Esti Hírlap, 1988. szeptember (33. évfolyam, 207-232. szám)
1988-09-29 / 231. szám
KIÁLLÍTÁS Beszédstílus kazettán Ma délelőtt az ELTE Természettudományi Karának Rákóczi úti épületében kiállítás és konferencia nyílt. Mint dr. Megyesi László stúdióvezető adjunktus elmondta, tíz esztendeje működik az egyetemen egy oktatástechnikai csoport, amely ezzel a kiállítással és konferenciával szeretne bemutatkozni az érdeklődőknek. Először csak a Természettudományi Kar oktatóinak készítettek segédeszközöket, az érdeklődés azonban mind nagyobb, s mivel az ELTE-n működik egy olyan videokurzus, amely egyetemi szintű képzésben részesíti hallgatóit, e stúdió munkatársaival egyre több , sikeresebb videoprogramot készítettek. Aki a Rákóczi úti épület kari tanácstermében leül a monitorok elé, végignézheti a kazettakínálatuk egy részét. A legnagyobb érdeklődésre valószínűleg Fischer Sándornak, A magyar beszéd stílusa című 180 perces videofilmje számíthat. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzős hallgatóinak közreműködésével készültek a felvételek azokon az órákon, amelyeken az önként jelentkező hallgatók a retorika, a beszéd lélektanának, fizikai képzésének legkülönfélébb problémáival ismerkedtek, és természetesen maguk is gyakorlatokat végeztek. (A két kazettát egy gyakorlófüzet kíséretében megvásárolhatják oktatási és más intézmények, s már eddig mintegy száz megrendelés érkezett.) A kiállításon egyébként az oktatástechnikai csoport grafikai anyagai is láthatók: poszterek, faliképek, fotók, diák. A konferencián — amelyen külföldi meghívottak is részt vesznek — a videotechnikának az oktatásban és a kutatásban való felhasználásáról tárgyalnak. MAI TÁJÉKOZTATÓ Néprajz, technika HÚSZÉVES A SZENTENDREI SKANZEN (Folytatás az első oldalról.) Az idén a szentendrei skanzenben nyitják meg a múzeumi hónapot: éppen húszéves most a szabadtéri múzeum, s benne mostanra készült el a Kisalföld építészetét reprezentáló együttes. Az idei múzeumi és műemléki hónapon egyébként is főként a népi építészet emlékeire szándékoznak irányítani a figyelmet, nevezetesen arra, hogyan kapcsolódik egymáshoz a műemlékvédelem és a múzeumügy, s mindennek milyen a társadalmi közszellemet formáló ereje. A jövőben társadalmi erőket szeretnének mozgósítani, hogy egy-egy tájegység emlékeinek megőrzéséhez közvetlenül járuljanak hozzá a közösségek. Ennek — mint szólt róla Villangó István — szép előzményei vannak, éppen a szentendrei skanzenben. Nyíregyháza-Sóstón átadják az úgynevezett tirpákházat, Kisvárdán a kovácsműhelyt, Székesfehérvárott, a palotavárosi skanzenben pedig fölavatnak egy volt polgári lakóházat, a Csikós család teljes berendezésével és egy kalaposműhellyel együtt A néprajzi múzeumban október 11-től Mentsétek meg lelkeinket címmel Szabóky Zsolt fotóművész felvételeit tekinthetik meg az érdeklődők. Erdélyi fatemplomokról, tornyokról, haranglábakról készült fotóit láthatja majd a közönség. Egerben néprajzi konferencia kezdődik a határainkon túl élő magyarság néprajzi kutatásának eredményeiről. Győrött ismét látogatható a felújított Xantus János Múzeum állandó kiállítása. A Természettudományi Múzeum Teleki Sámuelre emlékezve rendez kiállítást, a Szépművészeti Múzeum pedig Pulszky Károly és Pulszky Ferenc emléke előtt tiszteleg időszaki bemutatóval. Alkotó magyarok a technikai haladásért címmel ugyancsak a Néprajzi Múzeumban nyílik kiállítás a Műszaki Múzeum kollekciójából. A Közlekedési Múzeumban szovjet űrhajózási kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők, s ezekben a napokban nyílik Hódmezővásárhelyt a XXXV. őszi tárlat. MELOCCO MIKLÓS KÉT SZOBRÁRÓL Trónjára emelte az alkotó embert A lány körül minden virág • Fiatal Tot Váratlan megrendelést kapott Melocco Miklós szobrászművész: a tragikusan elhunyt szépségkirálynő, Molnár Csilla Andrea édesanyja a Kossuth-díjas alkotóval szándékozik elkészíttetni leánya síremlékét Az anya valahogy így szeretné visszakapni azt, aki önként vállalt halálával egyfajta mítoszt teremt maga körül, mintha továbbra is élő, létező alak lenne. — Ha akarom, ez találkozik egy alkotó vágyaival — mondja Melocco Miklós —, mert a szobrász, ha tisztességesen gondolkodik, akkor végül is fétist szeretne csinálni: vagy a szörnyű Istent, vagy a szelíd Istent, vagy az elhunyt kislányt, vagy a hitvest és egy portréval a szerelmet. Virággal borított domborművet készítettem — folytatja. — A figurának csak az arca, a keze és a lába látszik, egyébként mindent beborít, elfed a virág. Valami furcsa áhítatot igyekeztem belevinni a munkába, hiszen tragikus mementója ez egy 17 esztendősen az életből önként távozó embernek. Új arc Szinte lehetetlenre vállalkozott a szobrász, amikor a megrendelő kívánságainak próbál eleget tenni. Az anya e szoborban a lányát akarja „visszakapni’, ami — természetesen — reménytelenül fájdalmas vágy. A szobrászművész, bár portrészerű hasonlatosságra is törekedett, mégis egy új arcot ébreszt fel. E virágokkal takart Csilla a lüktető, eleven élet küldötte, egyúttal a búcsúzás szimbóluma is. Valamiféle különös nászi ágy és ravatal keveréke a mű, olyan, amilyen csak Ady fantáziájában és művészetében létezett. A plasztikában, az éppen megszülető és már — elmúlása révén — mindig élő szépségkirálynő kap emléket. A művész teljesen más feladattal nézett szembe Amerigo Tot síremlékének megtervezésekor. Ki a megrendelő? Erre elég bizonytalan a válasz, hiszen az anyagiakat a kulturális kormányzatnak kellene állnia, ámbár a pénz rendkívül lassan csordogál. — A szépségkirálynő síremlékét a gyászoló anya kegyelete állíttatja: négyszázezer forintot gyűjtött össze rá. Ám ebből az állam áfa címén százezret azonnal „kivont”... — mondja Melocco Miklós, majd így folytatja: — Amerigo Tot nagy ember volt, őt az állam gyászolja, mégis síremlékére oly keservesen gyűlöget a pénz, hogy például a minisztérium egy fürdőkád árával szállt be. Beszélhetünk itt ilyenformán kegyeletről? Ez a síremlék, ha egyáltalán elkészül, „kötelességből, illemből” állíttatik fel. Az Amerigo Tot síremlék megformálásában csak rám bízták, miként tisztelgek egy olyan nagy művész előtt, mint amilyen ő volt. Tül úgy, hogy Amerigo Tot síremlékének ürügyén a homo faberről — vagyis az alkotó emberről — készítek szobrot. De azt is mondhatnám, a művész apoteózisát, fájdalmas megdicsőülését személyesítem meg, mint, egy figyelmeztetésként is, hogy a homo fabernek legyen jövője. Különösen fontos ez a figyelmeztetés napjainkban, amikor a szobrászat, a művészet, hogy úgy mondjam, „nincs divatban”. E síremlék szép lehetőség, hogy a homo fabert trónra emeljem. Amely nem egy idős férfit, hanem azt a cselekvő fiatalembert ábrázolja, akinek van jövője, s így feltételezhetően hite is. Remek elképzelés Melocco Miklós márványba faragott plasztikai elképzelése remek szobor; felállításával nemcsak a hazájának oly sokat adó Amerigo Tot előtt tiszteleghetnénk, hanem lehetőséget adnánk a ma teremtő művészének is, hogy megmutassa: a jövőt a művész is csak a cselekedni, tárgyat formálni tudó ember képében kívánja látni. Harangozó Márta (Barcza Zsolt felvételei) Jövő és hit Melocco Miklós nem Amerigo Totot mintázta meg, hanem egy olyan fiatalembert, aki több száz vagy talán több ezer esztendőt átívelve lép a mába. — Szimbolikus mű megalkotására törekedett? — A köztudatban az idős szobrász arca él, s mi tagadás, ez az átfogó gondolkodású, rendkívül kulturált művész szabálytalan arcú volt. Vagyis: ne féljek kimondani, csúnya, így, teszem azt, két tulipán között rendkívül furcsán hatna. Természetesen az már merőben más lenne, ha a szobrászról készült portré múzeumba vagy például valamelyik barátjának lakásába kerülne. Mindezt meggondolva döntöttem vé MÁTÓL: BRIT FILMHÉT BUDAPESTEN Híres m, most először Az Orwell híres regényéből készült film, az 1984 ma esti díszelőadásával indul az október 12-éig tartó brit filmhetek eseménysorozata a Kossuth moziban. A Magyar Filmklubok Szövetsége szervezésében, a Brit Filmintézet és a British Council segítő közreműködésének köszönhetően 12 olyan brit filmet láthat a magyar közönség, amelyet most először — s egyelőre kizárólag ez alkalommal — mutatnak be nálunk. A filmeket holnaptól két, illetve három előadásban vetítik a Kossuth mozi két helyiségében: a nagyteremben magyar hangbemondással, a kisteremben eredeti nyelven. A Magyar Filmklubok Szövetségének az 1986. februári megalakulása óta ez a második olyan nagy jelentőségű rendezvénye, amelynek köszönhetően a magyar filmértő közönségnek elérhetővé válnak az egyébként elérhetetlen filmalkotások. Hogyan sikerül ezt megvalósítania a szövetségnek? — kérdeztük Schiffer Pál rendezőtől, a filmklubszövetség elnökhelyettesétől. — A szövetség megalakulásának már eleve egyik legfontosabb célja volt, hogy új, nem kereskedelmi csatornát nyisson a külföldi filmek behozatalára — mondja Schiffer Pál. — Olyan értékes művekére, amelyek különféle okokból nem jutottak el hozzánk; vagy azért, mert nem láttak bennük üzleti lehetőséget, vagy mert nem volt rá devizális fedezet, vagy úgynevezett kultúrpolitikai okok állták bemutatásuk útját. Nem lehet a „hivatalos” filmforgalmazás kizárólagos feladata, hogy a filmkultúra összes értékét importálja, de a filmszerető közönségnek jogos igénye, hogy egy-egy nemzeti filmgyártás különleges értékeit, illetve egy-egy alkotó életművét megismerhesse. A filmklubszövetség nagyszerű lehetőség rá, hogy a hiányokat pótolja, s mint egy kimondottan nem üzleti vállalkozási szervezet, filmcserék és összeállítások meghívása révén értékes alkotásokat hozzon be, ingyenesen. A mostani brit filmheteket megelőzte első nagy rendezvényük, a tavalyi francia filmösszeállítás. Ez a módszer tehát bevált? — A francia filmeknek óriási sikerük volt. Három héten át telt házakkal mentek a filmek. Az ott vetített művek közül azóta kettőt megvásárolt a Mokép országos forgalmazásra. Ezeknek a rendezvényeknek van tehát olyan hasznuk is, hogy a hivatalos forgalmazók bizonyságot szerezhetnek a tényleges közönségigényekről. Reméljük, a brit filmek is alátámasztják majd tapasztalatunkat, hogy az olyan filmek, amelyek külön-külön elvesznek a forgalmazás áradatában, egy „csomagba” válogatva, eseményként sikert érnek el, éppen mert eseménnyé válnak. — Milyen meggondolás alapján válogatták össze a brit programot? — Az 1980-as években újra fellendült a brit filmgyártás — sokszínű lett, tele van eredeti egyéniségű, saját stílust teremtő alkotókkal. Főként ezekből, az 1980-as évek brit filmjeiből áll a válogatás, kiegészítve néhánnyal a korábbi évekből. Ilyen Bill Dougles trilógiája és Peter Brook Lear királya a 70-es évekből, Polanski Zsákutcája a 60-as évek közepéből. Külön pikantériája a válogatásnak, hogy az Orwell-regényből készült 1984 — amelynek rendezője, Michael Radford ma este ott lesz a díszelőadáson — még két-három évvel ezelőtt valószínűleg nem kaphatott volna helyet egy hasonló összeállításban, most pedig a Moképtől kellett engedélyt kérni a vetítéséhez. A Mokép ugyanis megvásárolta, s jövőre a nyilvános mozihálózatban bemutatja a filmet. — Igaz-e a hír, hogy a filmklubok szövetsége megszerezte három dobozba zárt magyar film klubforgalmazási jogát? — Valóban így van. Jövő év elején bemutatjuk Jeles András: Álombrigád, Ember Judit, Pócspetri és Mész András: Bebukottak című, eddig betiltott filmjét. Új kezdeményezésünk az is, hogy a Soros Alapítvány révén rendelkezésünkre álló devizából , amelynek forintértékét vissza kell fizetnünk, tehát az összeget ki kell gazdálkodnunk, egy-egy rendezvényünk szerény nyereségéből — megvásárolunk nyolc-tíz olyan fontos filmet, amelynek feltétlenül ott van a helye a filmklubok vetítési programján. Ilyen például Chaplin, Buster Keaton, Werner Herzog, Mizogutsi, Godard egy-egy filmje. — Újabb filmes „csomagtervük”? — Tavasszal a Londonban rendezett zsidó filmfesztivál filmjeiből mutatunk be válogatást, s dolgozunk már az ugyancsak 1989-es olasz filmnapok programján is. Az időpontja még bizonytalan, de az bizonyos, hogy az összeállításban lesz Lina Wertmüller, Liliana Cavani és Belloccio Olmi. Ferreri egy-egy műve. Bársony Éva Waldorf-óvodák, -iskolák Szülők a Waldorf-iskolában címmel Mesterházy Zsuzsa tart előadást a Kelly János Úttörőházban (V., Arany János utca 10.) október 3-án, hétfőn este fél 8-ikor. Része ez annak az előadás-sorozatnak, amelyet az Életvédők Vitális Egyesülete — együttműködésben az Országos Pedagógiai Intézet iskolakutatási tudományos osztályával — a Waldorf-óvodákról és a Waldorf-iskolákról szervezett és kezdett meg. További előadók: Makovecz Imre, Annette Stroteich, Székely György és Vekerdy Tamás. A Waldorf-iskola speciális nevelési típust testesít meg, amely az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában, szinte már világszerte elterjedt vagy terjedőben van. Alapelve az egész személyiség nevelése, kreativitásra szoktat. Filmsorozatok Többféle hír jelent meg a Láng Gépgyár Rozsnyai utcai művelődési központjának eladásáról. Egyelőre azonban változatlanul a művelődéspolitikai munka jellemzi a házat. A különféle tanfolyamokon kívül húsz előadásból álló filmművészeti sorozat indul a francia újhullám két vezéralakjának, Francois Truffaut-nak és Jean-Luc Godard-nak az életművéből. Az első fél évben tíz Truffaut-filmet mutatnak be, a vetítések előtt előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők. □ LOUISE LIBOURD (Franciaország) zongoraestjét október 4-én, kedden fél 8-kor rendezik a Zeneakadémián, Ligeti György művei hangzanak el.