Esti Hírlap, 1996. február (41. évfolyam, 27-49. szám)

1996-02-27 / 47. szám

1996. február 27., kedd Szövetkezetek nemcsak vidéken működnek, de a fővárosban is szép szám­mal található általános fo­gyasztási, ipari, hitel-, ta­karék- és biztosítószövet­kezet. A jelenleg hatályos törvény elszámolási szabá­lyai azonban jelentős mér­tékben megnehezítik ezek­nek a szövetkezeteknek a gazdasági társasági formá­ba történő átalakulását. Emiatt gyakran nem is alakulnak át, hanem ehe­lyett jogutód nélkül meg­szűnnek. Az Országgyűlés ma szavaz egy olyan képvise­lői indítványról — benyúj­tói Sümeghy Csaba (Fi­desz) és Tokár István (MSZP) —, amely ezt a za­vart kívánja kiküszöbölni. A szövetkezeti törvény módosítására azért kerül sor, mert a növekvő szá­mú, nyugdíjkorhatárt el­érő tagok, valamint a kí­vülálló üzletrész-tulajdo­nosok érdekei — sajnála­tos módon — ellentétben állnak az aktív, munkahe­lyüket megőrizni szándé­kozó tagok érdekeivel. Az előbbiek ugyanis arra tö­rekednek, hogy az üzletré­szük mögötti vagyont mi­előbb megszerezzék. Eh­hez leginkább a szövetke­zet felszámolása, illetve végelszámolása során jut­hatnak hozzá. Ez a folya­mat azonban nemzetgaz­dasági szinten is súlyos hátrányokat és károkat okoz, ugyanis csökken a termelői vagyon, és emel­lett az a veszély is fenye­get, hogy a felbomló szö­vetkezetek tagjai munka­nélküliekké válnak. A probléma megoldása úgy képzelhető el, ha a szövet­kezetek gazdasági társas­ággá alakulnak. Ily módon elsősorban az ipari szövet­kezetek és az általános fo­gyasztási szövetkezetek számára nyílhat lehetőség arra, hogy átalakuljanak. Az új társaságba belépni nem kívánó tulajdonosok a törvény hatálybalépését követően arra számíthat­nak majd, hogy az átala­kuló szövetkezet elszámol­hat velük. Azonban az átalakulást jelentős mértékben megne­hezítheti vagy esetleg meg is hiúsíthatja az, ha az új társaságba be nem lépők olyan jelentős mértékben viszik ki vagyonukat, hogy a vagyoncsökkenés az új társaság megalakítását le­hetetlenné teszi. A törvénymódosítást in­dítványozó képviselők ezért arra tettek javasla­tot, hogy az elszámolási kötelezettségnek nem szükséges az átalakulással egyidejűleg lezajlania, ha­nem az új társaság meg­alapításától számított öt éven belül nyílhat erre le­hetőség. Az országgyűlési vita­ so­­rán a gazdasági bizottság támogatta azt a módosító indítványt, hogy a tag üz­letrésztulajdonos, és úgy is nyilatkozhat, hogy a régi helyett új szövetkezetet kí­ván alapítani. Konta x xva PARLAMENTI PÁHOLY­banVáltozik a szövetkezeti törvény - j lx ^ 'W BELFÖLD A FAMÍLIA KFT. MEG­MARAD • A médiatörvény árnyékában Többévi huzavona után vég­re tavaly december 21-én az Országgyűlés megszavazta a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt, amely 1996. február elsejétől lépett élet­be. A médiatörvény többek között tartalmazza a rek­lámkorlátokat és -tilalma­kat, a műsorok szponzorá­lásának lehetőségét. Ennek értelmében sem kereskedelmi, sem pedig közszolgálati műsorszolgál­tatóban nem szabad közzé­tenni olyan műsorszámot, amelyben a támogató véd­jegye, megkülönböztető jel­zése, jelszava megjelenik. Lapunk arra volt kíváncsi, hogy ezek után mi lesz a sorsa azoknak a műsorok­nak, amelyek tulajdonkép­pen a reklámokból tartják el magukat, mint például a Família Kft., a Kisváros vagy a Juli-suli című nép­szerű sorozatok. — Ezek a műsorszámok egyelőre még maradnak a képernyőn — tudtuk meg dr. Pócsik Ilonától, az MTV ke­reskedelmi igazgatójától. Ugyanis a törvény úgy ren­delkezik, hogy az MTV, az MR, és a Duna Televízió ese­tében a reklámkorlátozások 1996. december 31-e után alkalmazhatóak. A szponzorált műsorok esetében felmerül az a kér­dés is: ezek után nézhetünk­­­ a televízióban majd Marti­ni Kupát vagy Danone Hon­véd meccset? Pócsik Ilona szerint ezekben az esetekben nem a műsor közvetítését, hanem magát az eseményt támogatják a cégek. S ha ez olyan esemény, amely közér­deklődésre számot tart, ak­kor a televízió közvetíti azt. Hiszen az MTV-nek is har­colnia kell a nézőkért a népszerű szórakoztató mű­sorokkal. Jelenleg egyébként az egyik legégetőbb feladat, hogy átnézzék a reklámfil­meket, és kiválogassák azo­kat, amelyek nem felelnek meg a törvény előírásainak. Például nem szerepelhetnek a reklámban azok, akik a műsorszolgáltatásban — külső vagy belső munkatárs­ként — dolgoznak. • Persze ezek a reklámfil­mek sem fognak egyik pil­lanatról a másikra eltűnni a képernyőről. Hiszen a már megkötött szerződéseket nem lehet felbontani, vala­mint a reklámozó cégeknek is időt kell hagyni arra, hogy új filmet készítsenek. blázsovics A HITELEZŐKET IS VÉDENÉK Csődszabály készül Felszámolható-e egy csőd­be jutott önkormányzat ugyanúgy, mint egy vállalat? Kénytelen-e a település la­kossága viselni a gazdálko­dás terheit? Köteles-e az­ ál­lam megsegíteni ezeket a te­lepüléseket? Mi lesz azokkal a pénzintézetekkel, vállalko­zókkal, akik nem jutnak a pénzükhöz? Ilyen és még sok hasonló kérdés vetődik fel azoknál az önkormányza­toknál, amelyek fizetéskép­telenné váltak. Kuncze Gábor belügymi­niszter ma terjeszti elő a parlamentben az önkor­mányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló, úgyneve­zett önkormányzati csődtör­vényt. A rendszerváltással együtt járó gazdasági átala­kulás már régen szükségessé tette a csődtörvény megal­kotását. Teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy az önkormányzatokra nem al­kalmazhatók ugyanolyan szabályok, mint a vállala­tokra. Abban is egyetértenek a törvényhozók, hogy ami­képpen egy rossz kormány esetén az ország lakossága, úgy egy rosszul gazdálkodó önkormányzat esetén a he­lyiek viselik a következmé­nyeket. A politikusokat csak a választásokon lehet bün­tetni, már ha nem követtek el törvénysértést. Az új tör­vény tehát nem anyagilag kívánja rendezni e települé­sek helyzetét, csak az eljárás módját szabályozza, és a re­organizációhoz nyújt szak­mai segítséget. A törvény al­kalmazásával helyreállítha­tó lesz a csődbe jutott ön­­kormányzatok fizetőképes­sége, és biztosítható a hitele­zők jogvédelme. A kérdés­­ szabályozása önmagában is­­ átgondoltabb gazdálkodásra kényszeríti az önkormány­zatokat, amelyek ezentúl tudhatják: nem számíthat­nak arra, hogy az állam majd megmenti őket. A hite­lezőket ugyanez a tény szin­tén a gazdasági feltételek fi­gyelembevételére ösztönzi, hiszen biztosak lehetnek benne, az állam őket sem kárpótolja. A tervezett sza­bályozás mindemellett az alapszolgáltatásokhoz szük­séges normatív finanszíro­zást nem érinti. rockenbauer LEHETETLEN ÁLLAPOTOK A CÉGBÍRÓSÁGON ! Egyszer csak a sor, több ember is bejut... Hosszan kígyózik a sor az V. kerületi Nádor utcá­ban. Nem osztogatnak semmit, mégis rengeteg az ember a 28-as szám, azaz a Cégbíróság előtt. A várakozók türelme­sek, s aki csak 12 óra előtt néhány perccel ér­kezik, az is beáll a leg­alább kétórányi sorba. Annak ellenére, hogy a Cégbíróságon egy óráig van félfogadás. Az emberek türelmes­nek látszanak, de nem azok. Az elmúlt időszak­ban négyezer cég szűnt meg Magyarországon, ak­kor most vajon miért akarnak ennyien céget alapítani. A sorbanállók elmond­ták, hogy alapítani csak elenyésző hányaduk szeret­ne, sokkal többen vannak, akik módosítani szeretné­nek egy-egy bejegyzést. — Az APEH-nak leg­alább volt esze — jegyzi meg egy ügyfél —, háromfelé választották a budapesti igazgatóságu­kat, így harmadannyi ügy­féllel kell megbirkózniuk. Hogy ez itt miért nem le­hetséges? Egyszer csak meglódul a sor, több ember is bejut. A kifele igyekvőnek pe­dig jóformán verekednie kell, hogy kiengedjék. Amikor végre kiér, felsó­hajt: — Na végre! Azt hittem, bent őszülök meg — meséli. — Egy ügyvéd­nőnek dolgozom, aki jelen­leg egy adásvételi szerző­dést készít egy ügyfele és egy kft. között. Engem küldött ide, hogy kérdezzek rá: léte­zik-e ez a kft. Két órát álltam sorba, a felét kint, a felét bent. Egyébként kettő perc alatt kiderült: a kft. léte­zik. G. K. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Eddig még példa nélkül Eddigi történetében pél­da nélküli eseményre ké­szült ma az 1989-ben ala­pított Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete: Vadász János elnök és Magyar Bálint művelő­dési miniszter lapzár­tánkkal egy időben írt alá együttműködési megál­lapodást a szakszervezet, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium között. Vadász János lapunk munkatársát emlékeztette arra, hogy a lemondott­ mi­niszterrel, Fodor Gáborral szemben éppen az ő szak­­szervezetük nyert pert, amit a törvényes keretek elhanyagolása miatt in­dítottak. Ilyen előzmények miatt is tulajdonítanak nagy je­lentőséget a Magyar Bá­linttal kötött megállapo­dásnak, ami nemcsak az együttmű­ködés tartalmát és mód­ját rögzíti, hanem azokat a következ­ményeket is, amelyekkel számolniuk kell a felek­nek, ha nem tartják magu­kat az aláírtakhoz. A művelődési és közok­tatási miniszter a KKDSZ országos érte­kezletén is részt vett ma — itt kötötték meg a megállapodást —, ame­lyen a szakszervezeti alapszervezetek mintegy hatszáz képviselője la­punk megjelenésével egy időben ismerkedik a kormány hároméves, a közalkalmazottaknak felajánlott megállapodási tervezeté­vel. A 19 ezer közgyűjtemé­nyi és közművelődési dol­gozó küldöttei döntenek a közalkalmazotti szerveze­tek közül elsőként arról, hogy elfogadható-e szá­mukra a kormányterve­zet. E. I. MA TÁRGYALJA A TALÁROS TESTÜLET alkotmányos nyugdíjévek Az Alkotmánybíróság ma várhatóan megkezdi annak az indítványnak a tárgyalását, mely azt kifo­gásolja, hogy 1993. márci­us elsején megváltoztak a nyugdíj kiszámításának szabályai. A panaszos 1994-ben érte el a nyugdíj­korhatárt. A régi szabály szerint nyugdíját az utolsó öt év vagy ezek közül a legked­vezőbb 3 év keresete alap­ján kellett volna kiszámí­tani. A módosított rendelke­zés viszont az 1988. január elsejétől felvett összes ke­reset alapulvételét írja elő. Ez azért sérelmes, mert amíg korábban még 15-16 ezer forint nyugdíj járt volna részére, addig az új szabály alapján 8400 fo­rintot állapítottak meg ne­ki. A panaszos kétségbe vonja, hogy a felkészülés lehetőségét kizáró, rajta­ütésszerű megoldás össz­hangban van az alaptör­vénnyel, ezért annak meg­semmisítését kéri az alkot­­mánybíráktól. K. A. FEHÉRÍTIK A FEKETEGAZDASÁGOT Bezáruló kisk* A nemzeti össztermék szerv és intézmény részt vesz jogot is. Ez utóbbi joghézag '­­ (GDP) mintegy 30 százalék­a munkájában, így például a gok eltüntetésén, a jogi össz- A­­--rivv - kát elorozó rejtett gazdaság pénzügy- és az igazságügyi hang megteremtésén fáradó­ , XL elleni küzdelem eredményei- Minisztérium, a Legfőbb­­ik. Sok kiskapu bezárult e ről és időszerű kérdéseiről Ügyészség, az ORFK, a már, de tevékenységünk tél­­tanácskozik ma az Ország- Vám- és Pénzügyőrség, az­mészetes velejárói azok a vi­­gyűlés gazdasági bizottsága. APEH, a Fogyasztóvédelmi ták, amelyek elsősorban sze- XI..­ Legutóbb tavaly májusban Főfelügyelet, a munkaerő, mélyiségvédelmi és emberjog *­s szerepelt ez a téma a testület központok — és megalakít gi szempontokat érintenek. , napirendjén, táttuk a kodifikációs bizott- Tamás Tibor­­ — Mai munkánk alapját -------------------- —­-----------------------­ /\$\L&£ebEC Kátyú Hát benne vagyunk. Úgy I .. hatezer közúti gödörről ad szd- á­­ mot a Fővárosi Közterület­­fenntartó Vállalat, de hát eb­­ben a számban nincsenek ben­­ne a helyi önkormányzatok ál­­tal fenntartott (illetve általuk tÉL , fenntartandó) utak, ahol én la­­wf­­ TL. kom, ott a mellékutcákban van legalább ezer gödör, pedig ez is­t csak kicsike lakónegyed. ----------3ES-----­Van egy örömhírem a zöld környezetvédőknek: eladom az autóm, mert unom kerülgetni a kátyú­kat, és majd’ 104 forintba kerül a gázolaj litere. Veszek egy pár bakancsot, gyalog fogok járni a járdára fagyott havon, ez sem lesz öröm, de mert egészségi állapotom és pénzügyi viszonyaim mi­att kényszerűen józan életű vagyok, bízom benne, hogy nem töröm ki a lábamat vagy a nyakamat. (Bár megfontolandó az a szöveg, amit már né­hány évvel ezelőtt egy gyermekeknek szánt CD- ről, meg a rádióból csilingelő gyermekhangon le­hetett hallani: „Az én hazám Magyarország, a fő­városa Budapest. (Én ott érzem jól magamat, ahol kitöröm a nyakamat.)” A baj csak az, hogy az imént nem mondtam igazat, mert valójában csak szeretném eladni az autómat. Hiába vado­natúj, kifogástalan a kárpitozása, a fényezése, a benne lévő turbódízel motor elvinne egy szántó­­vető gépet is, a mai körülmények között nem akad rá vevő. Ép ésszel ma nem vesz az ember . „ autót, még akkor sem, ha valamilyen véletlen " folytán akad rá pénze. Mert tegnap például, ami­kor ezt írtam, éppen bemondta a rádió, hogy a TV Belváros egyik legfontosabb utcájában, a József Attila utcában eltörött a főnyomócső, ezért fel-­­­bontották az útburkolatot, így most ott is óriási a 3. torlódás. —­ Ha más nem is, de a főváros máris összeomló­ban van. Gyalog balesetveszélyes, sőt a mai mun- ' n­kaadói—munkavállalói viszonyok között, ahol minimálbér, plusz honorárium vagy vállalkozói .A díj a munka ellenértéke, a baleset életveszélyes. ) Ugyanis, ha nem tudsz dolgozni, éhen pusztulsz. Könnyű lenne ezt az írást humorosra venni, de az adott helyzetben semmi kedvem sincs humorizálni. Ugyanis arról van szó, hogy évtizedek óta minden­ '' féle útfelbontáskor, ha főnyomócső törött, ha csa­tornát kellett javítani, ha földalattit építettek, ha _ , felfagyás következtében kellett utat javítani, akkor *• mindig a legolcsóbb megoldást választották. O. Mert nem volt pénz. Soha nem volt pénz. Élénken emlékszem arra, amikor úgy évtizede ki-­­ pingálták a Rákóczi úti és a nagykörúti házakat. Szép színesek voltak egy darabig, amíg a korom -­­ meg a füst hál’ istennek vissza nem szürkítette őket, mert így csak pocsékul néznek ki, de azok a színek, amelyekben annak idején pompáztak, kife­­­­jezetten rondává tették őket. Ráadásul belül odva- i V­­­sak maradtak... Azután privatizálták ezeket a sze­rencsére gyorsan visszaszürkülő házakat. Bagóért megvehették a lakásokat a bérlők, megfontolatla­­l­a­nul így lettek tulajdonosok. Most fő a fejük, hogy honnan teremtsék elő azt a pénzt, ami szükséges­­ ahhoz, hogy a lakásuk, a házuk ne omoljon a fejük­re. xF Na most akkor, mi lesz itt? A havat négyszáz 40 millióért sem sikerült tisztességesen eltakarítani,­­ pedig nem lehet egy sorscsapás, hogy hét évben egyszer, nem tisztelve a rendszerváltást, éjjel­nappal szakad a hó... -­ Nem szeretnék Demszky Gábor lenni, nem aka­rok beleülni a főpolgármesteri székbe, mert az­­ adott helyzetben képtelen lennék megoldani a fő- . - 9 város rendbetételét. A saját háztartásom rendbe tételét sem tudom megoldani, mint annyi más szomszédom és barátom. -vr Talán lopni kellene, de azt, sajnos, nem tudok. ^ ^ -----­Gádor Iván I Bencze Józsefnek, a koordi-­MM _ __ _ ■ _ _ _ | __ fi I KGPBK8SZI3N­18I mondta Tardos Márton, a w m v gazdasági bizottság elnöke. tilllOINIlIf — Tehát az, hogy mi történt­­ KUK# N­ KW az elmúlt majdnem három­negyed év alatt. Bizottság Neves személyiségek kísér­ gának elnöke és László­­sá­gunk folyamatosan figye­­lik meg ma a társadalombiz­­ba helyettes pénzügyi állam­lemmel kíséri a feketegazda- tosítás jövőjének körülírását titkár, a felkért hozzászólók­ság alakulását, minden ugye- a Társadalombiztosítási Tv- egyike pedig Kovács Pál ér­­keztünk arra irányul, hogy dományos Társaság kerek­ szággyűlési képviselő, koráb­­biképpen irthatnánk ki. El- asztal-konferenciáján. A dél- ki népjóléti miniszter lesz, mondhatom, 1994 óta szám után 5 órakor kezdődő­­en- Értesüléseink szerint a ta­más olyan kormányzati in­­dezvényre jelezte érkezését nácskozáson az egyoldalú i­tézkedés született, ami többek között Szabó György visszafogó pénzügypolitika­­előbbre vitt bennünket. Két népjóléti miniszter, Sándor­ral szemben olyan finanszí­­lényeges eredményt értünk László, az Egészségbiztosító- rozási megoldásokat keres­el: az egyik az, hogy felállí­­si Önkormányzat elnökei­nek az egészségügynek, ame­­lottuk a koordinációs bízott- Nagy Sándor, az Országgyű­­l­ek a betegek létével is sza­­ságot — valamennyi érintett­­és számvevőszéki bizottság mólnak. 1 e. i.

Next