Esti Hírlap, 1983. november (28. évfolyam, 259-283. szám)

1983-11-25 / 279. szám

GABONAPROGRAM Munkagépek Több mint félmilliárd fo­rint értékű erő- és munka­gépet készített soron kívül a magyar mezőgazdaság számára a győri Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár. A gabonaprogram megvalósí­tásának soron levő mun­káihoz szükséges gépek gyártására a nyár közepén kapták a megrendelést, s máris készen van a kért 127 darab 250 lóerős erő­gép, továbbá a több mint 600 talajművelő és vetőgép. A programban részt vevő termelési rendszerek és azok taggazdaságai 500 Class kombájnt is vásárol­nak. Ezekbe is Rába-moto­­rokat építenek be. Százöt­ven motort már megkapott az NSZK-beli Class cég, a többit pedig az év végéig szállítják. (MTI) Mátrai karácsonyfák Megkezdték a karácsony­fák vágását a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén. Az e célra tele­pített verpeléti, felsőtárká­­nyi, káli, valamint a heve­si csemetekertekből, az idén mintegy 60 ezer kará­csonyfát szállítanak a vá­rosokba, falvakba. A fák többsége 50 és 200 centi­méter közötti magasságú. Az erdőgazdaság területén több különleges karácsony­fát is kivágnak. Innen szál­lítják azt a 12 méteres ma­gas fenyőt is, amelyet Eger központjában állítanak majd fel. (MTI) TÍZMILLIÓ VIRÁGSZÁL Több mint tízmillió szál virágot, többségében szeg­fűt neveltek, szedtek az idén a Kisalföld termálvíz­zel fűtött üvegházaiban. Csak Erzsébet-napra mint­egy 200 ezer szál szegfűt, s 100 ezer szál­­ gerberát hoztak forgalomba. A vi­dék legnagyobb virágter­mesztője a lébénymiklósi kertészeti termelőszövetke­zeti közös vállalkozás. Har­mincezer négyzetméter alapterületű üveg- és fó­liaházaiban egész évben nyílnak a virágok. MAGYAR-GÖRÖG VEGYES VÁLLALAT Citromléért guruló gyümölcs Olympos-levek ♦ Hazai termés Békéscsaba felé, a 44-es út mentén új firma került a Szikrai Állami Gazdaság névtáblája mellé: „Olym­­pos KFT”. Most alakult ez a közös magyar—görög ve­gyes vállalat január elsejé­vel megkezdi (tulajdonkép­pen folytatja) munkáját. Itt a homokon a rizlin­­gek, kövidinkák, cirfandlik s a gyümölcserdők köz­pontjában, hazájában a messzi dél gyümölcslevest, citromot, narancsot, grape­­fruitot készítenek majd, palackoznak. KÉTSZERES MENNYISÉG Új közös vállalat,­ de munkássága mégsem egé­szen új. Már hatodik éve a görög Arvanitis S. A. cég­gel szerződése volt a gazda­ságnak: az Olympos-tevek­hez az alapanyagot szállí­tották. Eddig is több ma­gyar vállalat — a Délker, az Ágker, a Borsodi Vegyi Kombinát (ők szállították a flakonokhoz pvc-port) és a külkereskedelmi válla­lat, a Hungarofruct­e vett részt ebben az üzletben. Ezentúl az Arvanitisék tő­kével is beszállnak a bolt­ba. Eddig százezer dollárt fektettek be, s most a szik­rai gazdaság két embere utazik Görögországba gé­pekért. Körülbelül egymil­lió dollárért a görögök gé­peket szállítanak. Most 135 ezer hektár gyümölcslevet készítenek a szikrai gazda­ságban, jövőre ez a meny­­nyiség megkétszereződik. — Mi indokolja — kér­dem az igazgatótól — ezt a bővítést, az új közös válla­lat létrehozását? — öt-hat évvel ezelőtt évente 5—7 deci iválé ju­tott egy-egy főre. Már 5 li­ter felett tartunk. Az ivóle­­vek fogalmába nem tar­toznak az üdítő italok. Ezeknek a kelendősége is megugrott: 13,5 literről idén 48 literre emelkedett. A sör fogyasztása is megnőtt (88 litert írunk fe­jenként évente). Ezzel szemben — jegyzi meg az igazgató — kevesebb bort iszunk, az évi 30—35 liter­ről 31 literre csökkent a fogyasztás. De térjünk visz­­sza az ivólevekhez. Két­harmada: citrusfélék. Vagyis több citromra, na­rancslére van szükség. — Miért előnyös ez a kö­zös vállalat? A behozott citrusféléket nem dollárban fizetjük, hanem hazai gyü­mölccsel.­­ Ha úgynevezett „guruló citromot” vásáro­lunk, akkor, a felhasználás­kor 35 százalék a veszteség. FIZIKAI ESZKÖZÖK — igen ám — vágok köz­be —, a gépek valóban gaz­daságosabban préselik ki a gyümölcsből a levet, de ez a folyékony citrom talán mégsem olyan értékű, mint a „guruló" gyümölcs. — A juice, a lé szinte teljes értékű. ■ Eddig 0,06 százalék sorbinsavat tartal­mazott.­­Ez is minimális. De az új vállalat, vagyis a most induló munkák során a feldolgozásnál a kémiai anyagokat teljesen kizár­juk. Csak fizikai eszközök­kel, szeparálással, szűréssel készül majd az ivóié. Így a minősége is sokkal jobb, ér­tékesebb lesz. Aztán nem­csak az eddig ismert mű­anyag flakonban szeretnénk piacra vinni a gyümölcsle­­veket, hanem más korsze­rűbb csomagolásban is, pél­dául tetrapack papírdobo­zokban. A kiskunhalasi pa­­pírdobozgyárral és egy NSZK-beli céggel koope­rálva szeretnénk ezt a cso­magolási módot bevezetni. (K. Gy.) ELEKTROMOS MŰVEK Csapatmunka, informáltság Az Elektromos Művek vezérigazgatója, Kallós Jó­zsef életútja nyomon kö­vette a''hazai villamosener­­gia-rendszer fejlődését. A felszabadulás előtt villany­­szerelőként kezdte pálya­futását, a felszabadulás után volt villanyszerelő, technikus, főmérnök, igaz­gató és miniszteri biztos. — Hogyan tekint vissza az iparágban eltöltött 43 esztendőre? — Makói születésű va­gyok, testvéreim ma is ott élnek. A polgári iskola el­­­végzése után villanyszere­­lő-tanonc lettem, szakmun­kásként dolgoztam a fel­szabadulás után, majd el­végeztem a szegedi villa­mosipari technikumot. 1949-ben kerültem Buda­pestre, ahol — a Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának elvégzése mellett — az Erőmű Tervező- és Építő Vállalatnál dolgoztam technikusi beosztásban, így ismerkedett meg az országgal, részt vett transz­formátorállomások tervezé­sében, erőművek korszerű­sítésében. 1954-ben a Mát­­ravidéki Hőerőmű párttit­kára, pártszervezője, majd négy év után az Észak-ma­gyarországi Áramszolgálta­tó Vállalat igazgatójának nevezték ki. 1965-ben a vi­­sontai nagyberuházás mi­niszteri biztosa, később az erőmű igazgatója. 1975-ben tért vissza a fővárosba az Elektromos Művek igazga­tójaként . Életutam sajátos, mert mindig oda helyeztek, ahol valami gond volt az előző vezetéssel. Mindig csapat­munkára törekedtem. Szük­ségesnek tartottam a napra­kész informáltságot és meg­követeltem, hogy a válla­lat minden dolgozója ren­delkezzen a szükséges in­formációkkal. — Nyolc éve Budapest­ben gondolkodom. Nagy feladat az egyenletesebb, színvonalasabb villamos­­energia-ellátásról gondos­kodni. . Régebben főként Budapest belső kerületeire koncentráltak, elmaradt a külső kerületek fejlesztése. Pedig ezt a nagy lakásépít­kezések megkívánják. A vezérigazgató a közeli tervekről így beszél: — A VI. ötéves terv kez­detén 10—15 százalék volt a zárolt transzformátor­állomások száma. A terv­időszak végére számukat 5-7 százalékra kívánjuk csökkenteni, mivel ezekben a körzetekben kevesebb háztartási villamos beren­dezést használhat a fo­gyasztó és feszültséginga­dozás is tapasztalható. Tud­juk, ez a csökkenés sem elegendő még, de ennyire van jelenleg erő, s nem mondunk le arról, hogy a későbbi években végleg megszűnjenek a zárolt kör­zetek. I. e. November 28-án 14 órakor, a 12-es autóbusz végállomásánál megnyílik a Lenfonó és Szövőipari Vállalat mintaboltja Néhány termékünk a bőséges kínálatból: ф trapperek # személygépkocsi-takarók ф háztartási és lakástextíliák A pontos cím: Budapest XI., Karolina út 17. Mind keresettebb a Zsolnay-porcellán a hazai és a kül­földi piacokon. A termelés bővítésére új univerzális for­­mázógépet és öt energiatakarékos kemencét helyeztek üzembe, így lehetővé válik, hogy jövőre az 1981-es gyár­tás háromszorosát állítsák elő. (MTI Fotó : Kálmándy Ferenc ferv.) CSABAI FŐZŐVERSENY Jutalma: kamra Főzőversenyt hirdetett a Békéscsabai Konzervgyár és a Békés megyei ifjúsági ház. A résztvevők a ver­seny fordulói során a csa­bai gyár termékeinek a fel­­használásával tervezhetnek, illetve készíthetnek étele­ket. A győztes jutalma egy teljes csabai éléskamra lesz. Az első fordulóban (a ha­táridő november 23.) reg­gelik, előételek, levesek és főételek, a másodikban (ha­táridő: január 23.) vacso­rák és egytál­ ételek, köre­tek, saláták, tészták, süte­mények eddig máshol még nem közölt leírásával pá­lyázhatnak a háziasszo­nyok és a házias férfiak. A döntőt februárban ren­dezik meg, erre a recept­pályázat legjobbjait hívják meg, akik két napon át Bé­késcsaba vendégei lesznek. A döntő gyakorlati főző­verseny lesz, amelyen a versenyzők tetszés szerinti csabai ételsorokat készít­hetnek. ÉJSZAKÁNKÉNT: GÖRBE-MŰSZAK Lopkodták a farmervásznat Mennyi tűnt el? ♦ Vádemelési javaslat A tolvajlás, ami a Len­fonó- és Szövőipari Válla­lat csillaghegyi gyárában csaknem másfél éven át tartott, hivatalos megfogal­mazás szerint: bűnszövet­ségben elkövetett lopás, minthogy a 170 ezer forint értékű anyagot három fér­fi tulajdonította el. Egy­más tudtával, alkalman­kénti közös raktározással, no és legfőbbképpen, a vegyiraktár-vezető, a 21 éves Görbe Tibor irányí­tásával. Görbe szerzett tu­domást arról, mikor mi­lyen farmeranyag vagy szövet készül. S erről nyomban értesítette két barátját, kollégáját, a 20 éves Molnár Andrást és a 32 éves Kovács Károlyt. A farmeranyagot azon­ban­­ mindhárman külön - külön értékesítették. Hogy mennyit? Erről nincs pon­tos adat, miképpen azt sem lehet tudni, mi az a mennyiség, ami összessé­gében eltűnt a gyárból. Az előbbi kérdésre kivétel nél­kül azt válaszolták a lefü­lelt tolvajok, hogy a le­foglalt mennyiségen kívül alig adtak el valamit. A második kérdésre pedig a gyár illetékes vezetői azt a választ adták, hogy ezt egyszerűen lehetetlen meg­állapítani, részben az anyagok zsugorodása miatt, részben más szak­­mai okoknál fogva. Mind­­ettől függetlenül a gyár vezetőinek a fülébe jutott, hogy a három férfi elég rendszeresen lopkodja az anyagokat. Nyomban érte­sítették a III. kerületi Rendőrkapitányságot, tart­sanak azonnali ellenőrzést a vegyszerraktárban levő öltözőben. Az első ellenőrzés során 27 500 forint értékű anyag került elő abból a szek­rényből, amit kizárólag Görbe, Molnár és Kovács használt. Ezt az ellenőr­­zést azonnali házkutatás követte. Görbétől 60, Mol­nártól 50, Kovácstól pedig 10 méter anyagot foglaltak le, majd nem sokkal ké­sőbb egy szabótól 70 mé­tert, ugyanis Kovács ide vitte az anyagot. Ezzel azonban nem ért véget a kutatás, a többi szekrényt is átvizsgálták a nyomo­zók. Abban az öltözőben, ahol Molnár és Kovács naponta átöltözött, volt egy használaton kívüli szekrény is. Rajta lakat. A lakat kulcsa viszont — több kulccsal együtt — Molnár szekrényében la­pult. Persze a lényeg nem is ez, hanem az, hogy az előbb említett szekrény­ből újabb 50 méter anyag került elő. Aligha volt vi­tás, hogy Molnár lopta el ezt is. Később be is is­merte. A rendőrség megállapí­tása szerint a trió 170 ezer forint értékű anyagot emelt el. A vizsgálat ter­mészetesen arra is választ keresett, hogy milyen úton-módon loptak el eny­­nyit Görbéék. Nos nem valami ördöngös trükkel, fortéllyal. Mint említettük, Kovácsot és Molnárt Gör­be értesítette arról, hogy mikor mit érdemes lop­ni. A két férfi gyakran volt éjszakás műszakban, s ilyenkor — mint­ vallot­ták — nem ördöngös do­log levágni néhány métert az anyagból. Ami pedig az anyag kilopását illeti, gyakran vitték ki táská­ban, máskor pedig csak átdobták a kerítésen. Lé­vén: a gyárkapuban jó­formán meg sem nézték a csomagokat, a raktár meg a kerítés szomszédságában állt. Ők hárman alig két esz­tendeje dolgoznak a csil­laghegyi gyárban. Arról ugyan mélységesen hall­gattak, hog­y­ miképpen ér­tesültek a lopási lehetősé­gekről, feltételezhető: hal­lották, tudták vagy látták, hogy a jó minőségű far­merből mások is visznek haza. Kovács bűnlajstro­ma a vizsgálat során még azzal is bővült, hogy ő kiskorúak lopásra­­ felbuj­­tása bűnügyében is gyanú­sított. Szentendrén az egyik butikból fiatalok több holmit loptak el — az ő ösztönzésére, javaslatára. A bűnügyben a Ш. ke­rületi Rendőrkapitányság befejezte a vizsgálatot és vádemelési javaslatot tett az Ügyészségen. Pethes Sándor

Next