Esti Hírlap, 1995. november (40. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-29 / 280. szám

1995. november 29., szerda kultúra tsüttü&M H í fwyx 911' 'W / o ^ Duracell Vendelin Minden vendéglátó-ipari egy­ségbe járó ember vágyik arra, hogy kicsi szívét rövid szóra­kozása alatt megcirógassák, hogy legyen egy pincér, aki hozzánk szól, azon túl is, hogy közli: gyorsabban együnk­igyunk, mert várnak az asztal­ra. „Fábrysanyi”, a dizájncen- ter tudós tanszékvezetője ilyen hiánypótló a Merlin Színház éttermében hétről hétre. Aki nem látta még őt pincérkedni, annak számára írjuk le egyéni­ségét. Képzeljenek el egy, a Szindbádból jól ismert Vende­lint (csupa szív, monarchiás vendéglátó), akibe hátul egy pár Duracell-elemet helyeztek el, s így akár tízszer tovább tart. Régi korok attitűdje: többnyelvűség, bájos hedoniz- mus, gyermekies nyíltszavúság, bátor véleményalkotás, szem­telenség, fábrysanyizmus. Leg­utóbb Nagy idők nagy tanúi címmel szervezett pincérünk egy interaktív kabarét, egy könnyed szemelgetést az oral history történetéből. Duracell Vendelin egyórás felvezetést tartott két meghívott vendége, Nádas György és Boncz Géza előtt. Egy óra alatt tulajdon­képpen lefedte szövegével a lét minden jelentősebb problémá­ját Bokros Lajostól a vegetári- anizmusig, a kommunizmus­nak becézett villámtréfától a menedzser hanyag eleganciájá­ig, aki enged az Old Spice- csábításnak. így mire egy óra múlva Boncz és Nádas mikro­fonhoz jutott, szinte nem volt mit mondaniuk. Olyan ez, mintha már a ruhatáros néni eljátszaná Hamletet, s a szí­nész csak némi kiegészítéssel élne a színpadon Irénke néni zsenijéhez. Mindazonáltal mégiscsak hálásnak kell len­nünk Vendelinnek, mert kicsi szívünk cirógatva talált lenni, egy pincér által, aki ködös múltakat idézve még mindig vastagon méri egyéniségét a sör tetejére. Szabó András ■ Jessye Norman, a díva Jessye Norman Fotó: Archív Díva, a Magyar Nyelv Értel­mező Szótára szerint híres, di­vatos, ünnepelt színésznő, tán­cosnő, illetve énekesnő. Az EMI Classics most elindított egy Dí­va-sorozatot: Monserrat Cabal­lé, Victoria de Los Angeles, Eli­sabeth Schwarzkopf, Kiri Te ■ Brassóban él, qtt is szü­letett, az a táj ihleti meg egyre. Szemlér Ferenc leánya Lendvay Éva, s ezt csak azért említem, mert számára is fon­tos volt, hogy kötete utószavá­ban leírja. Nevét itthon kevés­sé ismerik, még azok közül is, akik valami különös indítta­tásból manapság is verset ol­vasnak. Műfordítóként híre­sebb, díjai is mutatják, hogy sok román költő köszönheti neki versei jó színvonalú ma­gyar fordítását. Az Árnyék a falon Lendvay Éva ötödik ön­álló kötete, nem állítható, hogy szakmánybán írná verse­it. Sőt első és második kötete megjelenése között tizenegy év telik el, mivel az írót lehangol­ják és elbátortalanítják a fa- nyalgó kritikák. (Bájoló ének, 1967.; A második kérdés, 1977.) Az Árnyék a falont Kanawa és Jessye Norman egy- egy különlegesen szép CD-n énekli repertoárjának legszebb darabjait. Legutóbb Jessye Norman albuma jelent meg, ná­lunk az EMI-Quint forgalmazá­sában. Az 1935-ben született Jessye Norman diákként több díjat nyert, Európában megkapta a bajor rádió nemzetközi ének­versenyének nagydíját. Mün­chen után a berlini Staatsoper- ben a Tannhäuser Elisabéthje- ként mutatkozott be, a Scalá- ban az Aida címszerepét éne­kelte. Az amerikai díva hangja cso­dálatos, nagy terjedelmű lyrico- drámai szoprán. Az EMI Clas­sics albumán Wagner Tannhäu­ser, A bolygó hollandi, Tristan és Isolda című operáiból, Offen­bach Szép Heléna és Hoffmann meséi című művéből énekel, va­lamint Berlioz Rómeó és Júlia című operájának nagyáriáját adja elő. D. A. Légiesen könnyed kerámiák Sarkantyú Judit egyik díjnyertes kerámiája, a Madárijesztő Fotó: Archív szobrásznak, mert ott megta­nulom a formakultúrát és később tisztességesen fogok ma is tö- 75. szü­Kiss Raóz Alona. a ti retléi'i't'rövebattíotó, letésnapját ünneplő művész, a modem magyar kerámia iskolateremtő mestere nem­zedékeket nevelt, tanított a korongozás művészetére. Műtermében ismerkedtek meg a műfaj törvényeivel ta­nítványai. A tanítványok közül Pannonhalmi Zsuzsa és Sarkantyú Judit közös ki­állításon mutatkoznak be a mesterrel. — Máig felejthetetlen él­ményekkel gazdagodtam Kiss Roóz Ilona műhelyében — mondja Sarkantyú Judit. — A mai napig hálás vagyok ne­ki. — Az ön figurái légiesen könnyedek, sőt, ha a szemlélő a világosság felé tartja mun­káit, szinte átlát a leheletvé­kony limoge-i porcelánon. Mi­lyen élményekből táplálkozik Sarkantyú Judit? — Édesapám, Sarkantyú Simon festőművész volt, én pedig szobrász szakra jártam. A korongozás minden gyere­ket elbűvöl, és én igazán nagy kedvvel csináltam. Mégis azt tanácsolták, menjek előbb mintázni is. Mielőtt a főis­kolára kerültem, egy évet dolgoztam díszítőszobrászok mellett. — Milyen ma egy kerami­kus sorsa? Művész, iparos, esetleg vállalkozó? — Amikor végeztem a főis­kolán, egy budapesti kerámia­üzem tervezője lettem. Hasz­nálati és díszítőedények pro­totípusait és technológiai ter­veit készítettem. Sokáig úgy éreztem, hogy az a hat eszten­dő, amit a kerámiaüzemben töltöttem, művészileg vissza­dobott. De egyetlen előnye- mégis volt azoknak az évek­nek: amikor a hetvenes évek elején váltottam, már értet­tem az 1200 fokos magastüze- lésű kemencéhez, míg a szak­ma zöme még alacsony hőtel­jesítményű kemencékkel dol­gozott. En Szentendrén szeré­nyebben élek, de megmarad­tam művésznek. Aki egyszer találkozott munkáimmal, az visszatér, és ez nekem elegen­dő boldogság. Kiss Roóz Ilona, Pannon­halmi Zsuzsa és Sarkantyú Judit kerámiakiállítását ma este 6 órakor Demszky Gábor nyitja meg a Csók István Ga­lériában. D. A. ■ Prinzen, szuperturné Hannoverben startolt a legnépszerűbb keletnémet pop-banda, a Prinzen téli turnéja. Azóta már sikert arattak a Hercegek Ham­burgban, Rostockban, Ber­linben, Erfurtban és Frei- burgban is. A kvintett fanyar humorú számaival iskolát te­remtett a popműfajban. Szo­lid a capella Csapatként, egy- házias hangzású szerzemé­nyeikkel már az NDK-s időkben is ismertté lett az akkor még csak négytagú együttes. A lipcsei kórista srácokból napjainkra arany-, sőt plati­nalemezes profi gárda lett. CD-ikből már kétmillió da­rab talált gazdára, kétségte­len, hogy a karácsony küszö­bén újabb rekordokat döntö­getnek majd a Hercegek. Ki ne ismerné az NSZK-ban az Oly’ szívesen lennék millio­mos című szongjukat? Ezt mét van szeretőm,/ nem is egy, kettő; hozzám sohasem hűt­len!/ íme itt van, visszajött új­ból az Első,/ lenge Poesis, homloka csillogó gyémánt./ A másik: jó Thanatosz. Lendvay Éva egyszerre vá­gyik még-szerelemre, gyönyör­re; ám ugyanazzal a gesztussal búcsúzik is tőle. Szerelmi lírá­ja a klasszikus formákat keres­ve tisztul, életérzésében fura­mód szecessziós. Lendvay Éva más ciklusai szólnak a ma­gányról. A halálról. Az elvesz­tett apáról és anyáról, versei sokszor már tétova számveté­sek, ilyenkor eszköztelenek, fájdalmasan kopognak. A hát­só ajtón. Ahol — gondolja a költőnő — majd úgy „oson be” az örökkévalóságba. Pedig Lendvay Évának semmi oka az osonkodásra. ^^y^Sultz Sándor ■ 1995-ben túl tudták licitálni, a fergeteges videoklippel kombinált Legyél disznó!!! című nótájukkal, ami egyben téli koncertkörútjuk címe is. Kölnben, Bielefeldben, a Majna menti Frankfurtban és Würzburgban folytatódik a harminc alatti Hercegek szu- pertuméja, mely egyben nem titkoltan annak is bizonyí­téka, hogy nem minden silány és kelet-európai stílusú, ami a hajdani DDR tájairól szár­mazik. Mrázik Géza (Berlin) ■ Játsszon velünk! A Komondor Tours és az Gtíffitíu/i közös játéka Szeretne eltölteni egy kellemes hét végét a Komondor Tours kunpusztai szállodájában, ingyen? Nos, akkor semmi mást nem kell tennie, mint a lapunkban novem­ber öt szerdáján át közölt, összesen ötbetűs szót decem­ber 4-ig, levelezőlapra felragasztva küldje be szerkesz­tőségünk címére! A szerencsés nyertes és partnere a Komondor Toursszal megbeszélt időpontban megtekintheti a kun­pusztai Pongrácz Major lovasbemutatóját, eltölthet egy éjszakát a helyi szállodában, elkölthet egy vacsorát és egy reggelit, a kettő között pedig igénybe veheti a most épült szórakoztató centrum szolgáltatásait (automata te­kepálya, fallabdaterem, bibárd, asztalitenisz, szauna). * * * A nyertes nevét és címét Mikulás napján, december 6-án közöljük. Levélcímünk: Esti Hírlap, kulturális rovat, 1962 Budapest -------------­R Jó szórakozást! u m KÉP | ÉS HANG j Hallható fójudiő halhatatlanok „Helló, itt Karinthy Frigyes újságíró!” — szólalt meg tegnap este a Kossuth rádióban egy Kabos Gyula-szerű hang. Ka­rinthy hangja. Sohasem gondol­tam, hogy az író ilyen éles orr­hangon beszélt. Sehogy sem em­lékeztetett arra a mély, reked­tes férfiorgánumra, amelyet a fényképei és az írásai alapján elképzeltem. A múlandóság cáfolatául cí­mű válogatásban nemcsak Káé nnthy szolalt még régi felvétel­ről, hanem Bródy Sándor, Ba­bits Mihály, Szabó Lőrinc és Szép Ernő is. Mindahányban volt valami meglepő. A nagy bajuszú, régivágású Bródyban az, hogy hangszíne milyen „mo­dem”. Babits éneklő hangja nem eviláginak tűnt. Szabó Lő­rinc és Szép Ernő pedig sokkal erőteljesebbek voltak önnön éteri költészetüknél. Főleg a közismerten angyali érzékeny­ségű Szép Ernő. Rájöttem, a költőknek két hangjuk van. Az egyik meghal — csak ritkán támad fel hang­szalagról —, a másik a halha­tatlan. Cs. L. ■ MIT? || HOL? [ A Szarajevó — Ostromállapot című kiállításhoz kapcsolódó könyvbemutatót és Művészeti élet Szarajevóban címmel előadást tartanak ma délután 6-tól a Mű­csarnok Törley Termében. A kiál­lítást csütörtökön nyitják meg. * Bemáth Aurél születésének 100. évfordulójára volt tanítvá­nyai rendeznek kiállítást a Viga­dó Galériában. A megnyitó de­cember 1-jén, délután 4-kor lesz. * Ónodi Béla festőművész em­lékkiállítása december 1-jén 5 órától látogatható a szentendrei Műhely Galériában. 'K Lendvay Éva: Árnyék a falon Sappho — 2000 Brassóban adta ki a Fulgur cikluskezdő gyászkeretesek a Kiadó; Romániában még azt is kötetben talán a legjobb ver- közlik, 2000 példányban, ami sek, különös tekintettel a — ahogy nálunk az 1000 pél- Sappho — 2000 címűre, amit a dányos kiadás — éppen csak a kötet hátoldalán is olvashatni, megjelenés,' megjelentetés Ebben a versben csakugyan gesztusa. Pedig Lendvay Éva benne foglaltatik Lendvay Éva jó verseket és műfordításokat vonzó egyénisége: Senki se saj- válogat össze ebben a kötet- nálkozzék sorsomon immár,/ ben. Saját verseit öt ciklusra hogy magam maradtam végül, bontja, a cikluskezdő verseket szerelem nélkül,/ s testem he- fekete kerettel emeli ki, ezek a lyén égő sivatag lángol —/ Is-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék