Esti Hírlap, 1983. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1983-03-14 / 62. szám
VITA A CSALÁDRÓL Ne csak a tanárra maradjon a nevelés Otthon és iskola ♦ Bizalmasan beszélgetni Évtizedek óta tart a vita: válságban van-e a család, betölti-e szerepét, s ha igen, hogyan, ha nem, miért nem. A család, e legkisebb közösség ma is együttélésünk allapja, bár — tudjuk —, felépítése, funkciója napjainkra sokat változott. S hogy a jövőben milyen lesz, azon is múlik, hogyan sikerül felkészíteni a családi életre a mostani fiatalokat. Erről rendezett együttes tanácskozást a Hazafias Népfront budapesti bizottsága és a Magyar Vöröskereszt mindazok részvételével, akik bármit is tehetnek a fiatalok családi életre neveléséért. A házigazdát, a népfront budapesti bizottságának vezető titkárát, Bostai Károlynét kértük: foglalja össze a tanácskozáson felmerült gondolatokat. • Hiányos ismeretek — A családi életre felkészítés programján az 1970-es évektől folyamatosan dolgozunk, különös tekintettelaz iskolák, az egészségügy és a család szerepére. Ez a tanácskozás fontos állomás volt ebben a munkánkban, hogy összegezhessük a tapasztalatokat — hogyan érdemes és kell tovább haladni. — Milyen jelenségekre hívták fel a figyelmet a tanácskozás résztvevői? — Mindenekelőtt arra, hogy az ifjúság körében rendkívül hiányosak mind az egészségügyi, mind a morális ismeretek. A felszólalásokból kiderült — pedagógusok és iskolaorvosok is elmondták — hogy az osztályfőnöki órákon igen kevés felvilágosítást tudnak adni a családi élettel, a házassággal, a szexuális élettel kapcsolatban. Felvetődött e témakörben az a gondolat is, hogy érdemes lenne visszavenni a tantárgyak közé a valamikori egészségtant. Ez sok alapvető egészségügyi ismereten kívül hozzásegít az alaposabb erkölcsi neveléshez is. Az osztályfőnöki órákon ugyanis többnyire csak általános témákról van szó, a gyerekek nem mernek kérdezni, nem alakulhatnak ki bizalmas beszélgetések, gyermek szempontjából egyértelműen negatívnak ítélünk. Én mégsem a „Csonkaság” tényében keresném a hibák okát,, hanem a már említett erkölcsi, egészségügyi nevelés hiányosságaiban. — Említette az iskolát, a családot. Milyen tényezők hatnak a harmonikus emberré nevelődés ellen? , — Ellentmondásos helyzet alakult ki: sok a kedvező körülmény, több a szabad idő, több a lehetőség a családi együttlétre. Ennek jótékony hatása mégsem mutatkozik meg, szabad időben is mindenki rohan a pluszmunkáját végezni — rohanásban telnek el a valaha bensőséges családi ünnepségek, együttlétek is. Megváltozott a légkör, s ebbe beleszólna, ezen változtatni kívülről nem lehet. Ismét visszajutunk az iskolához, az érzelmi felkészítés, az egymás iránti felelősség, a közös gondok vállalásához, a türelem fontosságához. Az iskoláról szólva fel kell hívni a figyelmet egy érdekes és korántsem közömbös tényre: a budapesti pedagógusok 34 százaléka harminc év alatti. Van tehát egy pedagóguskorosztály, amelynek egyrészt most kell beilleszkednie a pályáján, éppen most van elfoglalva a családalapítással — és ő felelős a gyerekek értelmi, érzelmi fejlődéséért is — bár a kezdetekben nem kapott olyan felkészítést, mellyel pályáján minden vonatkozásban helyt tudjon állni. A szülő is — Nem várunk túl sokat az iskolától? — A most meglévő formában talán igen, és ezért igyekszünk mi is segíteni. Például úgy, hogy összehívtuk a szülői munkaközösségek vezetőit és a segítségüket kértük, ne csak a tanárra maradjon a családi életre nevelés feladata, hanem ők is segítsenek ebbe bevonni a többi szülőt. A tanácskozás szekcióvitái is igazolták a nagy érdeklődést, érezhető hatás természetesen csak később mutatkozhat. S hogy mennyire nem kampányszerűen foglalkozunk a témával, hadd mondjam el, hogy áprilisban nevelőtestületi értekezleteket tartanak az iskola és a család kapcsolatáról, s ezekre meghívják a szülői munkaközösségek vezetőit és a népfrontkörzetek képviselőit. A mostani megbeszélés anyagát pedig megküldjük az iskoláknak, a szülői munkaközösségeknek, hogy még szélesebb körben terjeszthessék a tapasztalatokat. Borics Katalin Több lehetőség — Az ismeretadás tehát a családra marad? ~— Döntően igen, s éppen ezért a családnak sokkal nagyobb felelősséget kellene éreznie. Az iskola adhat ismereteket, de a gyerek otthon él, otthon szerzi tapasztalatait. Ezért nem mindegy, milyenek ma a családok. A népfront kiemelt feladatának tartja a velük való foglalkozást, igyekszik segítséget adni a megváltozott családoknak. Mondhatjuk, hogy megváltozott családoknak, mert érdekes tendencia érvényesül külföldön és nálunk is: a fiatalok önállóan akarnak családot alapítani. Felmérésünk alapján Budapesten a családok 84 százalékában nem él rokon, szülői négyzetméterek hiányában hol is élhetnének? A régebbi nagyobb közösségek tehát kis egységekre bomlottak. Emellett vannak csonka családok, amelyeket a JAPÁN BERENDEZÉSEK Több propilén , kevesebb hulladék A Tiszai Vegyi Kombinát tavaly jelentősen túlteljesítette termelési, gazdaságossági és exporttervét. Az évi negyvenezer tonna teljesítményre épült polipropiléngyárban több mint ötvenezer tonna polipropilént állítottak elő, s így a hazai igények kielégítése mellett tizenhétezer tonna terméket exportált a kombinát. A szovjet—magyar olefinegyezmény keretében létrejött megállapodás alapján a következő években a szovjetunióbeli partnerek a jelenleginél lényegesen nagyobb mennyiségű — 1986- tól évi huszonötezer tonna — polipropilénre számítanak. A Tiszai Vegyi Kombinát termelése fokozására jelentősen bővíti az üzemet, s benne japán gyártási technológiát alkalmaz. A gyár kétmilliárd forintba kerülő bővítése — amivel az év végére elkészülnek — lehetővé teszi a polipropilén-gyártás megkétszerezését, és azt, hogy a hazai ellátás, továbbá a szovjet export mellett a nyugati piacra is számottevő árumennyiséget szállíthasson a kombinát. A polipropiléngyárban alkalmazott új japán berendezések egyik nagy előnye — a már többszörösen ellenőrzött megbízhatóság mellett —, hogy minimális a technológiai hulladék, így nincs szükség a hulladék költséges szétválasztására. A szennyező anyagok megsemmisítésére égető berendezést szerelnek föl, ebben a kombinát más egységeiben keletkező hulladékot is megsemmisítik, mégpedig úgy, hogy a keletkező hővel gőzt is fejlesztenek. Biztonságosabb lesz a szennyeződés megsemmisítése, így tovább javul majd a levegő tisztasága Leninváros körzetében. (MTI) A RICO Kötszerművek budapesti gyárában vatta és sebvarró fonalak mellett mind több infúziós és transzfúziós berendezés készül. A gyár évente egymilliót állít elő ezekből az egészségügyi eszközökből. Felvételünkön a gyártás utolsó fázisai: az összeszerelés és az ellenőrzés. (MTI Fotó : Pintér Márta felv.) VÁLTOZÓ ÉRTÉKREND Jövőt formáló robotok Milliók állása ♦ Kétkarú A csodagép felismeri a színeket, érzékeli az anyagokat, s mi több, még beszél is. Mindez már nem utópia. A hírek szerint Japán jövőre mutatja be az ipari robotok legkorszerűbb változatát. A világon megközelítőleg 25 ezer robot dolgozik, de a tervek szerint 1986-ra számuk száznégyezerre nő. Japán áll az élen. Becslések szerint az ezredfordulóra a szigetország összeszerelő üzemeiben egymillió dolgozik majd. A robotipar rohamos fejlődése után jövőte meghatározó technikává vált. A ma gyártott gépek már nemcsak anyagmozgatásra, egyszerű kiszolgálómunkára képesek, hanem bonyolult szerelési műveleteket is elvégeznek. Ami mindennél fontosabb: ezek a berendezések „fáradhatatlanok”. Átlagosan 98 százalékos teljesítménnyel dolgoznak, s emellett üzemeltetési költségük tíz év múlva nem lesz több az akkori munkásbéreknél. Mindez persze felhőtlennek tűnik: egy gép, amely dolgozik helyettünk. Az idillnek azonban ára van: a munkanélküliség. Óhatatlanul kialakul egy "kis műszakiakból álló csapat, a kiszolgálóhad és mellettük a tétlenek serege. Milliók állásait fenyegeti a robot. Elkerülhető-e a munkanélküliség, hogyan kell átértékelnünk néhány fogalmat életünkben ? Ezekkel a kérdésekkel már hazánkban is foglalkozik néhány kutató. Dr. Horváth Endre, a System Szervezési Vállalat tudományos főmunkatársa szerint a megoldás a szolgáltatóágak rohamos fejlesztése. Csak ez lesz képes felszívni a felszabaduló munkaerőt. Néhány évtized, s minden második munkás szolgáltatással foglalkozik majd. Érdekes azon is eltöprengeni, hogy a munkabér elveszti jelentőségét, hiszen az ipari robotok elterjedésével bármi előállítható néhány gépkezelő segítségével, így a termelékenység és hatékonyság fogalma is megváltozik. Hol van még ez az idő? — kérdezhetjük ma még joggal. A szakemberek szerint azonban nem kell már sokáig várni a robotokkal dolgoztató társadalom kialakulására. Előrejelzések szerint a robotipar évente mintegy harminc-negyven százalékkal fejlődik. 1986- ra például a fejlett nyugati országok autóiparában a munkák 65 százalékát robotok végzik majd. Jóllehet, az árak ma még drágák. Háromezertől százezer dollárig vásárolhatók ilyen berendezések. Mi a helyzet itthon? Magyarországon — a mai PRC-1 nipulátorokat nem számítva — húsz-harminc robot dolgozik. Ezek üzemeltetése sem egyértelműen siker. 1980-ban például 65 ezer rubelért vásároltak meg egy PRC—1 kétkarú robot licencét, amely sajtoló-, présgépek, mély húzógépek kiszolgálója. Mindössze hat darabot készített el az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára, s ebből kettő a nyakán maradt. Jóllehet, a megtérülési idő mindössze másfél, két év lett volna. A vállalatok nagy része még idegenkedik a robotoktól — mondja dr. Horváth Endre. — Pedig az egyre erősebb világpiaci versenyben, a rugalmasság alapja a robotok alkalmazása. Talán most elkezdődik valami! Az Ipari Informatikai Központ szervez egy tanfolyamot a robottechnikáról is. Hogy hányan éreznek majd kedvet az új tudomány elsajátítására? Ez még a jövő, titka. A mai napig azonban mindössze körülbelül száz szakember készült fel ebben a témában, többségük csak kedvtelésből. A lehetőségek adottak. A KGST szakosítómunkában a Szovjetunió, az NDK és Bulgária a robotgyártó. A Szovjetunió a tervek szerint 1985-re 125 ezer robottal rendelkezik majd, az NDK pedig 45 ezerrel. Ez Magyarország előtt is megnyithatja a kapukat a legújabb technika előtt. Erre viszont már most fel kell készülni. Babucs Éva A Röltex Kereskedelmi Valldat pályázat útján öt évre bérbe adja a következő boltjait: 73. sz. Budapest XIV., Nagy Lajos király útja 56/c. 119. sz. Budapest XIV., Martos Flóra u. 27. 124. sz. Budapest XIII., Fivér u. 6/c. A feltételeiket tájékoztatón ismertetjük, március 14-én 14 órakor. Cím: Budapest VIII., Üllői út 32., III. emelet. A pályázatokat írásban kell benyújtani, március 18-án 15 óráig, a vállalat jogi osztályán (III. em., 13.). A versenytárgyalást április 12-én 15 óraikor tartják, ugyancsak a III. emeleten. Munkavédelmi őrök A Borsodi Szénbányák üzemeiben a munkahelyi balesetek megelőzésére a szocialista brigádok tagjaiból az idén csaknem kétszázan vállaltak munkavédelmi feladatokat. A frontfejtéseken, az elővárásokon, a szállításnál, a szivattyúknál és a levegőt szállító gépeknél is állandóan figyelemmel kísérik az előírások betartását, s ha szabálytalanságot, balesetveszélyt észlelnek, arra azonnal felhívják a felügyeletet ellátó műszakiak figyelmét. Tavaly több mint négyezer ilyen eset fordult elő, különösen a csillézésnél, a frontfejtéseken volt úgy, hogy a szállító gépeken vagy az elektromos vezetékekenvettek észre hibákat.