Esti Hírlap, 1995. november (40. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-29 / 280. szám
1995. november 29., szerda | fwyx 11' 'W / o ^ Duracell Vendelin 9 Minden vendéglátó-ipari egységbe járó ember vágyik arra, hogy kicsi szívét rövid szórakozása alatt megcirógassák, hogy legyen egy pincér, aki hozzánk szól, azon túl is, hogy közli: gyorsabban együnkigyunk, mert várnak az asztalra. „Fábrysanyi”, a dizájncenter tudós tanszékvezetője ilyen hiánypótló a Merlin Színház éttermében hétről hétre. Aki nem látta még őt pincérkedni, annak számára írjuk le egyéniségét. Képzeljenek el egy, a Szindbádból jól ismert Vendelint (csupa szív, monarchiás vendéglátó), akibe hátul egy pár Duracell-elemet helyeztek el, s így akár tízszer tovább tart. Régi korok attitűdje: többnyelvűség, bájos hedonizmus, gyermekies nyíltszavúság, bátor véleményalkotás, szemtelenség, fábrysangizmus. Legutóbb Nagy idők nagy tanúi címmel szervezett pincérünk egy interaktív kabarét, egy könnyed szemelgetést az oral history történetéből. Duracell Vendelin egyórás felvezetést tartott két meghívott vendége, Nádas György és Boncz Géza előtt. Egy óra alatt tulajdonképpen lefedte szövegével a lét minden jelentősebb problémáját Bokros Lajostól a vegetárianizmusig, a kommunizmusnak becézett villámtréfától a menedzser hanyag eleganciájáig, aki enged az Old Spicecsábításnak, így mire egy óra múlva Boncz és Nádas mikrofonhoz jutott, szinte nem volt mit mondaniuk. Olyan ez, mintha már a ruhatáros néni eljátszaná Hamletet, s a színész csak némi kiegészítéssel élne a színpadon Irénke néni zsenijéhez. Mindazonáltal mégiscsak hálásnak kell lennünk Vendelinnek, mert kicsi szívünk cirógatva talált lenni, egy pincér által, aki ködös múltakat idézve még mindig vastagon méri egyéniségét a sör tetejére. Szabó András ■ Jessye Norman, a díva Díva, a Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint híres, divatos, ünnepelt színésznő, táncosnő, illetve énekesnő. Az EMI Classics most elindított egy Díva-sorozatot: Monserrat Cabal lé, Victoria de Los Angeles, Eli sabeth Schwarzkopf, Kiri Te Kanawa és Jessye Norman egyegy különlegesen szép CD-n énekli repertoárjának legszebb darabjait. Legutóbb Jessye Norman albuma jelent meg, nálunk az EMI-Quint forgalmazásában. Az 1935-ben született Jessye Norman diákként több díjat nyert, Európában megkapta a bajor rádió nemzetközi énekversenyének nagydíját. München után a berlini Staatsoperben a Tannhäuser Elisabethjeként mutatkozott be, a Scalában az Aida címszerepét énekelte. Az amerikai díva hangja csodálatos, nagy terjedelmű lyricodrámai szoprán. Az EMI Classics albumán Wagner Tannhäuser, A bolygó hollandi, Tristan és Isolda című operáiból, Offenbach Szép Heléna és Hoffmann meséi című művéből énekel, valamint Berlioz Rómeó és Júlia című operájának nagyáriáját adja elő. D. A. Jessye Norman Fotó: Archív ■ Brassóban él, itt is született, az a táj ihleti meg egyre. Szemlér Ferenc leánya Lendvay Éva, s ezt csak azért említem, mert számára is fontos volt, hogy kötete utószavában leírja. Nevét itthon kevéssé ismerik, még azok közül is, akik valami különös indíttatásból manapság is verset olvasnak. Műfordítóként híresebb, díjai is mutatják, hogy sok román költő köszönheti neki versei jó színvonalú magyar fordítását. Az Árnyék a falon Lendvay Éva ötödik önálló kötete, nem állítható, hogy szakmányban írná verseit. Sőt első és második kötete megjelenése között tizenegy év telik el, mivel az írót lehangolják és elbátortalanítják a fanyalgó kritikák. (Bájoló ének, 1967.; A második kérdés, 1977.) Az Árnyék a falont Lendvay Éva: Árnyék a falon Sappho — 2000 Brassóban adta ki a Fulgur cikluskezdő gyászkeretesek a Kiadó. Romániában még azt is kötetben talán a legjobb verközlik, 2000 példányban, ami sok, különös tekintettel a — ahogy nálunk az 1000 pél- Sappho — 2000 címűre, amit a hanyos kiadás — éppen csak a kötet hátoldalán is olvashatni, megjelenés, megjelentetés Ebben a versben csakugyan gesztusa. Pedig Lendvay Éva benne foglaltatik Lendvay Éva jó verseket és műfordításokat vonzó egyénisége. Senki se sajválogat össze ebben a kötet- nálkozzék sorsomon immár,/ben. Saját verseit öt ciklusra hogy magam maradtam végül, bontja, a cikluskezdő verseket szerelem nélkül,/ s testem hefekete kerettel emeli ki, ezek a lyén égő sivatag lángol —/ Is- ^^y^Sultz Sándor ■ kultúra Légiesen könnyed kerámiák ma is t6- 75. szü-Kiss Ráóz Alona, a tizedés'i't'rövebattrotó, letésnapját ünneplő művész, a modern magyar kerámia iskolateremtő mestere nemzedékeket nevelt, tanított a korongozás művészetére. Műtermében ismerkedtek meg a műfaj törvényeivel tanítványai. A tanítványok közül Pannonhalmi Zsuzsa és Sarkantyú Judit közös kiállításon mutatkoznak be a mesterrel, szobrásznak, mert ott megtanulom a formakultúrát és később tisztességesen fogok mintázni is. Mielőtt a főiskolára kerültem, egy évet dolgoztam díszítőszobrászok mellett. — Milyen ma egy keramikus sorsa? Művész, iparos, esetleg vállalkozó? — Amikor végeztem a főiskolán, egy budapesti kerámiaüzem tervezője lettem. Használati és díszítőedények prototípusait és technológiai terveit készítettem. Sokáig úgy éreztem, hogy az a hat esztendő, amit a kerámiaüzemben töltöttem, művészileg visszadobott. De egyetlen előnyemégis volt azoknak az éveknek, amikor a hetvenes évek elején váltottam, már értettem az 1200 fokos magastüzelésű kemencéhez, míg a szakma zöme még alacsony hőteljesítményű kemencékkel dolgozott. Én Szentendrén szerényebben élek, de megmaradtam művésznek. Aki egyszer találkozott munkáimmal, az visszatér, és ez nekem elegendő boldogság. Kiss Roóz Ilona, Pannonhalmi Zsuzsa és Sarkantyú Judit kerámiakiállítását ma este 6 órakor Demszky Gábor nyitja meg a Csók István Galériában. D. A. ■ Sarkantyú Judit egyik díjnyertes kerámiája, a Madárijesztő Fotó: Archív — Máig felejthetetlen élményekkel gazdagodtam Kiss Roóz Ilona műhelyében — mondja Sarkantyú Judit. — A mai napig hálás vagyok neki. — Az ön figurái légiesen könnyedek, sőt, ha a szemlélő a világosság felé tartja munkáit, szinte átlát a leheletvékony limoge-i porcelánon. Milyen élményekből táplálkozik Sarkantyú Judit? — Édesapám, Sarkantyú Simon festőművész volt, én pedig szobrász szakra jártam. A korongozás minden gyereket elbűvöl, és én igazán nagy kedvvel csináltam. Mégis azt tanácsolták, menjek előbb Prinzen, szuperturné Hannoverben startolt a legnépszerűbb keletnémet pop-banda, a Prinzen téli turnéja. Azóta már sikert arattak a Hercegek Hamburgban, Rostockban, Berlinben, Erfurtban és Freiburgban is. A kvintett fanyar humorú számaival iskolát teremtett a popműfajban. Szolid a capella Csapatként, egyházias hangzású szerzeményeikkel már az NDK-s időkben is ismertté lett az akkor még csak négytagú együttes. A lipcsei kórista srácokból napjainkra arany-, sőt platinalemezes profi gárda lett. CD-ikből már kétmillió darab talált gazdára, kétségtelen, hogy a karácsony küszöbén újabb rekordokat döntögetnek majd a Hercegek. Ki ne ismerné az NSZK-ban az Oly’ szívesen lennék milliomos című szongjukat? Ezt még van szeretőm,/ nem is egy, kettő, hozzám sohasem hűtlen!/ íme itt van, visszajött újból az Első,/ lenge Poesis, homloka csillogó gyémánt. A másik: jó Thanatosz. Lendvay Éva egyszerre vágyik még szerelemre, gyönyörre, ám ugyanazzal a gesztussal búcsúzik is tőle. Szerelmi lírája a klasszikus formákat keresve tisztul, életérzésében furamód szecessziós. Lendvay Éva más ciklusai szólnak a magányról. A halálról. Az elvesztett apáról és anyáról, versei sokszor már tétova számvetések, ilyenkor eszköztelenek, fájdalmasan kopognak. A hátsó ajtón. Ahol — gondolja a költőnő — majd úgy „oson be” az örökkévalóságba. Pedig Lendvay Évának semmi oka az osonkodásra. 1995-ben túl tudták licitálni, a fergeteges videoklippel kombinált Legyél disznó!!! című nótájukkal, ami egyben téli koncertkörútjuk címe is. Kölnben, Bielefeldben, a Majna menti Frankfurtban és Würzburgban folytatódik a harminc alatti Hercegek szuperturnéja, mely egyben nem titkoltan annak is bizonyítéka, hogy nem minden silány és kelet-európai stílusú, ami a hajdani DDR tájairól származik. Mrázik Géza (Berlin) ■ csüttü&MH KÉP ÉS HANG ! Hallható farudió halhatatlanok „Helló, itt Karinthy Frigyes újságíró!” — szólalt meg tegnap este a Kossuth rádióban egy Kabos Gyula-szerű hang, Karinthy hangja. Sohasem gondoltam, hogy az író ilyen éles orrhangon beszélt. Sehogy sem emlékeztetett arra a mély, rekedtes férfiorgánumra, amelyet a fényképei és az írásai alapján elképzeltem. A múlandóság cáfolatául című válogatásban nemcsak Kárinthy szólalt még régi felvételről, hanem Bródy Sándor, Babits Mihály, Szabó Lőrinc és Szép Ernő is. Mindahányban volt valami meglepő. A nagy bajuszú, régivágású Bródyban az, hogy hangszíne milyen „modern”. Babits éneklő hangja nem eviláginak tűnt. Szabó Lőrinc és Szép Ernő pedig sokkal erőteljesebbek voltak önnön éteri költészetüknél. Főleg a közismerten angyali érzékenységű Szép Ernő. Rájöttem, a költőknek két hangjuk van. Az egyik meghal — csak ritkán támad fel hangszalagról —, a másik a halhatatlan. Cs. L. ■ MIT? || HOL? [ A Szarajevó — Ostromállapot című kiállításhoz kapcsolódó könyvbemutatót és Művészeti élet Szarajevóban címmel előadást tartanak ma délután 6-tól a Műcsarnok Törley Termében. A kiállítást csütörtökön nyitják meg. * Bernáth Aurél születésének 100. évfordulójára volt tanítványai rendeznek kiállítást a Vigadó Galériában. A megnyitó december 1-jén, délután 4-kor lesz. * Ónodi Béla festőművész emlékkiállítása december 1-jén 5 órától látogatható a szentendrei Műhely Galériában. Játsszon velünk! A Komondor Tours és az Griffittui közös játéka Szeretne eltölteni egy kellemes hétvégét a Komondor Tours kunpusztai szállodájában, ingyen? Nos, akkor semmi mást nem kell tennie, mint a lapunkban november öt szerdáján át közölt, összesen ötbetűs szót december 4-ig, levelezőlapra felragasztva küldje be szerkesztőségünk címére! A szerencsés nyertes és partnere a Komondor Toursszal megbeszélt időpontban megtekintheti a kunpusztai Pongrácz Major lovasbemutatóját, eltölthet egy éjszakát a helyi szállodában, elkölthet egy vacsorát és egy reggelit, a kettő között pedig igénybe veheti a most épült szórakoztató centrum szolgáltatásait (automata tekepálya, fallabdaterem, biliárd, asztalitenisz, szauna). * * * A nyertes nevét és címét Mikulás napján, december 6-án közöljük. Levélcímünk: Esti Hírlap, kulturális rovat, 1962 Budapest -------------A Jó szórakozást!u m 'K