Esti Hírlap, 1983. december (28. évfolyam, 284-307. szám)
1983-12-01 / 284. szám
• Tegnap a szovjet televízió estjének kiemelkedő programja volt a moszkvai Kis Színház Beszélgetések holdviláignál című televízióra vett előadása. Kiemelkedő nemcsak azért, mert V. Ivanov tökéletes arányérzékű rendezésében jobbnál jobb színészek nem csupán játszották, hanem minden porcikájukban élték a szerepüket. Kiemelkedővé elsősorban a történetek megírásának minősége, a drámai anyag tette. Vaszilij Suksin négy elbeszélését tolmácsolták a Kis Színház művészei, annak a Suksinnak munkáit, akiben még soha nem csalódtunk. Megindító volt a maga befejezetlenségében az első történet. Az elvált asszony talán utolsó, bátortalan kísérlete, hogy újra férfitámaszra találjon. Azok a tétova beszélgetések, az a csendes szomorúság, ami a harmonikázó kisfiú arcán is ott lopakodott, az a semmi mással össze nem téveszthető szibériai falusi hangulat, amely a történetet átlengte, a maga egyszerűségében is torokszorítóan szép és megrendítő volt. Ha az első történetet a moll hangnem és a pasztellszínek jellemezték, a másodikban magasra csapott a szenvedély lángja, harsány, bíborszínű, vad tüzek égtek benne. Pedig látszólag csupán egy öregember és egy öregasszony, két magányos hetvenes özvegy egymásra találási kísérletéről, egybekelési szándékáról szólt. A történet és feldolgozása valóságos kis remekmű volt. Legkevésbé sikerült a harmadik történet, nem vált világossá, mire ment ki a faluban nyaraló ifjú és vétlen tudósok megleckéztetése. A negyedik epizód ismét fölszárnyalt. Súlyos emberi tragédiákat bontott ki, nehéz történelmi háttér mögül. Igazi maradandó művészi élményt nyújtottak e Suksin-történetek. (barabás) Mókakabaré A Budapesti Művelődési Központ mozikabaré-sorozatot szervezett, amelyet péntek esténként 10 órai kezdettel mutatnak be az Olimpia moziban. December 2-án fellépnek — a színpadon —: Horváth Tivadar, Forgács Gábor, Kovács Erzsi, Verebély Iván és Voith Ági; filmen: Latabár Árpád és Latabár Kálmán, Sennyei Vera, Balázs Samu és Vay Ilus. Konferál: Szuhay Balázs. A BABITS-ÉVFORDULÓ TISZTELETÉRE Laodameia a Várban Ha nehéz vállalkozás is, semmiképpen sem volt hiábavaló színpadra állítani Babits Laodameiáját. A XIX. századi angol mintára készült „vérszínű” drámát olvasni sem könnyű, a rímek, strófák tökélye mögött leselkedő földöntúli borzalmak könnyen elijeszthetnek a szellemi erőfeszítéstől. Testet, formát adhat a rejtőzködő indulatnak a színjáték, s Ruszt József rendezése részben teljesítette is e feladatot. A várszínházi Laodameiában már nem a tökéletes kompozíció, a költői formák játéka kötötte le figyelmünket, végig érezzük hatását a színpadról áradó szenvedélynek. Ezt hangsúlyozza a látvány is: Csányi Árpád sötét szigorúságú díszlete, a kort idéző és a hangulatot erősítő jelmezek, textilek, Schaffer Judit munkái. Laodameia királyné nem elégszik meg a jóslattal, nem nyugszik bele a hírnök üzenetébe sem. Férjét akarja, nemcsak emlékét, szellemidéző áldozata ezért hatol a végzet szabta határokon túlra. Amíg a színpadon nő a feszültség, amíg a lányok és fiúk kara előkészíti, a jós karvezető és a hírnök pedig kibontja a tragikus előzményeket: egységes a színpadi hatás. A színház stúdiósai odaadóan, a versek hatása alatt játszanak. Oszter Sándor (Hírnök) dinamikus keménysége, Avar István (Iphiklos) visszafogott fájdalma egyensúlyban tartja a nekivaduló érzelmeket. A színrehozás gondjai akkor kezdődnek, amikor a második részben a földöntúli árny, és az élő, vágyakozó nő találkozása játszatik. Hámori Ildikó előtt olyan feladat áll, amelyet kivételesen erős szellemi összpontosítás, és fizikai teljesítmény ellenére sem tud — mert nem lehet — megoldani. A színház és közönségének egyetértése többnyire csak addig terjed, míg a színészt élő emberi lénnyel azonosíthatjuk. A tragikus csúcspont: Laodameia és halott férje, Protesilaos (Pálfi Zoltán) véres, szerelmes találkozása így túlzottan naturális, majdnemhogy nevetséges lesz. S a királynőnek is talán azért kell megőrülnie, hogy könnyebben elfogadjuk e síri jelenet túlvilági valóságosságát. Ez újabb nehézség elé állítja Hámori Ildikót. Az őrületet, a szerelmes szenvedély mellett kell megmutatnia, nem azonosítani a kettőt, és amíg természetesnek veszi kísérteties együttlétét a halottal, kettősüket kicsit ironikusan, kívülről is kell néznie. Szerencsére a befejezés a kezdethez hasonlóan — visszatér a babitsi „szóvarázs” hitelességéhez. Itt a főszerep a Karé — bár a gyakorlatlan hangok szólója néha rontjaa hatást — és a Jósé. A színpadra állítók szerencsés kézzel toldották meg Gáti József szövegeit. A Jós nyúlfarknyi szerepének is súlyt ad. Öröm, hogy ezután is sokat látjuk — halljuk még. Karvezetőként a fiatalokat inti és értékeli, magyarázza az eseményeket. A színész magasra röpíti a magasba vágyószókat, s ha jóval a színpadon túlra, az sem baj. A Laodameiát a fiatal költő érzelmei fölé pajzsuló feszített formamágia drámájaként kell elfogadnunk, s ennek éppen olyan hivatott előadója Gáti József, mint amilyen író-mestere Babits. Molnár Gabriella KEK SZOMBATI KONCERTEK A Kertészeti Egyetem Klubjában december 3-án, szombaton este nem akármilyen koncertsorozat várja az érdeklődőket. A Kormorán együttes után Tolcsvay László élő lemezbemutatójára kerül sor, majd pedig hosszú idő után ismét színre lép a Fonográf A Kormorán egyébként ebben az évben komoly külföldi sikereket ért el. — Koncerteztünk Ausztriában, Lengyelországban, Hollandiában és az NSZK- ban. Évek óta nagy szeretettel fogadnak bennünket ezekben az országokban — mondta Koltay Gergely, a Kamorán együttes vezetője, majd szót ejtett még arról, hogy a nyáron Jancsó Miklóssal forgattak két televíziós filmet. HNGAROIQN J.S.Bach Il./h-moll/szvit, BWV 1067 Schubert VIII./h-moll/ szimfónia, D.759 (Befejezetlen) Szobányi János /fuvola/ A Magyar Rádió szimfonikus zenekara Vezényel: Otto Klemperer /Archiv felvétel/ LPX 12 379 ÁRA: 70 Ft DECEMBERRE VÁRHATÓ ... Móra-újdonságok Hangyaúton címmel 8 éven felüli gyerekekhez szól Döbrentei Kornél kötete. A Gépek és képek című könyv ugyanezt a korosztályt érdekelheti. Akik a Delfin sorozatot kedvelik és gyűjtik, most Haggard, Henry Rider: Salamon király kincse című kötetével bővíthetik gyűjteményüket. Scinke-picinke az óvodásoké, 262 oldalon tanítja őket koruknak tetsző rigmusokra, mesékre. B. Méhes Vera Számlépcsője ezúttal másodszor kerül a könyvesboltok polcára. Az 5 éven felülieknek szánt Vidám matematika II., valamint Pipacska és Kockapaci újabb kalandjai is várja olvasóit. A Kozmoszkiadványok között szerepel a Világirodalom gyöngyszemei sorozat újabb darabja „Fehér szél támad ...” címmel a bolgár költők antológiája. NÉGYSZÁZ ÉV UTÁN Kódex-különlegesség A legtöbben csak kézbeveszik, megcsodálják és vesznek helyette olcsóbb könyveket. Sokan biztos mozognak is: ezerötszáz forint egy könyvért , melyben gombák láthatók. A Clusius kódex mégis kapós, kiadója nem fog ráfizetni. Az Akadémiai Kiadó „nagy dobása” idegen ötletre született. A Nemzetközi Clusius Társaság javasolta, hogy készítsenek közös kiadványt a XVI. századi tudós munkáiból. Carolus Clusius — mint az album pótolja műveltségünk hiányait — németalföldi botanikus volt, a flórakutatás úttörője, a gombatan megteremtője. A turizmus korából visszanézve is impozáns, menynyit utazott, igaz akkor még útlevél, vízumok nélkül tehette, de a korabeli közlekedési eszközökkel, rossz utakon többször is bejárni csaknem egész Európát, szép teljesítmény. Magyarországon is többször járt. Nyugat-Dunántúl és a környező vidék növényvilágából 1583-ban adott ki könyvet, 1601-ben pedig a világ első gombákkal foglalkozó monográfiáját. Érdekes a nevét viselő kiadvány is. Az akkori monográfia fakszimile nyomatán kívül tartalmazza azokat a színes, eredeti illusztrációkat, amelyekről fametszeteket készítettek, mert másképp a korabeli nyomdatechnika nem tudott megbirkózni velük, s amelyeket több száz évig elveszettnek hittek. Neves magyar és külföldi szerzők írtak most tanulmányokat Clusius koráról, életéről, munkásságáról, a mű keletkezési körülményeiről. Német nyelven .. S ha mindez gyönyörű is, kinek kell Magyarországon? A szép album irodalmi szerkesztője, Káldor Mária, és műszaki szerkesztője, Löblin Judit válaszol. — Jelentős tudományos munka ez, amely ma is érdekes a mikológusoknak (gombászok), botanikusoknak, biológusoknak. A gombák képei mellett jól láthatók a régi magyar elnevezések is, Clusius egyik mecénása, Batthyányi Boldizsár kézírásával, vagy az például, hogy ezt „nem jó ennyi”. Szóval a néprajzosok, nyelvészek is szerethetik a Clusius-kódexet. Végül a szép könyvek gyűjtőire is gondoltunk. Az Akadémiai Kiadó szakemberei úgy vélik, elért hozzánk ismét egy divat, a változó tudományos értékű fakszimile vagy reprint szuperprodukciók divatja —, s ezt versenyképesen követni kell. — Clusius egy másik művét is kiadták Grazban reprintként. A mi albumunknak elsősorban tudományos értéke van, s hogy a kivitel méltó legyen, azért készítettük ilyenre. Természetesen a hétköznapi olvasóknak drága könyv lett, de nem is nekik szól. A kódexek között — de tudományos jelentőségéhez képest is — viszonylag olcsó. — Hogy áll a sokat szidott magyar nyomdaipar az ilyen megbízásokkal? — Ha van megfelelő papír, alapanyag, jól előkészített kézirat, szívesen vállalkozik még arra is a nyomda, hogy bizonyos műveleteket kézzel csináljanak. Egy ilyen kiadvány a mostani mukásokat megtanítja hagyományos módon dolgozni, s arra, hogy örömöt leljenek a munkában. Tudják, hogy van értelme küszködni, mert mestermunkát és nem tucatkönyvet készítenek. — Visszahat ez az olcsóbb könyvek minőségére? — Kellene. Mindenesetre megmutatja, mit lehet elérni, ha igényesek vagyunk De egy kiadó is úgy gazdálkodik, hogy van, amire költhet, másra nem. Egy ilyen szép könyv pedig sokba kerül. Tótisz András Donald kacsa és a többiek Meg kell vallani, némi kis csalódást okoz a találkozás Donalddal, Plútóval, Mikivel és a többiekkel. S a csalódást nem az okozza, hogy az idősebbek emlékezetében sokkal mulatságosabbak voltak Walt Disney örök életű rajzfilmfigurái, hanem arról, hogy ez a tizenegy részből álló összeállítás a „kései korszakból” való. Abból az időből, amikor már ki tudja hány bőrt húzott le a mester szenzációs teremtményeiről. Mindez, persze nem azt jelenti, hogy ne lennének most is hallatlanul mulatságos pillanatai Donaldnak például, akit a vízcsap csöpögése nem hagy aludni, vagy Plútónak rögtön az elején az a kétségbeesett igyekezete, hogy megszabaduljon egy rugótól. Tündének a kis mókusok is, amint Donaldot megleckéztetik, kár, hogy Miki itt már csak unalmas háziúrként mutatkozik be, s nem az a renitens, nagyszájú, ügyes fickó, aki önmagának és alkotójának megalapozta a világhírnevet. Persze még így is kiderül, hogy hányan élnek Walt Disneyből, mert talán az összeállítás legjobb darabja, az „ős Maci Laci” kalandjai a halakkal és a vadőrrel. Ez az epizód világosan mutatja, Hanna és Barbera honnan merítették nemcsak az ihletet, hanem a konkrét ötletet, sőt, a figurákat is. A felnőttek enyhe csalódása ellenére így is valószínűleg a gyerekek legjobb karácsonyi moziajándéka lehet ez az összeállítás — s persze a felnőttek se bánják meg, ha elkísérik a kicsiket. — bel — Hé, élet! Hetyke kihívást sejtet a cím, ám a finn Tapio Suominen fiatal hősei kényszerű álarc gyanánt öltik magukra a kihívó hetykeséget. Az érzelmi és lelki elhanyagoltság sérültje mindkét kamasz, a túlkoros osztály két „réme”. Suominen nem szándékozik kevesebbet tenni, minthogy közel vigyen ehhez a senkinek sem fontos két fiúhoz, megértesse a széthullásnak azt az átmeneti állapotát, amikor még minden visszafordítható lenne. Jussi is, Pete is az őket körülvevő légüres tér, fuldoklói, iskolai lázongásuk meg nevelhetetlenségük olyan kétségbeesett kapálózás valami fogódzó után, amit, ha más nem, legalább a tiltakozásuk e dühödt módja kínál nekik. A kallódó kamaszokról szóló történeteknek azt a válfaját képviseli a Hé, élet!, amely a mikrokörnyezet tényszerű ábrázolásával igyekszik túllépni a didaktika szűkkeblű határait. A látszólag hűvös tárgyszerűségben megérezni Suominen keserűségét és felháborodását, s ezzel éri el a film, hogy az együttérzés nem olvad szét a semmire sem alkalmas sajnálkozásban. A rendőrök brutalitása, a tanári kar kicsinyes és korlátolt tekintélyelvűsége, az otthon közönyös légköre reális és hiteles képekben, szituációkban jelenik meg, és ez akkor is erény, ha mindez ismerősnek hat. Egy jól ismert és többször filmre vitt téma finn változata kerül tehát elénk egy olyan filmben, amelyben az egyéni stílus és az egyéni látásmód áldott jegyeinek hiányát a feltétlenül tisztességes alkotói magatartás enyhíti. (bársony) □ SZÓL A NÓTA címmel 4-én, délután 3-kor Bessenyei Ferenc, Puskás Sándor, Szentendrei Klára, Fazekas József, Katona Erzsi, Szabó József, Balogh Rozália, Kornai Júlia, Laky Erzsi, G. Galambos Erzsi. Balogh Albert és népi zenekara lép fel a Pataky Művelődési Központban — közös rendezésben a Zeneműkiadóval. Műsorvezető: Hortobágyi Judit.