről, a tízezer bá­nyászlak­ás megépítéséről intézkedett többek között. Kevesebben hagyták el a szénbányákat, és kerestek másutt boldogulást. A túl­­mű­szak­ok aránya azonban még mindig nagyon ma­gas. 2000-ig, a gazdasági elképzeléseket követve, először még több munkás­kézre lesz szükség a föld alatt, majd az utolsó évti­zedben a szénbányászat létszámigénye csökken: a fizikai munkát könnyítő, illetve kiváltó gépeket, be­rendezéseket állítanak a termelésbe. A hosszú távú szociálpo­litikai terv a szakember­­utánpótlással, az oktatással is foglalkozik. A szakszer­vezet azt szeretné, ha egyes szakokra több hall­gatót vennének fel. A Ne­hézipari Műszaki Egyetem B­á­ny­amérnök­i Karán is­mét bevezetnék a levelező oktatást. S ha a szakembe­rek megvizsgálnák, nincs-e szükség bánya­művelő üzemmérnökök képzésére. Technikusok kellenek. A szakszervezet elnöksége szerint a nagyobb bánya­településeken indokolt len­ne nappali tagozatos ak­nászképzőt létesíteni. A legnagyobb gond a vájár­­képzés. Lakások 68 főfoglalkozású üzem­orvos helyett a vállalatok­nál ma 44 látja el az or­vosi teendőket. Egy főfog­lalkozású orvosra átlag 1800 ember jut. Az ezred­fordulóig az a faladat, hogy minden helyet be­töltsének. Egyre több kor­szerű l­akás épül az ezred­fordulóig. A munkásszálló­kat pedig nem egy helyen garzonlakásokká alakítják át. A terv az egyéb szociá­lis létesítmények — gyer­mekintézmények, üdülők, művelődési házak — fej­lesztéséről is szól. Ma már a legtöbb he­lyen géppel j­övesztik a szenet, megoldott a szállí­tás, korszerű a biztosítás. Ennek ellenére a föld mé­lyén dolgozni nehéz és veszélyes. A feladat, tehát, továbbra is a bányaveszé­lyek, váratlan megjelené­sének megelőzése, a há­ny­amen­tés fejlesztése. A tudomány és a technika újabb eredményeit itt is minél szélesebb körben be kell vezetni. (fazekas) a gm­inszki&L V'nt Naponta 40 mázsa busát és 20 mázsa pontyot emelnek ki a bonyhádi Pannónia Tsz széptölgyesi új halastavából. A busát a Bihari Állami Gazdaság halfeldolgozó üzemé­be szállítják, a pontyot pedig telelőkbe rakják. (MTI Fotó : Gottr­r­d Károly felv.) ÜSTÖKÖSRANDEVÚ UTÁN A TUNGUIKÁNÁL Gyorsabban nőttek a fák Nitrogénoxid, esővel • Természetes műtrágya Idestova háromnegyed évszázada, 1908. június 30- án­­ egy kisebb üstökös, vagy legalábbis üstökös­töredék ütközött a Föld­nek. Ez az esemény nem­csak a találkozás pillana­taiban váltott ki nagysza­bású, robbanásszerű jelen­séget, hanem hatása évek múltán is érezhető volt. Az sem kizárt, hogy az ütkö­zés nyomán olyan kémiai vegyületek is keletkeztek, amelyek kedvezően hatot­tak a növényzet fejlődésé­re! A nevezetes 1908. évi Tunguzka „meteoritot” — vagy ahogyan manapság óvatosabban nevezik, Tun­­guzka-jelenséget — sok kutató tanulmányozta. Ami bizonyosan megálla­pítható: június 30-án haj­nalban, a Bajkál-tótól északra sok helyen láttak egy ragyogó fényű tüzes gömböt végigsuhanni az égbolton. A tűzgömb a Je­­nyisszei folyamba ömlő Köves Tunguzka folyó partjai közelében, robba­násszerű jelenség közepet­te tűnt el. A robbanás nyo­mán egy csaknem húsz ki­lométer magas tűzoszlop emelkedett a magasba, amely még 400 kilométer­ről is látható volt. Amint húsz évvel utóbb B. Kulik szovjet kutatónak a hely­színen dolgozó expedíciója megállapította, a robbanás a tajga fenyőerdejét mint­egy harminc kilométeres körzetben a földre döntöt­te. Á­ meglepő módon földre hullott meteorit­­tömeg maradványának nyomát sem találták! Ezért a Tunguzka-jelenség ma­gyarázatára sokféle elkép­zelés látott napvilágot, a tudományos feltevésektől a fantáziáláson át, a kirí­vó szélhámoskodásig! A szakemberek többsége ál­talában az amerikai F. Whipple nézetét fogadta el, amely szerint a jelen­ség nem meteortünemény volt, hanem egy kisebb üstökös, vagy üstököstöre­dék. Az üstökös laza, por­ból és jégből álló anyagtö­mege nem jutott le a föld­felszínre, hanem a levegő ellenállása következtében, mintegy 8—12 kilométeres magasságban finom porfel­hővé robbant szét. A nagy magasságban szétszóródó por légköri fényjelenségeit valóban Európa-szerte megfigyelték 1908 nyarán. CSÖKKENŐ HŐMÉRSÉKLET Richard Turco, kalifor­niai kutató munkacsoport­ja számításokat végzett a feltételezett üstökös ener­giájára vonatkozóan. Vizsgálatuk szerint a földi légkörbe hatoló tömeg 3,5 millió tonnára tehető, az üstökösmag átlagos sűrűsé­ge azonban a vízsűrűség három ezredrésze lehetett. Maga a robbanás megfe­lelt egy 6000 megatonnás nukleáris bomba hatásá­nak! Ennek nyomán a lég­kör magasabb rétegeiben körülbelül harmincmillió tonna nitrogén-oxid jöhe­tett létre. Szovjet kutatók már ré­gebben kimutatták, hogy ha a légkörben nagy mennyiségű nitrogén­oxid halmozódik fel — például nukleáris robban­tások nyomán —, akkor (bonyolult fizikai folya­matok következtében) a Föld évi átlaghőmérsékle­te csökken, vagyis éghaj­latunk átmenetileg hűvö­sebbé válik. A Tunguzka­­jelenséget követő évtized­ben a Föld északi fél­gömbjének évi átlaghő­mérséklete 0,3 Celsius-fok­­kal csökkent, jó egyezés­ben az elméletileg várható hatással. Ugyanakkor a légköri ózonmennyiség is kevesebb lesz: ezt a hatást 1909-ben ugyancsak meg­figyelték (de akkor még nem tudták mivel magya­­­­rázni). JÓTÉKONY HATÁS A Tunguzka-jelenség helyére vezetett expedí­ciók azt a meghökkentő tényt is feljegyezték, hogy a robbanás nyomán ki­pusztult erdőség helyén igen hamar — az átlagos­nál jóval gyorsabb ütem­ben — jelentkezett az új növénytakaró! Most V. Clubé és B. Napier erre a folyamatra is fényt derí­tett. Kimutatták, hogy a robbanás hatására keletke­ző légköri nitrogén-oxid egy része a csapadékkal le­jut a talajra, és ott való­sággal „természetes mű­trágyát” szolgáltat a nö­vényzet számára. A Tunguzka-robbanást követően az egész északi Föld-féltekére mintegy tizenötmillió tonna ilyen „műtrágya” érhetett. En­nek jótékony hatása külö­nösen ott mutatkozott, ahol az egykori növényzet ki­pusztult. Ily módon az ilyen rendkívül ritkán be­következő „kozmikus koc­canások” nem minden ha­tása káros a földi életre nézve. I. B. L. SPAGETTI ES GORGONZOLA, CHIANTIVAL, GRAPPÁVAL Szárd szakács a Kárpátiában konyhájának hagyomá­nyait ápolja. Gabriele Congia, a La Nuraghe tulajdonosa és szakácsművészei most har­madszor adnak ízelítőt tu­dományukból, mutatják be a budapesti ínyencek­nek az olasz konyha né­hány remekét. A Kárpátiában megízlel­­hetjük a többi között a nápolyi spagettit, a bolo­gnai húsos táskát, a ravioli altat bolognest. Folytathat­juk az ételsort Vernaccia borban párolt csirkével, vagy firenzei módra ké­szült pacallal, amelyhez Pierinóék — mert Gab­riele Congiát így szólítják törzsvendégei és barátai, így ismerik, mint a televí­zió kvízjátékainak móka­mesterét a tv-nézők — ba­bot tálalnak. Válogatha­tunk szicíliai és nápolyi édességek között, megkós­tolhatjuk a zamatos gor­­gonzolát, az egyik legkivá­lóbb olasz sajtot. Kétféle vörös borral koccinthat­nak az olasz vacsoraestek vendégei: Chiantival és Barberával, ezenkívül tü­zes fehér Verduzzot hoztak magukkal Milánóból. Mi­előtt pedig asztalt bonta­nánk, itáliai szokás szerint érdemes tetézni a zamato­kat egy kupica venetói grappával , amely legin­kább a mi törkölyünkkel rokon —, netán sambucá­­val, azaz ánizslikőrrel. (jjyapay) Nyolc napon át, novem­ber 20—28. között Buda­pesten, a Kárpátiá étte­remben „vendégszerepel” Milánó híres szárd étter­me, a Lu Nuraghe. Lom­bardia székhelyének pati­nás vendéglője elsősorban Szardínia csípős, zamatos, a magyar ízléshez közeli A Hungária Szálloda és Étterem Vállalat versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adja a következő üzleteit: Napraforgó étterem, Balatonfüred Husi büfé, Balatonfüred Erdő csárda, Kecskemét (Nyárlőrinc) Háry ételbár, Kecskemét Strand ételbár, Dunaújváros Tajga teázó, Salgótarján Strand eszpresszó, Szolnok Mecset étterem, Eger Strand Önkiszolgáló étterem, Balatonalmádi Finom éles büfé, Balatonfüred Az üzletekre vonatkozó tájékoztató adatok novem­ber 16-tól, hétfőtől péntekig 8 és 15 óra között vehe­tők át a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat El­lenőrzési osztályán: Budapest V., Petőfi Sándor u. 14. A pályázat benyújtásának határideje: december 7-én, 14 óra. A versenytárgyalást december 16-án 15 órától tart­ják, a Budapest Szállodában: Budapest II., Szilágyi Erzsébet fasor 47. Zsebre megy Olvasom egy külföldi újságban, hogy az olasz közlekedési hatóságok­nak elegük lett a közúti garázdálkodásokból, megunták a rimánkodást, a közlekedési morálra való hivatkozást, meg­unták mindazt, amivel a motorizált országokban megértetni próbálják a járművezetőkkel, hogy a közlekedési szabályokat nem a bosszantásukra, hanem a védelmükre ta­lálták ki. Megunták, és ezért más eszközhöz fo­lyamodtak. Úgy döntöt­tek, hogy miután az em­beri értelemre való rá­hatás hiú ábrándnak bi­zonyult, helyette az em­beri pénztárcára fognak hatni. Közzétették az új bün­­tetéspénz-katalógust. Az „étlap” nyilvános, min­denki megnézheti és ki­választhatja, milyen szabályt mennyiért kíván megszegni. Érdemes ta­lán nekünk is áttekinte­ni, mi mennyibe kerül Olaszországban, és nem­csak azért, mert a tarifa a turistákra is vonatko­zik. Az átszámításnál ezer lírára kereken 25 forintot vettem figye­lembe (zárójelben az ed­digi büntetéspénz). Áthaladás piros lám­pán: 625 Ft (125—250). Tilos helyen parkolás: 300 Ft (125—250). Parko­lás kanyarban vagy be­láthatatlan helyen: 1250 Ft (250—500). Egyirányú utcában tiltott irányban haladás: 300 Ft (125). Megengedett sebesség túllépése: 625—3750 Ft (125—250). Elsőbbségadás elmulasztása: 1250 Ft (50—125). Szabálytalan előzés: 625 Ft (125—250). Megengedettnél több személy a kocsiban: 2500 Ft (125—250). Ezek a legfontosabb tételek. Lehet rajta vi­tatkozni, hogy melyik olcsó és melyik drága. Én például nagyon ol­csónak találom, hogy 300 forintért szembe lehet menni az egyirányú ut­cában, és 625-ért sza­bálytalanul lehet előzni. Ez utóbbihoz szívesen odatennék egy nullát, természetesen a szám végére. A lényeg azon­ban az, hogy a büntetés­pénzeket számottevően emelték, némely tétel­nél több mint tízszere­sére. Ha valaki még nem vette volna észre, nálunk egyelőre a rimánkodás korszaka van, az embe­ri értelemre és a közle­kedési morálra való hi­vatkozás. Az a korszak, amelyet Olaszországban már meguntak és meg­elégeltek. Nálunk még türelem van. És kizárólag a köz­lekedőktől függ, hogy meddig. Nádasi Antal

Next