Esti Hírlap, 1987. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1987-11-30 / 280. szám

TORNATERMEK, SPORTPÁLYÁK Műanyag burkolat Megszaporodtak az utób­bi időben a különböző mű­anyag borítású sportpályák. Az egészen egyszerű bur­kolattól a legkorszerűbb technológiával készült felü­letekig széles a skála a magyar sporttelepeken. Jelentős piac alakult ki az utóbbi időben ezen a területen, éppen ezért meglehetősen nagy a konkurencia. A piac egyik résztvevő­je a Sportinvest nevű kis­szövetkezet, amely négy éve alakult és­ idei forgal­ma már mintegy 70 millió forint. Fejérváry Gézától, a kisszövetkezet elnökétől megtudtam, hogy nevükhöz fűződik például Budapes­ten az Olimpiai Csarnok, Szolnokon egy futófolyosó, Nyíregyházán az atlétikai stadion, Győrben és Debre­cenben a városi sportcsar­nok borításának elkészíté­se. Ezenkívül számos isko­­lában, illetve tömegsport­­pályán ők készítették a burkolatot. A zalaegerszegi atlétikai stadion műanyag borítása és a tatai edzőtá­bor új atlétikai versenypá­lyája a Taurus és a Sport­invest együttműködésével valósult meg. Magyarországon jelenleg a Taurussal együtt csak ők foglalkoznak olyan mű­anyag sportpályaburkola­tok kivitelezésével, amelyet a helyszínen felhordott po­­liuretán kötő- és gumigra­­nulátum-adalékanyagból készítenek. Sportinflex ne­vű pályaburkolati rendsze­rük azonos értékű a nem­zetközileg elismert poliure­­tán alapanyag-borításokkal, s ehhez speciális célgéplán­cot is importáltak az NSZK-ból. A sorozattípusok mellett (atlétikának, labdajáté­koknak) figyelembe ve­szik természetesen a sa­játos igényeket, kérése­ket. A cég, tervei szerint, na­gyobb figyelmet fordít majd a tömegsportra, illet­ve az iskolai tornatermek­ben végzett munkákra, mert úgy ítélik meg, hogy a következő időszakban itt lehet igazán kereslet, ér­deklődés. (psi) KÜLFÖLDRŐL, HA PESTRE JÖNNEK M­it keresnek a turisták? Érdekes összeállítást ké­szített a Tourinform arról, hogy mit keresnek a Bu­dapestre érkező külföldi vendégek, és mi az, amit nem találnak. Kíváncsiak például a labdarúgó-mérkőzések ide­jére, helyére, a jegyek árai­ra. Többen kérdezik, hol lehet teniszezni. Érdekli őket a sportesemények rész­letes programja, de az is, hogy mikor vannak horgá­­szási tilalmi idők. Mikor rendeznek Budapesten pop-, rockkoncerteket külföldi együttesek részvételével, hol tartanak síbörzét, gyer­­mekprogramokat, vacsorá­val egybekötött népművé­szeti műsort, mettől med­dig és hól működnek nem­zetközi táncházak. Keres­nek zenés, táncos étterme­ket, diszkókat, vízimalmo­kat az őrségben, Hortobá­gyon csárdákat. Érdekli a turistákat, hogy mikor lehet megtekinteni a ráckevei Sa­voy­a­i-kastélyt. Sokan kér­dezik a vasúti menetrend­­díjszabás, a nemzetközi diákigazolványra vonatko­zó kedvezményeket, a kom­pok, kishajók forgalmi rendjét. És amit a turista hiába keres: nagy golfpályát Bu­dapesten, vízisíkölcsönzést a Dunán, kerékpárigénylést, havi bérletet külföldieknek, buszbérletet országon belüli utazáshoz, moziműsort né­met, angol nyelven. Nincs vasárnap nyitva tartó mo­sószalon, s nincs Budapes­ten külföldi turisták klub­ja. Jelenleg csak az idegen nyelveket kedvelők társasá­ga működik, alkalmanként, más-más helyen, s erről csak magyar nyelven jelen­nek meg hírek a napi saj­tóban. Hiába keresnek ősz­szel és télen is működő diákszállásokat, valamint többnyelvű ismertető füze­tet a budapesti nemzeti táncházakról. Érdekes kí­vánság: sokan szeretnének hajóval utazni Ausztráliá­ba. (békés) hupikék TÖ­RP­­KÉK A történetek­ kerékkötője - a törpök legmérgesebb­je: DULI-FULI TÖMEG­ÁR­U N­EL­Y­ETT Új vonalú bútorok A korábbi tömegáru he­lyett igényes kivitelű, sa­ját tervezésű székek és ét­kezőgarnitúrák gyártására tért át a veszprémi Bala­ton Bútorgyár, amely az utóbbi négy évben csak­nem valamennyi termékét kicserélte. A fejlesztés eredménye, hogy az idén ugyanannyi faanyagból kétszer akkora értéket állítanak elő, mint négy évvel ezelőtt, és a várha­tó nyereség is jóval meg­haladja a korábbi éve­két. Az új bútorok egy része a századforduló szecessziós stílusát idézi: feketére vagy fehérre színezett fa kere­tezi a mintás plüsskárpi­­tot. Az új termékek gyártá­sához jelentős technológiai fejlesztésre is szükség volt. Olyan gépsorokat szereztek be, amelyek már alkalma­sak a bonyolultabb for­májú, hajlított széklábak és­­hátlapok készítésére is. Korszerűsítették a felü­letkezelést, és ezáltal a legkülönbözőbb színű bútorokat gyárthatják. Az újdonságok külföldön is kelendőek. FÉLREVEZETTE A HATÓSÁGOT Lebukott a Engedély priusszal ♦ Fizet az államnak Bizonyosan bevonul a gazdasági munkaközössé­gek krónikájába a győri Generál Fődarab- és Alkat­részfelújító Társulás tün­döklése és bukása. Mert ez a gmk két éven át valóban tündöklött, s végül óriásit bukott. Ennek oka pedig az volt, hogy a hatóságokat félrevezetve kapott enge­délyt. Valóságos vezetője, Mondovics György 30 éves győri lakos mindenkit fél­revezetett a gmk ügyében. KÉTSZER ÜLT Mondovicsról a rendőrsé­gi, az ügyészi és a bírósá­gi eljárás azt állapította meg, hogy van üzleti érzé­ke. A bökkenő csupán az volt, hogy e tulajdonságát nem mindig­­a törvényes határok közötti keretben gyakorolta. Fiatal kora el­lenére is jócskán voltak már viselt dolgai, amikért egyszer egy év nyolc hó­napot, majd másodszor fél évet ült. Közben sorban alakultak a gmk-k, s úgy érezte, ezt a lehetőséget ne­ki nem szabad kihagyni. Bár felesége — apósa csa­ládi házában — jól menő autóalkatrész-üzletet tar­tott fenn egy Komárom me­gyei áfész megbízásából, s ott neki is jutott eladói munka­, elhatározta, hogy megszerzi a Generált. A bökkenő ott volt, hogy mint tsü­ntetett előéletű egyén, erre nem kaphatott engedélyt. Mit csinál azon­ban ilyenkor egy dörzsölt üzletelő? Keres egy bale­kot, aki elvállalja az enge­dély kérését. Így cseleke­dett Mondovics is. Kere­sett és talált. Szerzett tago­kat is. Az engedélyt ilyen előz­mények után a Generál megkapta és működni kez­dett. Természetesen az após családi házában, s a fele­ség által vezetett áfész-üz­­lettel együtt. Az összefonó­dás olyan szoros volt, hogy még a leltározók sem tud­ták megállapítani az eljá­rás során, az értékek közül melyik az áfész-bolt, s me­lyik a gmk tulajdona. FELMENTÉSÉRT FELLEBBEZETT Üzérkedés, közokirat­hamisítás miatt indult el­járás az ál-gmk vezetője, Mondovics György ellen. A Győri Városi Bíróság mind­kettőben bűnösnek találta, s két és fél évi, börtönben letöltendő szabadságvesz­tésre ítélte, három évre el­tiltotta a közügyek gyakor­lásától, s még 3,5 millió fo­rint elkobzás alá eső meg­fizetésére is kötelezte. Mindezek ellen felmenté­sér­t fellebbezett védőjével együtt. VIZSGÁLJÁK GONDOSAN! A Győr-Sopron Megyei Bíróság dr. Laczó Gáborné tanácsára várt az a feladat, hogy a fellebbezési ügyben döntsön. A másodfokú bí­róság két alkalommal is összeült, végül meghozta a jogerős határozatot, amely­nek révén az ál­gmk veze­tőjének le kell ülnie a két és fél évet. Természetesen a 3,5 millió forintot is be kell fizetnie az állam javá­ra.Az ügy egyik tanulsága, hogy alaposan meg kell nézniük, vizsgálniuk a ha­tóságoknak, kinek adnak engedélyt gazdasági mun­kaközösségek létrehozására. Cseresznyék István Nádasi Antal: NEM LEHET MEGUNNI Fülbemászó reklámok­ lámfilmrendezőt: nincs-e szüksége zeneszerzőre — mondja Rusznák Iván. — Így kezdődött a közös mun­kánk, magázódva, ismeret­lenül. Aztán néhány alka­lommal leültünk beszélget­ni, kialakult az a bizonyos azonos hullámhossz köz­tünk, és megszületett az el­ső közös reklámfilmünk, a Márka .. . — A közös munkát sok siker kísérte, többek között megkapta a Magyar Reklá­mért kitüntetést is. Elége­dett? — Igen. Már ami azt il­leti: nem vagyok elégedet­len a reklámszakmával, nem becsülöm le a munkát, és nem várok a nagy nap­ra, amikor titokban megírt operámat előadják ... Szóval, azt hiszem, a he­lyemre kerültem. Alkatilag jobban megfelel nekem ez az elfoglaltság, mint a zene­kari szereplés. Nem mű­vész, hanem racionális em­ber vagyok. — Mi születik hamarabb, a film vagy a zene? — Kezdetben a filmhez „igazították” a zenét, ma fordítva van, mert ez az egyszerűbb. Ezt kivéve minden úgy történik, mint a nagyfilmek forgatásánál. — Sok függ attól, ki a megrendelő? — Rengeteg. Először is nem mindegy, hány éne­kest tudunk szerződtetni, milyen hangszereket bérel­hetünk. Szerencsére a tech­nikai körülményeken sokat segít a Stúdió 10 Gmk, ahol a felvételeimet készí­tem. — Van-e olyan hazai ze­neszerző, ,akinek szereti a reklámmelódiáit? — Bergendy Istvánét, ha reklámzenét szerez, az is épp olyan fülbemászó, mint a slágerei. — Szóval nincs reklám­­zeneszerző, csak zeneszer­ző?— Így igaz. Ma délután fél négykor a KPVDSZ Művelődési Központban, a reklámklub rendezvényén Rusznák Iván zeneszerzővel találkoznak a hazai reklámszakma kép­viselői. Pálffy Judit Helló, Leó ... Nem lehet megunni ..., Kinek van er­re energiája ..., Ofotért — ó-ó-ó... — slágermelódiák, népszerű reklámok fülbe­mászó zenéi, olykor csak pár másodperces etűdök. Szerzőjük, Kusznek Iván, az egykori M7-es nevű rockzenekar énekes-gitáro­sa. Hogyan került kapcso­latba a reklámfilmgyártás­sal? — 1979-ben fölhívtam te­lefonon Sas Istvánt, a nem­zetközi díjakat nyert­­ek­ Új erdő telepítéséhez készí­tik elő a területet Gyön­­gyössolymos határában a Mátrai Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság dolgozói. Szaknyelven mondva, tar­vágással teszik szabaddá a hely­et. A kitermelt fát ré­szint a felnémeti fűrész­üzemükben dolgozzák fel bútorgyári alapanyagnak, részint pedig tűzifaként hasznosítják. (MTI Fotó: Szabó Sándor) Mi fáj legjobban Bejelentették: a rend­őrség a jövőben az ed­diginél­­ szigorúbban fog­ja elbírálni az ittas jár­művezetést. Keményeb­bek és súlyosabbak lesznek a büntetések, elsősorban a jogosítvány visszavonását illetően. Ugyanis ez fáj a legjob­ban. Sokszor hallani, hogy valaki a pénzbün­tetésnek akár a tízsze­resét is hajlandó lenne kifizetni, csak a jogosít­­ványát hagyják meg. Az ilyen áldozatkészség hallatán az emberben önkéntelenül is felme­rül a kérdés: miért mindig utólag hangzik el az effajta felajánlás? Ha valakinek megér akár húsz-harmincezer forintot is a jogosítvá­nya, miért nem ért meg ennél sokkal, de sokkal kevesebbet, pusztán csak annyit, hogy visz­­szautasítja a kínálást? És vajon miért dől be annyi ember annak az ugratásnak, hogy: na, mi van, gyáva vagy, félsz a rendőröktől, nem tudsz vezetni?! Pe­dig erre a kérdésre olyan egyszerű a válasz: nem vagyok gyáva, ha­nem okos — ezért nem szeretek bátran fizetni, bátran nézni a ház előtt az autómat, amibe nem ülhetek bele, nem sze­retek bátran börtönben ülni, sőt, még bátrab­ban a kórházban vagy a temetőben feküdni. Évekkel ezelőtt ugyan­ezen a helyen emlékez­tettem egy miniszterta­nácsi rendeletre, amely az ötvenes évek elején született. Ez a rendelet kimondta, hogy örökre el kell venni a jogosít­ványát annak az em­bernek, aki notórius módon ittasan vezet. És nehogy különféleképpen lehessen értelmezni a dolgokat, a rendelet azt is meghatározta, kikről van szó: azokról, akiket már legalább három al­kalommal kaptak rajta ittas vezetésen, akár történt baleset, akár nem. Ezt a rendelkezést ak­kor hozták, amikor alig volt autó az utcá­kon, teljesen ismeretlen fogalom volt a mai ér­telemben vett csúcsfor­galom, tehát az ittas vezetés veszélyessége elenyészően kevés volt a maihoz képest. Érdekes, hogy a mos­tani rendőri intézke­dést senki olyan nem kifogásolja, aki józanul szokott a volánhoz ül­ni. Akik pedig túl ke­ménynek tartják a mos­tani intézkedést, gon­doljanak arra: ha to­vábbra is hatástalan marad kérés, meggyő­zés és szigor, a követ­kező lépés talán ennek a régi rendeletnek a felelevenítése lehet.

Next