Esti Hírlap, 1995. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-21 / 299. szám

xm 1995. december 21., csütörtök kultúra €stiffír£u/t *3 UDO ’Ti'. JT rjj ' a mozibán Költők parkolópályán Tegnap este családias hangu­latban — és ez nagy mértékben a rendezvényt kísérő sértő érdek­telenségnek köszönhető — osz­tották ki a várbeli Litea köny­vesboltban a harmincévesnél fia­talabb, első kötetes költők Gé- recz Attila-díját. A Stádium Ala­pítvány és a Magyar írószövetség közös kitüntetését idén rendha­gyó módon két fiatal kapta: a ti­zenkilenc éves Oravecz Péter és az egy évvel idősebb Szentmár- toni János. A váci börtönben az ötvenes évek elején kialakult Füveskert költői műhely tragikus sorsú képviselőjéről, Gérecz Attiláról talán még az irodalomtanárok egy része sem tudja, hogy kicso­da, mit remélhet hát egy ma in­duló poéta? — tette fel a csöppet sem költői kérdést Pomogáts Bé­la, az írószövetség elnöke a Min- denség-kalitka és az Útszéles magány című köteteket értékel­ve, és borúlátását maguk a szer­zők is megerősítették. Mert hiába a génjeikbe kó­dolt parancs az írásra, ha azok kíváncsisága apad vészesen, akiknek írnak. Meg kell találni azokat a szigeteket, amelyeken még van igény a versre — fogal­mazódott meg a kiút, de a gye­rekember költők a már befutott pályatársak kinyújtott kezére is számítanak, hogy fel tudjanak kapaszkodni arra a szintre, ahonnan már valamennyivel Oravecz Péter Mindenség-kalitka című kötetének borítója Carlo Mari- ani Andromeda című festményének részlete látható Fotó: Archív járhatóbbnak tűnik a járhatat­lan. Igazuk van: igen pazarló mó­don bánunk a tehetségekkel, a költők már csak egymással fele­-------------DK / — Radnóti Dallasban 0:zsváth Zsuzsanna és Frede­rick Turnei, a dallasi egyetem professzorai kapták idén az Akadémia Füst Milán Fordítói Díját, Radnóti Miklós verseineF míves angolra fordításáért. A díj alapjául szolgáló kötet, mely a Tajtékos ég (Foamy sky) cí­met viseli, még 1992-ben jelent meg, s 100 költeményt tartal­maz. Ozsváth Zsuzsanna 1980 óta tanít Dallasban, s Radnóti ver­sein kívül Karinthy, Benei Zsu­zsa és Fabó Kinga műveit is fordította. Radnóti verseivel a holocaust című tantárgy kereté­ben ismerteti meg a hallgató­kat, s tevékenységének köszön­hetően ma már disszertációk, szakdolgozatok készülnek nagy költőnk munkásságáról Dallas-, ban. (VöJ-P \ ÜXÁf-OO1 Frederick! Turner, a másik fordító ismert költő Ameriká­ban, a Canyon Rewiew szer­kesztője, kitűnő ismerője Kelet- Európa költészetének, s nagy rajongója Radnóti verseinek. Mint megtudtuk, másik szen­vedélye Shakespeare. csordás ■ selnek, a mívesen megformált mondatok már nem képesek kö­zösséget teremteni, mint régen. Még akkor sem, ha — mint a tegnap indított költők esetében — a közlendőt a költői tradíciók tiszteletben tartásával, a nyelvi hagyományok megőrzésével bo­csátják szárnyra, nem próbálnak mindenképpen nyelvet és formát újítani. Hiába az optimizmus („az em­bernél előbb a líra nem hallhat meg”), ott tartunk, hogy a jövő olajbotrányok és bankcsődök szélámyékában lopózik a jelen­be, és könyvtárak, párfős társa­ságok akolmelegében lapul egé­szen addig, míg tegnappá nem nemesülhet. lukács ■ Kívánós Aki még meg akar érteni vala­mit, az igencsak végéhez közele­dő 1995-ös évből, az ne habozzon televízióját az A3-ra hangolni. Persze nem mindegy mikor, de a nap nagy részében élvezhetjük a Music Box számítógépes kíván­ságlistáját. A dolog módszertani­lag pofonegyszerű: a delikvens megjegyzi a neki tetsző videoklip kódszámút, amelyet egy mega­dott telefonszámon továbbít. Ha megállíthatatlan fecseghetné- künk támad, a kívánt klip mel­lett ezt is könnyen megtehetjük, persze nem muszáj. Az igazságnak tartozunk még annyival, hogy megemlítjük, ez az egész nem csak modemül, de meglehetősen tisztességesen van kitalálva. A kínálati lista — bár korántsem teljes: például igen­csak hiányzik Frank Zappa né­hány örökbecsű darabja - kor­rekt, s szerény megfigyelésem sze­rint 50-70 percen belül a mi kí­vánságunk is országos méretűvé válik. Ez az arány lehetne jobb is, de még ragyogóan emlékszünk az átkos hétfő délutánjaira, amikor 2-től 5-ig lesték a kívánságainkat, de hiába kérte a teljes baráti kö­röm, mintegy 200 levélben a Bon­net/ M. Raszputyinját, helyette mindig a Barna lány a körben jött. Azaz, mégsem mindig, mert példának okáért, Brezsnyev halá­la napján úgy, ahogy volt, elma­radt a kívánságműsor, mondván, ezen a napon nem illik kéregetni. Az A3-on a számítógép uralja a kívánságteljesítőket, nem a politi­ka. S ez így van jól, hiszen ma már a világnak abban a felében, ahol egy minőségi számítógép beszer­zésére nem kell egy generációnyit sprórolni, szóval ott, már nem­csak videoklipeket, hanem uram- bocsá! alsógatyát is rendelhetünk, színre, számra való tekintet nél­kül. Akár a Brezsnyev-szerűek halálának napján is. Fekete Zoltán ■ Tizenéves díjazottak Házi farkasok gdward Albee Nem félünk a farkastól című darablat mutat- ta be a Radnóti Színház a du­naújvárosi Bartók Kamara- színházzal közös produkció­ban. A mű immáron modem klasszikusnak számít, azaz ma már senki sem tekinti botrá­nyosnak a jobbára részeg sze­replők csúnya beszédét. Annak idején, a hatvanas évekbeli ma- gyaroszági ősbemutatón ez még komoly felháborodást, izgal­mat váltott ki. Azóta hallot­tunk sokkal különbeket is, így megtanultuk, hogy a csúnya beszéd tekintetében nincs alsó határ. Ami pedig a történet érdemi részét illeti: a gyűlölet és sze­retet dialektikus együttélése a házasságok többségében alap­helyzetnek számít. És nem annyira fontos, hogy mily ke­serves társadalmi háttér moti­válja a boldogtalan házasfelek torzsalkodásait: a lényeg maga a torzsalkodás. Ezt persze már Strindberg óta tudjuk, csak épp az ütközet hétköznapiságát fogjuk fel nehézkesen. A rossz házasságban még mindig költé­szetet látunk, és ezt az érzésün­ket erősítette a mostani elő­adás, melyet Gothár Péter ren­dezett lendületesen, sok-sok színpadi eszközzel tarkítva. A szereplők nagy mennyiségű pattogatott kukoricával bom­bázzák egymást, a kellékesek pedig gondosan preparált há­nyásnyomokat varázsoltak a ruhákra. Mindez hangulatos aláfesté­se a drámának, mely végül mégiscsak a. tehetetlen érzel­mek háborújáról szól. És mint ilyen, elképzelhetetlen lenne remek, beleérző színészi alakí­tások nélkül. Két házaspár csa­tázik a csipetnyi színpadon. Az idősebb párt Csomós Mari és Bálint András kelti életre, míg a fiatalok gondjait Nagy Mari és Csankó Zoltán párosa jelení­ti meg. Csomós Mari Martha- alakításában érzünk valami különleges finomságot. Ez az asszony mintha végig megőriz­né eleganciáját, nincs benne semmi vidékies, semmi divato­zó közönségesség. Mindez a színésznő alkatából is követke­zik. Ragaszkodik férjéhez, van benne némi emberi melegség: Csomós Mari alakítása a da­rab szívbéli vonalát erősíti. Ebben kitűnő partnere Bálint András, az ő általa megfor­mált férjjel akár harmonikus házasságban is lehetne élni. A fiatalabb házaspár helyzete sem reménytelen. Csak függet­lenségi ábrándjaikat kellene feladniuk. Kérdés, hogy ezt hajlandók-e megtenni. Ez per­sze már egy másik történet is lehet. \ \ Szekrényesy Júlia ■ Csomós Mari, Nagy Mari és Csankó Zoltán hármasa Fotó: Németh Gabriella/Esti Hírlap KÉP ÉS HANG Szinkronszobrok az érzelmekről (C^J Tanuld meg önmagad! Teáskannát, kerékpárt, citro­mot, kulcslyukat vagy akár fe­nyőfát is mintázhatnak a ka­rok és a törzsek, s a színpadon felnőttek és gyerekek alakul­nak tárgyakká. Az érzelmeket is ábrázolják, a fájdalmat, az örömet, az undort és a gyűlöle­tet szinkronizáló csoportok születnek a pódiumon. A Gecse Aréna Stúdió „Ka­ráesnnyi'hajvívácán” pzekpt á~ feladatokat is teljesítenie kel­lett a négy-4cduló csapatnak, amelyeKtagjal közön akadtak óvodások, általános iskolások, gimnazisták és felnőttek is. Er­re az alkalomra ugyanis az lett a jelszó, hogy „Használd magad nem rendeltetésszerűen”, és „Azzá válhatsz, ami igazán len­ni akarsz”. A rögtönzött szín­házi játékokon kívül a háncsfi­gurákkal díszített fenyőfa alatt, az ünnepi gyertyák fényében Szvorák Katalin népdalénekes is tanított néhány karácsonyi éneket a versenyzőknek és a kö­zönségnek, sőt dedikálta most megjelent albumát. A nézők kö­zött pedig ez alkalommal nem­csak szülők és barátok foglal­tak helyet, hanem számos mű­vész is kíváncsi volt erre a kü­lönleges, év végi műsorra. A Gecse Aréna Stúdió évek óta várja személyiségfejlesztő, önismereti színházi játékokkal _azokat, akik betöltötték már az öt évet, de még nem érték el a nyugdíjaskort, és a kulisszák világa mellett önmagukra, kör- "nyezetükre is kíváncsiak. A stú­diót Gecse Joli hozta létre, aki bár a bölcsészkaron végzett, öt esztendőn keresztül volt szín­művésze a kaposvári Csíki Ger­gely Színháznak. Hat évvel ez­előtt kezdett a Harlekin gyer­mekstúdióban tanítani, és ott jött rá, hogy a gyerekeket a színházon belül elsősorban ön­magukra kell megtanítani. Arra kell bátorítani őket, hogy fe­dezzék fel saját egyéniségüket, s merjék vállalni magukban a jót és a rosszat egyaránt. Az embereket is főleg szituációér­tésre és -működtetésre kell ne­velni, arra, hogy adott helyze­tekben lássák meg a dolgok lé­nyegét, célirányosan oldják meg a feladatokat. Gecse Joli létre­hozta hát a saját iskoláját, amely 1990-ben a Fiatal Művé­szek Stúdiójában kapott helyet. Tavaly sikerült végre saját he­lyiséghez jutnia, s azóta a Szon­di utcában a színház, a dráma és az irodalom eszközeivel fej­leszti a gyerekeket és a felnőt­teket. A stúdió két kulcsszava: hatékonyság és hitelesség. Sze­retettel várnak ide mindenkit, akit érdekel az alkotás, imád játszani, szívesen lépne ki a szürke, unalmas hétköznapok­ból, szereti megvizsgálni a szo­kásostól eltérő oldalról is a dol­gokat, és persze kíváncsi a szín­házi titkokra. R. Zs. ■ MH? | HOL? § ASK-Forrás karácsonyi hangverseny lesz ma este fél nyolckor a Zeneakadémia nagytermében. A népszerű mű­vekből összeállított koncert szólistái Horgas Eszter fuvola-, Vigh Andrea hárfa- és Várjon Dénes zongoraművészek, vala­mint a Budapesti Vonósok és az Angelica leánykar. A hangver­seny műsorán Vivaldi, Bach, Handel, Pescetti, Haydn, Chopin, Liszt, Debussy és má­sok művei szerepelnek. * Férfi + nő fesztivál lesz de­cember 23-án a csillaghegyi Ba­nán-klubban. A rendezvényen férfiak és nők fogják elmonda­ni, leírni, megmutatni, lerajzol­ni, mozogni, fújni, húzni és vonni a hasonló vagy egészen másmilyen — bennünk élő — kepe' Férfiról és Nőről. Fellép­nek: Szárnyak Színháza, Melis László, Goda Gábor és az Ar­tus, stb., a műsort pedig Soma + egy férfi tartja kézben. A Babe című amerikai film fő­hőse egy igazi, élő kismalac. Az ember első látásra megszereti. Zabálnivaló. A film története azonban, jaj, nagyon bugyuta. Röviden elbe­szélve annyi, hogy a kismalac megnyer egy juhászkutyaver­senyt. Erőltetett, buta mese. Ilyenkor értékek csak igazán az ember Fekete István eredeti állattörténeteit, melyekben az állatok, ha beszélnek is, azért megőrzik a saját jellemüket. Amerikában és Ausztráliában azonban sajnos nem ismerhetik Fekete István könyveit, így kénytelenek például Dick King- Smith műveihez fordulni, aki angol nyelvterületen elismert meseíró, állítólag hetven könyvet írt már állatokról. A Babe is az ő Juhászmalac című regényéből készült. Azt hiszem, a történetnél itt fontosabb a látvány. Ugyanis, mint köztudott, állatokkal a leg­nehezebb forgatni. Elmesélek né­hány kulisszatitkot. Először is, a főszerepet nem egyetlen malac játszotta, hanem hat, melyek ál­Menő malac landóan váltották egymást. A többi állat mind különféle han­gokra volt beidomítva, a birkák például sípra, a kacsák berregőre. Amikor egyszerre szerepeltek a kamera előtt, az olyan volt, mint mikor egy zenekar hangol. A maszkmester mindennap parókát ragasztott a malacokra, kifestette Babe szempilláit, táskás szemeket varázsolt Ferdinándnak, az éle­tunt kacsának, és közben állítólag így motyogott maga elé: Ki gon­dolta, hogy ide jutunk? De a fáradság, úgy tűnik, meg­érte, a film váratlan sikert ara­tott, olyannyira, hogy a gyártó a címet sem engedte magyarítani a hazai forgalmazónak, így maradt nálunk is az eredeti: Babe. Cs. L. ■ S>|YJb l

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék