Esti Hírlap, 1982. november (27. évfolyam, 257-282. szám)
1982-11-16 / 270. szám
Szénbányászati tanácskozás Képzett szakemberek, korszerű termelés Napjainkban egyre nagyobb szerephez jut a szén. Új bányák nyílnak, s készül az a hosszú távi gazdaságfejlesztési terv, amely a szénbányászat feladatait írja elő. A tervek szerint a mostani 26 millió tonnás termelés az ezredfordulóig az igényeknek megfelelően 31-36 millió tonna között lesz. Ehhez egy sor szociálpolitikai intézikiadásra is szükség van. Műszakok A Bányász Szakszervezet elnökségének ma délelőtti ülésén a résztvevők, többek között, tájékoztatót hallgattak meg a szénbányászat ezredfordulóig szóló szociálpolitikai stratégiájáról. Az elmúlt évek tapasztalatait összegezve a jövő igényeiről, a lehetőségekről. Éreztette hatását az az 1974-ben született határozat, amely a hűségjutalmak módosításáról, a bérszínvonal tervszerű emeléséről, a tízezer bányászlakás megépítéséről intézkedett többek között. Kevesebben hagyták el a szénbányákat, és kerestek másutt boldogulást. A túlműszakok aránya azonban még mindig nagyon magas. 2000-ig, a gazdasági elképzeléseket követve, először még több munkáskézre lesz szükség a föld alatt, majd az utolsó évtizedben a szénbányászat létszámigénye csökken: a fizikai munkát könnyítő, illetve kiváltó gépeket, berendezéseket állítanak a termelésbe. A hosszú távú szociálpolitikai terv a szakemberutánpótlással, az oktatással is foglalkozik. A szakszervezet azt szeretné, ha egyes szakokra több hallgatót vennének fel. A Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karán ismét bevezetnék a levelező oktatást. S ha a szakemberek megvizsgálnák, nincs-e szükség bányaművelő üzemmérnökök képzésére. Technikusok kellenek. A szakszervezet elnöksége szerint a nagyobb bányatelepüléseken indokolt lenne nappali tagozatos aknászképzőt létesíteni. A legnagyobb gond a vájárképzés. Lakások 68 főfoglalkozású üzemorvos helyett a vállalatoknál ma 44 látja el az orvosi teendőket. Egy főfoglalkozású orvosra átlag 1800 ember jut. Az ezredfordulóig az a faladat, hogy minden helyet betöltsének. Egyre több korszerű lakás épül az ezredfordulóig. A munkásszállókat pedig nem egy helyen garzonlakásokká alakítják át. A terv az egyéb szociális létesítmények — gyermekintézmények, üdülők, művelődési házak — fejlesztéséről is szól. Ma már a legtöbb helyen géppel jövesztik a szenet, megoldott a szállítás, korszerű a biztosítás. Ennek ellenére a föld mélyén dolgozni nehéz és veszélyes. A feladat, tehát, továbbra is a bányaveszélyek, váratlan megjelenésének megelőzése, a hányamentés fejlesztése. A tudomány és a technika újabb eredményeit itt is minél szélesebb körben be kell vezetni. (fazekas) a gminszki&L V'nt Naponta 40 mázsa busát és 20 mázsa pontyot emelnek ki a bonyhádi Pannónia Tsz széptölgyesi új halastavából. A busát a Bihari Állami Gazdaság halfeldolgozó üzemébe szállítják, a pontyot pedig telelőkbe rakják. (MTI Fotó : Gottrrd Károly felv.) ÜSTÖKÖSRANDEVÚ UTÁN A TUNGUIKÁNÁL Gyorsabban nőttek a fák Nitrogénoxid, esővel • Természetes műtrágya Idestova háromnegyed évszázada, 1908. június 30- án egy kisebb üstökös, vagy legalábbis üstököstöredék ütközött a Földnek. Ez az esemény nemcsak a találkozás pillanataiban váltott ki nagyszabású, robbanásszerű jelenséget, hanem hatása évek múltán is érezhető volt. Az sem kizárt, hogy az ütközés nyomán olyan kémiai vegyületek is keletkeztek, amelyek kedvezően hatottak a növényzet fejlődésére! A nevezetes 1908. évi Tunguzka „meteoritot” — vagy ahogyan manapság óvatosabban nevezik, Tunguzka-jelenséget — sok kutató tanulmányozta. Ami bizonyosan megállapítható: június 30-án hajnalban, a Bajkál-tótól északra sok helyen láttak egy ragyogó fényű tüzes gömböt végigsuhanni az égbolton. A tűzgömb a Jenyisszei folyamba ömlő Köves Tunguzka folyó partjai közelében, robbanásszerű jelenség közepette tűnt el. A robbanás nyomán egy csaknem húsz kilométer magas tűzoszlop emelkedett a magasba, amely még 400 kilométerről is látható volt. Amint húsz évvel utóbb B. Kulik szovjet kutatónak a helyszínen dolgozó expedíciója megállapította, a robbanás a tajga fenyőerdejét mintegy harminc kilométeres körzetben a földre döntötte. Á meglepő módon földre hullott meteorittömeg maradványának nyomát sem találták! Ezért a Tunguzka-jelenség magyarázatára sokféle elképzelés látott napvilágot, a tudományos feltevésektől a fantáziáláson át, a kirívó szélhámoskodásig! A szakemberek többsége általában az amerikai F. Whipple nézetét fogadta el, amely szerint a jelenség nem meteortünemény volt, hanem egy kisebb üstökös, vagy üstököstöredék. Az üstökös laza, porból és jégből álló anyagtömege nem jutott le a földfelszínre, hanem a levegő ellenállása következtében, mintegy 8—12 kilométeres magasságban finom porfelhővé robbant szét. A nagy magasságban szétszóródó por légköri fényjelenségeit valóban Európa-szerte megfigyelték 1908 nyarán. CSÖKKENŐ HŐMÉRSÉKLET Richard Turco, kaliforniai kutató munkacsoportja számításokat végzett a feltételezett üstökös energiájára vonatkozóan. Vizsgálatuk szerint a földi légkörbe hatoló tömeg 3,5 millió tonnára tehető, az üstökösmag átlagos sűrűsége azonban a vízsűrűség három ezredrésze lehetett. Maga a robbanás megfelelt egy 6000 megatonnás nukleáris bomba hatásának! Ennek nyomán a légkör magasabb rétegeiben körülbelül harmincmillió tonna nitrogén-oxid jöhetett létre. Szovjet kutatók már régebben kimutatták, hogy ha a légkörben nagy mennyiségű nitrogénoxid halmozódik fel — például nukleáris robbantások nyomán —, akkor (bonyolult fizikai folyamatok következtében) a Föld évi átlaghőmérséklete csökken, vagyis éghajlatunk átmenetileg hűvösebbé válik. A Tunguzkajelenséget követő évtizedben a Föld északi félgömbjének évi átlaghőmérséklete 0,3 Celsius-fokkal csökkent, jó egyezésben az elméletileg várható hatással. Ugyanakkor a légköri ózonmennyiség is kevesebb lesz: ezt a hatást 1909-ben ugyancsak megfigyelték (de akkor még nem tudták mivel magyarázni). JÓTÉKONY HATÁS A Tunguzka-jelenség helyére vezetett expedíciók azt a meghökkentő tényt is feljegyezték, hogy a robbanás nyomán kipusztult erdőség helyén igen hamar — az átlagosnál jóval gyorsabb ütemben — jelentkezett az új növénytakaró! Most V. Clubé és B. Napier erre a folyamatra is fényt derített. Kimutatták, hogy a robbanás hatására keletkező légköri nitrogén-oxid egy része a csapadékkal lejut a talajra, és ott valósággal „természetes műtrágyát” szolgáltat a növényzet számára. A Tunguzka-robbanást követően az egész északi Föld-féltekére mintegy tizenötmillió tonna ilyen „műtrágya” érhetett. Ennek jótékony hatása különösen ott mutatkozott, ahol az egykori növényzet kipusztult. Ily módon az ilyen rendkívül ritkán bekövetkező „kozmikus koccanások” nem minden hatása káros a földi életre nézve. I. B. L. SPAGETTI ES GORGONZOLA, CHIANTIVAL, GRAPPÁVAL Szárd szakács a Kárpátiában konyhájának hagyományait ápolja. Gabriele Congia, a La Nuraghe tulajdonosa és szakácsművészei most harmadszor adnak ízelítőt tudományukból, mutatják be a budapesti ínyenceknek az olasz konyha néhány remekét. A Kárpátiában megízlelhetjük a többi között a nápolyi spagettit, a bolognai húsos táskát, a ravioli altat bolognest. Folytathatjuk az ételsort Vernaccia borban párolt csirkével, vagy firenzei módra készült pacallal, amelyhez Pierinóék — mert Gabriele Congiát így szólítják törzsvendégei és barátai, így ismerik, mint a televízió kvízjátékainak mókamesterét a tv-nézők — babot tálalnak. Válogathatunk szicíliai és nápolyi édességek között, megkóstolhatjuk a zamatos gorgonzolát, az egyik legkiválóbb olasz sajtot. Kétféle vörös borral koccinthatnak az olasz vacsoraestek vendégei: Chiantival és Barberával, ezenkívül tüzes fehér Verduzzot hoztak magukkal Milánóból. Mielőtt pedig asztalt bontanánk, itáliai szokás szerint érdemes tetézni a zamatokat egy kupica venetói grappával , amely leginkább a mi törkölyünkkel rokon —, netán sambucával, azaz ánizslikőrrel. (jjyapay) Nyolc napon át, november 20—28. között Budapesten, a Kárpátiá étteremben „vendégszerepel” Milánó híres szárd étterme, a Lu Nuraghe. Lombardia székhelyének patinás vendéglője elsősorban Szardínia csípős, zamatos, a magyar ízléshez közeli A Hungária Szálloda és Étterem Vállalat versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adja a következő üzleteit: Napraforgó étterem, Balatonfüred Husi büfé, Balatonfüred Erdő csárda, Kecskemét (Nyárlőrinc) Háry ételbár, Kecskemét Strand ételbár, Dunaújváros Tajga teázó, Salgótarján Strand eszpresszó, Szolnok Mecset étterem, Eger Strand Önkiszolgáló étterem, Balatonalmádi Finom éles büfé, Balatonfüred Az üzletekre vonatkozó tájékoztató adatok november 16-tól, hétfőtől péntekig 8 és 15 óra között vehetők át a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat Ellenőrzési osztályán: Budapest V., Petőfi Sándor u. 14. A pályázat benyújtásának határideje: december 7-én, 14 óra. A versenytárgyalást december 16-án 15 órától tartják, a Budapest Szállodában: Budapest II., Szilágyi Erzsébet fasor 47. Zsebre megy Olvasom egy külföldi újságban, hogy az olasz közlekedési hatóságoknak elegük lett a közúti garázdálkodásokból, megunták a rimánkodást, a közlekedési morálra való hivatkozást, megunták mindazt, amivel a motorizált országokban megértetni próbálják a járművezetőkkel, hogy a közlekedési szabályokat nem a bosszantásukra, hanem a védelmükre találták ki. Megunták, és ezért más eszközhöz folyamodtak. Úgy döntöttek, hogy miután az emberi értelemre való ráhatás hiú ábrándnak bizonyult, helyette az emberi pénztárcára fognak hatni. Közzétették az új büntetéspénz-katalógust. Az „étlap” nyilvános, mindenki megnézheti és kiválaszthatja, milyen szabályt mennyiért kíván megszegni. Érdemes talán nekünk is áttekinteni, mi mennyibe kerül Olaszországban, és nemcsak azért, mert a tarifa a turistákra is vonatkozik. Az átszámításnál ezer lírára kereken 25 forintot vettem figyelembe (zárójelben az eddigi büntetéspénz). Áthaladás piros lámpán: 625 Ft (125—250). Tilos helyen parkolás: 300 Ft (125—250). Parkolás kanyarban vagy beláthatatlan helyen: 1250 Ft (250—500). Egyirányú utcában tiltott irányban haladás: 300 Ft (125). Megengedett sebesség túllépése: 625—3750 Ft (125—250). Elsőbbségadás elmulasztása: 1250 Ft (50—125). Szabálytalan előzés: 625 Ft (125—250). Megengedettnél több személy a kocsiban: 2500 Ft (125—250). Ezek a legfontosabb tételek. Lehet rajta vitatkozni, hogy melyik olcsó és melyik drága. Én például nagyon olcsónak találom, hogy 300 forintért szembe lehet menni az egyirányú utcában, és 625-ért szabálytalanul lehet előzni. Ez utóbbihoz szívesen odatennék egy nullát, természetesen a szám végére. A lényeg azonban az, hogy a büntetéspénzeket számottevően emelték, némely tételnél több mint tízszeresére. Ha valaki még nem vette volna észre, nálunk egyelőre a rimánkodás korszaka van, az emberi értelemre és a közlekedési morálra való hivatkozás. Az a korszak, amelyet Olaszországban már meguntak és megelégeltek. Nálunk még türelem van. És kizárólag a közlekedőktől függ, hogy meddig. Nádasi Antal