Esti Hírlap, 1984. május (29. évfolyam, 102-127. szám)
1984-05-25 / 122. szám
KÖZSZOLGÁLATBAN Százmilliók fűre, fára Új parkok, közkertek ♦ Kertészek keserve A városuk szépségéért aggódó, a környezet kulturáltságát, tisztaságát féltékenyen vigyázó budapestiek évente négyezer közérdekű bejelentéssel fordulnak a Fővárosi Kertészeti Vállalathoz. Legutóbb a Pozsonyi úti fák visszametszésekor riadóztatták a környék lakói a Rádiót, Televíziót (lapunkat is). Szakemberünk a tévé nyilvánossága előtt megmagyarázta, miért van a metszésre szükség: a fák szebbek, egészségesebbek lesznek. Krácz György, a vállalat megbízott igazgatója, huszonkét éven át főmérnöke, a kertészet ismert szakembere azt mondja: — Mindenesetre újból levontuk a tanulságot: ma már nem lehet nagyobb munkát végezni a fővárosban, a lakosság előzetes tájékoztatása nélkül. —, olcsóbban dolgozhatunk. Speciális gépparkunk is van, s ezért a kisebb cégek nem versenyezhetnek velünk. Verseny a világért Mégis megszűnt a vállalat régi monopóliuma. — Ez természetes. A kerületek próbálkozhatnak másokkal is, remélve, hogy jobb, gyorsabb, szakszerűbb munkát kapnak. Véleményem szerint hamarosan rájönnek, hogy nem érdemes kísérletezni. Mindenesetre az új konkurrencia lehetősége bennünket szintén arra int, hogy jobban, gyorsabban, pontosabban dolgozzunk. Hány embert foglalkoztat a vállalat? — Kettőezer-ötszázan vagyunk, ebből száz kertészmérnök, kettőszázötven technikus, ötszáz szakmunkás. Sajnos, mi is állandóan munkaerőt keresünk. Hogy legalább a jó szakembereket idekössük, támogatjuk a vállalati gazdasági munkaközösségeket: tavaly kilenc volt, az idén még tíz van alakulóban. Mennyi a vállalat bevétele? — Évi hatszázmillió. Ám ezt nem csupán a zöldterületek fenntartásáért és az újak létrehozásáért kapjuk: miénk a Virágértüzlethálózat kilencven boltja is. Boltjainkat igyekszünk szépíteni, korszerűsíteni, erre szorít bennünket a virágkereskedelemben levő erős versengés. Mikor alakult a vállalat? — 1867-ben, a kiegyezés évében. (Mai formáját azonban 1962-ben kapta.) Akkor városi kertészetnek hívták. 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor 2 millió 153 ezer 349 négyzetméter parkterület volt a városban, száz év múlva már majdnem 13 millió. Sok kilencven százaléka tönkrement. A veszteséget 21 millió nyolcszázezer aranypengőre becsülték ... 1949-ig eltartott a romeltakarítás, újjáépítés, fásítás. Nem elég újból és újból kijavítani ezeket a károkat — néha csak sokára keríthetünk rá sort, hiszen nem látható előre, ha a nevelésben, a tudat formálásában hézagok találhatók. Amíg e téren nem lépünk előre, mi, kertészek újból és újból — nehéz szívvel és nagy költséggel — csak helyreállíthatunk ... Lukács Teréz Különleges gépek A fővárosi közvélemény érzékenysége a parkok, fák, zöldterületek iránt — mondjuk meg kereken — nem véletlenül alakult ki. Az új lakónegyedek mellől sokáig hiányzó parkosítás, a frissen telepített zöldterületek barbár szétrombolása, össze nem hangolt közművesítések során, építési törmelékkel „ékeskedő” sétányok, parkok, az úgynevezett közlekedési zöldfelületek sok helyütt vigasztalan látványa, szándékosan tönkretett pázsit, virágágyások, padok... De minek folytatni? És kit is okolhatnánk most — a szándékos rongálókon kívül —, mint a Kertészeti Vállalatot? Hogy nem tehet róla, ha szépen befejezett új parkjába árkokat ásnak? Hogy a budai kerületek utcáiban autókkal letapossák a járda menti zöldsávokat? Hogy csak akkor építhetnek új lakótelepek mellé parkot, ha azt tőlük a beruházó időben megrendeli? — A vállalat feladata kettős: az 1500 hektár városi zöldfelület — közparkok, városi kertek, sétányok, lakóterületi kertek, játszóterek, az utak és csomópontok melletti zöldek — és az 552 ezer sorfa ápolása, fenntartása — erre a főváros évente 170 milliót költ. És az új parkok, közkertek létesítése. Ez mindig a város fejlődésének függvénye. Ilyen kiadós munkánk a metrócsomópontok felszíni arculatát — legutóbb a Marx téren —, valamint a hídrekonstrukciók után a hídfők szépségét megteremteni, például az Árpád-hídnál. Honnan kapja erre a pénzt a vállalat? — Megrendelik nálunk a munkát és fizetnek érte. 1983. január 1-től az öszszes parképítési hitelt a kerületi tanácsok kezébe adta a főváros, így szerepük megnőtt a kerület külsejének megóvásában és alakításában. Választhatnak, kivel dolgoztatnak, velünk vagy más, akár szövetkezeti, akár magánvállalkozóval. Mivel mi nem vagyunk nyereségcentrikus vállalat — elsősorban a főváros szolgálatára állunk, amely minket fejlesztési alappal támogat Becsülni a környezetet Mi a vállalatvezetés legfőbb gondja ’84 tavaszán? — A munkaerőhiányt már említettem. Ide sorolhatom az eszközhiányt is: míg a 70-es évek elején jól haladt a gépesítési program, e téren most visszaesés van az ismert okok miatt. Pedig ekkora város zöldterületeit karbantartani nem lehet gépek nélkül. A pénzügyi nehézségekből következik a beruházások visszaszorulása, és mert az új parkosítás építkezésekhez kötődik, tartunk attól, kevesebb ilyen megrendelést kapunk a jövőben. Másfelé is kell tehát munka után nézni, és itt játszik majd szerepet, hogy dolgunkat még jobban csináljuk, s aki velünk szerződött, legközelebb is minket válasszon. — Régi, de sajnos mindig felújuló gondunk a szándékos rongálás. Évente átlagosan 15 millió forintnyi a kár. Egyszerűen nem tudom, miért nem becsüljük meg jobban a környezetünket. Pedig jószerivel mindent az utóbbi évtizedekben csináltunk meg, hiszen a háború alatt a par FÉSZEKBEN ■ Somogy megye bemutatkozik Somogy megyei művészeti programsorozatot rendeznek a Fészek Klubban, május 30-án és 31-én. Az első nap délutánján nyílik Szabados János festőművész kiállítása, este fél 8- kor pedig Somogy címmel lesz irodalmi est. A második napon, 31-én délután 6 órától Rippl-Rónai József műveit tekinthetik meg az érdeklődők, a Fészek Galériában, majd este fél 8- kor a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata vendégszerepel. Platon: Szókratész védőbeszéde című drámáját mutatják be, Fehér György rendezésében. Szókratész: Jordán Tamás, közreműködik Kamondy Imre. MINDKÉT FÉLNEK ELŐNYÖS Szójafeldolgozás kooperációban Magyar—jugoszláv határ menti együttműködés keretében, a déli szomszéd országban dolgozzák fel a Baranyában termelt szója egy részét. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát mohácsi kikötőjéből már ki is futott az első szójával megrakott, négyszáz tonnás önjáró uszály, hogy rakományát Közép-Európa legnagyobb szójafeldolgozó üzemébe, a Tisza-parti Becsejen tavaly felépült „Sojaprotein”-be szállítsa. Hazánk egyik legnagyobb szójatermelő gazdasága az erőforrások szűkössége miatt nem vállalkozhatott saját üzem építésére, amellyel megoldhatta volna a fehérjedús termény feldolgozását. A Sojaprotein viszont éppen nyersanyagot keresett kapacitásának jobb kihasználására, s így jött létre a mindkét vállalat számára előnyös kooperáció. A magyar nyers szójából a vajdasági nagyüzemben állati takarmányozásra használható, zsírmentes, extrahált szójadajat, továbbá a húsipari termékekhez keverve, emberi fogyasztásra alkalmas textúráit szójafehérjét és a Tiszai Vegyiművek festékeihez szükséges szójaolajat készítenek. A bólyi kombinát szójavetőmaggal fizet a munkáért jugoszláv partnerének, s ezzel importot pótol, mivel a szójaszármazékokat külföldről szerzi be népgazdaságunk. Az olcsó vízi szállítás előnyeinek további kihasználása végett a kooperációhoz kapcsolódó huszonnyolcmillió forintos beruházással korszerűsítette mohácsi kikötőjét a bólyi kombinát. A folyami „pályaudvart” pneumatikus szívóberendezéssel szerelték fel, s ezzel alkalmassá tették a Jugoszláviából visszaérkező ömlesztett készáru gyorsabb kirakására. (MTI) Két küldött a budapesti KISZ-értekezleten, „Soha nem fáradtunk el...” Védnökséget vállaltak • Soron kívüli kiadványok Szolgálják a várost a munkakörük, a szívük szerint is. Aki a vállalathoz kerül, az hónapok alatt rájön: hány és hány ezer ember biztonsága, pontos műszakkezdése, hangulata függ attól, hogy ők hogyan teljesítik a kiszabott feladatokat. Nap nap után vállalniuk kell a felelősséget, és a dicséretből is kijut nekik, a BKV-soknak. CSOPORTVEZETŐ Danyi Zoltán, az építési főmérnökség csoportvezetője, egyben KISZ-titkára. A fiatalok tennivalóit sorolja. Természetes számára, hogy elsősorban azt, mit kívánunk tőlük mi, az utazók, s ők hogyan próbálják meg egyszerűbbé tenni a pesti emberek életét? — Társaim, fiatalok és idősebbek az épületek épségéért, szépségéért felelnek. A közlekedési vállalat létesítményeire gondolok. Szerte a városban a legkisebb váltóőrbódétól, az üvegcsoda munkásszállóig 5500 építményt bíztak részben miránk. Úgy tartják, mindig az a legizgalmasabb, amit éppen csinálunk. Minket most a majd 100 esztendős, kiszolgált Baross utcai kocsiszín rekonstrukciója köt le. Az új cseh gyártmányú Tátra villamoskocsik korszerűbb épületet, szervizállomást kívánnak a réginél. Másutt is dolgozunk persze, s mindenütt úgy, hogy a munkaerőhiány lehetőség szerint ne okozzon gondot. — Említsen néhány példát! — A lakásokat — az építés felett tavalyelőtt, illetve tavaly védnökséget is vállalt valamennyi alapszervezet — BKV-soknak készítettük. A Kádár utcában alapoztunk, a Hengermalom utcában decemberben 120 új tulajdonosnak nyújtottuk át a lakásokat. Dolgoztunk a hivatalos munkaidőben, de végeztünk társadalmi munkát, délután és a hétvégeken, és soha nem éreztük azt, hogy fáradtak vagyunk. A Sikló építése felett az egész vállalat fiataljai vállaltak védnökséget. Hosszú esztendők óta szeretnék a főváros lakói, ha végre újra ilyen kocsikkal utazhatnának föl a Várba. Szükség van a pihenést szolgáló, jó állapotban lévő munkásszállásra. A szülők nyugalmára, gyermekeik minden igényt kielégítő óvodában, napköziben töltik a napot. A feltételeket megteremteni a mi segítségünk nélkül nem lenne könnyű. Cserébe mindezekért a vállalattól tiszteletet, a pestiektől olykor mosolyt kapunk. Dél- Pesten néhány napja avattuk fel a legújabb KISZ- klubunkat, ezen a részen közel 900 velem egykorú HÉV, vagy villamosvezető, pályafenntartó, műszaki és karbantartó dolgozik. A megbecsülésnek ez a fajta törődés az egyik oldala. KÉZISZEDŐ Kéziszedő. Ismeri a nyomdát, ezt az ott dolgozók nyelvén — e szavakkal ajánlották beszélgetőpartnerül Finta Bélát. Ő a Zrínyi Nyomda KISZ-titkára harmadik esztendeje. A műszakot a műhelyben kezdi el, félidőben pedig fölmegy a IV. emeleti irodába és tervez, intéz, adminisztrál, számonkér, amíg le nem megy a nap— Ilyenkor az egyik tevékenység bizonyosan a másik rovására megy... — A műhelyben csoportban dolgozom, teljesítem a tervet. KISZ-bizottságunkat a közelmúltban tüntették ki, így nem lehet sem rám, sem ránk panasz. Az idővel megtanultam jól sáfárkodni. A felemás helyzet szülte azt: önállóbbak lettek nálunk az alapszervezetek és olyan dolgokat, amihez nem értünk, amit sokan elutasítanak nem vállalunk. Szerintünk nincs szükség arra, hogy látszatmunkát végezzünk. A nyomdászok a múltban is, ma is képzett együvé tartozó, becsületes emberek. Sokan fordulnak hozzánk azzal a kéréssel: készítsük el ezt vagy azt a kiadványt köszönetért cserébe. Ritkán utasítjuk el a különböző vállalatok KISZ-eseit, készítünk soron kívül politikai kiadványokat a Zrínyi Nyomdának, azután a fizetség — ha kapunk érte — az amúgy is szerény bizottsági pénztárat gyarapítja. Ők elsősorban a saját vállalatukat, s ezen keresztül az egész országot szolgálják. Segítenek persze azoknak, akik szakmájukba vágó kéréssel hozzájuk fordulnak. Úgy érzik, hasznos az, amit vállalnak és elvégeznek, például állhatna jó néhány más ifjúsági közösség előtt. ★ Holnap reggel összeül a budapesti KISZ-küldöttgyűlés. Értékelik az elmúlt három esztendő alatt végzett munkát, pontokba foglalják kire, mi hárul ezután. Danyi Zoltán és Finta Béla szintén ott ül majd a fórumon, gondolataikkal, elképzeléseikkel gazdagítva a munkát. Fazekas Ágnes Szedik már Csongrád megye Duna— Tisza közi homokvidékén megkezdték a májusi cseresznye szedését. A legkorábbi hazai gyümölcs nagyon rövid idő, körülbelül két hét alatt lefogy a fákról, de nem sokkal utána megjelenik a sokkal ízletesebb és nagyobb szemű zsa a cseresznyét borai fajta. Ez is már színesedik. A cseresznyét —akárcsak a meggyet, a kajszi- és őszibarackot — virágzásban érte a tavaszi fagyhullám. Ezért mindegyikből a sokévi átlagosnál kevesebb termés várható a Dél-Alföldön. (MTI) Cipőgyári újítók Húszmillió forint hasznot hoztak az utóbbi 12 hónapban bevezetett újítások a Tisza Cipőgyárban. Az ország legnagyobb cipőipari vállalatának számító gyárban minden ötödik dolgozó részt vesz a mozgalomban. Újítással oldották meg egyebek között a Lorenzin típusú fröccsöntőgép-dugattyú házi gyártását, így tökéletesítették és tették takarékosabbá a gumitalp gyártását. A Horizont Áfész szerződéses vállalkozásba adja 5 évre július 1-től az alábbi üzleteit: 1822. sz. Zöldség-gyümölcs bolt Bp. XVIII., Bartók L. u. 9. 1016. sz. Zöldség-gyümölcs bolt Bp. X., Városszéli telep 12 sz. Dohánybolt Bp. X., Kada u. 24. 13. sz. Papír-írószerbolt Bp. XIX., Berzsenyi D. u. 1/b. Az egységekre vonatkozó információk a szövetkezet központjában, a kereskedelmi osztályon szerezhetők be. (Bp. X., Gergely u. 66/a.) A versenytárgyalás időpontja: június 27. 15 óra. Helye: Budapest X., Gergely u. 66/a. A pályázatot szövetkezetünk központjába június 19-ig lehet leadni.