Esti Hírlap, 1996. február (41. évfolyam, 27-49. szám)
1996-02-27 / 47. szám
1996. február 27., kedd Szövetkezetek nemcsak vidéken működnek, de a fővárosban is szép számmal található általános fogyasztási, ipari, hitel-, takarék- és biztosítószövetkezet. A jelenleg hatályos törvény elszámolási szabályai azonban jelentős mértékben megnehezítik ezeknek a szövetkezeteknek a gazdasági társasági formába történő átalakulását. Emiatt gyakran nem is alakulnak át, hanem ehelyett jogutód nélkül megszűnnek. Az Országgyűlés ma szavaz egy olyan képviselői indítványról — benyújtói Sümeghy Csaba (Fidesz) és Tokár István (MSZP) —, amely ezt a zavart kívánja kiküszöbölni. A szövetkezeti törvény módosítására azért kerül sor, mert a növekvő számú, nyugdíjkorhatárt elérő tagok, valamint a kívülálló üzletrész-tulajdonosok érdekei — sajnálatos módon — ellentétben állnak az aktív, munkahelyüket megőrizni szándékozó tagok érdekeivel. Az előbbiek ugyanis arra törekednek, hogy az üzletrészük mögötti vagyont mielőbb megszerezzék. Ehhez leginkább a szövetkezet felszámolása, illetve végelszámolása során juthatnak hozzá. Ez a folyamat azonban nemzetgazdasági szinten is súlyos hátrányokat és károkat okoz, ugyanis csökken a termelői vagyon, és emellett az a veszély is fenyeget, hogy a felbomló szövetkezetek tagjai munkanélküliekké válnak. A probléma megoldása úgy képzelhető el, ha a szövetkezetek gazdasági társasággá alakulnak. Ily módon elsősorban az ipari szövetkezetek és az általános fogyasztási szövetkezetek számára nyílhat lehetőség arra, hogy átalakuljanak. Az új társaságba belépni nem kívánó tulajdonosok a törvény hatálybalépését követően arra számíthatnak majd, hogy az átalakuló szövetkezet elszámolhat velük. Azonban az átalakulást jelentős mértékben megnehezítheti vagy esetleg meg is hiúsíthatja az, ha az új társaságba be nem lépők olyan jelentős mértékben viszik ki vagyonukat, hogy a vagyoncsökkenés az új társaság megalakítását lehetetlenné teszi. A törvénymódosítást indítványozó képviselők ezért arra tettek javaslatot, hogy az elszámolási kötelezettségnek nem szükséges az átalakulással egyidejűleg lezajlania, hanem az új társaság megalapításától számított öt éven belül nyílhat erre lehetőség. Az országgyűlési vita során a gazdasági bizottság támogatta azt a módosító indítványt, hogy a tag üzletrésztulajdonos, és úgy is nyilatkozhat, hogy a régi helyett új szövetkezetet kíván alapítani. Konta x xva PARLAMENTI PÁHOLYbanVáltozik a szövetkezeti törvény - j lx ^ 'W BELFÖLD A FAMÍLIA KFT. MEGMARAD • A médiatörvény árnyékában Többévi huzavona után végre tavaly december 21-én az Országgyűlés megszavazta a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt, amely 1996. február elsejétől lépett életbe. A médiatörvény többek között tartalmazza a reklámkorlátokat és -tilalmakat, a műsorok szponzorálásának lehetőségét. Ennek értelmében sem kereskedelmi, sem pedig közszolgálati műsorszolgáltatóban nem szabad közzétenni olyan műsorszámot, amelyben a támogató védjegye, megkülönböztető jelzése, jelszava megjelenik. Lapunk arra volt kíváncsi, hogy ezek után mi lesz a sorsa azoknak a műsoroknak, amelyek tulajdonképpen a reklámokból tartják el magukat, mint például a Família Kft., a Kisváros vagy a Juli-suli című népszerű sorozatok. — Ezek a műsorszámok egyelőre még maradnak a képernyőn — tudtuk meg dr. Pócsik Ilonától, az MTV kereskedelmi igazgatójától. Ugyanis a törvény úgy rendelkezik, hogy az MTV, az MR, és a Duna Televízió esetében a reklámkorlátozások 1996. december 31-e után alkalmazhatóak. A szponzorált műsorok esetében felmerül az a kérdés is: ezek után nézhetünk a televízióban majd Martini Kupát vagy Danone Honvéd meccset? Pócsik Ilona szerint ezekben az esetekben nem a műsor közvetítését, hanem magát az eseményt támogatják a cégek. S ha ez olyan esemény, amely közérdeklődésre számot tart, akkor a televízió közvetíti azt. Hiszen az MTV-nek is harcolnia kell a nézőkért a népszerű szórakoztató műsorokkal. Jelenleg egyébként az egyik legégetőbb feladat, hogy átnézzék a reklámfilmeket, és kiválogassák azokat, amelyek nem felelnek meg a törvény előírásainak. Például nem szerepelhetnek a reklámban azok, akik a műsorszolgáltatásban — külső vagy belső munkatársként — dolgoznak. • Persze ezek a reklámfilmek sem fognak egyik pillanatról a másikra eltűnni a képernyőről. Hiszen a már megkötött szerződéseket nem lehet felbontani, valamint a reklámozó cégeknek is időt kell hagyni arra, hogy új filmet készítsenek. blázsovics A HITELEZŐKET IS VÉDENÉK Csődszabály készül Felszámolható-e egy csődbe jutott önkormányzat ugyanúgy, mint egy vállalat? Kénytelen-e a település lakossága viselni a gazdálkodás terheit? Köteles-e az állam megsegíteni ezeket a településeket? Mi lesz azokkal a pénzintézetekkel, vállalkozókkal, akik nem jutnak a pénzükhöz? Ilyen és még sok hasonló kérdés vetődik fel azoknál az önkormányzatoknál, amelyek fizetésképtelenné váltak. Kuncze Gábor belügyminiszter ma terjeszti elő a parlamentben az önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló, úgynevezett önkormányzati csődtörvényt. A rendszerváltással együtt járó gazdasági átalakulás már régen szükségessé tette a csődtörvény megalkotását. Teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy az önkormányzatokra nem alkalmazhatók ugyanolyan szabályok, mint a vállalatokra. Abban is egyetértenek a törvényhozók, hogy amiképpen egy rossz kormány esetén az ország lakossága, úgy egy rosszul gazdálkodó önkormányzat esetén a helyiek viselik a következményeket. A politikusokat csak a választásokon lehet büntetni, már ha nem követtek el törvénysértést. Az új törvény tehát nem anyagilag kívánja rendezni e települések helyzetét, csak az eljárás módját szabályozza, és a reorganizációhoz nyújt szakmai segítséget. A törvény alkalmazásával helyreállítható lesz a csődbe jutott önkormányzatok fizetőképessége, és biztosítható a hitelezők jogvédelme. A kérdés szabályozása önmagában is átgondoltabb gazdálkodásra kényszeríti az önkormányzatokat, amelyek ezentúl tudhatják: nem számíthatnak arra, hogy az állam majd megmenti őket. A hitelezőket ugyanez a tény szintén a gazdasági feltételek figyelembevételére ösztönzi, hiszen biztosak lehetnek benne, az állam őket sem kárpótolja. A tervezett szabályozás mindemellett az alapszolgáltatásokhoz szükséges normatív finanszírozást nem érinti. rockenbauer LEHETETLEN ÁLLAPOTOK A CÉGBÍRÓSÁGON ! Egyszer csak a sor, több ember is bejut... Hosszan kígyózik a sor az V. kerületi Nádor utcában. Nem osztogatnak semmit, mégis rengeteg az ember a 28-as szám, azaz a Cégbíróság előtt. A várakozók türelmesek, s aki csak 12 óra előtt néhány perccel érkezik, az is beáll a legalább kétórányi sorba. Annak ellenére, hogy a Cégbíróságon egy óráig van félfogadás. Az emberek türelmesnek látszanak, de nem azok. Az elmúlt időszakban négyezer cég szűnt meg Magyarországon, akkor most vajon miért akarnak ennyien céget alapítani. A sorbanállók elmondták, hogy alapítani csak elenyésző hányaduk szeretne, sokkal többen vannak, akik módosítani szeretnének egy-egy bejegyzést. — Az APEH-nak legalább volt esze — jegyzi meg egy ügyfél —, háromfelé választották a budapesti igazgatóságukat, így harmadannyi ügyféllel kell megbirkózniuk. Hogy ez itt miért nem lehetséges? Egyszer csak meglódul a sor, több ember is bejut. A kifele igyekvőnek pedig jóformán verekednie kell, hogy kiengedjék. Amikor végre kiér, felsóhajt: — Na végre! Azt hittem, bent őszülök meg — meséli. — Egy ügyvédnőnek dolgozom, aki jelenleg egy adásvételi szerződést készít egy ügyfele és egy kft. között. Engem küldött ide, hogy kérdezzek rá: létezik-e ez a kft. Két órát álltam sorba, a felét kint, a felét bent. Egyébként kettő perc alatt kiderült: a kft. létezik. G. K. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Eddig még példa nélkül Eddigi történetében példa nélküli eseményre készült ma az 1989-ben alapított Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete: Vadász János elnök és Magyar Bálint művelődési miniszter lapzártánkkal egy időben írt alá együttműködési megállapodást a szakszervezet, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium között. Vadász János lapunk munkatársát emlékeztette arra, hogy a lemondott miniszterrel, Fodor Gáborral szemben éppen az ő szakszervezetük nyert pert, amit a törvényes keretek elhanyagolása miatt indítottak. Ilyen előzmények miatt is tulajdonítanak nagy jelentőséget a Magyar Bálinttal kötött megállapodásnak, ami nemcsak az együttműködés tartalmát és módját rögzíti, hanem azokat a következményeket is, amelyekkel számolniuk kell a feleknek, ha nem tartják magukat az aláírtakhoz. A művelődési és közoktatási miniszter a KKDSZ országos értekezletén is részt vett ma — itt kötötték meg a megállapodást —, amelyen a szakszervezeti alapszervezetek mintegy hatszáz képviselője lapunk megjelenésével egy időben ismerkedik a kormány hároméves, a közalkalmazottaknak felajánlott megállapodási tervezetével. A 19 ezer közgyűjteményi és közművelődési dolgozó küldöttei döntenek a közalkalmazotti szervezetek közül elsőként arról, hogy elfogadható-e számukra a kormánytervezet. E. I. MA TÁRGYALJA A TALÁROS TESTÜLET alkotmányos nyugdíjévek Az Alkotmánybíróság ma várhatóan megkezdi annak az indítványnak a tárgyalását, mely azt kifogásolja, hogy 1993. március elsején megváltoztak a nyugdíj kiszámításának szabályai. A panaszos 1994-ben érte el a nyugdíjkorhatárt. A régi szabály szerint nyugdíját az utolsó öt év vagy ezek közül a legkedvezőbb 3 év keresete alapján kellett volna kiszámítani. A módosított rendelkezés viszont az 1988. január elsejétől felvett összes kereset alapulvételét írja elő. Ez azért sérelmes, mert amíg korábban még 15-16 ezer forint nyugdíj járt volna részére, addig az új szabály alapján 8400 forintot állapítottak meg neki. A panaszos kétségbe vonja, hogy a felkészülés lehetőségét kizáró, rajtaütésszerű megoldás összhangban van az alaptörvénnyel, ezért annak megsemmisítését kéri az alkotmánybíráktól. K. A. FEHÉRÍTIK A FEKETEGAZDASÁGOT Bezáruló kisk* A nemzeti össztermék szerv és intézmény részt vesz jogot is. Ez utóbbi joghézag ' (GDP) mintegy 30 százaléka munkájában, így például a gok eltüntetésén, a jogi össz- A--rivv - kát elorozó rejtett gazdaság pénzügy- és az igazságügyi hang megteremtésén fáradó , XL elleni küzdelem eredményei- Minisztérium, a Legfőbbik. Sok kiskapu bezárult e ről és időszerű kérdéseiről Ügyészség, az ORFK, a már, de tevékenységünk téltanácskozik ma az Ország- Vám- és Pénzügyőrség, azmészetes velejárói azok a vigyűlés gazdasági bizottsága. APEH, a Fogyasztóvédelmi ták, amelyek elsősorban sze- XI.. Legutóbb tavaly májusban Főfelügyelet, a munkaerő, mélyiségvédelmi és emberjog *s szerepelt ez a téma a testület központok — és megalakít gi szempontokat érintenek. , napirendjén, táttuk a kodifikációs bizott- Tamás Tibor — Mai munkánk alapját -------------------- —----------------------- /\$\L&£ebEC Kátyú Hát benne vagyunk. Úgy I .. hatezer közúti gödörről ad szd- á mot a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat, de hát ebben a számban nincsenek benne a helyi önkormányzatok által fenntartott (illetve általuk tÉL , fenntartandó) utak, ahol én lawf TL. kom, ott a mellékutcákban van legalább ezer gödör, pedig ez ist csak kicsike lakónegyed. ----------3ES-----Van egy örömhírem a zöld környezetvédőknek: eladom az autóm, mert unom kerülgetni a kátyúkat, és majd’ 104 forintba kerül a gázolaj litere. Veszek egy pár bakancsot, gyalog fogok járni a járdára fagyott havon, ez sem lesz öröm, de mert egészségi állapotom és pénzügyi viszonyaim miatt kényszerűen józan életű vagyok, bízom benne, hogy nem töröm ki a lábamat vagy a nyakamat. (Bár megfontolandó az a szöveg, amit már néhány évvel ezelőtt egy gyermekeknek szánt CD- ről, meg a rádióból csilingelő gyermekhangon lehetett hallani: „Az én hazám Magyarország, a fővárosa Budapest. (Én ott érzem jól magamat, ahol kitöröm a nyakamat.)” A baj csak az, hogy az imént nem mondtam igazat, mert valójában csak szeretném eladni az autómat. Hiába vadonatúj, kifogástalan a kárpitozása, a fényezése, a benne lévő turbódízel motor elvinne egy szántóvető gépet is, a mai körülmények között nem akad rá vevő. Ép ésszel ma nem vesz az ember . „ autót, még akkor sem, ha valamilyen véletlen " folytán akad rá pénze. Mert tegnap például, amikor ezt írtam, éppen bemondta a rádió, hogy a TV Belváros egyik legfontosabb utcájában, a József Attila utcában eltörött a főnyomócső, ezért fel-bontották az útburkolatot, így most ott is óriási a 3. torlódás. — Ha más nem is, de a főváros máris összeomlóban van. Gyalog balesetveszélyes, sőt a mai mun- ' nkaadói—munkavállalói viszonyok között, ahol minimálbér, plusz honorárium vagy vállalkozói .A díj a munka ellenértéke, a baleset életveszélyes. ) Ugyanis, ha nem tudsz dolgozni, éhen pusztulsz. Könnyű lenne ezt az írást humorosra venni, de az adott helyzetben semmi kedvem sincs humorizálni. Ugyanis arról van szó, hogy évtizedek óta minden '' féle útfelbontáskor, ha főnyomócső törött, ha csatornát kellett javítani, ha földalattit építettek, ha _ , felfagyás következtében kellett utat javítani, akkor *• mindig a legolcsóbb megoldást választották. O. Mert nem volt pénz. Soha nem volt pénz. Élénken emlékszem arra, amikor úgy évtizede ki- pingálták a Rákóczi úti és a nagykörúti házakat. Szép színesek voltak egy darabig, amíg a korom - meg a füst hál’ istennek vissza nem szürkítette őket, mert így csak pocsékul néznek ki, de azok a színek, amelyekben annak idején pompáztak, kifejezetten rondává tették őket. Ráadásul belül odva- i Vsak maradtak... Azután privatizálták ezeket a szerencsére gyorsan visszaszürkülő házakat. Bagóért megvehették a lakásokat a bérlők, megfontolatlalanul így lettek tulajdonosok. Most fő a fejük, hogy honnan teremtsék elő azt a pénzt, ami szükséges ahhoz, hogy a lakásuk, a házuk ne omoljon a fejükre. xF Na most akkor, mi lesz itt? A havat négyszáz 40 millióért sem sikerült tisztességesen eltakarítani, pedig nem lehet egy sorscsapás, hogy hét évben egyszer, nem tisztelve a rendszerváltást, éjjelnappal szakad a hó... - Nem szeretnék Demszky Gábor lenni, nem akarok beleülni a főpolgármesteri székbe, mert az adott helyzetben képtelen lennék megoldani a fő- . - 9 város rendbetételét. A saját háztartásom rendbe tételét sem tudom megoldani, mint annyi más szomszédom és barátom. -vr Talán lopni kellene, de azt, sajnos, nem tudok. ^ ^ -----Gádor Iván I Bencze Józsefnek, a koordi-MM _ __ _ ■ _ _ _ | __ fi I KGPBK8SZI3N18I mondta Tardos Márton, a w m v gazdasági bizottság elnöke. tilllOINIlIf — Tehát az, hogy mi történt KUK# N KW az elmúlt majdnem háromnegyed év alatt. Bizottság Neves személyiségek kísér gának elnöke és Lászlóságunk folyamatosan figyelik meg ma a társadalombizba helyettes pénzügyi államlemmel kíséri a feketegazda- tosítás jövőjének körülírását titkár, a felkért hozzászólókság alakulását, minden ugye- a Társadalombiztosítási Tv- egyike pedig Kovács Pál érkeztünk arra irányul, hogy dományos Társaság kerek szággyűlési képviselő, korábbiképpen irthatnánk ki. El- asztal-konferenciáján. A dél- ki népjóléti miniszter lesz, mondhatom, 1994 óta szám után 5 órakor kezdődően- Értesüléseink szerint a tamás olyan kormányzati indezvényre jelezte érkezését nácskozáson az egyoldalú itézkedés született, ami többek között Szabó György visszafogó pénzügypolitikaelőbbre vitt bennünket. Két népjóléti miniszter, Sándorral szemben olyan finanszílényeges eredményt értünk László, az Egészségbiztosító- rozási megoldásokat keresel: az egyik az, hogy felállísi Önkormányzat elnökeinek az egészségügynek, amelottuk a koordinációs bízott- Nagy Sándor, az Országgyűlek a betegek létével is szaságot — valamennyi érintettés számvevőszéki bizottság mólnak. 1 e. i.