Esti Hírlap, 1995. november (40. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-24 / 276. szám
’ 4 , . A . . . \n 1 1995. november 24., péntek ,háttér CIA . Miskolcon találkoznak Mától három napon át tanácskozik Miskolcon az MSZP kongresszusa. Ebből az alkalomból az alábbi kérdéseket tettük föl közéleti személyiségeknek és az utca emberének: — Számon tartja-e, hogy mától három napon át kongresszusoznak a szocialisták? — Ön szerint a párt irányítja-e a kormányt vagy megfordítva? — Kiket tart az MSZP-ben markáns személyiségnek? — Mit gondol, közülük ki támogatja és ki gáncsolja a miniszterelnököt? — Véleménye szerint mennyiben befolyásolhatja a kongresszus a kormányzat munkáját? — A hatalom döntésétől, vagy inkább a körülményektől függ-e, hogyan alakul az ország jövője? Egri László nyugdíjas — Figyelemmel kísérem a kongresszust. — Szerintem egyik sem irányítja a másikat, mert mindegyik el van foglalva a maga bajával. Vagy ha mégis megpróbálnak egymásra hatni, akkor azt a másik nem veszi figyelembe. — Kósáné nagyon határozott személy, de Csintalan Sándor és Szekeres Imre is meghatározó emberek. — Nem hiszem, hogy a párton belül valaki is betartana Horn Gyulának. Inkább kintről gáncsolják. Főleg az ellenzék. — Egy kongresszus nem akig, hogy nagy változás legyen. Én azt várnám, hogy hagyják abba a kormányon belüli torzsalkodást, és több miniszter már ne mondjon le. Ezt intézzék el, és akkor az eddiginél több gondot tudnak majd fordítani a nemzet érdekeire. — Ide jöhetne az Úristen is, az se tudná jobban csinálni. A körülmények mindent meghatároznak. Nagy Hedvig élelmiszer-technológus — Nem tudtam, hogy most lesz a kongresszusuk. — A párt feltétlenül befolyásolja a kormányt, még akkor is így van ez, ha többször panaszkodtak az elnökség meg a frakció tagjai, hogy csak utólag szereznek tudomást a kormány terveiről. — Először is Horn, aztán Csintalan és Szekeres. — Ha gáncsolnák a miniszterelnököt, azzal saját helyzetüket rontanák. Az lehet, hogy kritizálják, de félreállítani nem akarják. — Befolyásolhatja a kongresszus a kormány munkáját talán abban, hogy jobban figyeljenek a társadalom gondjaira, a szociális helyzet romlására. — Úgy vélem, úsznak az árral. Nagyon kicsi a mozgásterük. Kényszerhelyzetek sorozata miatt hozzák az intézkedéseiket. Például az áremeléseket. Szepesi Istvánné nyugdíjas — Igen. — Egyik se a másikat. Nagyon rossz közöttük a kapcsolat. Mindig marakodnak, ahelyett, hogy a lakosság érdekeit képviselnék. — Szekeres Imrét, Csintalan Sándort, Jánosi Györgyöt. — Csintalanból semmi jót nem nézek ki. Úgy gondolom, ő Horn ellen dolgozik, meg Jánosi is. — Új irányt kell hogy szabjanak, mert ez már így nem mehet tovább. Azt kell nekik elérniük, hogy jobban foglalkozzon a kormány a lakosság gondjaival. Elismerem, hogy a körülmények nagyon rosszak, és azokon nehéz úrrá lenni. De eddig a hatalom önmaga is sokat rontott a körülményeken a felelőtlen ígérgetésekkel, az alkotmányellenes törvényekkel. Ferge Zsuzsa szociológus: — Igen, pontosan tudom, hogy Miskolcon ülésezik az MSZP kongresszusa. Őszintén szólva, fogalmam sincs arról, hogy a párt irányítja-e a kormányt, vagy fordítva. Véleményem szerint azok a szocialista párt markáns egyéniségei, akik a klasszikus szociáldemokrata párti értékeket tartják fontosnak. Akik számára egyáltalán nem mellékes, hogy miként alakul a társadalom szociális helyzete, milyen szerepe van a szociálpolitikának: ide sorolom például Csehák Juditot, Kovács Pált vagy Vitányi Ivánt. — Be kell vallanom, nem tudom, kik támogatják és kik gáncsolják a miniszterelnököt. — A kongresszus csak akkor befolyásolhatja a kormányzat munkáját, ha sikerül nyílttá tenni, s valamilyen formában tisztázni a fennálló konfliktust a monetarizmus — szigorú pénzügypolitika — és a szociáldemokrácia értékei között. Azt is tisztázni kell, hogy mi az állam feladata a gazdaságban, a szociálpolitikában, és számot kell vetni, hogy miért zuhant a párt népszerűsége. Fel kell mérni az ígéretek és a valóság közötti szakadékot, s azt, hogy mennyit árthat a társadalomnak a kapkodás. — Úgy vélem, a hatalom döntésétől és a körülményektől egyaránt függ, hogy hogyan alakul az ország jövője. Beke Kata oktatási közíró — Tudom, hogy most van a miskolci MSZP-kongresszus. — Arra azonban nem tudok válaszolni, hogy párt irányítja-e a kormányt, vagy fordítva. Úgy érzem, hogy nem egységes és nem koncepciózus az irányítás, idális az lenne, ha a kettő szerepe egységes, követhető, racionális lenne. Sajnos a jelenlegi magyar politikai palettán, s ez vonatkozik a kormánypártokra és az ellenzékre egyaránt, nincs nagyszabású politikai személyiség. Bár volna! Hozzá kell tennem azonban, nem biztos, hogy ez a politikusaink hibája, hiszen a rendszerváltás óta eltelt évek nem voltak elegendők ahhoz, hogy kitermeljék a nagyszabású politikai egyéniségeket. — Fogalmam sincs arról, hogy ki az, aki gáncsolja vagy támogatja a miniszterelnököt. — Irreális lenne, ha a jelenlegi kongresszus befolyásolná a kormányzat munkáját. Jó lenne, ha nem arról szólna a napi politika, hogy ki milyen platformhoz tartozik, hanem arról, miként lehetne az egyre mélyebbre zuhanó ország sorsán javítani. — Fontosak a kongresszus döntései, de tudomásul kell venni az adott körülményeket. Nem volt még olyan kormány, amely úgy tudott volna változtatni a helyzeten, hogy figyelmen kívül hagyta volna az adott helyzetet. Mindaz, amit mostanában hallunk, például az új közgazdasági irányvonal, nem több szerintem egy hókuszpókusznál, és épp ezért nem is hiszek benne. Dr. Kéri László politológus * — Természetesen tudom, hogy most tartja kongresszusát az MSZP, és erről ki is fejtettem nézeteimet az egyik országos napilapban. — Hogy pontosan a párt irányítja-e a kormányt vagy fordítva, ezt nagyon jó lenne tudni. Őszintén szólva irányításról itt aligha lehetne beszélni, ezzel túlbecsülnénk a jelenlegi helyzet szereplőit. Talán inkább úgy fogalmaznék, hogy a kormány vonszolja magával a pártot. — Meglehetősen nehéz definiálni, hogy kik lehetnek a meghatározó személyiségek. Esetleg azok, akik sokat szerepelnek, sokat hallatják hangjukat? Úgy vélem azonban, hogy a párt ismert emberei nem annyira politikai személyiségek, mint inkább a véletlen teremtette politikusok. Olyan ember, aki valóban meghatározná az MSZP életét, nem jelent meg a politikai platformon. Meg vagyok arról győződve, hogy a helyzet és az épp napirenden lévő ügyek befolyásolják, hogy kik állnak a miniszterelnök mellett, vagy kik lépnek fel ellene. Mondok egy példát, hogy érthető legyen a magyarázat. Arról van szó, hogy ha Kelet-Magyarországnak kell támogatás, akkor a szabolcsi, borsodi MSZP-sek támogatják a miniszterelnököt. Nincsenek tehát fix dolgok, csupán érdekmezők vannak, amelyeknek vagy megfelel, vagy nem felel meg a kormány döntése. A kongresszus annyiban befolyásolhatja a kormányzat munkáját, amennyiben alkalmas fórumot teremt ahhoz, hogy az MSZP szembenézzen az elmúlt másfél év hibáival, számot vessen azzal, miként alakítható ki -működőképes munkamegosztás a párt, a kormány és a frakció között. Mindenesetre úgy vélem, hogy amit az eltelt másfél év alatt nem sikerült megoldani, azt három nap alatt aligha fogják. Nem hiszem, hogy a kormány döntésétől függne az ország jövője, hiszen rendkívül kicsi a mozgástere. Kérdés, felfedezik-e azt a szűk folyosót, amelyen járhatnak a jelenlegi körülmények között. B. B. — F. A. M. ■ Fotó: Fazekas István/Esti Hírlap4 1989. október 7. — Budapesten az MSZMP rendkívüli kongresszusának második napján — 1202 küldött igen szavazatával, 159 ellenében és 38 tartózkodás mellett — kimondták a Magyar Szocialista Párt megalakulását. 1989. október 8—10. — A tanácskozás az MSZP I. kongresszusaként folytatódott. A párt elnökévé Nyers Rezsőt választották meg. Elfogadták az MSZP alapszabályzatát és a programnyilatkozatot, amely leszögezte, hogy a párt célja a demokratikus szocializmus, a vegyes tulajdonon alapuló piacgazdaság, amelyet békés, demokratikus úton, a társadalom és a gazdaság működőképességét fenntartva kíván elérni. 1989. november 21. — A Fővárosi Bíróság bejegyezte a Magyar Szocialista Pártot. 1990. március 25., április 8. — A szabad országgyűlési választásokon az MSZP 535 064 szavazattal 10,89 százalékot ért el, és 33 mandátumot szerzett a 386 tagú parlamentben. 1990. május 26-27. - Az MSZP II. kongresszusán Budapesten Horn Gyulát választották pártelnökké. Meghatározták a párt politikai arculatát: az MSZP szociáldemokrata jellegű, a demokratikus szocializmus értékeit valló és megvalósító szocialista párt. 1990. július 1. — A párt Jászai Mari téri központi székháza az Országgyűlés Hivatalának kezelésébe került. 1990. szeptember 30. és október 14. — Az önkormányzati választásokon az MSZP a következő eredményeket érte el: a 149 településen tartott listás választásokon 10,1 százalék, 198 mandátum; a 10 ezer vagy kevesebb lakosú településen 1,1 százalék, 229 képviselő; az egyéni választókerületekben 2,6 százalék, 54 képviselő; Budapesten 38 588 szavazattal 7,25 százalék, 5 mandátum. 1990. október 18. — Az MSZP elszámolt a 8 milliárd 700 millió forintnyi pártállami vagyonnal. 1990. november 9—11. — A párt siófoki kongresszusán „Még nem késő” címmel állásfoglalást fogadtak el az ország helyzetéről. 1992. május 15—17. — Szegeden, a párt III. kongresszusán ismét Horn Gyulát választották elnöknek. A résztvevők módosították az alapszabályt, majd politikai nyilatkozatot fogadtak el. 1992. szeptember 16. — A Szocialista Internacionálé berlini kongresszusán a Magyar Szocialista Pártot megfigyelői státusban felvették a Szocinternbe. 1993. augusztus 26. — Az MSZP elkészítette és nyilvánosságra hozta cselekvési programtervezet. 1993. november 28. — Az MSZP országos pártértekezletét tartották Budapesten, ahol Horn Gyula pártelnököt kérték fel az MSZP budapesti listájának vezetésére. Nyilvánosságra hozták a szocialisták rövid távú politikai programtervezetét, melynek címe „A modern, demokratikus Magyarországért”. 1994. február 27. — Az MSZP Budapesten tartott kongresszusán elfogadták a párt választási programját és az országos listát. A választással kapcsolatban felhívást fogadtak el, amelyben hangsúlyozták: az MSZP olyan kormány meghatározó ereje kíván lenni, amely modern, demokratikus Magyarországot formál, politikáját a szakértelemre, a terhek igazságos elosztására építi. 1994. május 8., 29. — Az országgyűlési képviselő-választásokon az MSZP a szavazatok 32,99 százalékát kapta meg, és jelöltjei 149 egyéni választókerületben győztek. Ezzel a 386 tagú parlamentben 209 mandátumot szereztek, ami abszolút többséget (54,15 százalék) jelent. 1994. június 4. — A párt Budapesten tartott rendkívüli kongresszusán — titkos szavazással — 96 százalékos többséggel Horn Gyula pártelnököt választották miniszterelnök-jelöltnek. A kongresszus egyúttal elhatározta, hogy koalíciós tárgyalásokat kezdeményez az SZDSZ-szel. 1994. június 24. — Horn Gyula, az MSZP, és Pető Iván, az SZDSZ elnöke aláírták a két párt közös kormányzásának elveit és szabályait tartalmazó koalíciós megállapodást. 1994. július 15. — Megalakult a Hornkormány. 1994. december 11. — Az önkormányzati választásokon, a 3100 településen összesen 106 MSZP-s polgármestert választottak, s a pártok közül az MSZP kapta a legtöbb szavazatot. 1995. június 10. — Az MSZP országos választmánya — egyetértve az elnökség javaslatával — november 24—26-ra Miskolcra hívta össze a IV. kongresszus második fordulóját. 1995. október 27. — Az MSZP Országos Elnöksége azt javasolta a novemberi kongresszusnak, hogy 1996 tavaszára hívja össze a tisztújítással is foglalkozó V. kongresszust. Megválasztásukkor még teljes volt a győzelem Fotó: Archív [iro^Sn -