Esti Hírlap, 1983. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-07 / 6. szám

AZ IZRAELI ÁLLAMFŐ LÁTOGATÁSA AZ USA-BAN Ham­i aggodalma A washingtoni „hivatalos munkalátogatáson”­ tartóz­kodó Navon izraeli állam­fő tegnap egy sajtóebé­­den állást foglalt az izrae­li—egyiptomi kapcsolatok javítása mellett. Navon, akit Begin egyik lehetséges v­eté­ly­társakén­t tartanak számon az amerikai fővá­rosban, minden egyéb tekintet­ben a Begin-kormány merev álláspontját tette magáévá. Az izraeli politikust ag­gasztja, hogy a libanoni be­vonulás óta szüntelenül romlanak a kapcsolatok Izrael és Egyiptom között, s antiszemitizmussal vádol­ta az arab szomszédország sajtóját. A munkáspárti politikus egyszersmind felsorolta azokat a kérdéseket, ame­lyekben véleménye szerint egyetértés van az izraeli politikai életben. Jeruzsá­lem Izrael „osztatlan” fő­városa kell hogy legyen, az 1967 előtti határokra való visszatérés és egy független­­palesztin állam létrejötte „veszélyt jelentenie” Izrael biztonságára. A Palesztinai Felszabadí­tási Szervezetet pedig az izraeli államfő „ellensé­ges terrorista” szervezet­nek minősíti. Navon ma Bostonba uta­zik, majd vasárnap New Yorkba megy, hogy az amerikai zsidó szervezetek vezetőivel találkozzék. APN: és Lengyelország a KGST-tagállamok együttműködése A lengyelországi helyzet normalizálódását magától értetődően nagy figyelem­mel kísérik a szocialista közösség országaiban — ír­ja az APN szovjet sajtó­­ügynökség. A sajtóügynök­ség ezzel kapcsolatban utal a negyrégiben aláírt 1983- ra szóló szovjet­-lengyel áruforgalmi és fizetési jegyzőkönyvre, amely az előző évihez képest a szov­jet—lengyel árucsere-for­galom 8,9 százalékos növe­kedésével számol. Az árucsere-forgalom ér­téke 9,7 milliárd rubelt tesz ki. A Szovjetunió a baráti or­szág kívánságának megfe­lelően hitelt nyújt azzal a céllal, hogy a fizetés köl­csönös áruszállításokkal történjék. A korábbiakhoz hasonlóan Lengyelország a Szovjetunióból fedezi nyers- és fűtőanyag-szük­ségletének jelentős részét. A lengyel vezetés kéré­sére a KGST-országok aktívan közreműködnek sok len­gyel vállalat szabad ka­pacitásainak kihasználá­sában. A NATO-országok Len­gyelország ellen alkalma­zott szankciói, mint isme­retes, a nyugati piaccal összefüggő lengyel export- és importlehetőségek csök­kenését és ennek követ­keztében számos lengyel gyár és üzem kihasználat­lanságát idézték elő. E ne­hézségek leküzdésére a Szovjetunió pótlólagos nyersanyagszállításokat tel­jesített. MONDALE ISMÉT... így esztendő a kampány kezdetéig Új címmel bővült az ame­rikai politikai címlista: Washingtonban megkezdte működését Walter Mondale — volt demokrata párti al­­elnök — választási főhadi­szállása. A politikus hétfőn jelentette be, hogy pártjá­nak­­elnökjelöltjeként kí­ván indulni a következő amerikai elnökválasztáson.. A választások napja még messze van ugyan, de a választási kampány máris lendületesen bontakozik. Ezt részben indokolják a Reagan-kormány súlyos hazai gazdaságpolitikai ku­darcai, ám az is tény, hogy a sajátos amerikai válasz­tási rendszer mindenkép­pen széthúzza a kampányo­kat. Így az elnökválasztás megkezdéséig — ha úgy tetszik — már nem két, hanem csak egy esztendő van hátra... 1984 februárjában New Hampshire államban ren­dezik az első, úgynevezett előválasztást. Az eddigiek szerint való­színű, hogy Ronald Rea­gan ismét jelölteti magát, s ekkor pártja egységesen felsorakozik mögé. SHULTZ LÁTOGATÁSA ELŐTT „Textilfelhők” Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Shultz amerikai külügy­miniszter február elejei kí­nai látogatása előtt pár héttel kínai—amerikai tex­tilvita teszi­ még kedélyte­­lenebbé a két ország p­oi­­tikusait. Csütörtökön a kí­nai fővárosban újabb, ez­úttal egyhetes tárgyalási forduló, a negyedik,­­kezdő­dött azzal a céllal, hogy mint amerikai tisztségvise­lők fogalmaznak, „ne lóg­janak textilfelhők Schultz látogatása fölött”. Kína és az Egyesült Álla­mok 1979-ben kötött tex­tilegyezménye a múlt év végére már lejárt. Ennek értelmében a kínai fél, mint az amerikai piac új szállítója, egyes termék­­kategóriákban évente hat százalékkal is növelhette bevitelét. Az Egyesült Álla­mok azonban, hivatkozva az amerikai textilipart súj­tó válságra, a régi szállí­tókkal, Tajvannal, Dél-Ko­­reával, Hongkonggal kötött megállapodásokhoz hason­lóan, Kínával is olyan új egyezményt szeretne kötni, amely egy százaléknál is kevesebb exportnövelést engedélyezne csupán Kína számára is. A kiterjedt textiliparral rendelkező Kí­na ezt erősen kifogásolja, s lassan fél éve már, hogy Peking és Washington nem képes megkötni az új egyezményt. Kína megtorlással fenye­getőzik, amennyiben Wa­shington ráerőszakolná fel­tételeit. Amerikai részről elképzelhetőnek tartják, hogy Kína kevesebb gabo­nát hozna be az Egyesült Államokból. WHISKY A PARTON A tenger ajándéka Váratlan aján­dékkal lepte meg a tenger az új esztendő első napjaiban­ egy bretagne-i ha­lászfalu lakosa­it. Az ár több száz ф whiskys üveget sodort partra. A sziklák kö­­­zött megtaláltak egy összeron­­csolt konténert is, amely a whiskys üvege­ket tartalmazta, s arról meg le­hetett állapítani, hogy a „Lina" nevű panamai hajóról került a tengerbe, s több mint 4 ezer whiskys palac­kot tartalmazott. Nagy részük ösz­­szetört, de több száz üveg sértet­lenül ért partra és tartalmukat a pórul járt kapi­tány egészségére ürítették a hely­béli lakosok. (d. j.) Mitterrand Afrikába utazik Párizs, január 7. Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök ja­nuár 14. és 18. közt látoga­tást tesz Togában, a Beni­­ni Népi Köztársaságban és Ga­bonban. Ez lesz hivatal­ba lépése óta az államfő harmadik hivatalos látoga­tása Fekete-Afrikában. Nakaszone napjai Az új esztendő, a Felkelő Nap Országában is a ha­gyományos kormányfői saj­tókonferenciával kezdődött. Az érdeklődés azonban a szokásosnál nagyobb volt. Nakaszone Jaszuhiro kabi­netje ugyanis a múlt esz­tendő Utolsó napjaiban ke­rült hatalor­ra és érthető, hogy ország-világ nagy ér­deklődéssel várta, hogyan bontakoznak ki politikájá­nak kontúrjai. A megfi­gyelők nem vártak hiába, a mozaikokból valóban kezd összeállni egy­­— nyilván­valóan nem végleges — kép. A kormányfői sajtókon­ferencia megadta a tokiói politika normál á­ hangját, amikor bedobta a „védelem a kereskedelemért’’ slo­gan! Úgy érezzük, ez na­gyon sokat elmond a cé­lokról és az eszközökről is. Annak a tarka dilemma­­szőttesnek ugyanis, amivel az új japán vezetés az esz­tendő fordulóján szembe­került, talán a legfonto­sabb szála a következő: a japán dömping ellen tilta­kozó Washington komoly követelésekkel lép fel a nagyobb japán katonai te­hervállalás jegyében. E kö­vetelések megnehezítik a Japánban sem hatástalan recesszióból való kilába­lást, teljesítésük ráadásul a háború utáni békealkot­mány revízióját teszi elke­rülhetetlenné. Ilyen koordináták mel­lett a kétszavas, tehát fan­tasztikusan tömör jelszó — a „védelem a kereskedele­mért” — tehetséges poli­tikus ügyes szintézisére vall. Az, sajnos, más kér­dés, hogy e jelszó megva­lósítása mit jelent a Fel­kelő Nap Országának és a világnak. Ezén a kereskedelem csak békében virágozhat. A bé­két viszont biztosítani kell, a nagyobb katonai teher­vállalás tehát nem holmi ajándék Pearl Harbor or­szágának, hanem japán ér­dek. ■ Ez volt a Nakaszene-es­­pozé lényege. Bár nonnét nézzük is, ez — nem is hosszú távon — zöld fényt jelenthet a korábbinál ko­molyabb japán fegyverke­zés és a szigetország jövő­jét a háborús vereség után megszabó alkotmány módo­sítása felé. Az új év első napjaiban rendkívül élénk japán diplofenácia vala­mennyi lépése abban az irányban hathat, hogy Na­kaszone, aki nyilvánvalóan tisztában van a koncepció horderejével, és veszélyei­vel, külpolitikailag a ko­rábbinál tisztább lappal láthasson neki kényes cél­jai megvalósításának. A bejelentés A kormányfő mindenek­előtt a hátát szeretné biz­tosítani, és külpolitikailag ez elsősorban annyit je­lent, hogy megpróbálja leg­alábbis csökkenteni a szö­vetségeseivel való ellenté­teket. Nem véletlen, hogy újévi expozéja legfonto­sabb része az a bejelentés volt, amely szerint az új pénzügyi év kezdetén mint­egy háromszáz ipari és me­zőgazdasági termék beho­zatali vámját mérséklik. Az ok közismert: Ameri­ka is, Nyugat-Európa is egyre ingerültebben figyel­te a japán kocsik, képmag­nók és egyéb termékek dia­dalmas beözönlését, miköz­ben — nemcsak, de jórészt a tokiói vámok miatt — igazi kölcsönösségről szó sem lehetett, és minden pénzügyi év végén a part­nerek sok milliárdos defi­citje jelentkezett. (Az EGK Japánnal szembeni deficit­je például tavaly is, tavaly­előtt is megközelítette a tíz és fél milliárd amerikai dollárt.) Érdekes, hogy a bejelen­tés kétféle visszhangot kel­tett. Washington elégedett­ségének adott hangot, és közölte: viszonzásul eláll attól, hogy feljelentse Ja­pánt a GATT-nál a protek­cionista vádak miatt. Ugyanakkor Nyugat-Euró­­pában közölték: főleg olyan termékek vámját csökken­tették Japánban, amelyek forgalma „nem számotte­vő”, és igazi előrelépésről akkor lehetne beszélni, ha csökkenne „a marhahús, a citrusfélék és más fontos termékek” vámja. Abe körútja Abe Sintaro, az új kül­ügyminiszter ilyen közeg­ben indult nyugat-európai egyhetes körútjára. Helyze­­te valamivel jobb, mint a Nakaszone-féle bejelenté­sek előtt­­, de valóban csak valamivel. A jelek máris arra mutatnak, hogy az átlag tizenegy százalé­kos munkanélküliséggel küszködő Nyugat-Európa nem éri be az újévi japán gesztussal, miközben min­den Mazda kocsi és min­den Sony képmagnó mun­kahelyeket tesz felesleges­sé a bajor BMW-nél vagy — mondjuk — a holland Philipsnél. (Az Abe által meglátogatott fővárosok kö­zül Párizs és London biz­tosan, néhány más főváros pedig valószínűleg a láto­gatás után is ragaszkodik a Japán-ellenes döntőbí­ráskodási eljárás megindí­tásához, autó- és képmag­nóügyben.) A külügyminiszter Nyu­gat-Európa után — Naka­szone kormányfő kíséreté­nek tagjaként — Washing­tonba utazik. Ezt az utat nemcsak a vámcsökkentés és az EGK-körút előzte meg, hanem egy tokiói japán— amerikai tanácskozás is „a közös védelmi erőfeszíté­sekről”. Ennek témája a japán fegyveres erők csen­des-óceáni hatósugarának kijelölése (Tokió eszerint „az ország déli partjaitól 1600 kilométerig terjedő tengeri térségben, a Japán, a Fülöp-szigetek és Guam által körülhatárolt övezet­ben” lenne katonailag ille­tékes) mellett szóba került a „távol-keleti szovjet ha­­dipotenciál felmérése és az esetleges szovjet támadás forgatókönyvének megvita­tása” is­... És ez még­ mindig nem minden. A washingtoni út előtt Nakaszone váratlanul Szöulba látogat. A dél-ko­reai diktatúra ezt megelő­zően kiengedte Amerikába a Tokióban (!) elrabolt és otthon halálra ítélt ellenzé­ki vezért, Kim­ De Dzsun­­got, ellentételként pe­dig Nakaszone megpróbál­ja megmagyarázni a tan­könyvvitával kapcsolatos bizonyítványát, és növeli a Szöulnak nyújtott japán tá­mogatást.­­ A kép tehát összeáll. Na­kaszone az új esztendő ele­jén megpróbálja csökken­teni a szövetségeseivel fennálló feszültséget. A jeö­­vő majd eldönti, hogy az ezért fizetett ár nem bizo­nyul-e túlságosan magas­nak Japán és a világ szá­mára. Harmat Endre A kormányfő, rituális ki­­monóban A jelszó kulisszái mögött Mi van tehát e slogan ku­lisszái mögött? Nyilvánva­lóan az a szándék, hogy a korábbi kabineteknél job­ban kielégítsék a washing­toni követeléseket — még­hozzá úgy, hogy a várható hatalmas belső ellenállást gyengítendő, „megideologi­­zálják” azt. Japán számár­a, mondta sajtókonferenciáján Nakaszone, semmi nem fontosabb a békénél, hi- / Búzatermés Buenos Aires, január 7. Várhatóan az eddigi leg­jobb búzatermést takarít­ják be Argentínában a ja­nuárral végződő 1982—83-as mezőgazdasági idényben. NEGYEDSZÁZADOS AZ ATOMIUM Brüsszel, január 7. A turista vagy a hivatalos látogató, akit sorsa a belga fővá­rosba sodor, az 1958-as brüsszeli világkiállítás utolsó maradvá­nyát, jellegzetes jelképét, az Atomiumét rendszerint nem kerüli el. A Heysel-parkban az ég felé nyúló, egymással mozgólépcsőn és gyorsfelvonó útján összeköttetésben álló kilenc alumínium gömb alkotta modern építészeti látványosság az idén negyedszá­zados. Az impozáns alkotást huszonöt év alatt sok millió turista tekintette meg. Az Atomium három belső gömbjében a nukleá­ris energia békés felhasználását bemutató kiállítás található, míg a nagyszerű panorámát nyújtó legfelső gömbben a belga főváros egyik legelegánsabb vendéglője foglal helyet. A csillogó épít­ményt az idő vasfoga még huszonöt év elteltével sem kezdte ki, a gazdasági válság viszont a luxuséttermével mostohábban bánt: a „Restaurant de l’Atomium” január 1-gyel bezárt. (mécs) A JAPÁN KÜLÜGYMINISZTER ITÁLIÁBAN Róma tetteket vár Tokiótól Róma, január 7. Párizs után Róma is azt várja a japán külügymi­nisztertől, hogy a kétolda­lú tárgyalások befejezté­vel lehetőséget kap keres­kedelmi deficitjének csök­kentésére.­­Abe Sintaro ma az olasz fővárosban folytatja a Kö­zös Piac és Japán már­­már kereskedelmi háború­val fenyegető ellentéteinek elsimítását. Olaszország­ban nem titkolják, hogy ígéreteken kívül tetteidet is várnak a japán kormány­tól, azt akarják, hogy csökkentse a nyugat-euró­pai áruk bevitelét akadá­lyozó súlyos vámtarifákat.

Next