Esti Hírlap, 1984. május (29. évfolyam, 102-127. szám)

1984-05-25 / 122. szám

KÖZSZOLGÁLATBAN Százmilliók fűre, fára Új parkok, közkertek ♦ Kertészek keserve A városuk szépségéért aggódó, a környezet kultu­ráltságát, tisztaságát félté­kenyen vigyázó budapes­tiek évente négyezer köz­érdekű bejelentéssel for­dulnak a Fővárosi Kerté­szeti Vállalathoz. Legutóbb a Pozsonyi úti fák vissza­­metszésekor riadóztatták a környék lakói a Rádiót, Televíziót (lapunkat is).­­ Szakemberünk a té­vé nyilvánossága előtt megmagyarázta, miért van a metszésre szükség: a fák szebbek, egészségesebbek lesznek. Krácz György, a vállalat megbízott igazgatója, hu­szonkét éven át főmérnö­ke, a kertészet ismert szakembere azt mondja: — Mindenesetre újból le­vontuk a tanulságot: ma már nem lehet nagyobb munkát végezni a főváros­ban, a lakosság előzetes tá­jékoztatása nélkül. —, olcsóbban dolgozha­tunk. Speciális gépparkunk is van, s ezért a kisebb cé­gek nem versenyezhetnek velünk. Verseny a világért Mégis megszűnt a válla­lat régi monopóliuma. — Ez természetes. A ke­rületek próbálkozhatnak másokkal is, remélve, hogy jobb, gyorsabb, szaksze­rűbb munkát kapnak. Vé­leményem szerint hamaro­san rájönnek, hogy nem érdemes kísérletezni. Min­denesetre az új konkurren­­cia lehetősége bennünket szintén arra int, hogy job­ban, gyorsabban, ponto­sabban dolgozzunk. Hány embert foglalkoz­tat a vállalat? — Kettőezer-ötszázan va­gyunk, ebből száz ker­tészmérnök, kettőszázöt­ven technikus, ötszáz szak­munkás. Sajnos, mi is ál­landóan munkaerőt kere­sünk. Hogy legalább a jó szakembereket idekössük, támogatjuk a vállalati gaz­dasági munkaközössége­ket: tavaly kilenc volt, az idén még tíz van alakuló­ban. Mennyi a vállalat bevé­tele? — Évi hatszázmillió. Ám ezt nem csupán a zöldte­rületek fenntartásáért és az újak létrehozásáért kapjuk: miénk a Virágért­­üzlethálózat kilencven bolt­ja is. Boltjainkat igyek­szünk szépíteni, korszerű­síteni, erre szorít bennün­ket a virágkereskedelem­ben levő erős versengés. Mikor alakult a válla­lat? — 1867-ben, a kiegyezés évében. (Mai formáját azonban 1962-ben kapta.) Akkor városi kertészetnek hívták. 1873-ban, Pest, Bu­da és Óbuda egyesítésekor 2 millió 153 ezer 349 négy­zetméter parkterület volt a városban, száz év múlva már majdnem 13 millió. Sok kilencven százaléka tönkrement. A veszteséget 21 millió nyolcszázezer aranypengőre becsülték ... 1949-ig eltartott a romel­takarítás, újjáépítés, fásí­tás. Nem elég újból és új­ból kijavítani ezeket a ká­rokat — néha csak soká­ra keríthetünk rá sort, hiszen nem látható előre, ha a nevelésben, a tudat formálásában hézagok ta­lálhatók. Amíg e téren nem lépünk előre, mi, kertészek újból és újból — nehéz szívvel és nagy költséggel — csak helyreállítha­tunk ... Lukács Teréz Különleges gépek A fővárosi közvélemény érzékenysége a parkok, fák, zöldterületek iránt — mondjuk meg kereken — nem véletlenül alakult ki. Az új lakónegyedek mel­lől sokáig hiányzó parkosí­tás, a frissen telepített zöldterületek barbár szét­­rombolása, össze nem han­golt közművesítések során, építési törmelékkel „ékes­kedő” sétányok, parkok, az úgynevezett közlekedési zöldfelületek sok helyütt vigasztalan látványa, szán­dékosan tönkretett pázsit, virágágyások, padok... De minek folytatni? És kit is okolhatnánk most — a szándékos rongálókon kí­vül —­, mint a Kertészeti Vállalatot? Hogy nem te­het róla, ha szépen befeje­zett új parkjába árkokat ásnak? Hogy a budai ke­rületek utcáiban autókkal letapossák a járda menti zöldsávokat? Hogy csak akkor építhetnek új lakó­telepek mellé parkot, ha azt tőlük a beruházó idő­ben megrendeli? — A vállalat feladata kettős: az 1500 hektár vá­rosi zöldfelület — közpar­kok, városi kertek, sétá­nyok, lakóterületi kertek, játszóterek, az utak és cso­mópontok melletti zöldek — és az 552 ezer sorfa ápo­lása, fenntartása — erre a főváros évente 170 milliót költ. És­ az új parkok, köz­kertek létesítése. Ez min­dig a város fejlődésének függvénye. Ilyen kiadós munkánk a metrócsomó­pontok felszíni arculatát — legutóbb a Marx téren —, valamint a hídrekonstruk­ciók után a hídfők szépsé­gét megteremteni, például az Árpád-hídnál. Honnan kapja erre a pénzt a vállalat? — Megrendelik nálunk a munkát és fizetnek érte. 1983. január 1-től az ösz­­szes parképítési hitelt a kerületi tanácsok kezébe adta a főváros, így szere­pük megnőtt a kerület külsejének megóvásában és alakításában. Választ­hatnak, kivel dolgoztatnak, velünk vagy más, akár szövetkezeti, akár magán­­vállalkozóval. Mivel mi nem vagyunk nyereség­centrikus vállalat — első­sorban a főváros szolgála­tára állunk, amely minket fejlesztési alappal támogat Becsülni a környezetet Mi a vállalatvezetés leg­főbb gondja ’84 tavaszán? — A munkaerőhiányt már említettem. Ide sorol­hatom az eszközhiányt is: míg a 70-es évek elején jól haladt a gépesítési prog­ram, e téren most vissza­esés van az ismert okok miatt. Pedig ekkora város zöldterületeit karbantar­tani nem lehet gépek nél­kül. A pénzügyi nehézsé­gekből következik a beru­házások visszaszorulása, és mert az új parkosítás építkezésekhez kötődik, tartunk attól, kevesebb ilyen megrendelést ka­punk a jövőben. Másfelé is kell tehát munka után néz­ni, és itt játszik majd sze­repet, hogy dolgunkat még jobban csináljuk, s aki ve­lünk szerződött, legköze­lebb is minket válasszon. — Régi, de sajnos min­dig felújuló gondunk a szándékos rongálás. Évente átlagosan 15 millió forint­nyi a kár. Egyszerűen nem tudom, miért nem becsül­jük meg jobban a környe­zetünket. Pedig jószerivel mindent az utóbbi évtize­dekben csináltunk meg, hi­szen a háború alatt a par­ ­ FÉSZEKBEN ■ Somogy megye bemutatkozik Somogy megyei művé­szeti programsorozatot ren­deznek a Fészek Klubban, május 30-án és 31-én. Az első nap délutánján nyílik Szabados János festőmű­vész kiállítása, este fél 8- kor pedig Somogy címmel lesz irodalmi est. A máso­dik napon, 31-én délután 6 órától Rippl-Rónai József műveit tekinthetik meg az érdeklődők, a Fészek Galé­riában, majd este fél 8- kor a kaposvári Csiky Ger­gely Színház társulata vendégszerepel. Platon: Szókratész védőbeszéde cí­mű drámáját mutatják be, Fehér György rendezésé­ben. Szókratész: Jordán Tamás, közreműködik Ka­­mondy Imre. MINDKÉT FÉLNEK ELŐNYÖS Szójafeldolgozás kooperációban Magyar—jugoszláv határ menti együttműködés ke­retében, a déli szomszéd országban dolgozzák fel a Baranyában termelt szója egy részét. A Bólyi Mező­­gazdasági Kombinát mo­hácsi kikötőjéből már ki is futott az első szójával megrakott, négyszáz ton­nás önjáró uszály, hogy rakományát Közép-Európa legnagyobb szój­afeldolgo­zó üzemébe, a Tisza-parti Becsejen tavaly felépült „Sojaprotein”-be szállítsa. Hazánk egyik leg­nagyobb szójatermelő gazdasága az erőforrások szűkössé­ge miatt nem vállalkoz­hatott saját üzem építé­sére, amellyel megold­hatta volna a fehérjedús termény feldolgozását. A Sojaprotein viszont ép­pen nyersanyagot keresett kapacitásának jobb ki­használására, s így jött lét­re a mindkét vállalat szá­mára előnyös kooperáció. A magyar nyers szójából a vajdasági nagyüzemben ál­lati takarmányozásra hasz­nálható, zsírmentes, extra­hált szójadajat, továbbá a húsipari termékekhez ke­verve, emberi fogyasztásra alkalmas textúráit szója­fehérjét és a Tiszai Vegyi­művek festékeihez szüksé­ges szójaolajat készítenek. A bólyi kombinát szójave­­tőmaggal fizet a munkáért jugoszláv partnerének, s ezzel importot pótol, mivel a szójaszármazékokat kül­földről szerzi be népgazda­ságunk. Az olcsó vízi szállítás előnyeinek további ki­használása végett a koo­perációhoz kapcsolódó huszonnyolcmillió forin­tos beruházással korsze­rűsítette mohácsi kikötő­jét a bólyi kombinát. A folyami „pályaudvart” pneumatikus szívóberende­zéssel szerelték fel, s ezzel alkalmassá tették a Ju­goszláviából visszaérkező ömlesztett készáru gyor­sabb kirakására. (MTI) Két küldött a budapesti KISZ-értekezleten, „Soha nem fáradtunk el...” Védnökséget vállaltak • Soron kívüli kiadványok Szolgálják a várost a munkakörük, a szívük sze­rint is. Aki a vállalathoz kerül, az hónapok alatt rá­jön: hány és hány ezer em­ber biztonsága, pontos mű­szakkezdése, hangulata függ attól, hogy ők hogyan tel­jesítik a kiszabott feladato­kat. Nap nap után vállal­­niuk kell a felelősséget, és a dicséretből is kijut nekik, a BKV-soknak. CSOPORTVEZETŐ Danyi Zoltán, az építési főmérnökség csoportvezető­­je, egyben KISZ-titkára. A fiatalok tennivalóit sorol­ja. Természetes számára, hogy elsősorban azt, mit kívánunk tőlük mi, az uta­zók, s ők hogyan próbálják meg egyszerűbbé tenni a pesti emberek életét? — Társaim, fiatalok és idősebbek az épületek ép­ségéért, szépségéért felel­nek. A közlekedési vállalat létesítményeire gondolok. Szerte a városban a legki­sebb váltóőrbódétól, az üvegcsoda munkásszállóig 5500 építményt bíztak rész­­ben miránk. Úgy tartják, mindig az a legizgalma­sabb, amit éppen csinálunk. Minket most a majd 100 esztendős, kiszolgált Baross utcai kocsiszín rekonstruk­ciója köt le. Az új cseh gyártmányú Tátra villa­moskocsik korszerűbb épü­­letet, szervizállomást kí­vánnak a réginél. Másutt is dolgozunk persze, s minde­nütt úgy, hogy a munka­erőhiány lehetőség szerint ne okozzon gondot. — Említsen néhány pél­dát! — A lakásokat — az épí­tés felett tavalyelőtt, illet­ve tavaly védnökséget is vállalt valamennyi alap­szervezet — BKV-soknak készítettük. A Kádár utcá­ban alapoztunk, a Henger­malom utcában december­ben 120 új tulajdonosnak nyújtottuk át a lakásokat. Dolgoztunk a hivatalos munkaidőben, de végeztünk társadalmi munkát, dél­után és a hétvégeken, és soha nem éreztük azt, hogy fáradtak vagyunk. A Sikló építése felett az egész vál­lalat fiataljai vállaltak véd­nökséget. Hosszú esztendők óta szeretnék a főváros la­kói, ha végre újra ilyen ko­csikkal utazhatnának föl a Várba. Szükség van a pi­henést szolgáló, jó állapot­ban lévő munkásszállásra. A szülők nyugalmára, gyer­mekeik minden igényt ki­elégítő óvodában, napközi­­ben töltik a napot. A felté­teleket megteremteni a mi segítségünk nélkül nem lenne könnyű. Cserébe mindezekért a vállalattól tiszteletet, a pestiektől oly­kor mosolyt kapunk. Dél- Pesten néhány napja avat­tuk fel a legújabb KISZ- klubunkat, ezen a részen közel 900 velem egykorú HÉV, vagy villamosvezető, pályafenntartó, műszaki és karbantartó dolgozik. A megbecsülésnek ez a fajta törődés az egyik oldala. KÉZISZEDŐ Kéziszedő. Ismeri a nyomdát, ezt az ott dolgo­zók nyelvén — e szavakkal ajánlották beszélgetőpart­­nerül Finta Bélát. Ő a Zrí­nyi Nyomda KISZ-titkára harmadik esztendeje. A műszakot a műhelyben kezdi el, félidőben pedig fölmegy a IV. emeleti iro­dába és tervez, intéz, ad­minisztrál, számonkér, amíg le nem megy a nap­— Ilyenkor az egyik te­vékenység bizonyosan a másik rovására megy... — A műhelyben csoport­ban dolgozom, teljesítem a tervet. KISZ-bizottságun­­kat a közelmúltban tüntet­ték ki, így nem lehet sem rám, sem ránk panasz. Az idővel megtanultam jól sá­fárkodni. A felemás hely­zet szülte azt: önállóbbak lettek nálunk az alapszer­vezetek és olyan dolgokat, amihez nem értünk, amit sokan elutasítanak nem vállalunk. Szerintünk nincs szükség arra, hogy látszat­munkát végezzünk. A nyomdászok a múltban is, ma is képzett együvé tarto­zó, becsületes emberek. So­kan fordulnak hozzánk az­zal a kéréssel: készítsük el ezt vagy azt a kiadványt köszönetért cserébe. Ritkán utasítjuk el a különböző vállalatok KISZ-eseit, ké­szítünk soron kívül politi­kai kiadványokat a Zrínyi Nyomdának, azután a fi­zetség — ha kapunk érte — az amúgy is szerény bizott­sági pénztárat gyarapítja. Ők elsősorban a saját vállalatukat, s ezen ke­resztül az egész országot szolgálják. Segítenek per­sze azoknak, akik szakmá­jukba vágó kéréssel hozzá­juk fordulnak. Úgy érzik, hasznos az, amit vállalnak és elvégeznek, például áll­hatna jó néhány más ifjú­sági közösség előtt. ★ Holnap reggel összeül a budapesti KISZ-küldött­­gyűlés. Értékelik az el­múlt három esztendő alatt végzett munkát, pontokba foglalják kire, mi hárul ez­után. Danyi Zoltán és Fin­ta Béla szintén ott ül majd a fórumon, gondolataikkal, elképzeléseikkel gazdagítva a munkát. Fazekas Ágnes Szedik már Csongrád megye Duna— Tisza közi homokvidékén megkezdték a májusi cse­resznye szedését. A legko­rábbi hazai gyümölcs na­gyon rövid idő, körülbelül két hét alatt lefogy a fák­ról, de nem sokkal utána megjelenik a sokkal ízlete­­sebb és nagyobb szemű zsa­ a cseresznyét borai fajta. Ez is már szí­nesedik. A cseresznyét —­­akár­csak a meggyet, a kajszi- és őszibarackot — virág­zásban érte a tavaszi fagy­hullám. Ezért mindegyik­ből a sokévi átlagosnál ke­vesebb termés várható a Dél-Alföldön. (MTI) Cipőgyári újítók Húszmillió forint hasznot hoztak az utóbbi 12 hónap­ban bevezetett újítások a Tisza Cipőgyárban. Az or­szág legnagyobb cipőipari vállalatának számító gyár­ban minden ötödik dolgozó részt vesz a mozgalomban. Újítással oldották meg egyebek között a Lorenzin típusú fröccsöntőgép-du­­gattyú házi gyártását, így tökéletesítették és tették takarékosabbá a gumitalp gyártását. A Horizont Áfész szerződéses vállalkozásba adja 5 évre július 1-től az alábbi üzleteit: 1822. sz. Zöldség-gyümölcs bolt Bp. XVIII., Bartók L. u. 9. 1016. sz. Zöldség-gyümölcs bolt Bp. X., Városszéli telep 12 sz. Dohánybolt Bp. X., Kada u. 24. 13. sz. Papír-írószerbolt Bp. XIX., Berzsenyi D. u. 1/b. Az egységekre vonatkozó információk a szö­vetkezet központjában, a kereskedelmi osztá­lyon szerezhetők be. (Bp. X., Gergely u. 66/a.) A versenytárgyalás időpontja: június 27. 15 óra. Helye: Budapest X., Gergely u. 66/a. A pályázatot szövetkezetünk központjába június 19-ig lehet leadni.

Next