Esti Hírlap, 1988. szeptember (33. évfolyam, 207-232. szám)

1988-09-29 / 231. szám

KIÁLLÍTÁS Beszédstílus kazettán Ma délelőtt az ELTE Természettudományi Kará­nak Rákóczi úti épületé­ben kiállítás és konferen­cia nyílt. Mint dr. Me gye­si László stúdióvezető ad­junktus elmondta, tíz esz­tendeje működik az egye­temen egy oktatástechni­kai csoport, amely ezzel a kiállítással és konferenciá­val szeretne bemutatkozni az érdeklődőknek. Először csak a Természettudomá­nyi Kar oktatóinak készí­tettek segédeszközöket, az érdeklődés azonban mind nagyobb, s mivel az ELTE-n működik egy olyan videokurzus, amely egyetemi szintű képzésben részesíti hallgatóit, e stú­dió munkatársaival egyre több & sikeresebb video­­programot készítettek. Aki a Rákóczi úti épület kari tanácstermében leül a mo­nitorok elé, végignézheti a kazettakínálatuk egy ré­szét. A legnagyobb érdeklő­désre valószínűleg Fischer Sándornak, A magyar be­széd stílusa című 180 per­ces videofilmje számíthat. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem végzős hall­gatóinak közreműködésével készültek a felvételek azo­kon az órákon, amelyeken az önként jelentkező hall­gatók a retorika, a beszéd lélektanának, fizikai kép­zésének legkülönfélébb problémáival ismerkedtek, és természetesen maguk is gyakorlatokat végeztek. (A két kazettát egy gyakorló­füzet kíséretében megvásá­rolhatják oktatási és más intézmények, s már erddig mintegy száz megrendelés érkezett.) A kiállításon egyébként az oktatástechnikai csoport grafikai anyagai is látha­tók; poszterek, faliképek, fotók, diák. A konferen­cián — amelyen külföldi meghívottak is részt vesz­nek — a videotechnikának az oktatásban és a kuta­tásban való felhasználásá­ról tárgyalnak. MELOCCO MIKLÓS KÉT SZOBRÁRÓL Trónjára emelte az alkotó embert A lány körül minden virág • Fiatal Tot Váratlan meg­rendelést kapott Melocco Miklós szobrászművész: a tragikusan elhunyt szépségkirálynő, Molnár Csilla Andrea édesanyja a Kossuth-díjas alkotóval szándé­kozik elkészíttetni leánya síremlé­két Az anya vala­hogy így szeretné visszakapni azt, aki önként vállalt halálával egyfaj­ta mítoszt teremt maga körül, mint­ha továbbra is élő, létező alak lenne. — Ha akarom, ez találkozik egy alkotó vágyaival — mondja Meloc­co Miklós —, mert a szobrász, ha tisztessége­sen gondolkodik, akkor vé­gül is fétist szeretne csinál­ni; vagy a szörnyű Istent, vagy a szelíd Istent, vagy az elhunyt kislányt, vagy a hitvest és egy portréval a szerelmet. Virággal borí­tott domborművet készítet­tem — folytatja. — A figu­rának csak az arca, a keze és a lába látszik, egyébként mindent beborít, elfed a vi­rág. Valami furcsa áhíta­tot igyekeztem belevinni a munkába, hiszen tragikus mementója ez egy 17 esz­tendősen az életből önként távozó embernek. Uj arc Szinte lehetetlenre vál­lalkozott a szobrász, ami­kor a megrendelő kívánsá­gainak próbál eleget tenni. Az anya e szoborban a lá­nyát akarja „visszakapni'’, MAI TÁJÉKOZTATÓ Néprajz, technika HÚSZÉVES A SZENTENDREI SKANZEN (Folytatás az első oldalról.) Az idén a szentendrei skanzenben nyitják meg a múzeumi hónapot: éppen húszéves most a szabadtéri múzeum, s benne mostanra készült el a Kisalföld építészetét rep­rezentáló együttes. Az idei múzeumi és mű­emléki hónapon egyébként is főként a népi építészet emlékeire szándékoznak irányítani a figyelmet; ne­vezetesen arra. hogyan kapcsolódik egymáshoz a műemlékvédelem és a mú­zeumügy, s mindennek mi­lyen a társadalmi közszel­lemet formáló ereje. A jö­vőben társadalmi erőket szeretnének mozgósítani, hogy egy-egy tájegység emlékeinek megőrzéséhez közvetlenül járuljanak hoz­zá a közösségek. Ennek — mint szólt róla Villangó István — szép előzményei vannak, éppen a szentend­rei skanzenben. Nyíregyháza-Sóstón át­adják az úgynevezett tir­pákházat. Kisvárdán a ko­vácsműhelyt. Székesfehér­várott, a palotavárosi skan­zenben pedig fölavatnak egy volt polgári lakóházat, a Csikós család teljes be­rendezésével és egy kaja­­posműhellyel együtt A néprajzi múzeumban október 11-től Mentsétek meg lelkeinket címmel Szabóky Zsolt fotóművész felvételeit tekinthetik meg az érdeklődők. Erdélyi fa­templomokról. tornyokról, haranglábakról készült fo­tóit láthatja majd a kö­zönség. Egerben néprajzi konfe­rencia kezdődik a halá­rainkon túl élő magyar­ság néprajzi kutatásának eredményeiről. Győrött ismét látogatható a felújított Xantus János Múzeum állandó kiállítása. A Természettudományi Múzeum Teleki Sámuelre emlékezve rendez kiállí­tást. a Szépművészeti Mú­zeum pedig Pulszky Károly és Pulszky Ferenc emléke előtt tiszteleg időszaki be­mutatóval. Alkotó magyarok a tech­nikai haladásért címmel ugyancsak a Néprajzi Múzeumban nyílik kiál­lítás a Műszaki Múzeum kollekciójából. A Közlekedési- Múzeum­ban szovjet űrhajózási ki­állítást tekinthetnek meg az érdeklődők, s ezekben a napokban nyílik Hódmező­vásárhelyt a XXXV. őszi tárlat. ami — természetesen — reménytelenül fájdalmas vágy. A szobrászművész, bár portrészerű hasonla­tosságra is törekedett, még­is egy új arcot ébreszt fel. E virágokkal takart Csil­la a lüktető, eleven élet küldötte, egyúttal a búcsú­zás szimbóluma is. Valami­féle különös nászi ágy és ravatal keveréke a mű, olyan, amilyen csak Ady fantáziájában és művésze­tében létezett. A plasztiká­ban, az éppen megszülető és már — elmúlása révén — mindig élő szépségki­rálynő kap emléket. A művész teljesen más feladattal nézett szembe Amerigo Tot síremlékének megtervezésekor. Ki a megrendelő? Erre elég bizonytalan a válasz, hiszen az anyagiakat a kulturális kormányzatnak kellene állnia, ámbár a pénz rendkívül lassan csor­dogál. — A szépségkirálynő sír­emlékét a gyászoló anya kegyelete állíttatja: négy­­százezer forintot gyűjtött össze rá. Ám ebből az ál­lam áfa címén százezret azonnal „kivont”... — mondja Melocco Miklós, majd így folytatja: — Amerigo Tot nagy ember volt, őt az állam gyászolja, mégis síremlékére oly ke­servesen gyűlöget a pénz, hogy például a minisztéri­um — egy fürdőkád árával szállt be. Beszélhetünk itt ilyenformán kegyeletről? Ez a síremlék, ha egyálta­lán elkészül, „kötelesség­ből, illemből” állíttatik fel. Az Amerigo Tot síremlék megformálásában csak rám bízták, miként tisztelgek egy olyan nagy művész előtt, mint amilyen ő volt. Jövő és hit Melocco Miklós nem Amerigo Totot mintázta meg, hanem egy olyan fia­talembert, aki több száz vagy talán több ezer esz­tendőt átívelve lép a mába. — Szimbolikus mű meg­alkotására törekedett? — A köztudatban az idős szobrász^ arca él, s mi tagadás, ez az átfogó gon­dolkodású, rendkívül kul­turált művész szabálytalan arcú volt. Vagyis: ne féljek kimondani, csúnya. így, te­szem azt, két tulipán között rendkívül furcsán hatna. Természetesen az már me­rőben más lenne, ha a szobi-ászról készült portré múzeumba vagy például valamelyik barátjának la­kásába kerülne. Mindezt meggondolva döntöttem vé­gül úgy, hogy Amerigo Tot síremlékének ürügyén a ho­mo faberröl — vagyis az alkotó emberről — készítek szobrot. De azt is mondhat­nám, a művész apoteózisát, fájdalmas megdicsőülését személyesítem meg, mint-, egy figyelmeztetésként is, hogy a homo fabernek le­gyen jövője. Különösen fon­tos ez a figyelmeztetés napjainkban, amikor a szobrászat, a művészet, hogy úgy mondjam, „nincs divatban”. E síremlék szép lehetőség, hogy a homo ra­­bert tróma emeljem. Amely nem egy idős férfit, ha­nem azt a cselekvő fiatal­embert ábrázolja, akinek van jövője, s így föltételez­­hetöen hite is. Remek elképzelés Melocco Miklós már­ványba faragott plasztikai elképzelése remek szobor; felállításával nemcsak a hazájának oly sokat adó Amerigo Tot előtt tiszteleg­hetnénk, hanem lehetősé­get adnánk a ma teremtő (Barcza Zsolt felvételei) művészének is, hogy meg­mutassa: a jövőt a művész is csak a cselekedni, tár­gyat formálni tudó ember képében kívánja látni. Harangozó Márta MÁTÓL: BRIT FILMHÉT BUDAPESTEN Hires m, most először Az Orwell híres regényéből készült film, az 1984 ma esti díszelőadásával indul az október 12-éig tartó brit filmhetek eseménysorozata a Kossuth moziban. A Magyar Filmklubok Szövetsége szervezésében, a Brit Filmintézet és a British Council segítő közreműködésé­nek köszönhetően 12 olyan brit filmet láthat a magyar közönség, amelyet most először — s egyelőre kizárólag ez alkalommal — mutatnak be nálunk. A filmeket hol­naptól két, illetve három előadásban vetítik a Kossuth mozi két helyiségében: a nagyteremben magyar hangbe­mondással, a kisteremben eredeti nyelven. A Magyar Filmklubok Szövetségének az 1986. feb­ruári megalakulása óta ez a második olyan nagy je­lentőségű rendezvénye, amelynek köszönhetően a magyar filmértő közönség­nek elérhetővé válnak az egyébként elérhetetlen filmalkotások. Hogyan si­kerül ezt megvalósítania a szövetségnek? — kérdeztük Schiffer Pál rendezőtől, a filmklubszövetség elnökhe­lyettesétől. — A szövetség megala­kulásának már eleve egyik legfontosabb célja volt, hogy új, nem kereskedelmi csatornát nyisson a külföl­di filmek behozatalára — mondja Schiffer Pál. — Olyan értékes művekére, amelyek különféle okokból nem jutottak el hozzánk; vagy azért, mert nem lát­tak bennük üzleti lehetősé­get, vagy mert nem volt rá devizális fedezet, vagy úgynevezett kultúrpolitikai okok állták bemutatásuk útját. Nem lehet a „hivata­los” filmforgalmazás kizá­rólagos feladata, hogy a filmkultúra összes értékét importálja, de a filmszerető közönségnek jogos igénye, hogy egy-egy nemzeti film­gyártás különleges értékeit, illetve egy-egy alkotó élet­művét megismerhesse. A filmklubszövetség nagy­szerű lehetőség rá, hogy a hiányokat pótolja, s mint egy kimondottan nem üzle­ti vállalkozásé szervezet, filmcserék és összeállítások meghívása révén értékes alkotásokat hozzon be, in­gyenesen. — A mostani brit film­heteket megelőzte első nagy rendezvényük, a ta­valyi francia filmösszeállí­tás. Ez a módszer tehát bevált? — A francia filmeknek óriási sikerük volt. Három héten át telt házakkal men­tek a filmek. Az ott vetített művek közül azóta kettőt megvásárolt a Mokép or­szágos forgalmazásra. Ezek-Waldorí-óvodók, -iskolák Szülők a Waldorf-iskolá­­ban címmel Mesterházy Zsuzsa tart előadást a Kelly János Űttörőházban (V., Arany János utca 10.) október 3-án, hétfőn este fél 8-ikor. Része ez annak az előadás-sorozatnak, amelyet az Életvédők Vi­tális Egyesülete — együtt­működésben az Országos Pedagógiai Intézet iskola­kutatási tudományos osztá­lyával — a Waldorf-óvo­­dákról és a Waldorf-isko­lákról szervezett és kezdett meg. További előadók: Makovecz Imre, Annette Stroteich, Székely György és Vekerdy Tamás. A Waldorf-ískola speciá­lis nevelési típust testesít meg, amely az Egyesült Államokban, Nyugat-Euró­­pában, szinte már világ­szerte elterjedt vagy terje­dőben van. Alapelve az egész személyiség nevelé­se, kreativitásra szoktat. Filmsorozatok Többféle hír jelent meg a Láng Gépgyár Rozsnyai utcai művelődési központ­jának eladásáról. Egyelőre azonban változatlanul a művelődéspolitikai munka jellemzi a házat. A külön­féle tanfolyamokon kívül húsz előadásból álló film­­művészeti sorozat indul a francia újhullám két ve­zéralakjának, Francois Truffaut-nak és Jean-Luc Godard-nak az életművé­ből. Az első fél évben tíz Truffaut-filmet mutatnak be, a vetítések előtt elő­adásokat hallgathatnak meg az érdeklődők. nek a rendezvényeknek van tehát olySn hasznuk is. hogy a hivatalos forgal­mazók bizonyságot szerez­hetnek a tényleges közön­ségigényekről. Reméljük, a brit filmek is alátámasztják majd tapasztalatunkat, hogy az olyan filmek, ame­lyek külön-külön elvesz­nek a forgalmazás árada­tában, egy „csomagba” vá­logatva, eseményként sikert érnek el, éppen mert ese­ménnyé válnak. — Milyen meggondolás alapján válogatták össze a brit programot? — Az 1980-as években újra fellendült a brit film­gyártás — sokszínű lett, te­le van eredeti egyéniségű, saját stílust teremtő alko­tókkal. Főként ezekből, az 1980-as évek brit filmjei­ből áll a válogatás, kiegé­szítve néhánnyal a koráb­bi évekből. Ilyen Bili Doug­­les trilógiája és Peter Brook Lear királya a 70-es évek­ből, Polanski Zsákutcája a 60-as évek közepéből. Kü­lön pikantériája a váloga­tásnak, hogy az Orwell-re­gényből készült 1984 — amelynek rendezője, Michael Radford ma este ott lesz a díszelőadáson — még két-három évvel ezelőtt valószínűleg nem kaphatott volna helyet egy hasonló összeállításban, most pedig a Moképtől kellett enge­délyt kérni a vetítéséhez. A Mokép ugyanis megvá­sárolta, s jövőre a nyilvá­nos mozihálózatban bemu­tatja a filmet. — Igaz-e a hír, hogy a filmklubok szövetsége megszerezte három doboz­ba zárt magyar film klub­forgalmazási jogát? — Valóban így van. Jövő év elején bemutatjuk Je­les András: Álombrigád, Ember Judit: Pócspetri és Mész András: Bebukottak című, eddig betiltott filmjét. Új kezdeményezé­sünk az is, hogy a Soros Alapítvány révén rendel­kezésünkre álló devizából — amelynek forintértékét vissza kell fizetnünk, te­hát az összeget ki kell gaz­dálkodnunk, egy-egy ren­dezvényünk szerény nyere­ségéből — megvásárolunk nyolc-tíz olyan fontos fil­met, amelynek feltétlenül ott van a helye a filmklu­bok vetítési programján. Ilyen például Chaplin, Bus­ter Keaton, Werner Her­zog, Mizogutsi, Godard egy-egy filmje. — Űjabb filmes „csomag­tervük”? — Tavasszal a London­ban rendezett zsidó film­­fesztivál filmjeiből muta­tunk be válogatást, s dol­gozunk már az ugyancsak 1989-es olasz filmnapok programján is. Az idő­pontja még bizonytalan, de az bizonyos, hogy az össze­állításban lesz Lina Wert­müller, Liliana Cavani és Bellochio Olmi, Ferreri egy-egy műve. Bársony Éva □ LOUISE SIBOURD (Franciaország) zongora­estjét október 4-én, ked­den fél 8-kor rendezik a Zeneakadémián, Ligeti György művei hangzanak el.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék