Esti Hírlap, 1984. június (29. évfolyam, 128-153. szám)
1984-06-26 / 149. szám
t .Lelkiismeretes ténymegállapítás és szívszorító életkép volt egyben a tegnapi rendkívüli adásnapon késő este vetített Végállomás: Nagyfa című riportfilm. De talán nemcsak az az egymillió ember nézhette megrendüléssel, akit közvetlenül is érint az alkoholisták sorsa. Ha szerencsére nem is mindenkiben idézett fel személyes érzelmeket, a társadalmi felelősség érzését sokak számára felvetette Moldova Ágnes filmje. S bár a tévénézőkre elosztott társadalom nehezen tehet bármit is, a közös megoldások elengedhetetlenek és lehetségesek is — ahogy a műsor után elhangzott rövid, őszinte hangú, fontos szempontokat fölvető stúdióbeszélgetés bizonyította. A riporterek, Moldova Ágnes és HaefflerAndrás engedték felszakadni az érzelmeket is, bár inkább a nézők felvilágosítása, mint befolyásolása volt a cél, így sikerült megerősíteni, hogy Nagyfa, az igazságügy gyógyítóintézménye, ha nem is mindig végállomás, az utolsó stációk egyike, amely előtt lenne még az igazán sok tennivaló. Az egészségügyi és társadalomtudós szakemberek minden megállapítása vonatkozott az egyéb devianciákra is. Elsősorban Levendel László őszinte és emberi szavai emlékezetesek, melyeknek tartalma azonban igen kemény volt. Hiszen nem pazarlása-e az egyébként is oly csekély erőknek, ha a gondozás már csak akkor kezdődik, amikor a károsodás szinte visszafordíthatatlan? Hogy amikor még lennének szövetségesek, a család, a barátok, akkor még nincs hova fordulni, az igazi gyógykezelés egyúttal végleges megbélyegzés is. Elkeserítő belegondolni, hány devianciába forduló életnek lenne szüksége arra a diagnózisra, amely utat mutat a terápiában is. S a magányosan még küzdők nemcsak várják, meg is érdemlik a segítő kezet, nem a társadalom elvonását, hanem a társadalmi összefogást. Molnár Gabriella AZ IDÉN ELOSZOR Európai filmfesztivál Szombaton, a szovjet Rjazanov Kétszemélyes pályaudvar című filmjével megnyílt a müncheni Filmünnep. A nemzetközi találkozó — amelyet először tavaly rendeztek — kiszélesedett. Eberhard Hauff igazgató nyilatkozataiban hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartja, hogy Münchenben Kelet és Nyugat filmrendezői találkozzanak. Díjakat nem osztanak, nem versenyt rendeznek, hanem barátságos, a népek közeledését szolgáló találkozót. Ennek a gondolatnak a jegyében idén, az Európai Filmrendezők Szövetségével egyetértésben a Filmünneppel egyidejűleg megrendezik az első Európai Filmfesztivált, amelyen több mint ötven európai film szerepel. Köztük a Szovjetunió, Románia, Bulgária, az NDK, Lengyelország filmjei. Hazánkat Bacsó Péter Te rongyos élet és Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmjei képviselik. Bacsó filmjét tegnap vetítették, Mészáros Mártáét ma mutatják, be. A változatos és érdekes műsorban (kilenc napon át hét moziban vetítik a késő éjszakai órákig a filmeket) szerepel a többi között az olasz Lina Wertmüller Lotto sotto, a szovjet Gleb Panfilov Vassza, a nyugatnémet Werner Herzog Ahov a zöld hangyák álmodnak, a svéd Ingmar Bergman Próba után című alkotása. Számos új nyugatnémet film ősbemutatójára kerül sor, sok haladó, független, fiatal amerikai rendező hozta, illetve küldte el alkotásait. Az egyes bemutatók után a müncheniek és a vendégek találkoznak és beszélgetnek a filmek rendezőivel. P. Zs. KÉT MAI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Újra megtalálták a Köm is bem A Szalagok nincsenek meg Alig egy éve, hogy hazakerült a Leuveni Kódex, az Ómagyar Mária-siralommal, irodalmunk és nyelvünk becses emlékével. Ma újabb szerencsés fordulatról tartott sajtótájékoztatót az Országos Széchényi Könyvtárban Villangó István, a Művelődési Minisztérium közgyűjteményi főosztályának vezetője és dr. Vizkelety András, a Königsbergi Töredéket azonosító kutató. Tornnba került — Elszomorítóan kevés emlékünk van a régebbi korokból — mondta Villangó István. — Ezek közül írásbeliségünk jelenleg ismert három legrégebbi bizonyítéka a Tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti Beszéd és az Ómagyar Mária-siralom hazai közgyűjteményekben található. A sorban a negyedik a most újra megtalált kilencsoros töredék. A második világháború során elpusztult, széthordott königsbergi — ma Kalinyingrád — egyetemi könyvtár sok más értékével együtt ezt is sokáig megsemmisültnek hittük, míg az utóbbi időkben több információt is kaptunk arról, hogy ez a Kepler Egyetem könyvtárában, Torunban található. Sokat segített ebben dr. Edward Potkowski, a varsói Régi Levéltár igazgatója, aki az első híreket hozta. Ennek nyomán utazott Torunba dr. Vizkelety András, és azonosította a töredéket. — Kalandos sorsa van ennek a néhány soros szövegnek — kezdte ismertetését dr. Vizkelety András. — Franz Hipler káplán figyelt fel 1863-ban arra, hogy az ottani könyvtár egyik latin nyelvű kódexében idegen nyelvű szöveg van. Nemsokára azonosították a nyelvet, és értesítették Toldy Ferenc irodalomtörténészt a leletről. Megállapították azt is, hogy a kódex a XIV. században a breslaui — ma Wroclaw — domonkos rendi kolostorban készült, és sokáig ott is őrizték. Reménykedés A reformáció alatt a kolostort megszüntették, a könyv a porosz hercegi, majd királyi könyvtárba került. Innen adományozták a königsbergi egyetemnek. A számunkra fontos szöveg nem a kódex lapjain található, hanem annak borító táblájára ragasztották a kötéskor. Az eredeti leletben az egy teljes oldala mellett még ott volt négy pergamen szalag is, ám ezek most nem kerültek elő. Feltehetően a sérült tartóból a szállítások során kieshetett. Reménykedünk abban, hogy a további kutatások eredményeként ezek is előkerülnek. Az eddigi elemzések arra engednek következtetni, hogy a megtalált töredékek egy nagyobb, Szűz Máriáról szóló legenda részei. Lehet, hogy egy prédikáció töredéke. Erre már csak azért is gondolnunk kell, mert ugyanazon a lapon még két latin nyelvű prédikáció található, bár ezek szövegét még senki sem vizsgálta meg alaposabban. A Szalagok szövegét is ismerve úgy gondoljuk, hogy ez lehetett az abból a korból fellelt töredékek közül eredetileg a leghosszabb. Hazahozzák ? Reméljük, a lelet felett örömünket nagyon hamar sokakkal megoszthatjuk, hisz jövő év őszén az új Széchényi Könyvtár megnyitójára tervezett kiállításunkon ott lesz ez a nyelvemlékünk is. Arról is tárgyalásokat kezdtünk, hogy birtokunkban lévő lengyel régiségekért elcseréljük és végleg hazahozzuk a töredékeket. (Lapzártakor a sajtótájékoztató tart.) Pallagi Ferenc FINN ÜVEGMŰVÉSZET Megnyílik az Iparművészeti Múzeum A két és fél éve tartó felújítási munkák után a június 29-én, pénteken délután kezdődő finn üvegművészeti kiállítással ismét megnyílik az Iparművészeti Múzeum. A Riihimäki Üvegmúzeum anyagát bemutató vándorkiállításon körülbelül 170 tárgy látható, főleg üvegedények, nagyobb készletek. Dr. Miklós Pál, a múzeum főigazgatója ma délelőtt sajtótájékoztatót tartott az elvégzett munkáról és a kiállítási tervekről. A teljes belső felújítási munkák alatt korszerűsítették a fűtő és világító berendezést, s megszépültek a kiállítóhelyiségek. A földszinti üvegcsarnokban július 26-án nyílik az Országos Műszaki Múzeum és az Iparművészeti Múzeum közös kiállítása Az időmérés története címmel, ősztől pedig — a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum anyagának felhasználásával — Körösi Csoma Sándor emlékkiállítást rendeznek. Már működés közben épül a múzeum új állandó kiállítása, mely a Művészet és mesterség címet viseli majd. Az iparművészeti technikák, a mesterségek fejlődését mutatja be a kezdetektől máig. (mg) JUBILÁL AZ AGRLJ MAGYAR ELECTRA de immár az ország színházszerető közönsége. Június 28-án, csütörtökön este a Magyar Electra kerül a közönség elé az egri romkertben, összesen nyolc alkalommal játsszák. Az előadás rendezője Valló Péter, főszereplői: Almási Éva, Igó Éva, Pogány Judit, Koltai Róbert, Reviczky Gábor, Gáspár Sándor, Fehér Anna és Miklósy György. Ugyancsak Valló Péter rendezi az egri líceum udvarán tíz alkalommal sorra kerülő produkciót. Nagy Ignác vígjátékát, a Tisztújítást mutatják be itt, a főszerepekben Székhelyi Józseffel, Pogány Judittal, Igó Évával, Fehér Annával, Koltai Róberttel, Reviczky Gáborral, Gáspár Sándorral, Méhes Lászlóval, Miklósy Györggyel, Sipos Andrással, Nagy Miklóssal, Rácz Gézávalés Kocsis Györggyel. Idén tizedszer kerül sor Egerben a nyári színházi játékokra, amelyeket Agria néven ismer nemcsak Eger. CSÜTÖRTÖKTŐL Debreceni dzsessznapok ’84 A Magyar Rádió és a Kölcsey Művelődési Központ tizenharmadszor rendezi meg a nemzetközi dzsesszfesztivált Debrecenben. A hangversenysorozat csütörtöktől vasárnapig tart, és ebben az évben is világsztárok felvonulását ígéri. Anthony Braxton és Szabados György duóban lép fel pénteken este a sportcsarnoki hangversenyen, amelynek felvételét a tervek szerint a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat is megjelenteti. A rockdzsessz korszak csillaga, Randy Brecker első ízben jön Magyarországra. Kvartettjében felesége, a brazil zongorista Eliane Elias, továbbá Eddie Gomez és Adam Nussbaum játszik. A szabadtéri színpadon szombaton és vasárnap délután lesz hangverseny a New Paul Morgan trió, a Budapesti Ragtime Band, a MINI RC, a Hot Club Budapest, és a Dresch együttes részvételével. A fesztivál vasárnap este a Sportcsarnokban fejeződik be a Rainer Brüninghaus trió és a Brötzmann Workshop hangversenyével. NÉMETÜL TUDNI KELL Osztrák—magyar tévévetélkedő VÁRJÁK A JELENTKEZÉSEKET A hét végén több alkallámmal sugárzott felhívást a Magyar Televízió: jelentkezőket várnak egy osztrák—magyar vetélkedőműsorhoz. Akik látták-hallották a felhívást, tudják, a részvételhez elengedhetetlen a német nyelvtudás, és a jelentkezéseket legkésőbb e hét szombati dátummal kell eljuttatni Magyar Televízió, szórakoztató főosztály, Szomszédolás produkció, 1810 Budapest címre. SZOLGÁLATI UTAZÁS — Milyen műsorról van szó? — kérdeztük Kalmár Andrást, a szórakoztató főosztály vezetőjét. — Mint a felhívásból is tudható, vetélkedőt csinálunk. Ehhez keressük a lehető legjobb csapatot. Megtehettük volna, hogy — mondjuk — a bölcsészkar német szakosai közül válogatunk, de nem tettük, mert valójában demokratikus döntést szeretnénk. A válogatásnál megkönnyítik munkánkat a kért adatok — kézzel írott jelentkezés, fénykép, életkor, foglalkozás —, amelynek alapján a jelentkezők elővetélkedőn vesznek részt. Akiket végül is kiválasztunk, augusztus 15. és 25. között ausztriai körutazáson vesznek részt. Ez a kiutazás szolgálati útnak számít, és a csapattagok napidíjat is kapnak. Ezen az úton nagyon kell figyelniük, s elsősorban azt szem előtt tartaniuk, hogy a vetélkedő tárgyköre a mai Ausztria, illetve Magyarország. — Ugyanebben az időpontban — természetesen — az osztrák csapat is eljön Magyarországra. Az osztrákokat magyar, a magyarokat pedig osztrák televíziós stáb kíséri, és felvételeket készít utazásukról. Ezeket felhasználják a műsorban, s így a versenyzők annak idején saját magukkal találkozhatnak a képernyőn. Számíthatnak arra, hogy — bár az utazás hasonlítani fog egy szokványos turistaútra — kerülhetnek váratlan helyzetekbe is. Mindenesetre igyekezzenek élményeiket megőrizni, feljegyezni. — A Magyar Televízió szórakoztató főosztálya már több alkalommal készített közös műsort az Osztrák Televízió testvérosztályával. Ezek a műsorok azonban nem mindig voltak sikeresek. — Három esztendővel ezelőtt 1981 nyarán egy Bécs—Budapest műsorral kezdődött együttműködésünk. Ez tisztes sikert aratott, majd 1982 szilveszterén emlékezetesen nagyot buktunk. Ennek a kudarcnak a tanulságait levontuk, és azóta készült műsoraink, a Balaton— Wolfgangsee, valamint a Kálmán Imre-műsor és főképpen a Lehár-expressz már sikeresek voltak. BÉCSBŐL — Szeretnénk, ha a Szomszédolás minden eddigi közös produkciónknál jobban sikerülne. A legnagyobb nehézséget a kétnyelvűség jelenti, hiszen a nézők döntő többsége nem érti-beszéli a német, illetve a magyar nyelvet. Márpedig, ha a műsor nem érthető, akkor azonnal unalmassá válik. Eddigi összes tapasztalatunkat igyekszünk felhasználni annak érdekében, hogy az érthetetlenséget, unalmasságot elkerüljük. Nem tagadom, van bennünk félelem, de azért erősen bízunk abban, hogy a bécsi tv-stúdióból szeptember közepén sugárzásra kerülő műsor tetszést arat majd. (morvay) Missziót teljesítenek a rádió nyelvművelő műsorai, közöttük a Grétsy László vezette Magyarán szólva című is. Tanácsaival, rövid, szellemes elemzéseivel, az élő nyelv védelmével sok hívet szerzett magának, műsorának és ezen keresztül a magyar nyelv ügyének. Sok száz hallgatója gyűjti-vadássza a sajtóban, rádióban, köznapi beszédben a hibákat, a helytelen nyelvhasználat tényeit. Bizonyára az eddig megszokott lelkesedéssel csatlakoznak majd sokan ahhoz a felhíváshoz is, amelyet a Magyarán szólva legutóbbi adásában Költői Ádám tett közzé, s így hangzott: „Alkossunk életszerű KISZ-nyelvet!” Az indokok közismertek. Nehézkes, életidegen a fiatalok politikai szervezetében az utóbbi időkben gyökeret vert beszédstílus. De új KISZ-nyelvre — véleményem szerint — még sincs szükség. Van már ugyanis egy nyelv, amit az ország határain belül és kívül jó tízegynehány-millióan beszélünk. Egy nyelv, amelynek hajlékonyságát, kifejező erejét, pontosságát Balassi Bálinttól, Petőfi Sándortól, Arany Jánostól, Ady Endrétől, József Attilától tanultunk, amely százezreket mozgósított Kossuth Lajos ajkán, s milliókat vigasztalt Jókai tollán. S amely valamennyiünk legféltve őrzöttebb anyai öröksége — a magyar nyelv. Elég lenne ezt megtanulni. Még ha beszélni nehéz is ... (pallagi)