Esti Hírlap, 1995. október (40. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-30 / 254. szám

Egyetemi Színpad, R-Klub, Zöldség-Gyümölcs, Tilos az Á... Mára bezártak, vagy úgy átala­kultak, hogy nem lehet rájuk is­merni. Valóban, még mindig életképtelen lenne Magyarorszá­gon a nem állami kultúra? Me­lyik „hely” lesz vajon a követke­ző' a sorban? A Banán Klub, ez a csillaghegyi kultúrház önmagát építette fel, átformálva nem csak a környék életét, de a benne dol­gozó — önkénteseket is. A Banán Klub 1990 óta létezik, valaha párthoz kötődő kultúr- házként alakult meg. Ennek már évek óta nyoma sincs: az épület, amelyet annak idején a Fidesz — mint a III. kerületi ön- kormányzat második legerősebb pártja — kapott, nem volt iga­zán használható állapotban. Bo­káig állt benne a víz, hiányoztak a falak és helyenként a mennye­zet is le volt szakadva. A ház re­noválásához és a klub működé­séhez szükséges anyagi háttér a feltétlenül szükséges felújítási munkák elvégeztetése után. A környékbeli fiataloknak megtetszett a dolog, a ház sikerét látva a szervezők nagyobb tempó­ra kapcsoltak, és harminc-egyné- hány fővel megalakították a Csil­laghegyi Kulturális Egyesületet, egy főállású alkalmazottal. Ek­kortól már nem pártház volt a hatszáz négyzetméteres épület: az egyesület megkapta az önkor­mányzattól használati jogát 1997- ig. Megszületett az együttműkö­dési megállapodás a testülettel, amely először ’93-ban támogatta költségvetéséből az egyesületet, 8 millió forinttal — igaz, az összeg átutalására a következő év nyaráig kellett várniuk. Most már futotta arra is, hogy a leendő programok igényei szerint építsék a házat. Minden feladatnak külön fele­lőse van: negyvenen — egyetemis­ta, politikus, színész, irodalomta­nár, zokniügynök és más szerze­tek — dolgoznak az arculatterve­ken, a stúdiók fenntartásán, me­„Ahol a szomszéd elvisel — és nem szól ránk a házmester" megteremtésére létrejött a Ba- gint más a felelőse a hangosítás- nán Klub Alapítvány, nevében nak, a galéria programjainak, a is elkülönülve az az idő tájt mű- táncházaknak, a gyerekprogra- ködő Narancs Klub hálózattól, moknak, a Kávéháznak — és így 1991-ben 800 ezer forintnyi pá- tovább. A sok látogatót vonzó lyázati támogatást sikerült programok az előcsarnokban és a összeszedniük a szervezőknek, nagyteremben — ahol fény- és ami — egyelőre — koncertek hangtechnika, meg egy színpad is szervezésére volt csak elegendő van — zajlanak; van még két ki­Elbocsátó, szép üzenet Lapunk birtokába került a III. kerületi képviselő-testület hatá­rozata. amellyel felmondták az együttműködési szerződést: „A Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság (KISB) ez év folya­mán többször is tárgyalta a Csillaghegyi Kulturális Egyesület és az önkormányzat között létrejött együttműködés ügyét. Az az egy­értelmű vélemény alakult ki, hogy a szerződés az önkormányzat számára jelen formájában nem tartható fenn, így ennek mielőbbi felbontását javasoljuk a Tisztelt Testületnek. A szerződés azonnali felbontásának indoka, hogy a Csillaghegyi Kulturális Egyesület az önkormányzattól kapott támogatást fel- élte.A finanszírozásnak más formája gyakorlatilag nincs. Az ön- kormányzatnak már nincs lehetősége az intézmény további finan­szírozására. A Csillaghegyi Kulturális Egyesület tevékenysége igen ritka esetben találkozik a környék lakosságának igényével, mivel az meglehetősen szűk réteg ízlésének szól. A KISB ugyan elismeri és értékeli az avantgarde törekvéseket és az intézmény ez irányú igyekezetét, de nem látja be, hogy az ezzel járó terheket az önkor­mányzatnak kell vállalnia. Határozati javaslat: A Testület 1995. szeptember 30-i hatállyal a Csillaghegyi Kul­turális Egyesülettel kötött együttműködési szerződést felmondja. Török Ferenc s. k. a Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke sebb terem: a Pincegaléria, illetve a csupa tükör Kék Terem, ahol a komolyzenei koncerteket, színhá­zi próbákat és a stúdióelőadáso­kat tartják. A kávéházból — ahol blues-, dzsessz és szólókoncertek is voltak már — nyílik a kerthe­lyiség. A ház jelenlegi formájában 1994 szeptemberében, egy illuszt­ris vendégeket felvonultató feszti­vállal nyitotta meg kapuit — me­séli Derdák András, papíron a ház igazgatója és az egyesület el­nöke, de a titulusok nem lényege­sek — mondja —, hiszen mindent együtt csinálnak. Részben azokat a programokat valósították meg, amelyekről az önkormányzattal kötött megállapodás szólt: bé- lyeggyűjtő klubtól kezdve az ér­dekvédelmi szervezetek gyűléséig minden befért a falak közé. A szerződésben szó esett még zenei, vizuális művészeti, táncos, irodal­mi és klubjellegű programok megvalósításáról is. A többi ren­dezvényre alapítványok támoga­tásából és a ház volumenéhez ké­pest igen csekély jegybevételekből futotta. Tavaly szeptember és idén jú­nius között nagyjából négyszáz programot látogatott körülbelül 35 ezer érdeklődő. Ezek után kü­lönös, hogy a III. kerület önkor­mányzata szerint nem a környék igényeit szolgálta a ház (lásd ke­retes írásunkat). Az is érdekes, hogy a Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság (KISB) nem tett javaslatot az alapprogram módo­sítására — kurtán-furcsán fel­mondták a támogatási szerződést. Az önkormányzat — ígérete sze­rint — legutóbb hatmilliót utalt volna át a ház működtetésére, amiből valahol „eltűnt” a fele: mikor Derdákék megkérdezték, miért csak 3 millió forintot kap­tak, minden képviselő rázta a fe­jét: ők úgy emlékeznek — szólt a magyarázat — mind a hatmilliót megszavazták... A ház bezárt nyárra, programjai egy részét el­vitte a kapolcsi fesztiválra, önálló színpaduk volt a Diákszigeten, majd szeptemberben, hivatkozva a KISB elnökének íráros ígéreté­re, levelet írtak Török Ferencnek, kérve, a csak a vegetáláshoz ele­gendő további immár négymilliót — a levélre egy hónap után sem érkezett válasz. Felkeresték a leg­közelebbi testületi ülést, ahol az­zal fogadták őket: jó, hogy itt vagytok, éppen rólatok van szó... Minden előzetes értesítés nélkül a KISB rendkívüli napirendi pont­ként terjesztette be javaslatát: szűnjön meg a Banán Klub. Az egyesület elnöke szerint az önkormányzat nem jogszerűen mondta fel a szerződést, ezért jogi útra terelik a történetet: Erdélyi György ügyvéd segítségével — aki ingyen vállalta a jogi útvesztők­ben a kalauz szerepét — kérelmet írtak a polgármesterhez. — Ránk ragadt egy jelző, hogy „alterna­tív” meg „avantgárd" szórakozó­hely a Banán, hiszen fiatalok jár­nak ide, de nem diszkó, így beso­rolhatatlan — mondja a klub ká­véházában Derdák. A ház fenn­tartási költsége programok nélkül 500-600 ezer forint havonta. Me­cenatúra nélkül nem lehet „nye­reséges kultúrát” csinálni — állít­ják. Ha a házat az önkormányzat szándékai szerint be is zárnák — amire nem fog sor kerülni, bizto­sít Farkas Viktor, a ház arculat- tervezője — úgyis legalább 400 ezer forintjába kerülne a III. ke­rületnek, hiszen fűteni kell, hogy ne fagyjanak szét a csövek. Az áramszolgáltató egyébként de­cember közepéig adott haladékot a klubnak a díjhátralék kiegyen­lítésére, de a Banán tartozik még többek között a fellépti díjakkal, a fiatalokra vigyázó biztonsági szolgálatnak és az alkalmazottak Mit segít a főváros, ha a kerület bezáratná a klubot? fizetésével — nagyjából másfél millió mínuszban vannak. így mindenki hitelben játszik a ház­ban, a zenekarok csak a jegybevé­teleket kapják meg. Persze nem csak az önkormányzattól várnak pénzt: a Soros Alapítványtól a Művelődési Minisztériumig nagy­jából százmillió értékű pályázati kérelmet adtak be; többnyire azonban csak konkrét progra­mokra kaptak pénzt (fenntartási költségeket egy alapítvány sem fi­nanszíroz). Eddig néhány száze­zer jött össze, színházi előadások­ra. Derdákék mégis mosolyognak: a csöppnyi programszervező iro­dában mostanság is a következő napok, hetek, hónapok program­jait szervezik. „Előre menekül­tünk, úgy csinálunk, mintha len­nénk, mert egy működő művelő­dési ház programjaira könnyebb pénzt szerezni” — mondják. Tudják, hogy szükség van a házra, tudják, hogy olyan felada­tokat látnak el, amelyeket az ál­lam csak többszöröséért lenne ké­pes megvalósítani. Ennek az a magyarázata, hogy azok negyve­nen, akik a programokat szerve­zik, soha nem kaptak fizetést, de nem is várják el. A klub „kilakol­tatása” nem csak a több ezer csil­laghegyi fiatalnak szólna: fedél nélkül maradnának a házban mű­ígéretek a segítségre A ház vezetői, bár nem ér­tik, az önkormányzat miért nem lát „fantáziát” a klub legalább részbeni fenntartá­sában, más források után is néztek. Röviddel ezelőtt Demszky Gábor, Budapest főpolgár­mestere tett ígéretet arra, hogy a főváros kultúrára szánt költségvetéséből há­rommillió forintot elkülönít a Banánnak, a részletekről még tárgyalnak. A múlt héten pe­dig Fodor Gábor művelődési miniszter is úgy nyilatkozott: erkölcsileg maximálisan tá­mogatja a házat, a pénzről pe­dig még később beszélnek. így a helyi önkormányzat a fenn­tartási költségek csupán har­madát állná, a programokra pedig további alapítványi tá­mogatásokból igyekszik a Ba­nán Klub pénzt szerezni. ködő színházi műhelyek, a tánc­házak és a fiatalok munkáit be­mutató, egyébként önállóan mű­ködő képzőművészeti galéria is. Az 1995—96-os évad program­jait már meghirdették: a színházi bemutatók egyikét már „megvet­te” a debreceni színház. Az 1996- ban megrendezendő pszichodrá- ma-kongresszushoz kapcsolódóan lesz önismereti tréning, és bővül­nek a helybelieket érintő progra­mok is. Lesz kismamaklub, ga- lambász-összejövetel, sőt orszá­gos galambász kiállítás, kézmű­vesműhely, bélyeggyűjtő klub, grafikusok, fotósok kiállításai. Folytatód(ná)nak a gyerek- programok: játszóház, gyerek­táncház, néptánctanítás. Ezen programok közönségét a kör­nyékbeli iskolák kisdiákjai adják, akiktől 60 forintot kér a Banán fejenként és alkalmanként. Lesz­nek az általános iskolai kötelező irodalmat feldolgozó „Rendhagyó irodalomórák” is, meg az elmúlt négy évtized magyar filmjeit be­mutató filmsorozat középiskolá­soknak. Idén december 24-én is megtartják a Magányosok Kará­csonyát, és terveznek szilveszteri bulit. Meg lesznek természetesen koncertek is/ha... \/v. __Vultur Csaba ■ Fotó: Beliczay László/E. H. A Banán Klub köszöni, jól van Szombaton a Barbara zenéjére engedte el magát a közönség — és a zenekar tagjai Pl fsLtfir&» I háttér/ ói, Uullt/vUbudU 1995.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék