Esti Hírlap, 1983. december (28. évfolyam, 284-307. szám)

1983-12-28 / 305. szám

FEBRUÁRBAN NYÍLNAK ÚJ ÜZLETEK ÚJPALOTÁN Az újpalotai lakótelep központjában november vé­gén rakták le az alapjait annak a 19 kereskedelmi, illetve szolgáltató kisipari egységnek, amely várha­tóan sokat enyhít majd az itt élő, több mint 60 ezer ember vásárlói gondjain. Az újpalotai vásárcsar­nok előtti területen a ter­vek szerint már 1984 feb­ruárjában megnyílnak a különféle üzletek. Egyebek mellett lesz háztartási bolt, újságpavilon, gyorsbüfé, tejivó, ételbár, kisvendég­lő, kulcsmásoló, lakásfel­szerelési bolt, virágüzlet, dohány- és ajándék-, vala­mint könyvesbolt, divatáru­­üzlet, hanglemez- és fotó­optikai bolt is. (MTI) ÉV VÉGE A VASÚTNÁL Exportárut visz a vonat Sürgősségi sorrend • Rakodás időze­ gű tüzelőanyagot, szenet, olajat, fát rendeltetési he­lyére szállítani. Az export­fuvarozási tervet december első tíz napjában 124 szá­zalékra teljesítettük. Mindez korántsem azt je­lenti, hogy az év hátra­lévő részében már nincs szállítanivaló. Akad olyan nap, hogy 3 ezer kocsit kérnek a vállalatok. — Mi hát a teendő? — A kereskedelmi, a for­galmi szolgálat irányítóinak feltétlenül számításba kell vennie a sürgősségi sorren­det. Vagyis a fuvarozókkal tartott kapcsolat alapján tudniuk kell, hogy a szű­kös kocsimennyiségből me­lyik vállalat mennyit kap­jon. — Ezenkívül milyen fel­adatokkal kell még év vé­géig megbirkózniuk? — Most már mindenek­előtt az exportszállítmá­nyok a legfontosabbak. Szerencsére ennek a ké­nyesebb részén, vagyis az élőállatok továbbításán már túlvagyunk. A múlt na­pokban hagyták el az or­szágot az utolsó szarvas­­marhával és sertéssel ra­kott vonatok. Azért jócskán van még egyéb exportszállítmány úgy a szocialista, mint a kapitalista országokba. Hátra van még Ikarusok, mezőgazdasági termények, nagy mennyiségű kvarcho­mok, ipari termékek, ezen belül acéláruk, televíziós készülékek, számítógépek stb. elfuvarozása. Ezenkí­vül külön kezeljük a tőkés vállalatokhoz induló külde­ményeket, amelyekhez csaknem 600 kocsiról kell gondoskodnunk. Ezeknek az áruknak ugyanis legkésőbb december 31-én nulla óra előtt át kell lépniük a ha­tárt. — Mi szükséges ahhoz, hogy mindez teljesüljön? — Valamennyi vasutas odaadó jó munkája. De legalább ennyire fontos, hogy a fuvaroztatók időre rak­ják meg, illetve rakják ki a vagonokat, mert csak­is így tudjuk megoldani a folyamatos kocsiellá­tást. Mindehhez az is hozzátar­tozik, hogy a vállalatok csak annyi kocsit kérjenek, amennyire valóban szüksé­gük van, különben egymás érdekeit veszélyeztethetik. Séra Sándor Év vége van. S ez leg­több vállalatnál — így a Budapesti Vasútigazgatósá­­gon is — a hajrá időszaka. — Az igazgatóság 200 ál­lomásán 2360 fuvaroztató rakodik — mondja Kucsera Károly osztályvezető-he­lyettes. — A száz országos nagyvállalat közül negy­venkettőnek a mi terüle­tünkre érkezik vagy innen indul a szállítmánya. És minden esztendőben vissza­térően decemberben torlód­nak a küldemények. Sze­rencsére a hónap közepéig sikerült elegendő mennyisé­ NÖVELTÉK A KIVITELT Gyógynövények, illő­olajok A megalakulás óta — 1983 január — eltelt idő alatt a Pharmatrade külke­reskedelmi vállalat az előd­jétől, a Medimpextől átvett cikkcsoportokban a kon­vertibilis elszámolású kivi­telt mintegy 25 százalékkal növelte. Az eredményt elsősorban több eddig még nem ex­portált termék értékesíté­sének gondos szervezésé­vel, kiterjedt piackutató munkával s a termelők­kel kialakított együttmű­ködés javításával érték el. A Medimpextől azoknak a cikkeknek külkereskedel­mét vették át, amelyeknek nem a gyógyszergyárak a készítői vagy felhasználói. Így elsősorban gyógynövé­nyek, illő­olajok, gyógykoz­­metikumok, gyógyvizek, gyógyiszapok, izotópok ki­vitelével foglalkoznak. Az induló év nehéz volt, mivel a szárazság jelentős mér­tékben sújtotta a gyógynö­vény-termelést is. Emiatt körülbelül 1 millió dollár értékű export esett ki. A kiesést új cikkek, készítmé­nyek exportjának megszer­vezésével pótolták. Több új szerződést készí­tenek elő. A külkereskedel­mi vállalat azt tervezi, hogy bekapcsolódik az úgy­nevezett aromaterápia­programba, amelynek célja az illő­olajok fokozott gyó­gyászati felhasználása. A francia és olasz partnerek­kel megvalósuló kooperá­cióban magyar illő olajokat fognak felhasználni. Ugyan­csak az új lehetőségek kö­zé tartozik a hatóanyagok előállítására kialakítandó magyar—japán műszaki együttműködés. A tervek szerint egyes ha­tóanyagokat japán segít­séggel Magyarországon fognak gyártani, s a ter­mékekből jelentős meny­­nyiséget a távoli sziget­­ország felhasználói vásá­rolnak meg. Egy — s szintén japán partnerrel kialakítandó — másik kooperációban olyan termékek magyarországi gyártásának feltételeit te­remtik meg, amelyekből korábban évi 5-6 millió dollár értékű importra volt szükség. (MTI) CSENDESEBB MALMOK . A tapasztalatok szerint harmadával, vagy akár fe­lével is csökkenteni lehet a malmokban a gépek okozta zajt, a Gabonatröszt Válla­latnál. Nemcsak a belső zaj­szint mérséklése a teendő, hanem a „kimenő” zúgás, gép­zörej csendesítése is mun­kát ad a mérnököknek, technikusoknak. A malmokban, takar­mányfeldolgozó üzemekben központi program alapján feltérképezik a zajforráso­kat. Tudományos kutatók segítségével mérik a zaj­szintet a gödöllői egyetem szakemberei, s a méréseken kívül a zajszigetelésre is m­goldásokat dolgoztak ki. Egy év alatt 11 üzemben korszerű megoldásokkal csökkentették a zaj erőssé­gét Egyebek között hang­tompítókat szereltek a gé­pekre. A hengerszékek fém fogaskerekeit műanyagból készíttettekkel váltották fel A nagy gépzörej gyakran a rossz gépalapozás kö­vetkezménye, ezért gumibakos megoldá­sokat alkalmaztak. Több üzemben a zajosabb mun­karészeket korszerű hang­­szigetelő egységekkel veszik körül, ezzel mintegy elkü­lönítik a zajforrásokat az üzemi épületben. (MTI) Az elmebajnokkal először 1971-ben készítettem inter­jút. Akkor, amikor a kö­zönség „megóvta” a Kicso­da, micsoda? zsűrijének igazságtalan döntését. Hé­tül­ Aport a közvélemény visszaültette a versenyző­székbe, erre ma már keve­sen emlékeznek, ám ő soha­sem felejti el. Most újból próbálkozott, bedobott egy levelezőlapot, jelentkezett a televízió el­mebajnokságára. — Kevés reménnyel in­dultam, túl jók voltak az ellenfelek. Nem tartottam fairnek, hogy zenei témát válasszak — a rádiózene­karban játszom, gyermek­korom óta muzsikálok. Az autó történetéből, szórakoz­tató elektronikából, a II. vi­lágháború tengeri csatáiból, a repülés történetéből pró­bálkoztam. Háromszor tizenöt és egyszer húsz kérdés a vá­lasztott, és ugyanennyi kér­dés az általános témából. Elme- Az utóbbi ment jobban. Hajszállal lett első, egy festményt kapott a Kép­csarnok Vállalat ajándéka­ként, de nem ez a lényeg. — Szeretek játszani... hogy ez a nyilvánosság előtt zajlott, jó is volt, rossz is. Sokat szerepelek közönség előtt, a lámpalá­zat már úgy-ahogy, sikerült leküzdenem. Bosszantó volt, amikor néhány olyan válasz nem jutott eszembe, amit egyébként tudtam. Pillanatnyi kihagyás. Hegedül és minden más­sal foglalkozik. Autót sze­rel, öreg tévéket szed szét és rak össze, olvas, hétvégi házat épít, asztali kompu­terrel játszik. Negyvenesztendős, talán soha nem fog megöreged­ni. Hároméves kora óta ol­vas, gyűjti az ismereteket, tudatos célszerűség nélkül. Szeret játszani, bizonyítani, önmagának, másoknak. Ud­varias, tisztelettudó, ön­gúnnyal párosult humorral fűszerezi az életét. Jövőre, valószínűleg, in­dul egy újabb vetélkedőn. Addig próbál, koncertezik, külföldi turnékon vesz részt, és szabad idejében be­tér böngészni antikváriu­mokba, bizományi műszaki boltokba. (bende) Megújult a szársem­lyó-hegyi kőbánya. A mészkőlelőhely rekonstrukcióját nemrég fe­jezték be, s így jövőre 259 ezer tonnával bővülhet a termelés. Felvételünkön az osztá­lyozó- és és utántörő telep. (MTI Fotó : Kálmándy Ferenc felvétele) MUZSIKÁLÓ MUNKAKÖZÖSSÉG Robog tovább az Omega-autó Zene, felszerelés ♦ Évente tíz nagylemez Ha a könyvelő álma, az 1977-es feltehetően nem is vált valóra — nem csapott fel rockzenésznek —, a szerzőké teljesült. Volt köz­ben ugyan néhány időrabló év, de végül tavaly már­ciusban megalakult a vál­lalkozás, az Omega Gmk. STÚDIÓ Tizenegyen társultak. Az együttes tagjain kívül „részvényesek” még: Pres­ser, F­renreisz, a Szalag testvérek a Pantha Reiből — egyikük sem pénzzel, ha­nem felszereléssel szállt be —, s egy 40 éves könyve­lő. Az ötlet onnan eredt, hogy évi 200-ról 100-ra csökkent koncertjeik szá­ma, s a nagy értékű tech­nikai berendezéseket nem használhatták ki kellően. Ezt luxusnak tartot­ták, a technikusok pedig panaszkodtak, hogy keve­sebbet kereshetnek. Ké­zenfekvő volt a megoldás: kölcsönadni a szerelést és a személyzetet, így indult a gazdasági munkaközös­ség. Tevékenységi körük ké­sőbb mindinkább bővült. Berendezték saját stúdió­jukat, hogy a külföldi le­mezfelvételeken kint ne kelljen túl sok bérleti dí­jat fizetni, s itthon gyako­rolhassanak. A pincestú­dió három éve működik Kóborék házában. Jelenleg 40 négyzetméteres felvételi helyiségben dolgoznak, s évente 10 nagylemez zenei anyagát készítik el. Teljes egyetértésben a hanglemez­­gyártó céggel — ami azt is példázza, hogy jól megfér egymással egy kisvállalko­zás és egy nagyvállalat. Az állami cég még berendezé­sekkel is segítette az Ome­ga-stúdiót, s minden felvé­telt­­egyeztetnek. A válla­latnak is hasznos ez a kis műhely, mert enyhíti a zsúfoltságukat. A gmk a zenei, műszaki szakértel­met, a művészeti irányí­tást adja, a préselést, a forgalmazást a hanglemez­­gyártó végzi. Konkurrencia nincs, bár az Omega-stúdió bérleti dí­ja egyharmada a lemez­gyáriénak. Egy-egy album anyaga mindkét helyen 100 —150 óra alatt készül el. Benkőék viszont azzal büszkélkedhetnek, hogy eddig jóformán csak „aranylemezeket” bocsátot­tak ki. Néhány név a lis­táról : Hungária, Hobo Blues Band, P. Mobil, Karthago, KFT, Komár László és ter­mészetesen a saját pro­dukcióik. Arra ügyelnek, hogy ízlésüknek megfelelő zenészeket invitáljanak műhelyükbe. Kóbor János szerint a jö­vőben még inkább szako­sodnak, mégpedig az elektronikus, komputeres zenére. A mérnök szól be­lőle, amikor azon sopánko­dik, hogy a számítástechni­ka itthon a zenében is ne­hezen tör utat, a fiatal mu­zsikusok nemigen ismerik ezt a tudományt. Bár az oktatás most már tett egyet-mást. ők tanulták valamikor, de nem tartja szerencsésnek, hogy nekik kell megújítaniuk a honi popzenét, húszéves múlttal a hátuk mögött. Szívesen átadnák ezt a lehetőséget az ifjabbaknak. S elmond­ta azt a tervüket is, hogy 1984 elejétől Presser­ Kó­bor-műhely indul új tehet­ségek felfedezésére, zenei képzésére. Ily módon is szeretnék segíteni a fiatal együttesek indulását. SZERVEZÉSSEL Bizonyára sokan emlé­keznek még a tavalyi Ome­ga—Jancsó születésnapi produkcióra, amelyet a Bu­dapest Sportcsarnokban rendeztek öt estén át. Ez is fordulópont volt a gmk életében: ekkor vettek részt először pénzzel is a szervezésben. Ezután megkeresték a Médiát, s azóta közösen intézik a koncertek előkészítését, rendezését. A bevételből a munka és a befektetés ará­nyában részesülnek. A­­Mé­dia rugalmas, az ORI-nál nehezebb az ilyen megol­dás, de talán — mint Kó­bor mondja — már ott is van némi változás. A nyári országos turnét a Médiával intézték. Úgy kalkuláltak, hogy a fellé­pések között akadhat egy- két veszteséges is, mert nem akarták lemondani azokat a koncerteket sem, ahová kevesebb néző jutha­tott be, de egészében nye­reséggel kell zárniuk. Így is lett. Ezzel az érdekeltségi módszerrel több bevételhez jutnak — igaz, előzetesen nekik is be kell fektet­niük —, mint korábban. De a nyereséget nem a jegyek árának emelésével akarják elérni — a sportcsarnokbe­li koncert például az ott megszokottnál olcsóbb helyárakkal ment —, ha­nem ügyesebb szervezéssel. N­AGY SIKER Keresik a lehetőségeket. A legújabb vállalkozásuk már igazán iparszerű. A Szalay testvérek — akik szintén fizikusok — 1982- ben megalkottak egy szá­mítógépes zenei rendszert, s az Omega Gmk szö­vetkezett ez ügyben a Debreceni Atommagkutató Intézet egyik gazdasági munkaközösségével, a No­votrade és a Metrimpex Külkereskedelmi Vállalat­tal a gyártásra és a for­galmazásra. Becslések sze­rint szép karrier előtt áll ez a berendezés. Ezt mu­tatja, hogy a tavalyi frank­furti vásáron nagy sikert aratott, annyira, hogy töb­ben — japán cégek is! — érdeklődtek a gyártás iránt. Főleg az árával hódít — hasonló találmány már van a piacon —, az eddiginél több mint tízszer olcsób­ban kínálják, voltaképp minden zenész, még a kis­pénzű is hozzájuthat. Számoló zenészek, akik­nek azért még mindig a ze­ne a legfontosabb. Elkép­zelésük nagyjából megvaló­sult, bár az első két év fő­ként a beruházás, az egyen­súlyteremtés időszaka volt. De változatlanul látnak fantáziát ebben a vállalko­zásban. Az Omega-autó tehát gu­rul tovább. Borsi László

Next