Esti Hírlap, 1984. március (29. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-21 / 69. szám
CENTENÁRIUMI LAKÓNEGYED Melyik iskolába jár...? Tervek és gyerekek • Jobb a kevesebb Pest, Buda, Óbuda centenáriumán kapta nevét a még 1972-ben kezdett építkezés, a XVI. kerületben: a Centenáriumi lakótelep. Azóta 1700 otthonba költöztek be a családok, s még körülbelül 7 800 lakás készül el. Az építés kezdetén az ÉVM előírása szerint tervezték meg, milyen iskola kapjon helyet az új negyedben. Ezer lakásonként 8+2 tanterem jár — szólt a normatíva. Ha akartak volna, sem tudtak volna a rendelkezésre álló pénzből nagyobbat építeni. A centenáriumi lakótelepen nagyon sok az iskolás gyermek. Már néhány évvel ezelőtt látszott, hogy a 80-as évek közepére nem lesz elég az iskola. Szerencsére közben megváltoztak a rendeletek is, s az ezer lakásra jutó 8+2 tanterem helyett megépült egy 16+4, mellette pedig egy tíztantermes iskola. — Sajnos, az 1700 családra jutó harminc tanterem sem elég — mondta Kiss János, a XVI. kerületi Tanács általános elnökhelyettese. — Kénytelenek vagyunk módosítani az iskolakörzeteket, indítunk. Pillanatnyilag 1356 gyerek tanul a Centenáriumi lakótelep iskoláiban, ebből 663-an alsó tagozatba járnak, 761-en igénybe veszik a napközis ellátást. Áthidaló megoldás — Néhányan már most a Baross Gábor utcai iskolába járnak, és a Sasvár utcai iskola hat tantermébe is — már most autóbusszal — járnak tanulni ebből a negyedből. Negyven tanteremben folyik az oktatás, ám negyvennyolc csoport van, ezért a szertárakat, tornatermeket, a gyakorlati oktatásra szóló termeket is tanításra használjuk. — A további építkezésekkel egyidőben terveznek-e újabb iskolát a Centenáriumi lakónegyedben? — Sehol a világon nem rendezkedhetnek be arra, hogy az igényeket a demográfiai hullám tetőpontján elégítsék ki hosszú távra. Ezért nem tervezünk további iskolaépítést a Centenáriumi lakónegyedben. Áthidaló megoldás azonban van. A négytantermes Színjátszó utcai iskolához az idén tizenkét tanterem hozzáépül, már elkészült a Táncsics utcai nyolctantermes iskola tizenöt tantermesre való bővítése, és az ősszel szeretnénk egy részét átadni a Békés Imre utcai 16+4 tantermes új iskolának, így a lakónegyed környezetének hagyományos isklahálózatát is megerősíti. Pálffy Judit Autóbusszal utaznak — Mit szólnak ehhez a szülők? — Aggodalmaskodnak, indulataik érthetőek. Nehéz beletörődni, ha a gyermekünk nem abba az iskolába jár, amit látunk, ha kitekintünk az ablakon. Nem tehetünk azonban mást: jövőre négy elsős tanulócsoportot a Békés Imre utcai, rákosszentmihályi iskolába buszoztatunk. A Centenáriumi lakónegyedből a helyi iskolába mennek reggelenként a gyerekek és tanári felügyelet mellett onnan indulnak Rákosszentmihályra. Biztosak vagyunk benne, hogy ennél jobb megoldás nincs, a gyerekek biztonságáról, kényelméről maximálisan gondoskodunk. Ennek a megoldásnak, persze, előnye is van, a nevelés, oktatás eredményesebb lesz, mintha megemelnénk, mondjuk, ötvenre az osztálylétszámokat. Jövőre tíz új első osztályt IZOTÓPOS VIZSGÁLATHOZ Hazai gyógyszer A Szegedi Orvostudományi Egyetem és a kecskeméti kórház után — harmadikként az országban — a gyulai megyei kórház is gyárt, házi használatra, izotóphordozó gyógyszert. A szegedi központi izotópdiagnosztikai laboratórium szakemberei által kidolgozott újítást átvéve ugyanabból a költségből jóval több beteg ember vizsgálatát végezhették el: 1982- ben hatszáz, tavaly a házi gyógyszer-előállítás eredményeként kétezer-háromszáz izotópos vizsgálatot végezhettek, az idén pedig várhatóan négyezer esetben kerülhet sor izotópos betegségmegállapításra. Gyulán kilencféle izotópos vizsgálatot végeznek s háromféle vizsgálathoz immár saját gyártmányú hordozót, inaktív radiofarmakont használnak: ezekből kettő behozatalt pótol, a harmadik pedig nehezen beszerezhető. EGY HATVANÖT ÉV ELŐTTI ÜZENETVÁLTÁS EMLÉKÉRE György hívja Viktort — Lehet, hogy könnyebb dolga volt 1919-ben annak a rádiótávirásznak, aki Kun Béla üzenetét továbbította és vette Lenin válaszát? — mondja Krausz Illés, a csepeli Kerékpárgyár energetikusa, rádióamatőr. Óriási a hangzavar az éterben, hívásunkra a környező országok, majd a Közel-Kelet állomásai jelentkeznek. Egy nevezetes emléképület első szintjén ülünk a berendezés előtt: a Tanácsköztársaság kikiáltásának hatvanadik évfordulójára sok száz társadalmi munkaórával tervezték és építették Csepel dolgozói. Itt, ennek a helynek a közelében állt az 1914-ben létesített csepeli magyar királyi rádiótelegráf-állomás, ahol hatvanöt esztendeje a történelmi nevezetességű üzenetváltás lezajlott. Az 1980-as emlékműavatás óta működik itt a HG—19—HB hívójelű rádióamatőr állomás. — Várj egy kicsit, felveszem a telefont — kéri rádióamatőrök Martin Osztravából — magyarul. — A feleségem hív. Néhány másodperc múlva újra hallani Martin hangját. Következik az elmaradhatatlan információcsere a berendezésekről, antennákról. Végezetül még azt is megtudjuk: Osztravában szép napos idő van, 13 fok a hőmérséklet. Forog a 15 méter magas antenna, Illés — a rádióamatőrök csak a keresztnevüket mondják szerte az egész világon — átvált az angol nyelvre. Ezt használják a legtöbben, ha „átbeszélnek" országuk határán. • • Most egy jordániai amatőr a beszélgetőpartner. Egy pillantás az antenna állását jelző tárcsára, hogy megfelelő-e a vételhez az irány, s máris kezdődhet a beszélgetés. — Köszönem — búcsúzik a partner magyarul, miközben jól halljuk egy japán és egy svéd társalgását. — Nekem már japán is köszönt vissza magyarul — meséli Molnár György műszerész, aki nemcsak itt, hanem a munkahelyén is kollégája Krausz Illésnek. — Az igazán izgalmas az, ha kis szigetekről, vagy mondjuk kínai amatőrtől veszünk adást, ott ugyanis még kevesen rádióznak. Japán földrajzi távolsága a kapcsolatfelvételben nem akadály náluk, annyi a rádióamatőr, hogy velük szinte mindig összeakadunk. Most Molnár György ül a készülékhez, és mint ha,H'’ ni elődje, morzejelekkel hirdeti az éterben: szovjet rádiós jelentkezését várja. Előbb egy távol-keleti amatőrt hallunk, amint európai területről keres honfitársat — a Szovjetunióban is sok a rádióamatőr —, végül siker koronázza György próbálkozását: Viktor jelentkezik. • • A magyar rádióamatőr új ismerősének elmondja, hogy ez a beszélgetés egy régi, 65 év előtti üzenetváltás emlékét idézi. Azt, amikor szikratávírón küldték magyar földről a Tanácsköztársaság híreit, s várták a győztes szovjethatalom vezetőjének válaszát. (g. é.) Az állomás jele: G-19-HB Csepeli Tavaszvárás új szőnyeggel! Soproni szőnyegparádé a Terézvárosi Textiláruházban március 19-től 31-ig. Gazdag mintaválaszték ebédlő-, összekötő- és faltól-falig szőnyegekből, változatos színekben, sokféle méretben. Díjtalan szőnyegszegés (a gumihátúak kivételével). Budapesten díjtalan házhoz szállítás. Otthonának igazi dísze: a szép soproni szőnyeg! 4229 Várjuk vásárlóinkat! Budapest VI., Majakovszkij u. 56—60. ÉLÉNKÜLŐ KERESLET Vegyipari termékek sikere a külpiacokon A vegyipari üzemek és a kereskedelmi vállalatok együttes erőfeszítéseket tesznek, hogy az idén a népgazdasági átlagnál nagyobb mértékben, megközelítően 8 százalékkal növeljék az exportot. Mindenekelőtt legsikeresebb termékeik kivitelét akarják tovább növelni, de egyéb árucikkeik számára is igyekeznek kihasználni azt, hogy egyes termékek iránt valamelyest már nő a külpiac érdeklődése. Ehhez nagy segítséget jelent, hogy egyebek mellett a műtrágyák és növényvédőszerek gyártása, valamint a petrolkémia és a műanyagipar fejlesztése során nagy áldozatokkal beszerzett gépeken jó minőségű termékeket állítanak elő. A vállalatok törekvéseit segíti, hogy a nitrogénműtrágyák piaca túljutott a tavalyi mélyponton, a Chemolimpex külkereskedőinek tapasztalatai szerint valamelyest élénkül a kereslet, az árak stabilizálódnak. Az idén újabb céggel bővült azoknak a köre, melyeknek egyezmény keretében szállítanak. Hosszú idő után ismét élénkül az érdeklődés a külpiacokon a műanyag alapanyagok és késztermékek iránt, így a külkereskedők mérsékelt áremelkedést várnak. A piaci prognózisok alapján a Chemolimpex szakemberei már tavaly megkezdték a gyorsan fejlődő magyar műanyagipar termékeinek mind szélesebb körű megismertetését külföldi partnereikkel, s a termelő vállalatokkal közösen hozzáláttak a piacfeltáró munkához. .CSAK BARMAIM VANNAK...”Búcsú a gyártól Csikvári Jenőnek, a Ganz Villamossági Művek MSZMP-bizottsága titkárának mozgalmi munkája elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára tegnap adta át. Nyugdíjba vonult egy nagyüzemi párttitkár. Hatvanadik évének küszöbén, fiatalosan, karcsúan. Csak a haja, az ezüstös fehérség jelzi, hogy az idő mégiscsak elszaladt... Csikvári Jenő, a Ganz Villamossági Művek pártbizottságának titkára, egy a százezrek közül, akiknek élete, fiatalsága szüntelen munkában, tanulásban telt el. Ma már nehéz ezt nyomon követni. Az élet tartalmasabb és kényelmesebb lett. Megváltoztak az emberekért, az emberekkel végzett munka módszerei is. Elfelejteni ezeket az éveket mégsem szabad. Mai életünk alapjait a nyugdíjba vonuló hatvanévesek rakták le. Csikvári Jenő büszke, hogy úgy megy nyugdíjba, nem hagy maga után haragosokat. „Csak barátaim vannak...” Bírja tehát a legtöbbet, az emberek szeretetét, tiszteletét. Huszonhárom évesen 12— 14 órákat dolgozott naponta, hét végén vidékre ment, „falujárásra”. Ami kevés ideje volt, azt olvasással töltötte. Hiszen alapiskoláinak száma csekély volt, pótolnia kellett. A szakmája: villanyszerelő. A felszabadulásig egy óbudai kisüzemben dolgozott. 1945- ben került a Vörös Csillag Traktorgyárba. Itt foglalkoztak vele a legtöbbet. Tanították, segítették. 1949- ben függetlenített pártfunkcionárius lett. Néhány év után az angyalföldi pártbizottságra került, így mondja: Angyalföld — ahogy a kerület régi lakói mondják még ma is. Mert bár nem ott született, ma már legszűkebb hazájának érzi. Ott az otthona, s ott kíván pártmunkát végezni, nyugdíjaséveiben is. Sok helyütt dolgozott az eltelt évtizedek alatt. A pártbizottsági munkát termelőüzem, a Ganz Villamossági Művek követte. Majd ismét pártbizottsága a budapesti. Elvégezte a Pártfőiskolát, s rövid kerülővel a IX. kerületi Pártbizottságon dolgozott. Viszszahúzta a szíve a Ganzba. „1969-ben kértem vissza magam a termelőmunkába. Azóta dolgozom itt. Ez az a hely, ahol jól éreztem magam, ahol elvégezhettem mindazt, amit elterveztem. Sokat és sokan segítettek ebben. A kollégáim, a II. kerületi Pártbizottság munkatársai. És mégis eljött az az idő, amikor észrevettem, hogy a mai harmincévesek már másként beszélnek, más módon értékelnek, mint mi, hatvanévesek, őket mi neveltük fel, ők viszik tovább, amit elkezdtünk. Az a fiatalember, aki az utódom lesz, harmincas éveinek közepén jár. Ideje, hogy bizonyítson.” (Bozsán felv.) Családszerető ember. Két fia, négy unokája van. Szeret futballmeccsre járni, olvasni. „A pártmunkát sem hagyom abba. Az életemben semmi sem változik ...” Nyárádi Éva LICENCSZERZŐDÉS Holsten sör Kanizsán A Nagykanizsai Sörgyárban az NSZK-ból vásárolt licenc alapján az idén megkezdik a Holsten sör gyártását. Az Intercooperation Rt. közvetítésével kötött, tíz évre szóló keretszerződés alapján a nyugatnémet partner a gyártási technológia átadása mellett vállalta, hogy a műszaki fejlesztési tudnivalókról is folyamatosan tájékoztatja a magyar üzemet, s emellett a márkahasználatot is engedélyezte.