Esti Hírlap, 1984. június (29. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-14 / 139. szám

Parkolóház az Aranykéz utcában A Belváros 1964-ben ké­szült rendezési terve rész­letesen elemzi a fejlesztés irányait és feladatait. A terv az Aranykéz utca 4— 6—8. számú telkekre par­kolóház építését javasolja. Mindennapos belvárosi gond, nincs elegendő hely az ideérkező, az itt várako­zó, vagy áthaladó gépko­csiknak. Mindezt még teté­zi az is, hogy a Duna-parti szállodák részére a szüksé­gesnél kevesebb gépkocsi­­álláshely épült, ezért az en­gedélyezés idején olyan döntés született, hogy ezek pótlására az Arany­kéz utcában kell parkoló­házat építeni. A Belvárosban nagy a kul­turális, kereskedelmi és tu­ristaforgalom, ami további időszakos parkolási igényt jelent. Mindezek figyelembevé­telével hoztak döntést az illetékesek 500 gépkocsit befogadó parkolóház építé­sére. De kimondták: tekin­tettel a belvárosi környe­zetre, a terület jobb hasz­nosítása érdekében, a fel­ső szintek beépítésére épí­tőtársakat kell keresni. Az előkészítés idején több tanulmány készült. Az igénylők sorába az UVA­­TERV is bekapcsolódott, tervezői üzemház építésé­nek dokumentációjával. El­képzelésüket több fórumon jóváhagyták, ám a gazdasá­gi okok miatt a beruházás­ról le kellett mondaniuk. A főváros vezetőinek későbbi állásfoglalása alapján társ­­beruházóként az OTP-t kérték fel la­kásépítésben való részvé­telre. A múlt évben elkészített beruházási program 490 fé­rőhelyet magában foglaló garázs, 127 lakás és a föld­szinten a belvárosi környe­zetbe illő üzletek építésére tesz javaslatot. A beruházás kivitelezésé­re versenytárgyalást hir­dettek meg, amit a 21. szá­mú Állami Építőipari Vál­lalat nyert meg. Az épület terveit az UVATERV ké­szíti. Az előkészítő munkálatok megkezdődtek, a bontások­ra a közeljövőben kerül sor. Az építést még ez évben megkezdik, ezért a terveket igen rövid idő alatt kérik az UVATERV-től. A beru­házás megvalósítására há­rom év áll rendelkezésre. (békés) OKOS TALÁLMÁNYOK Olcsóbb föd Helyi szakemberek újí­tásának, illetve találmá­nyának hasznosításával az eddiginél lényegesen ol­csóbban oldja meg a régi házak födémcseréjét a Sze­gedi Ingatlankezelő Válla­lat. Az egyik, a trapézlemez aláépítésére alapozott mód­szer feleslegessé teszi mind a régi födém, mind pedig a válaszfalak és a pailló-burkolat le-, illetve fel­bontását. Ezzel egy-egy nagyobb ház esetében 3-4 ezer köbmé­ter bontási törmelék elszál­lítása takarítható meg. Mindent összevetve, a fel­újítandó födém minden négyzetméterére 3-4 ezer forint megtakarítás jut. Ez a szegedi vállalatnál, terv­időszakonként körülbelül 100 millió forintnak felel meg. A másik módszert abban az esetben alkalmazzák, ha a födém­ lebontása va­lamilyen okből végkép­pen elkerülhetetlen. Ennek az újdonsága abban van, hogy az új födémet a földön készítik el, s egy csúszózsalus szerkezettel egyben emelik a helyére. A megtakarítás abból adódik, hogy nem kell állványozni, s az összege eléri a négy­zetméterenkénti 2400 forin­tot. (MTI) Új típusú autóemelők Új típusú autóemelők gyártását kezdték meg az e cikkek hazai specialistájá­nak számító Soproni Autó­felszerelési Vállalatnál. A 3,5, 2,5 és 1,75 tonna te­herbírású emelők mind­egyike könnyebb, tetszető­sebb, esztétikusabb megje­lenésű elődeinél. Az 1,75 tonna kapacitásút egy NSZK-beli céggel közösen konstruálták. A személy­­gépkocsik emelésére szol­gáló szerkezet oszlopokra erősített karja benyúlik az autó alá, s rajta levő csáp­jaival emeli fel a jármű­vet. MÁTRA KINCSE Szőlőskerti mindennapok Ünnepelt a város, a 650 esztendős Gyöngyös. De már az ünnepi beszédek után fogta a közönség egy része magát (ez is ünnep­lés, ha nem is zenés), s ki­ment a szőlőkbe. Jó tavasz köszöntött a Mátra aljára, sürgetett a munka.­­ A hét végén legalább 6—700 kapás dolgozott csak a Mátra Kincse tsz szőlői­ben — mondta Visontai László, az elnök. — A sző­lőinket részesművelésbe adtuk ki, egy hektárt vál­lalhattak az emberek. Nem­csak a téesz-tagok, ipari dolgozók, állami alkalma­zottak is. Már negyedik éve van ez így, az első eszten­dőben egy kisebb területtel, 50 hektárnyival kezdtük, majd 120-ra, 200-ra, most pedig már 320 hektárra nö­vekedett ez a részesművelé­­ses terület. Ami a közös művelésben maradt, az 90 hektárnyi fiatal ültetvény. Jó tavasz köszöntött a Mátra-vidéki szőlőkre. Jól teleltek, rügykárosodás nem érte őket. Szép, jó ter­mésre van kilátás. Tavaly 11 tonna feletti volt a hek­táronkénti termés, hogy ér­tékelni tudjuk: az országos átlag 6 és fél tonna volt, a Heves megyei átlag 9 és fél. Elsőnek h­assút küld majd a Mátra Kincse a pia­cokra. A Városföldi Állami Gazdaságon keresztül ta­valy több mint 4000 mázsa gyöngyösi csemegeszőlőt vásárolhattak a pestiek. — A korábban érkező import csemegeszőlő nem teszi tönkre a hazaiaknak a piacát? Merthogy Kecske­mét környékén ilyen pana­szokat hallottam. — Ha a magyar chasta megjelenik — válaszolja —, úgyis azt veszik, sokkal édesebb, zamatosabb. A ha­gyományos fajták mellett Gyöngyös környékén, a Mátra napos oldalain újab­ban a zweigelt és a Kerté­szeti Kutatóintézet kitűnő­en bevált új fajtáját — a korán érő egész magas cu­kortartalmú — zenitet szüretelik majd. (m ai) SZARVASI KÉPES LEXIKON Arcképek Szarvas múlt­jából címmel képes kislexi­kont jelentetett meg a vá­ros barátainak köre. Az ezerkétszáz példányban közreadott kötet a 18—19. század jeles szarvasi tudó­sainak, nevelőinek, s más kiemelkedő személyiségei­nek életét ismerteti. A hu­szonnégy szarvasi születé­sű, illetve a városban haj­dan tevékenykedő, orszá­gosan ismert embert be­mutató kötet arcképeit Ké­kesi László grafikusművész rajzolta, az életrajzokat pe­dig Tóth Lajos, a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskola ta­nára írta. A kiadványban a város 1722. évi újjátele­­pülését követő két évszá­zad helyi tudományos éle­te elevenedik meg. A Tes­­sedik Sámuellel és Kemény Gáborral befejeződő arc­képsorozat tanulságos ké­pet ad e Körös-parti kis­város nagyjainak küzdel­meiről. Kimutatta a gyorsító tömegspektrométer Mit evett az Meghökkentő fordulat ♦ A bevándorlás időpontja Közismert tény, hogy a kukorica az amerikai kon­tinens növénye. Európa csupán az Újvilág felfede­zése után ismerte meg. Az Amerika őstörténetét tár­gyaló könyvek, cikkek több­­sége azt is megemlíti, hogy a kukorica lehetett az ősi indiánok első, tudatosan termesztett növénye: lénye­gében azt a szerepet ját­szotta a nyugati kontinens történetének hajnalán, mint az óvilágban a gabona. AZ ELSŐ A legújabb kutatások azonban meghökkentő for­dulatot hoztak. Nicholas Coward, a Rochester Egye­tem atomfizikai laborató­riumában végzett mérései alapján arra az eredmény­­re jutott, hogy az Újvilág legelső kultúrnövénye­i a tök. A vizsgálatokhoz egy új típusú mérőeszközt, a gyorsító tömegspektromé­tert alkalmazta. A kutatá­sok célja az volt, hogy az Észak-Amerikában feltárt régészeti leletek korát új­ból megállapítsák, ez úton tisztázva, hogy mikor jelent meg az ember ezen a föld­részen ? A kontinens keleti vidé­keiről előkerült ősi telepü­lések maradványait vizs­gálva feltűnt, hogy a növé­nyi nyomok között igen gyakori a tök egyik változa­ta. A töknek, mint termesz­tett növénynek jelentőségét az amerikai ősrégészet ku­tatói már régebben is felis­merték, de úgy vélték, hogy időszámításunk kezde­te előtt két és fél évezred­del terjedt el. MÓDOSÍTOTT ELKÉPZELÉS Ezzel szemben a legkor­szerűbb, atomfizikai mód­szerekkel végzett kormeg­határozás a tök rendszeres termesztését hét évezreddel ezelőttre tolta vissza. Esze­rint az amerikai indiánok időszámításunk kezdete előtt ötezer évvel már rendszeresen termesztették — és természetesen fogyasz­tották is — a tököt. Ezzel szemben a korábban „leg­ősibb kultúrnövény”-ként számon tartott kukorica ter­mesztése csak évezredekkel később terjedt el Ameriká­ban! Ez a megállapítás nagy mértékben befolyásolhatja az amerikai kontinens me­zőgazdasági kultúrájának — ezen át pedig az ősi indián civilizációknak a kialaku­lásáról alkotott elképzelése­ket. Ám nem kizárt, hogy lényegesen módosítani kell majd az Amerika benépe­süléséről kidolgozott elkép­zeléseket is. Régebben ugyanis azt a felfogást val­lotta a kutatók többsége, hogy Amerika őslakói a legutolsó nagy jégkorszak idején, mintegy 15 000— 20 000 évvel ezelőtt vándo­­roltak erre a kontinensre, Kelet-Ázsiából. YUB­A­MARADVÁNYOK Néhány éve azonban a kaliforniai Yuba-sivatag­­ban olyan ősemberi marad­ványokra bukkantak, ame­lyek korát (földtani vizsgá­latok alapján) 19 000 és 23 000 év közé helyezték. Ennek alapján jónéhány ős­emberkutató hajlott arra a véleményre, hogy az indiá­nok ősei lusszó harminc­ezer esztendeje foglalták el az amerikai földrészt. A gyorsító tömegspektro­méter felhasználásával azonban T. W. Stafford és munkacsoportja megállapí­totta, hogy a közel húsz­ezer esztendősnek vélt Yu­­ba-sivatagi maradványok kora legfeljebb­­ 4000 év­re tehető! Az amerikai ős­emberleletek jelentős ré­sze lényegesen fiatalabb, mint ahogyan ezt a földta­ni vizsgálatok mutatták. Úgy látszik, hogy az ősla­kók bevándorlása Ázsiából Amerikába legfeljebb 13 000 —15 000 esztendeje zajlott le. Ezt az eredményt erősí­tik egyébként az oxfordi egyetem kutatásai is. Ifj. Bartha Lajos NEM DOLGOZOTT, INKÁBB CSALT Lebukott az álturista GYANÚTLAN KLIENSEK ♦ A RENDŐRSÉG KÉRÉSE A fiatalembert közveszé­lyes munkaker­ülésért he­lyezték előzetes letartózta­tásba, de alapos a gyanú, hogy csalásokat is elköve­tett. Nagy Tamásnak hív­ják, huszonnégy esztendős és már nagyon régen nem dolgozik. Hivatkozott ugyan erre­­arra, különböző munka­helyekre, munkákra, de az ellenőrzés során kide­rült, hogy éppen csak arra járt, vagy még azt sem. Szakmája: autószerelő. Ezzel is lehetne pénzt ke­resni, de ő — a gyanúsítás szerint — inkább a gagyi­­zást választotta. A szokásos mód: a külföldi turistának elfogyott a benzinje és a pénze. Nincs más a birto­kában mint néhány arany­gyűrű , jéggyűrű, köves gyűrű, amelyet kénytelen potom pénzért elveszteget­ni. Fiatalemberünk a jelek szerint nemcsak pénzért adta a rézgyűrűket, hanem csereékszerért, aranyért. Ha valakinek volt az uj­­ján gyűrű, a „turista” rá­beszélte, hogy húzza le, s adja oda ellenértékként. Hogy ez esetben hogy egyenlíti ki a benzinszám­lát, erről nem esett szó, a gyanútlan kliensek nem ér­deklődtek. Nagy Tamás mindent ta­gad, nem látott, nem szó­lított le senkit sem Pesten , sem vidéken. Egerben viszont rövidesen bíróság elé áll hasonló bűncselek­ményekért, s feltételezni lehet, hogy sokkal több károsultja van az ügynek, mint amennyit a nyomozás so­rán eddig felderítettek. A XIV. kerületi Rendőr­kapitányság arra kéri mindazokat akik a fénykép alapján vagy egyéb okok miatt úgy vélik, hogy Nagy Tamás áldozatai közé tar­toznak, jelentkezzenek sze­mélyesen vagy telefonon a kapitányságon a vidékiek a legközelebbi rendőrható­ságnál. Telefonszám: 331- 380/106-os mellék. (b. i.) Automatasoron: fagylaltpor Sűrítőberendezéseinek korszerűsítésével — a korábbi­hoz képest — már ebben az évben naponta 60 ezer li­terrel több tejet dolgoz fel a Berettyóújfalui Tejporgyár. A fejlesztés eredményeként a jövőben 250—260 mázsa tejport gyártanak egy nap alatt, s az eddiginél lényege­sen több fagylaltport kínálnak vásárlóiknak. Az utób­biakból — nyolcféle ízesítéssel — 320 mázsát csomagol­nak egy nap alatt.

Next