Esti Hírlap, 1985. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1985-04-27 / 98. szám

P­O­L­I­T­I­K­A­I N­A­P N­­­fj P TESTVÉRI EGYÜTTMŰKÖDÉS ---------------------- ■ ---------.... ———« ^ -A világ a varsói dokumentumokról beszél Varsó, április 27. Világszerte megkülönböz­tetett figyelem irányul a Varsói Szerződés tagálla­mai legfelsőbb szintű párt­os állami vezetőinek pénte­ki találkozójára. Jól érzé­kelhető ez itt, a lengyel fő­városban, ahol különösen nagy hangsúlyt kap az a tény, hogy a Varsói Szerző­dés meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyvet a győ­zelem 40. évfordulójának előestéjén írták alá. A tag­államok legfelsőbb szintű párt- és állami vezetői ál­tal aláírt dokumentum, a Varsói Barátsági, Együttműködési és Köl­csönös Segítségnyújtási Szerződés hatályát a kö­vetkező húsz és az azt kö­vető további tíz évre meghosszabbítja. A szocialista országok vé­delmi szövetsége elválaszt­hatatlanul kapcsolódik a vi­lágbéke megóvására irá­nyuló erőfeszítésekhez. A Varsói Szerződés tagálla­mai összehangolt, aktív kül­politikájukkal, a nemzetkö­zi élet pozitív irányzatait erősítik és hozzájárulnak a világbékét fenyegető veszé­lyek elhárításához. A Varsói Szerződés tagál­lamainak egysége és össze­fogása, összehangolt fellé­pésük a nemzetközi küzdő­téren, az államok közötti kapcsolatok rendkívül fon­tos tényezője. Ez az egység és testvéri együttműködés meghozta gyümölcsét: rövidesen az ötödik évtizede kezdődik annak, hogy Európa men­tes a háború borzalmai­tól. A Varsói Szerződés biztosí­totta a szocialista országok számára a békés alkotó munka kedvező külső fel­tételeit. A Varsói Szerződés tagál­lamai soha nem voltak hí­vei annak, hogy Európát és a világot, egymással szem­benálló katonai tömbökre osszák. Jelenleg is föllép­nek szövetségük és az észak-atlanti tömb egyide­jű feloszlatásáért, s annak első lépéseként a szövetsé­gek katonai szervezeteinek felszámolásáért. Mindaddig azonban, amíg létezik a NATO és fennáll a világot és Európa békéjét fenyegető veszély, a szocia­lista országok kénytelenek erősíteni védelmi szövetsé­güket. Ezzel egyidejűleg fo­kozzák a leszerelésre, a bé­ke megszilárdítására, a ka­tonai tömbök felszámolásá­ra irányuló erőfeszítéseiket. A Varsói Szerződés hatá­­lyának meghosszabbításáról hozott egyhangú döntést az tette szükségessé, hogy megbízhatóan szavatolják a szövetséges országok biztonságát és előmozdít­sák szoros nemzetközi együttműködésüket. A Varsói Szerződés tagál­lamai a békét fenyegető ve­szélyből kiindulva a jövő­ben is megteszik a szüksé­ges intézkedéseket kollektív védelmi képességük meg­felelő szinten tartásához. A tegnapi varsói találkozón is ismételten megerősítet­ték, hogy nem törekednek a katonai fölény megszer­zésére, de nem is engedik meg, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. Pék Miklós ★ Washington, április 27. Az amerikai rádió- és te­levíziós állomások pénte­ken több alkalommal jelen­tést közöltek a Varsói Szer­ződés tagállamai legfelsőbb szintű képviselőinek talál­kozójáról, a szerződés meg­hosszabbításáról. A három nagy televíziós hálózat es­ti híradásaiban vezető he­lyen közölte az erről szóló beszámolót. Az első jelentések ki­emelték Mihail Gorbacsov­­nak, az SZKP KB főtitkárá­nak azt a megállapítását, hogy a szerződés meghosz­­szabbítá­sát a NATO maga­tartása, az Egyesült Álla­mok fegyverkezési politiká­ja teszi indokolttá. Ezt húz­ták alá a hírügynökségek varsói keltezésű jelentései is. KÖRÚT A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN Ortega Európába indult Managua, április 27. Nyolc európai szocialista országot érintő körútra in­dult tegnap Daniel Or­tega nicaraguai államfő. Az általa vezetett küldöttség — Kuba érintésével — a Szovjetuniót, Jugoszláviát, Bulgáriát, Romániát, Ma­gyarországot, Csehszlováki­át, Lengyelországot és az NDK-t keresi fel. Daniel Ortega elutazása előtt a sajtónak adott nyi­latkozatában emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban Montevideoban és Brasíliá­­ban latin-amerikai állam- és kormányfőkkel folytatott megbeszéléseket a közép­­amerikai térség problé­máiról, a földrész, s azon belül el­sősorban Nicaragua gazda­sági nehézségeiről. Ortega hangsúlyozta, hogy a mos­tani körútján nemzetközi politikai kérdésekről és a gazdasági-kereskedelmi együttműködéssel kapcso­latos kérdésekről folytat megbeszéléseket tárgyaló­­partnereivel. Közölte, hogy Sergio Ramirez alelnök május második felében Ausztriában tesz látogatást. A nicaraguai államfő rá­mutatott, hogy az amerikai kormányzat újabb és újabb lépéseket tesz gazdasági té­ren is Nicaraguával szem­ben: továbbra sem teszi le­hetővé, hogy Nicaragua megkapja az Amerikaközi Fejlesztési Banktól kért 53,4 millió dolláros kölcsönt. Az amerikai gazdasági blokád és katonai agresz­­szió hatalmas anyagi és gazdasági terheket ró Ni­caraguára: az országnak súlyos gondo­kat okoz az olajellátás biz­tosítása, a külföldi adóssá­gok kiűzetése — mondta Ortega. Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok új utakat keres az ellenforra­dalmárok támogatására, Ortega kijelentette: ebben nincs semmi új, hiszen az a tény, hogy az amerikai kongresszus e heti szava­zásával nem adta áldását a nicaraguai agresszió folyta­tására, nem szünteti meg Reagan elnök számára a Nicaragua elleni háború folytatásának lehetőségét. A TJET VÉGÉN Változékony idő Továbbra is hideg lég­­hullámok haladnak Közép- Európa felé. Hatásukra a német és a lengyel alföl­dön, de Nyugat-Európa nagy részén, valamint az Alpok és a Kárpátok tér­ségében is az évszakhoz képest hűvös az idő. A hű­vös léghullámok meglehe­tősen szárazak, így sajnos, a mezőgazdaság számára oly fontos csapadékot nem hozzák meg. A nappali felmelegedés a kontinens nagy részén 3-8 fokkal elmarad a sokéves átlagtól. Ugyanakkor a Földközi­tenger és a Fekete-tenger térségében, az ott örvénylő ciklon következtében, vál­tozékony, többször csapa­dékos az időjárás. A nap­pali felmelegedések ennek ellenére Dél-Európában el­érik az évszaknak megfe­lelő értéket. A számítógépekkel ké­szített előrejelzések szerint a Kárpát-medencében a hét végén is változékony időjárásra kell számítani. A gyorsan egymás után vonuló meleg- és hideg­frontok az emberi szerve­zetre is élénk hatással van­nak. A frontérzékenyek ezért gyors közérzeti válto­zásoknak vannak kitéve. Budapesten ma estig változóan fel­hős lesz az idő, valószínűleg még csapadék nélkül. A nyugati szél időnként megélénkül, a hőmérséklet a kora délutá­ni órákban 15, az esti órák­ban 9 fok körül lesz. KUBÁBAN Kádár János könyve Havanna, április 27. Hazánk felszabadulásá­­sának 40. évfordulója és az MSZMP XIII. kongresszu­sa alkalmából Havannában pénteken ünnepélyes kül­sőségek között bemutatták azt a kötetet, amely Kádár János, az MSZMP főtitká­ra válogatott beszédeit, írásait és nyilatkozatait tartalmazza. „A szocialista fejlődés Magyarországon” című több mint négyszáz olda­las válogatás kubai kezde­ményezésre került kiadás­ra. A politikai könyvkiadó (Editura Politica) gondozá­sában megjelent kötet se­gítségével a kubai olvasók első ízben ismerkedhetnek meg bővebben az MSZMP főtitkárának munkásságá­val, legújabbkori történel­münk kiemelkedő jelentő­ségű politikai és társadal­mi eseményeivel. Május elsejére készül a főváros Színes seregszemle a munka ünnepén Budapest az alkalomhoz méltóan, feldíszítve kö­szönti május 1-ét, a mun­kásosztály nemzetközi ün­nepét: a főútvonalakra, a házak­ kapui fölé hamaro­san kikerülnek a vörös és a nemzetiszínű zászlók, a gyárak, üzemek, intézmé­nyek homlokzatára — szép hagyományaink szerint — a munka ünnepét köszöntő feliratokat helyeznek el. Dí­szes külsőt ölt a Felvonu­lási tér; dekorációin már az utolsó simításokat végzik. Az események nyitánya­ként az ünnep előtti napon katonai tiszteletadással von­ják fel az állami lobogót a Parlament előtt, a Magyar Népköztársaság nemzeti zászlaját, valamint a mun­kásmozgalom vörös lobogó­ját a Gellérthegyen. Május 1-én délben zenés őrségvál­tást rendeznek a Kossuth Lajos téren. A főváros dolgozóinak a 41. szabad május 1-ét kö­szöntő felvonulására Budapest valamennyi ke­rületéből mintegy negyed­millió részvevőt várnak.. A program tíz órakor lát­ványos élőképpel kezdődik, majd az egész teret betölt­ve, kilenc oszlopban indul meg a budapestiek menete. A seregszemle egésze szimbolizálja a hagyomá­nyos május 1-i gondolato­kat: a proletár internacio­nalizmust; a békéért, a szo­cializmusért folytatott har­cot; az alkotó munka dicsé­retét. A munka ünnepén is gaz­dag, színes program hívo­gatja a budapestieket fővá­­rosszerte. A legtöbb helyen már április 30-án megkez­dődik a kulturális és sport­­rendezvények sora. A kétnapos, központi vá­rosligeti majális is kedd délután kezdődik. A sza­badtéri színpadokon, a pa­vilonoknál, a sátraknál egy­idejűleg peregnek majd az események szerda, estig. A rendezvényeken mindenki megtalálhatja a kedvére való időtöltést: lesznek ver­senyek, vetélkedők — ki­csiknek és nagyoknak egy­aránt —, a Népszava és a Népszabadság politikai fó­rum műsorai várják az ér­deklődőket. A Liget most elkészült szórakozóhelye, a Petőfi Csarnok is sok érdekes­séget ígér. Az MHSZ programjában látható majd haditorna-be­mutató és modellezőver­seny, s várhatóan hőlégbal­lon is magasba emelkedik. A majális idején a fővá­ros szinte valamennyi sport­­létesítménye és szabadidő­­központja is kinyitja ka­puit. (MTI) ARGENTIN TÖMEGGYŰLÉS Új államcső veszélye ? Buenos Aires, április 27. Raul Alfonsin argentin elnök pénteken Buenos Airesben tömeggyűlésen szólította föl az ország minden részéről összegyűlt honfitársait: védelmezzék meg az ország nemrég helyreállított demokratikus rendjét. Az elnöki palota előtt összesereglett — a tudósí­tók által kétszázezres nagyságúra becsült — tö­meg egyöntetűen támogatásáról biztosítot­ta az államfőt, amikor az elnök új államcsíny ve­szélyéről beszélt. Szemmel láthatóan meg­oszlottak azonban a véle­mények, amikor Alfonsin egy „gazdasági háború” megvívását sürgette: az el­lenzéki peronista erők ifjú­sági szervezetének és a kommunistáknak a képvi­selői ekkor tüntetően elvo­nultak a térről, az elnök „nadrágszíj-meghúzó” po­litikáját elítélő jelszavakat kiáltozva. A tömeggyűlést Alfonsin még vasárnap hirdette meg, azután, hogy televí­ziós beszédében állam­csínyre való felbujtással vádolt meg néhány jobbol­dali ellenzéki politikust. A Buenos Aires-i fellebbvitel­i bíróságon egyébként hétfő óta folyik kilenc egykori főtiszt, köztük három volt államfő pere. Azzal vádolják őket, hogy kormányzásuk idején több ezer embert meggyilkoltak, illetve megkínoztak. Raul Alfonsont az 1983- ban megtartott választások juttattá­k hatalomra. Kez­deti népszerűségét azóta némileg kikezdte az ország rendkívül rossz gazdasági helyzete: Argentínában az infláció üteme eléri az évi 850 százalékot, a külföldi adósság pedig a 48 milliárd dollárt. A dolgozókat egye­sítő szakszervezeti tömörü­lés május 23-ra általános sztrájkot hirdetett, tiltako­zásul a reálbérek csökke­nése ellen. XXX. évfolyam, 98. szám 1985. április 27., szombat VÁRKONYI PÉTER ALGÉRIAI LÁTOGATÁSA Ma Algériába utazott Várkonyi Péter külügymi­niszter. Ahmed Taleb Ib­­rahimi külügyminiszter meghívására tesz hivatalos látogatást az Algériai De­mokratikus és Népi Köz­társaságban. (MTI)

Next