Esti Hírlap, 1995. március (40. évfolyam, 51-75. szám)

1995-03-25 / 71. szám

TO €stiffir£a/1 társasági élet 1995. március 25., szombat Szerdától szombatig Kárászy Szilviával Menedzser kerestetik! Tavaly őszi „bemutatkozó-visszatérő” koncertje óta megállás nélkül és nagy sikerrel sürög-forog művészeti életünk legrangosabb eseményein Kárászy Szilvia zongoraművésznő. Munkája egyik „gyümölcse”: alig tudja elvégezni hivatása „kiegészítő tevékenységeit”, azaz azt a feladatot, amit ✓ egy vérbeli menedzsernek illene prezentálnia. Magyar betegség: egy művésznek annyi mindennnel kell foglalkoznia, hogy legkevésbé a saját „műfajára” ér rá. — E faramuci helyzetnek azért vannak előnyei is: az ember olyan, eddig elképzelhetetlennek tartott ügyletekben is profivá válik, amiért mások őrült pénzeket fizetnek. Ettől függetlenül azért nem bánnám, ha egy tehetséges menedzser vállalná a rivaldán kívüli „szerepléseimet”. — Első nekifutásra követhetetlennek és összefüggés nélkülinek látszik mindaz a munka, amit a televízióban, a kortárs zenében, a színpadon és a legkülönbözőbb szakvásárokon végez. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy birkózó édesapjának autógyára volt, édesanyja kiválóan bánt a fényképezőgéppel, s hogy ön nem akármilyen szinten festeget, hát, nem is tudom... — Rossz társaságba keveredtem! Bakfiskoromban „megfertőztek” a család baráti társaságában ólálkodó művészlelkek. Azonnal elhatároztam, hogy én, ha törik, ha szakad, csakis művész leszek. Komolyra fordítva a szót, a követhetetlennek látszó feladataimról annyit: minden egyes lépésem a zenéhez, a hangszerekhez, a zeneszerzéshez, a zene népszerűsítéséhez visz közelebb. A frankfurti zenei vásáron például úgy tűnik, megtaláltam álmaim zongoráját. — Amikor — öt évvel ezelőtt — Freiburgban megkapta a második művészdiplomáját, talán még ön sem gondolt arra, hogy hamarosan hazatér. — Nagyon szép zongoristakarrier indult: utaztam, koncerteztem, koncerteztem és utaztam a nagyvilágban. Családi okok miatt döntöttem úgy, hogy hazajövök, de most már komoly szerepet játszik az is, hogy látok lehetőséget a megnyilvánulásra hazai berkekben is. Vasárnap délelőtti műsorom a televízióban pontosan azt a célt szolgálja, hogy a komolyzenét ne érezzék olyan rettenetesen távol maguktól a nézők. Bizonyos pozitív jelek már tapasztalhatóak... — Vigyázat, keresztkérdés! Miért robog minden reggel (Kút)völgyön-hegyen át fekete Samarájával a városban? — Szívesen beavatok mindenkit a „titokba”, hiszen ezzel kapcsolatos életem legszebb része. Vőlegényem a Kútvölgyi úton lakik, s reggel a Moszkva téren és a Mártírok útján vágtatok haza Pestre. Laci színész, így nem is baj, hogy a közösen eltöltött órák után van módunk külön-külön az elmélyült munkára. Sokat kirándulunk, utazunk, kiállításokra, színházi előadásokra járunk, sőt igyekszünk az ebéd- és a vacsoraidőt is együtt tölteni. — Ezt nem is kell különösebben bizonygatnia, hiszen köztudott, hogy kiválóan főz. — Persze, csak akkor, ha vendégek érkeznek vagy Lacit valami egészen különleges csemegével akarom meglepni. — Szerdán nem akármilyen turné előkészítéséről tárgyalt. — Júniusban New Yorkba és Washingtonba utazom, ahol egy új hangszert, a harangjátékot mutatom be az érdeklődőknek. Javában készítem az átiratokat erre a koncertsorozatra. Ha minden igaz, nálunk pedig CD jelenik meg karácsonyra énekesek, fúvósok és egy kamarazenekar közreműködésével. A főszereplő természetesen a harangjáték. Szerdán fotókat készített rólam egy divatlap, kiváltottam a VISA-kártyámat, és elvégeztem a napi adminisztrációs feladataimat. Szerencsére a „sorbanállós” ügyekben segít valaki: a fénymásolást, pénzbefizetést, könyvtárlátogatást megúsztam. Érdekes műsorra készülünk április 2-án a televízióban: férfinapot tartunk... — A férfinaphoz tartozik, hogy csütörtökön Tátrai Vilmossal találkozott? — Nem, ez a találkozás egy leendő koncert előkészítése volt. Csütörtökön egyébként egész nap az életemet „szerveztem”, a zene és a divat kapcsolatát igyekeztem „láthatóvá tenni” egy divatszalonban, saját portréfilmemet állítottam össze, illetve montíroztam a televízióban, ezután pedig egy szeptember 15-i, közös zeneakadémiai koncertünkről beszélgettem Thais Kanttal. — Pénteken zongoraállvány érkezett a Kútvölgyi útra... — Nem árt, ha Lacinál is van egy használható hangszer. — Olaszországba és Amerikába faxolt. — Szó van róla, hogy egy milánói kiadó megjelentetné a műveimet. — Röviden: beindult a gépezet. — Szépen peregnek az események, de tudom, hogy hiába előzök meg egy kocsit az autópályán, hamarosan elém keveredik a következő... P. Horváth Gábor Fotó: Németh Gabriella/Esti Hírlap V t O Szilánkok O Szilánkok O Szilánkok Szórakozottság A szeretettől a gyűlöletig olyan pici a távolság, hogy a szórakozott ember néha felcseréli. Rejtély Körúti étterem. Fiatal pincér jár az asztalok között, és hangosan kiabál: — Zsereblényi Zsigmond urat kérik a telefonhoz! — Köszönöm, jövök — mondja egy légiesen karcsú, szőke nő és izgatottan siet a telefonfülkébe. Ilyen is van — Két gyerekem van. Az egyik csupaszív, aranyos gyerek, kényeztet engem, a másik gyerekem goromba hozzám, mint a pokróc. De mit csináljak, én őt szeretem jobban. Moziban — Kérek egy jegyet, háttal a vászonnak, mert hallom, hogy gyenge a film. Ivás — Rá sem tudok nézni az italra. Ezért ne csodálkozzon, ha behunyt szemmel iszom. Leánykérés — Férjes asszonynak kérd meg a kezét. Semmit sem kockáztatsz, s mégis boldoggá teszed őt. Udvariasság — Mindig udvariasan megköszönöm a borravalót, amit adok. Kacér nő — Laci, aztán hívjon fel egyszer. — Telefonon? — Dehogy. A lakására! Randevú — Ferivel van randevúm. Úgy illik, hogy a nő tíz percet késsen. Nem akarom elkényeztetni. — És Feri nem haragszik a késésért? — Ugyan, ő el sem jön.KV Galambos Szilveszter JL------ "C------------" Koktélparti a kultúráért Koktélok, kanadai whisky és spenótos ételspecialitások várták a látogatókat szerda este Rod Irwin kanadai nagykövet rezidenciáján. A fogadást a mai, zeneakadémiai est tiszteletére rendezték, ez a hangverseny ugyanis Kanada és a Koreai Köztársaság nagykövetségeinek védnökségével jött létre. A koncerten a koreai származású, kanadai zongoraművésznő Lucille Chung és a magyar származású, szintén Kanadában élő Gáti László karmester lép fel. A kötetlen hangulatú fogadáson a két művészen kívül a MÁV Szimfonikus Zenekar vezetői és néhány muzsikusa vett részt, Choi koreai nagykövet és felesége, valamint Pudaite indiai nagykövet is. A koktélpartin azonban nemcsak a zeneélet, hanem a színházi és filmvilág, valamint a sajtó ismert személyiségei is megjelentek. Természetesen nem véletlenül, hiszen Gáti László lánya Kathleen Gáti színésznő, s ő is párjával, Dettre Gábor rendezővel vett részt a fogadáson. A Nemzeti Fiharmónia, az Interkoncert, a Co-Nexus Concert vezetői mellett zenéről és művészetről beszélgetett Taub János rendező, Szabó István Oscar-díjas filmrendező, Békés Pál író, Göczey Zsuzsa szerkesztő, Failoni Donatella zongoraművésznő. A két nagykövet egyetértett abban, hogy minél gyakrabban kell olyan programokat szervezni, amelyen több nemzet művészei is felléphetnek. _____ R. ZS. Gáti László és Lucille Chung Fotó: Fazekas István/Esti Hírlap Büdöskölkök, figyelem! írtam a Krisztának egy dalt... Szalai Kriszta május elejére hogy papák, mamák, nagyszüjelenteti meg Büdöskölkök cílök, ha tudják, hogy gyermekük mű kazettáját. A hanghordozó szívesen ír verseket, akkor a egyik különlegessége az, hogy nagylemez alkotói kérik, hogy három dal igazi gyermekversek március 30-ig küldjenek belőmegzenésítésével készül majd sük néhányat a Nemzetközi el. Ezért Kriszta pályázatot hir Gyerekmentő Szolgálathoz, de ő írt egy dalt jeligére. Úgy 1066 Budapest, Teréz körút 24. „Jaj, nagyon várom már a verseiteket" Fotó: Archív Segíts, és segítünk Petíciót fogalmazott meg a Magyar Természetgyógyászok Uniója a készülő egészségügyi rendelettervezet ellen. A kifogásuk az, hogy a ter-mészetgyógyászokat nem körezték meg a tárcaközi egyeztesek előtt. Összesen 18 ezer 500 alaírást nyújtottak át tegnap a Népjóléti Minisztériumban Lépes Péter államtitkár-helyettesnek. A sokakat érintő ügyre hétfői számunkban még visszatérünk. ______ R. A. P.