Esti Hírlap, 1983. szeptember (28. évfolyam, 207-232. szám)

1983-09-01 / 207. szám

HARMINCHÁROM HIÁNYSZAKMÁBAN... Ösztönző ösztöndíjak Alap és pótlék • Lehet módosítani Megkétszereződtek, meg­háromszorozódtak, sőt meg­négyszereződtek a nappali tagozatos szakmunkáskép­zésben részt vevő tanulók­nak folyósítható társadalmi tanulmányi ösztöndíjak. Természetesen, nem min­denhol, s nem mindenki számára. Érdekeltség A művelődési miniszté­riumi rendelet ugyanis, amely egy hónappal ezelőtt lépett hatályba, az alapösz­­töndíjak eddigi 250-től 500 forintig terjedő határát 300 és 1000 forint közötti összeg­ben határozta meg. Ezen belül az átlagosnál jóval magasabb ösztöndíjat kap­hatnak azok a fiatalok, akik vállalják, hogy az úgynevezett „nehezen beis­kolázható” szakmák egyi­két választják hivatásukul. Országosan 43 hiányszak­mát tartanak számon a szakemberek, ezek közül harmincháromra — ezek körét a Fővárosi Tanács il­letékesei határozták meg — érvényes az említett rende­let. Ami talán anyagilag is érdekeltté teheti a fiatalo­kat abban, hogy a hegesztő, a hengerész és forrasztár, a kovács, az öntő, a gépi for­gácsoló, a vasúti járműsze­relő, a szerkezetlakatos, a távközlésihálózat-szerelő, a gumigyártó, a mintakészí­tő, a fonó, a szövő, a cipész, a cipőgyártó, a szőrmekiké­szítő, a tímár, a kelmefestő és vegytisztító, a kémény­seprő, az ács­ állványozó, az épületburkoló, az épület­­szobrász, a kőfaragó, a kő­műves, a műkőkészítő, a te­tőfedő, az útburkoló, a vas­betonkészítő, a vízszigetelő, az élelfimszer-tartósító, a húsipari termékgyártó, a sütő vagy az élelmiszer-el­adó szakmát válasszák. Megállapodás , hogy forintban mennyi ez az érdekeltség? A 300 és 1000 forint kö­­­zötti alapösztöndíj mértéke függ az egyes szakmák szakmunkás-utánpótlásának helyzetétől. Tehát a hiány nagyságától. Az alapösztön­díjhoz azonban a tanulmá­nyi eredménytől függő ta­nulmányi pótlék is járulhat, amelynek összege az alap­ösztöndíj 50 százalékáig ter­jedhet. A feltételes mód oka: az az ösztöndíjak mértéke vé­gül is a tanulmányi szerző­dést kötő tanulók és a fel­vételében érdekelt vállalat megállapodásától függ. Me­­gintcsak nyilvánvaló: mi­nél keresettebb szakmát választ a fiatal, annál na­gyobb az esély rá, hogy a kifizethető ösztöndíj maxi­mumát kapja. Ami egyébként nem kis pénz. Hiszen egy kitűnő vagy jeles tanulmányi eredményt produkáló szak­munkástanulónak a mun­káltató 1500 forintot is kifi­zethet havonta, alapösztön­díj és tanulmányi pótlék címén. S mivel a társadal­mi ösztöndíj egész éven át jár, ez egy esztendőben már 18 ezer forintot, há­roméves képzés esetén pe­dig 54 ezer forintot jelent­het. Sokan gondolhatják: az iskolaév már elkezdődött, a tanulmányi szerződéseket már régen megkötötték. S ez így is van. Csakhogy: a művelődési minisztériumi rendelet értelmében a ren­delet hatályba lépése előtt megkötött szerződések mó­dosíthatók. Lehetőség Persze, a feltételes módot itt is hangsúlyozni kell, hi­szen az új ösztönzőrendszer csak lehetőség. Nem kötele­ző a munkáltatók számára, s a fiatalok sem követelhe­tik. Az természetesen más kérdés, hogy olyan lehető­ség, amellyel az egyre csök­kenő munkaerő okozta gon­dokkal, és a szakmai után­pótlás hiányával küzdő vállalatok — saját érdekük­ben is — minden bizonnyal élni fognak. (gy. m.) KE­R PAR—TRAN SELF, KT­K­O - EGYÜTTMŰKÖDÉS Magyar berendezések szovjet áruházakba A Transelek­tro Külke­reskedelmi Vállalat és a Keripar Kereskedelmi Be­rendezéseket és Gépeket Gyártó Vállaltat számos versenytársat megelőzve, modern áruházi­ üzletbe­rendezések szállítására és felszerelésére szerződött a Szovjetunióval. A moszkvai Komszo­­molszkaja téren novem­berben megnyíló nagy­áruház berendezéseit pon­tos ütemterv szerint, több mint 160 vasúti konténerben indították útnak, az utolsó tétel ezekben a napokban hagyja el az or­szágot. A Transelektro alig több mint fél éve foglalkozik ilyen üzletberendezések ér­tékesítésével, és máris je­lentős üzleti sikereket könyvelhet el. Az említett üzletberendezéseken túl újabb félmillió rubeles megállapodást kötöttek a minszki GUM és CVM áru­házakkal. Az egyik áruház­ba még az idén, a másik­ba jövőre szállítják a be­rendezéseket. Szó van több más moszkvai, ezen­kívül örmény város üz­letközpontjainak magyar berendezésekkel való fel­szereléséről is. A Transelektro piackuta­tói, együttműködve a Kar­­iparral, konvertibilis el­számolású országokba is exportálni szándékoznak. Ajánlatot készítettek, amelynek alapján igen rö­vid határidőn belül Abu Dhabi 14 áruházát szerel­nék fel magyar üzletberen­dezésekkel. (MTI) NEMZETKÖZI KONGRESSZUS Téma: az öregedés Mától szeptember 3-ig Budapesten rendezi első közös kongresszusát a Nemzetközi Gerontológiai Társaság európai biológiai és klinikai szekciója. A kongresszuson 28 országból mintegy 600-an vesznek részt. Európán kívül az Egyesült Államokból, Ja­pánból és Kanadából is je­lentettek be előadásokat. A kongresszus három napja alatt 280 előadás hangzik el. A két szekció közös té­maként a két-három éven­ként megismételt vizsgála­tokból levonható biológiai és klinikai ta­nulságok megvitatását tűzte ki. Erről a kérdésről beszámol­nak azok a munkacsopor­tok, amelyek Franciaor­szágban, Hollandiában, Lengyelországban, Magyar­­országon, az NDK-ban, az NSZK-ban és a Szovjet­unióban már 10-15 éves ta­pasztalattal rendelkeznek. Ezeket az úgynevezett kö­vetéses kutatásokat azért tartják fontosnak, mert se­gítséget nyújtanak a nor­mális biológiai öregedés meghatározására és annak a betegségektől való elkü­lönítésére, illetve a bioló­giai öregedés és az idős korban gyakori megbetege­dések közötti összefüggések feltárására. Miután külön­böző országok számolnak be tapasztalataikról, arra is lehetőség nyílik, hogy ele­mezzék: az öregedési folya­matot és az idősek egész­ségi állapotát milyen mértékben befo­lyásolja a környezet, a földrajzi helyzet vagy a kultúra. A klinikai szekció másik fő témája az idős korban gyakori anyagcsere-beteg­ségek előfordulása és keze­lése. A kongresszuson el­hangzó előadások célja nemcsak az, hogy a leg­újabb eredményeket össze­foglalja, hanem hogy irányt mutasson az elkövetkezen­dő évek kutatási feladatai­ra is. A jövőbeli kutatások célkitűzése az idősek pro­duktív életének meghosz­­szabbítása. ROSSZ REKLÁM A VÁROSSAL Elavult plakátok, szakadt cetlik, hibás hirdetések ..Nem uszálj kidobni, te­lefonálj Jancsinak’’ — dí­szeleg egy cetlire írt felhí­vás a Belváros közepén, a nyilvános hirdetőtáblá­tól egy méterre a falon. Arrébb, a Jégbüfénél, az építkezésen használt faáll­ványon hirdetések egymás hegyén-hátán. Ezek már nem kézzel írottak. Sten­­cilezett gyártmányok, „há­zi” nyomdákban készült reklámok — félig leszag­gatva, átírva, egymást el­fedve, rosszul felragasztó VADRAGASZTÓK ÉS NYOMOZÓK — Egyszerűen tehetetle­nek vagyunk — kesereg Soós Sándor, a MAHIR közterületi osztályvezető­je. — Védtelenek lettünk a vadragasztókkal szem­ben. Már egy nyomozóiro­dát is alapítottunk. Né­hány emberünk Sherlock Holmesként járja a várost, hátha sikerül fülön csípni egy-egy szabálysértő hir­detőt. — Az eredmény? Az osztályvezető vaskos paksamétát vesz elő, mu­tatja a hivatalos okmányo­kat.­­ A helyszínen szinte lehetetlen elfogni a tet­test. Ha a hirdetés alapján sikerül kinyomoznunk, ki ragasztotta, írhatunk egy feljelentést a Fővárosi Ta­nácsnak, aztán vagy lesz belőle ügy, vagy nem. Ta­valy körülbelül 50 vadra­gasztót jelentettünk fel, ebből mindössze kettő fi­zetett büntetést, ami egyébként sem nagy ösz­­szeg. Általában 50 forint, de a legsúlyosabb esetek­ben sem több néhány száz forintnál. Mondom, az el­múlt évben szinte senki nem fizetett! Nézze! —sze­di elő egymás után a ha­tározatokat. — Szinte min­den kérelmünket elutasí­tották. A szabálysértő ra­gasztó letagadja, tanú nincs, így semmi sem vál­tozik. — Nemrég busás összeg­től esett el vállalatunk — folytatja. — A Pepsi Cola­­cég küldte el plakátjait. Amikor a külföldi reklám­­szakember az ellenőrzés­kor meglátta a stencilezett cédulákkal tarkított reklá­mot, nem fizetett egy va­sat sem. Joggal. De hát mit tegyünk? Állítsunk egy embert a hirdetőoszlopok mellé? Néhány hete új falraga­szok árasztották el a vá­rost. A hirdetmény a Po­kolgép, a Cirkusmaximus­­koncertre invitál a Rideg Sándor Művelődési Házba. Az időpont így olvasható: augusztus 18-án „hét óra­kor”. A koncertnek már rég vége, de a rosszul fogal­mazott hirdetmény több száz helyen csúfítja a há­zak falát, a metrólejárato­­kat, az árkádokat, AHOL ÉPPEN KEDVE VAN — Mikor kerül majd le az elavult hirdetmény a falakról? — A feladat legtöbbször ránk vár — mondja az osz­tályvezető. — Plakátra­gasztó szakembereink már nemcsak az új hirdetmé­nyekről gondosk­odnak. Órákat töltenek el a hí­vatlan propaganda eltávo­lításával. S mind aggasz­tóbb a helyzet. Ráadásul a ház falaira ragasztott reklámokkal mi nem fog­lalkozhatunk. Ez az IKV dolga lenne. Bár nem hi­szem, hogy az említett vállalat bárkit is feljelen­tett volna az illetéktelen ragasztásokért. Az osztályvezető szerint a hivatalos szervek, klu­bok sem törődnek a fi­gyelmeztetésekkel. Aki­nek, ahol kedve van, fel­ragasztja mondanivaló­ját. Hivatalos berkekben is úgy tekintik a fővárost, mint egy óriási hirdető­­táblát. Nem csoda! Ma még büntetlenül meg le­het úszni a dolgot. S rafinált ötletekből nincs hiány. Gyakori eset, hogy a szabályosság lát­szatát keltve, néhány pla­kátot hivatalosan megren­delnek az illetékesek a hirdetőnél, több száz vi­szont elkészült „feketén”, így adódhatott aztán, hogy például a Nazareth együt­tes óriás reklámjai már akkor feldíszítették a há­zak falait, amikor a hir­detőben még csak készül­tek kiragasztani. MEGVESZI, NEM ÉRDEKLI ! Szakembereink pon­tosan számon tartják, ho­vá, mikor lehet kitűzni ,a plakátokat. Minden hirdet­ménynek lenne helye. Né­hány forintért igény sze­rint cserélnénk, figyelem­mel kísérnénk aktualitásu­kat. Abba a körzetbe he­lyeznénk, ahová a megren­delők kérnék. Körülbelül tízezer berendezés alkal­mas a fővárosban, arra, hogy a hirdetéseknek helyet adjon. Tavaly fel­szereltünk kétszáz nyilvá­nos reklámtáblát is. Ide ragaszthatják a magánhir­detők bármilyen formában és szöveggel fogalmazvá­nyukat. De csak nézzen körül a városban! — le­gyint elkeseredetten az osztályvezető. — A táblák mellett a falakat, az oszlo­pokat is gátlástalanul hir­detőtáblának használják az emberek. — A „hivatalos” hirde­tőoszlopokon levő plaká­tok sem szépítik mindig a városképet. Gyakran már régóta „lejárt” reklámok díszelegnek az utcákon. Miért? — A megrendelő hirde­tési helyet vásárol nálunk — mondja az osztályveze­tő. — Mi annyi ideig hagy­juk fenn a hirdetményt, ameddig fizetik. Ha pél­dául egy évre lekötik a helyet, s közben a meg­rendelő nem gondoskodik arról, megmaradt a régi reklám. Ha kifizetik a he­lyet, nem ragaszthatunk másikat a megvásárolt te­rületre. Üresen pedig nem maradhat hely az oszlopon. Ellepnek a vadragasztá­sok. A megrendelő válla­latoknak kellene jobban megszervezniük propa­gandamunkájukat. Hát ilyen most a pla­káthelyzet Pesten. Rossz reklám a fővárosnak. Babucs Éva Gyorsmásolás! Rövid határidőre vállaljuk gépelt oldalak, rajzok, gépkönyvek, prospektusok, használati utasítások, kifogástalan minőségű gyorsmásolását. A/3-as és A/4-es méretben, összehordva, fűzve. Papírfeldolgozó I. Sz. Budapest VII., Dohány u. 57. Telefon: 221-612, 417-132, 429-833

Next