Esti Hírlap, 1995. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-01 / 127. szám
1995. június 1., csütörtök BELFÖLDI KRÓNIKA 1 ■ Az OTP mától 4 százalékkal emeli a lakáshitel kamatait. Az 1989—1993 között felvett kedvezményes hitelek kamatának 28-ról 32 százalékra történő emelkedése azonban nem terheli teljes egészében az adósokat, mert a kölcsönök felvételének időpontjában 30—80 százalékos állami támogatásban részesültek. A kormány modernizációs vitaanyaga szerint egy miniszterelnök-helyettes lenne felelős a gazdasági stratégia kidolgozásáért, s képviselné a kabinetet az ÉT-ben, felügyelné a KSH-t és az Európai Ügyek Hivatalát. Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes nem ért egyet a javaslattal, az azt alátámasztó érvelést hibásnak tartja, s a megvalósításhoz szerinte alkotmánymódosításra volna szükség. ■ Elkészült a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat első állásfoglalása az új nyugdíjrendszer alapelveiről. Az elképzelés szerint a nyugdíj összege három részből állna: 30 százalék alap-, 60 százalék pontrendszeren alapuló munkanyugdíj és 10 százalék kiegészítő önkéntes biztosítás. Az állásfoglalás a jövő hét szerdáján kerülhet az önkormányzat közgyűlése elé. belföld Horn itt, Horn ott... Horn Gyula miniszterelnök is felszólalt tegnap a The Economist londoni hetilap által rendezett budapesti konferencián. A miniszterelnöki beszéd előtt Suha György sajtótitkár közölte az egybegyűlt magyar és külföldi üzletemberekkel, hogy a kiadott programoktól eltérően a miniszterelnök csak mintegy negyedóráig tud körükben tartózkodni. Ennek ellenére a kormányfő kicsit megnyújtotta a találkozást és beszédében kifejtette, hogy a közép-európai régió számára hiányzik a nyugati kormányok konkrét közreműködése a válságkezelésben és a fejlesztési programokban. Elmondta, hogy Magyarország a külföldi befektetések ösztönzését, állami garanciákkal való támogatását és fejlesztési irányok megfogalmazását várja a nyugati kormányoktól. Utalt rá, hogy a politikai rendszer reformja után sokkal nehezebb és fájdalmas gazdasági átalakítás áll a régió előtt, de Magyarország már kidolgozta modernizációs programját. A miniszterelnöki beszéd után Horn autóba ült, s egy újabb tanácskozás helyszínére száguldott. Suha lapunkkal közölte, hogy a programszervezésnél nem tudták összeegyeztetni az időpontokat, s Hárn azért hagyta ott az idő előtt feltüntetett időpontban a konferenciát, mert nem kívánta várakoztatni a Parlamentbe érkező egyházi főméltóságokat. G.K.I.I Jó a kormány és az egyházak kapcsolata Tíz éven belül visszakapják ingatlanaikat az egyházak, az ország nehéz gazdasági helyzete miatt a pénzbeni kártérítés határidejét viszont húsz évre emelik fel. Horn Gyula miniszterelnök a négy történelmi egyház vezető személyiségeit fogadta tegnap parlamenti dolgozószobájában. A tárgyalás után a miniszterelnök személyesen közölte az újságírókkal, hogy szeptember 20-ig eldöntik az egyházak, hogy mely ingatlanokat kérik vissza természetben a mintegy négy és fél ezerből, és jelzik azt is, hogy melyekért kérnek pénzbeni kárpótlást. Horn közölte, hogy az egyházak költségvetési támogatását illetően is megegyezés született, és a jövő évben is fenntartják a jelenleg érvényes finanszírozási rendszert. Az egyházak kézhez kapják a médiatörvény tervezetét is, majd konstruktív szellemben vitatják meg javaslataikat. Hárn kijelentette: tárgyalópartnerei nagyra értékelték a kormány és az egyházak kapcsolatát jellemző korrekt, jó viszonyt. Tiltakozik a város (Folytatás az 1. oldalról) A népjóléti tárca arra hivatkozik, hogy ezek a kórházak kicsik, és nem tudnak teljes szolgáltatást nyújtani, ezért a megyeközpontokban lévő nagy egészségügyi intézményekbe kell az erőket koncentrálni. Raskó szerint ez kényelmes és rendkívül igazságtalan megoldás, amellyel a vidéki polgárokat ismét csak másodrendű állampolgárokká degradálják. A tüntetők arra próbálják meg felhívni a figyelmet, hogy ez a kicsi kórház is működtethető gazdaságosan, ráadásul az ott élők számára az orvos és a kórház többet jelent, mint egy egészségügyi intézmény, ahol futószalagon foglalkoznak a beteggel. Adott esetben a mentő is pénzbe fog kerülni. Csak Sopronba vagy Győrbe mehetnének. És olyan településekről van szó, amelyek 70-80 kilométernyi távolságra vannak ezektől a városoktól. És télen — mivel a környék a leginkább hófúvás sújtotta terület — gyakran el vannak vágva a külvilágtól. Raskó György úgy véli: alapos revízióra szorulna a kormány koncepciója, amelynek végrehajtásával 8 ezer kórházi ágy szűnne meg. Hiszen korántsem biztos, hogy az érintett kis kórházak legfeljebb elfekvőként működnének, aminek a fenntartása tényleg luxus. Éppen ezért a tüntetők nem csupán az utcán hangoskodnak majd: írásban is benyújtják véleményüket, kérésüket a kormánynak. Cs. E. ■ gyajdan a virilista, a legtöbb adót fizető polgár automatikusan tagja lehetett a helység képviselő-testületének, ám például a helybeli legényegyletnek nem. Ott neki is ugyanúgy el kellett viselnie a felvétellel járó procedúrát, mint bárki másnak. Ha bejutott, akkor sem élvezhetett előnyöket. A két világháború IKÁfsvdX'sv* között hozzávetőleg is CLK'CoA. 15 ezer egyesület — ma civil szerveződésnek mondjuk — működött a már csonkolt Magyarországon. Budapesten ezek közül a harmincas években 2300—2400 tevékenykedett. Az országos taglétszám a 3 milliót közelítette, ezeknek majdnem fele a fővárosi egyesületek munkájában vett részt. A különféle körök, egyletek voltak a helyi közélet fórumai, amelyek rendezvényeit nem hivatásos népművelők, hanem lelkes, áldozatkész Mlmik, urak szervezték, nemegyszer idejükön kívül, pénzüket is áldozva. Az egyletek ugyanis az állami kasszából egy lyukas húszfillérest sem kaptak. Rendezvényeik bevétele képezte jövedelmüket. Színielőadások, bálok, tánciskolák, társas vacsorák belépődíja, az italmérés haszna és a különféle játékok (kártya, kugli, rex, biliárd stb.) használati díjai hozták össze a fenntartáshoz szükséges pénzt. No és az adományok. Valószínűleg azért, mert a maguk urai voltak, nem tetszettek a mindent központosítani, felügyelet alá vonni akaró Rákosiéknak, ők ugyanis a negyvenes évek végén rendeletileg fölszámolták ezt a civil mozgalmat. A székházak ajtajára lakat került sok-sok pecsétviaszos, hivatalos lenyomattal. Mára ezeket a lakatokat az önkormtányzás igényéneka rozsdája megette, a tiltó pecsétek föltörettek, és egyre több civilnek mondott szervezet jön létre. Ám közülük többen országos gondokat akarnak a nyakukba venni, mintha maguk volnának a kormány, nem egy meg éppen világmegváltásra szerveződött, miközben nem ismeri a közvetlenül közelükben élők legsajátosabb gondjait, vágyait, esetleges rossz közérzetük okait. Jó volna tehát kicsit a régiekre is figyelni és tanulni tőlük. Az ő egyleteik a demokrácia, az önszerveződés, a közösségi élet gyakorlóiskolái voltak, méghozzá önköltségen. Jó volna ismét megtanulni és alkalmazni a szólást: Magad, uram, ha szolgád nincsen! Magad, és nem kuncsorogni önkormányzatnál, kormánynál. Magad, uram, és ha megfogadnánk ezt a bölcs mondást, akkor talán enyhülne a manapság oly sokat kárhoztatott közöny, és igazi tulajdonunkká válna az, ami eddig is a miénk volt: saját önszervező életünk. Bujdosó Bálint ■ Magad, uram Stratégiaváltás „Szerencséseknél” Álljon meg egymillióért! (Folytatás az 1. oldalról) A Szerencsejáték Rt. novemberben munkába állt új vezetésének változtatnia kellett a költséggazdálkodási és kötelezettségvállalási gyakorlaton, ki kellett küszöbölnie az üzleten kívüli szempontokat a vállalat gazdálkodási gyakorlatából. Pongrácz hangsúlyozta, hogy sikerült megszabadulniuk az előző idők alaptevékenységétől idegen, gazdaságtalan befektetések zömétől, s ezek a tételek tovább nem terhelik sem a céget, sem a fogadókat. A vezérigazgató a jövőt illetően kifejtette, hogy a keresletcsökkentő hatásokat a piac szisztematikusabb kiépítésével, a fogadási kínálat bővítésével, új játékok bevezetésével, a sorsolások sűrítésével, a közönség jobb kiszolgálásával, az eladási helyek számának megnövelésével kívánják kiküszöbölni. Ebben összegezhető a Szerencsejáték Rt. új stratégiájának lényege. Pongrácz elmondta, hogy a fogadási kínálat bővítésének jegyében már az idén új játékok bevezetését, illetve előkészítését tervezik. A Magyar Olimpiai Bizottsággal együttműködve olimpiai sorsjegyet bocsátanak ki, az ősz folyamán pedig egy új bukmékertípusú számsorsjáték indul. Az ötös lottó húzása 1995. június 4-től visszakerül a Magyar Televízió 1-es csatornájához. A sorsolás élő közvetítésének új időpontja vasárnaponként 9 óra 54 perc lesz. Június folyamán egy tizenkét héten át tartó játékot indítanak útnak, melyet a televízió a lottósorsolást kísérő műsor keretében közvetít. A játék jelmondata: „Álljon meg egymillióért!” Lényege: aki az adott hétre érvényes lottósorsjegyet tart magánál, és a találomszerű kiválasztás esetén őt kérdezik meg az rt. ügyintézői, hogy rendelkezik-e érvényes lottószelvénnyel, igenlő válasz esetén egymillió forintos értékpapír boldog tulajdonosa lehet. G. K. I. ■ csücsoén MH . _______„ ^ Ki lesz a semleges ? Többévi gúnyolódásunk után még a végén elfogadnak egy médiatörvényt, ami nem is nagyon rossz. Sőt első olvasatra egészen jónak mondható. Szakszerű, komolyan vehető, szépen, ugyanakkor kellő fiskalitással fogalmazott, tehát nem fogható rá, hogy keszegcsomagolásra rendelt zsírpapírra törvénykeznek az urak. Ha jól tudom, akkor mindenhol a világban úgy van, hogy egy médiasztár csak egy csatornán sztárkodhat, s ha jól sejtem, ez lesz az egyetlen olyan nagyajtó, melynek kiskapus változatán már dolgoznak a dologban pénzügyileg érintettek. Mégsem őket akarom a törvény pallosa alá vonni, inkább az érdekelne, kik lesznek a semlegesek. A készülő törvény nagy, sőt első közelítésben megjegyezhetetlen számú közfunkciót létesít. Többféle ügyelő, felügyelő, ellenőrző, őrző, óvó és tanácsnoki testület lesz. Ebben, mint mindig, ha az emberiség egy kis szeletkéjéről volt szó, emberek ülnek majd. Valószínűsíthetően pénzért, ami úgyszintén nem természetellenes, hiszen milyen alapon várható, hogy sporthorgászat, udvarlás, futballmeccs vagy egy jó könyv olvasása helyett csak úgy ingyen nyakkendőzzék fel magukat fáradt, mert sokat élt emberek, s akkor még nem mondtak egy okosat sem, csak szívják egymás füstjét és ülnek a széken. A kitüntetett közszereplők delegálására különböző pártok, testületek jogosultak. A szocialisták majd delegálnak egy felfelé ívelő agitpropost, a kisgazdák egy magángazdálkodót, az MDF egy hivatalából kipenderített, ma már csak szabadidős nemzetmentőt, kinek kije van. Viszont kiket delegálnak a társadalmi szervezetek, meg az úgynevezett állami hivatalok? Ehhez, mint annyi mindenhez, ha éppen demokrácia készül, úgynevezett független értelmiségiekre lenne szükség. Persze nem a törvényhozóknak, nekik isten ments, hanem elvben. Ezzel gond lesz. Ha azt mondom, tartok tőle, hogy ezen nagyszerű kezdeményezés is kivérzik a konkrét egyedek egészen konkrét cezaromániáján, valamint a kiválasztás elvein, akkor enyhén fogalmazok, mert valójában nem tartok tőle, hanem biztos vagyok benne. Független értelmiség ugyanis nincs a mai Magyarországon. Az a fajta elegáns magatartás, hogy nevem adom, tudásom adom, aztán ha nem kell, megyek, ez olyan embereket tételez fel, akik kellően sikeresek, erkölcsösek és gazdagok. Csakhogy akik úgy viselkedtek az elmúlt bárhány évben, hogy nyugodtan rábíznám a törvényemet, többnyire nem vitték semmire. Legfeljebb híres, de hivatalból legfeljebb tudomásul vett középegzisztenciák lettek. Itt, kérem szépen, többet keresett Varga Domokos György, mint Eörsi István, Nahimi Péter, mint Spiró György, hogy nevesítsem a dolgokat. Az alaptétel nem változott, elkötelezettség nélkül nincs támogatás, csak az utcák és házszállosok változtak meg. Ezért nem hiszem, hogy egy jó törvényt végre is tudnak majd hajtani, akik hozták. A választás a belső körből történik. Ott meg nem függetlenek vannak. Ilyen egyszerű. Kár, hogy ilyen nehéz. Nagyon kár. Egy jó végrehajtás fontosabb, mint egy jól megfogalmazott törvényhely. No de kivel? / _____________^ ^^»iposhegyi Péter B_________________ Fizethetnek a munkaadók (Folytatás az 1. oldalról) Hódi Zoltán, a vasasok alelnöke lapunk kérdésére elmondta: a parlament elfogadta azon igényüket, hogy a 144, illetve 200 óránál magasabb túlórakeretet csak több munkaadóval vagy munkaadói képviselettel, ágazatszerűen kötött kollektív szerződéssel lehet meghatározni. Herczog László munkaügyi államtitkár-helyettes viszont arról számolt be tegnap a sajtó képviselői előtt, hogy a feketemunka letörésével ezentúl minden munkavégzésnél kötelező lesz az írásos szerződés. Július 1- jétől új szabályok alapján fizetik a táppénzt, a munkatörvénykönyv módosítása ugyanakkor csak szeptemberben lép hatályba. Az átmeneti időre a munkaadó az átlagkereset szerint fizeti a táppénzellátást, mégpedig a betegség első huszonöt napjáig. Az első öt napra a betegnek nem jár térítés, erre az időre csak szabadság vehető ki. Az új törvény véget vetett a háromnapos, orvosi igazolás nélküli betegszabadság intézményének is. Az átmeneti idő az esztendő végéig tart, idén még 25 nap helyett 20 napig fizetnek a munkaadók táppénzt, míg a táppénz nélküli betegszabadság ideje nem 5, hanem 3 napig tart. Hódi Zoltán szerint a kormány szigorítani akarja a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét is. A szakszervezetek azért nem értenek egyet a Horn-kabinettel ez ügyben, mert szerintük a javaslat nem segíti a foglalkoztatást, és a nyugdíj előtt álló munkanélküliek gondjait sem orvosolná. A T. Ház a nyugdíjszabályok átfogóbb módosításának idejére elhalasztotta döntését. A minisztériumban tegnap elmondták: az előnyugdíj december 31-ig akkor is érvényben marad a mai feltételek mellett, ha a parlament később elfogadná a módosítási szabályokat. bálint ■ Főszerkesztő: ACZÉL GÁBOR Felelős szerkesztő: dr. Kéri Tamás Főszerkesztő-helyettes: D. Horváth Gábor Lapszerkesztők: Bisztricsány Julianna, Császár László, Fekete Zoltán Képszerkesztő: Dudás Dénes Szerkesztőség: Vili., Blaha Lujza tér 3. Postacím: 1962 Budapest Ügyeletes szerkesztő: 138-4062 Telefon: 138-2399, 138-4300 Telefax: 138-4550, 138-4058 Kiadja: a Hírlapkiadó Rt. Felelős kiadó: dr. Dajka József 1085 Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3., Telefon: 138-4889 Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Hírker Rt., Az NH Rt., a Regionális részvénytársaságok és alternatív terjesztők. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál. (Helir) 1900 Budapest XIII., Lehel u. 10/A közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Helir Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: egy hónapra 470 Ft, negyedévre 1410 Ft, fél évre 2820 Ft, egy évre 5640 Ft. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft., Budapest Felelős vezető: Bartha Tamás igazgató ISSN 0133—2201