Esti Hírlap, 1996. február (41. évfolyam, 27-49. szám)
1996-02-27 / 47. szám
SZ AY VIDÁM SZÍNI VÁLLALKOZÁS ' Bodrogi újabb kísérlete I -V. Csütörtökön dönt a Fővárosi Közgyűlés a Vidám Színpad ingatlanaként nyilvántartott lakások eladásáról. Amennyiben a képviselők bólintanak a hajlékok elidegenítési tervére, szabaddá válik a Vidám Színpad finanszírozása előtt az út. Szó sincs a Vidám Színpad megszüntetéséről, mint azt az előterjesztés nyelv■ S használata sugallja — körzölte érdeklődésünkre J ’ Schmidtné Holló Erzsébet, a színpad ügyvezető igaz-tz gatója. A Vidám Színpad épületé- w ben és a színház kezelésében 3 jó húsz esztendeje — mint szamáron a fül — „rajtamaradt” néhány lakás. Hogy a lakókkal — pontosabban a lakásokkal — ne a színpadnak kelljen bajlódnia, a főváros terve alapján leválasztanák a színház vagyonáról az ingatlanokat. A Vidám Színpad örömmel lemond a nyolc lakásról. A színpad épülete megmarad, senki nem lakoltatná ki a művészeket. Az eddigi költségvetési intézményi formát megszüntetve a színházat közhasznú társaságként működtetnék július elsejétől. Bodrogi Gyula direktor az állami támogatások mellett viszont szabad kezet kapna a fővárostól az előadások költségeinek előteremtéséhez. Schmidtné Holló Erzsébet kifejtette: a közhasznú társaság bármilyen kulturális célra bérbe adhatná alkalmanként az épületet, amelyből aztán bevételt könyvelhet el. A Bodrogi— Schmidtné páros régóta keresi a színházi gazdálkodás szabadabb formáit. "Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy hiába kérnek az előadásokra több állami, illetve fővárosi támogatást. A közhasznú társaság létrehozásától azt várják, hogy a főváros egyre csökkenő támogatása ellenére is sikeres marad Budapest egyik legvidámabb színi vállalkozása. bálint Aacia yw _________vvrsA^ ,_______________________ 1996. február 27., kedd MA ROBBAN A BKV-BOMBA / ^LCKc^j ^ Metrózunk mi még hetvenöt forintért... Bombasztikus híreket ígérnek a BKV Rt. mai tájékoztatójára. A lapunk zártával egy időben tartandó ismertető egyik fő mondandója az idei újabb jegyáremelés... Korábbi tájékozódásaink alapján az biztosra vehető, hogy többek között a metrón bevezetendő szakaszjegy az egyik téma. Az európai nagyvárosok mintájára ugyanis végre Budapesten is lehetővé válik, hogy a rövidebb távú utazásért kevesebbet, a hosszabbért többet fizetnek az utasok. Kérdés, hogy mennyi lesz a több és mennyi a kevesebb. Továbbá, hogy a BKV Rt. hogyan oldja meg az ellenőrzést, amelynek technikai lehetőségeiről külföldről ugyancsak jó példákat kaphatunk. Az is bizonyos, hogy a főváros utazóközönsége az idei évet sem ússza meg áremelés nélkül. Amint arról a fővárosi önkormányzat illetékese tájékoztatta lapunkat, az újabb jegyáremelés az év második felében várható, s egy vonaljegy ára elérheti a 70-75 forintot. Budapest tömegközlekedésének helyzete összefügg a részvénytársaság sorsával. A BKV Rt. újjászervezése (reorganizációja) jelent majd gyökeres változást a főváros forgalmában. A jelenleg már közlekedő hetven zöldbusz s a közeljövőben felújítandó harminc csuklós villamos javít a helyzeten. M. Á. Drágább jegy — szigorúbb ellenőrzés? FOTÓ: NÉMETH GABRIELLA PRÓBAPER A PANNON GSM ELLEN PRÓBAPER A PANNON GSM ELLEN • Suttyomban telepített antenna A lakók tiltakoznak a Pannon GSM által a hűvösvölgyi Hímes utcába telepített adótorony ellen. Jól tudják, hogy szükség van rádiótelefonra, hisz az ott élők közül is sokan használják a modern technika e vívmányát. Nem mindegy azonban, hogy valaki maga dönt arról, él-e a lehetőséggel, esetleg azon az áron is, hogy árt az egészségének, vagy mások kényszerítik ebbe a helyzetbe. A készülékek, s az antenna által kibocsátott sugárzás veszélyezteti az egészséget, károsan befolyásolja a vérképző szervek működését. Épp ezért mindenütt gondot jelent az átjátszók telepítése. Az építők igyekeznek is minél jobban „eltüntetni”, minél magasabbra emelni az antennákat. Nos, épp ez a Hímes utcaiak baja. Mert láttak már olyat, hogy egy magas épület tetejére helyeztek el egy antennát, de olyat, hogy 30 méterre legyen a házaktól, még nem! Arról nem is beszélve, hogy az egész kivitelezés suttyomban kezdődött meg. Több helyre szeretett volna már betelepülni a Pannon GSM, de a Hímes utcaiak nem kértek belőlük. Végül aztán az egyik lakó a Pannon GSM rendelkezésére bocsátotta a telkét, ahol azonnal megkezdődött az építkezés. Természetesen!?) engedély nélkül, ráadásul a szomszéd kerítésétől fél méter távolságra. ív Mit tehet ilyenkor az állampolgár? Cj Elmegy a kerületi önkormányzathoz, elmondja baját-baját, ám ahelyett, hogy az engedély nélküli bejelentéssel foglalkoztak volna az ügyintézők, megmondták a panaszosnak, írásban tegyen bejelentést, s majd történik valami. Történt is. A Pannon GSM utólag megkapta az engedélyt, annyi különbséggel, hogy a jogszabálynak megfelelően a telekhatártól három méterre kellett építenie az antennát. Mindezt úgy, hogy a környék lakóinak beleegyezését nem kérték, nem tájékoztatták őket a beruházásról. A Hímes utcaiak a Belügyminisztérium Közigazgatási Hivatalánál fellebeztek a kerület döntése ellen. Egy időben a Pannon GSM ellenkérelmet nyújtott be — közérdekűségre hivatkozva. Végül az elsőfokú határozatot másodfokon is jóváhagyták. Kiss Attila, a cég műszaki előkészítő csoportjának vezetője alaptalannak érzi a lakók aggodalmát. A Telefonhálózatot csak szigorú szabályok szerint lehet telepíteni, s ezeket mi mind betartottuk — mondja Kiss Attila. — A felkért szakemberek elvégezték a méréseket, de sehol nem mértek egészséget károsító sugárzást. Tárgyaltunk a telektulajdonosokkal, s igyekeztünk eloszlatni aggályaikat, pótolni a meglehetősen hiányos ismereteiket. Hozzá kell tenni azonban, hogy minket kötelez a koncessziós szerződés, s ennek értelmében megfelelő számú vonalat kell biztosítanunk. Egyébként a Pannon GSM komoly összeget fizetett, s joggal várhatja el az állami szervektől, hogy támogassák munkájában. A lakók máshogy látják a dolgot. Túri Dániel, az egyik Hímes utcai ingatlantulajdonos eleve kétségbe vonja az úgynevezett szakértők mérési eredményét. Ez a két cég abból él, hogy a Pannonnak és a Westelnek végez méréseket. Nyilvánvaló, hogy olyan eredményeket hoz ki, amelyek megfelelnek a megrendelőnek, különben aligha is lenne munkája. Egy másik lakó azonban a mérés tényét is megkérdőjelezi. Mint mondta, egyetlen-egyszer jártak kinn a szakemberek, s olyan helyen g-t mértek, ahol legkisebb a sugárzás. A Hímes utcaiak nem adják fel, s a bíróságon keresik igazukat. Igaz, a hazai jogtörténetben még nem fordult elő ilyen bírósági eljárás, így akár próbapernek is tekinthető az ügy- CC — Nyilvánvaló, hogy erőből intézkedik a Pannon GSM, mert mellette állnak a JT hivatalok — mondja Túri Dániel. — De ki képviseli , akkor az állampolgárok jogait? Most már csak a bíró- -y*- Aság döntésében bízunk. Ha elveszítünk, itthagyjuk a környéket. Fiedler Anna Mária V\ KÖZÜK VAN EGYMÁSHOZ • kOlt! Nap Klub a Józsefvárosban Öt év telt el azóta, hogy Templom Józsefné, sétálgatván Réka unokájával a VIII. kerületi Nap utcai lakótelepen, megígérte a kicsinek, hogy az elszomorítóan elhanyagolt játszóteret igazi játszóhellyé „varázsolja”. Az ígéretet tett követte és rövid időn belül partnerek is akadtak a változtatáshoz, a környezet rendbetételéhez, pedagógus, újságíró, gyerekkönyvtáros és egy pszichológus-szociológus személyében. A közös munka során megerősödött az elhatározás: ne legyen alkalmi az együttgondolkodás, a gyerekeknek szervezett programok. A közösségi élet helyszínéül a polgármesteri hivataltól kapott közösségi helyiség szolgál ma is (Leonardo da Visici u. 31. fszt. 2.). A szülőknek szervezett Gordon-tréninggel, a gyerekeknek kézműves- és szabadidős foglalkozásaival megalapozták a Nap Klubot. A klub fenntartására szerveződött a Nap Alapítvány 1992-ben, és önkéntesei segítségével tudatosan mérte fel a környéken lakók közösségi igényeit. A tizenéveseknek szervezett „Beszélgessünk” című foglalkozások hívták fel figyelmüket a lakótelepen élő gyerekek súlyos mentális és szociális problémáira, a családok életmódzavarára, az egyre súlyosbodó anyagi és megélhetési gondokra. Ekkor határozták el, hogy erőiket a megelőzésre, főleg a családok és gyerekek „segítésére” fogják fordítani. Tehetséggondozó és kézműves-foglalkozásokat, kirándulásokat, szülőklubokat hoztak létre. Kialakulóban van a családsegítő műhelyük. Nemrégiben képviselőik eljutottak egy civil szervezetekről szóló tanácskozásra Walesbe. Kapcsolatban állnak pedagógusnak készülő és rekreációt tanuló egyetemistákkal, főiskolai hallgatókkal, családsegítő központokkal, civil szervezetekkel. A kapcsolatteremtés eszköze számukra saját lapjuk, a Naplap is. Olyan termelői kisközösséget szeretnének létrehozni, amelynek jövedelme visszaforgatható lehetne. Az első lépést ezért 1994 decemberében tették meg, a környékbeli kézművesek munkáiból rendeztek kiállítást és vásárt_____''UT^uskás Ildikó, te? &D' X' ^ Ne az utca legyen az élet tere FOTÓ: FAZEKAS ISTVÁN Tbl i ^ 4J-VI Pénz a patikamérlegen elnöke ezzel szemben azt mondja, korábban már bírósági úton bebizonyították, hogy a patikáknak egészségügyi ellátási feladataik vannak. Mivel a tulajdonjogra ezzel az érveléssel tettek szert a Népjóléti Minisztériummal szemben, most nem kérdéses, kié legyen, azaz hol költsék el a gyógyszertárak privatizációs bevételét. Nehezebb a szoros kapcsolatot megállapítani a Pharmafontana Gyógyszerellátó Vállalat Rt. helyzete és a budapesti polgárok ellátása között. Az egészségügy fővárosi felelősei úgy gondolják, ebben az esetben is jár a tulajdonrész a vagyonból. Egy másik elképzelés szerint a fővárosi tulajdonú kórházi ingatlanok eladási értékének egynegyedét azonnal megkapnák a főváros büdzséjéből és az egészségügyi szükségletekre fordítanák. Az idén várhatóan egyetlen, már üres épületet tudnak majd értékesíteni. Ha ezt az 1996-os év végéig nem veszik meg, az értékesítési ár fennmaradó háromnegyed részét is át kell utalni Budapest egészségügyi kasszájába. Ezekből a pénzekből egyebek között több szakrendelő és kórház kaphatna támogatást értékes új gépek és műszerek vásárlásához jövőre. K. O. A patikaprivatizáció teljes összegét az egészségügyben használná fel a főváros illetékes bizottsága. A pénz helye azért sem mindegy, mert az előrejelzések szerint 1996 sikeres gyógyszertár-értékesítési esztendőnek ígérkezik. Az eredeti tervek az 1,67 milliárd forintra számított éves bevételen felül jelentkező többletet adnák (ez összesen 2,3 milliárd forint) az egészségügyi ágazat fejlesztésére. Dr. Kupper András, az egészségügyi és sportbizottság al Szigeti nemecselek Fekete Zoltán csecsemőt a ’60-as évek vége felé a mamája egy szép tavaszi délelőtt betette a babakocsiba, és kitolta a Margitszigetre. Akkoriban a nem igazán jómódú pesti családok egyik kedvelt sétálóhelye volt a Sziget. A papa átölelte a mama vállát, ahogy együtt tolták a kocsit, a nap simogatóan átsütött a babakék napellenzőn, minden ideálisnak tűnt, olyan valószínűtlennek. Aztán eltelt egy-két év, s a mama adott egy százast Fekete Zoltán iskoláskorú gyermekének és azt mondta, menjek ki a Szigetre a Béla bácsihoz, adjam oda neki a pénzt. Béla bácsi akkoriban az Úttörőstadion egyik korosztályos futballcsapatának volt az edzője, aki már várt rám. Rögtön betett a csapatba, én voltam a jobb bekk, szaladgáltam fel s alá a vonal mellett, s emlékszem, ott lőttem az első igazolt gólomat is. Aztán megint eltelt egy-két év, s a mama már egy ezrest adott, hogy vegyek bérletet a Sportba, hiszen valamennyi gimnazista osztálytársam oda járt. A mama nem tudta, de ma már talán sejti, hogy akkoriban mi nem úszóleckékre költöttük a pénzt, sokkal inkább a csajokat szíröltük. Ahogy szálltak ki a vízből, ahogy napoztak, mindig lestoppoltuk őket, mondván: ha egyszer nekünk ilyen nőink lesznek... Két nyálcsorgatás közt egy-egy jót fociztunk a dühöngőben. Aztán amikor Fekete Zoltán egyetemista begőzölt a vizsgaidőszakban, fogta magát és kiült a Szigetre, s valahova a partra kedvenc könyveivel, s kiszellőz- t tette az agyát. A csend, a város kézzelfogható távolisága mindig nyugtatólag hatott. Innen látszik Buda és látszik Pest is, itt ingyen lehetett álmodozni és sokáig. Ide el lehetett hozni az első szerelmet, hogy kézen fogva sétáljunk, itt lehetett tandemezni, s mi tagadás, hatalmasakat csókolózni az Arany János-i fák alatt. Ez utóbbit még ma is megtehetjük. Ám hogy meddig, ki tudja? A Szigetet — amely jelenleg a fővárosé, s közigazgatásilag Angyalföldhöz tartozik — állítólag el akarják adni. Pénzügyi mágusok kiszámolták, hogy a Sziget talán legismertebb épületének, a Casinónak a felújításához is kellene vagy egymilliárd forint. Ennyi pedig senkinek nincs. Még a fővárosnak sem. Kézenfekvő a megoldás: maszekosítani. Ez jelentősen javítaná a szűkös önkormányzati költségvetést, feltehetően kicsinosítaná a pusztulófélben lévő Casinót is. Csak minket, budapestieket nem kérdeznek meg. Pedig 1908-ban éppen azért vette meg a főváros 11 millió koronáért József főhercegtől a Szigetet, hogy a lüktető, zsúfolt városban legyen egy hely, ahova ki lehet menni, ahol kicsi és nagy önfeledten örülhet. Nem véletlen, hogy a sokat szapult Tanácsköztársaság talán egyetlen olyan rendelete, amely kiállta az idők próbáját, éppen a Margitszigetről szólt: ingyen látogathatóvá tették a város büszkeségét. Most jönni fog egy tulaj, aki talán bezárja a miénket. Vehetünk újra jegyet, hogy babakocsit tolhassunk, hogy focizhassunk, hogy csókolózhassunk. Vajon készül-e már a századvégi Nemecsek Ernő, hogy megvívja harcát a Sziget grundjaiért? Fekete Zoltán ott lesz a csapatban... Fekete Zoltán fiú Qj Vr Szegények kalauza Fővárosi Szociális Kalauz címmel a Főpolgármesteri Hivatal első ízben — jelentős civil szervezeti közreműködéssel — bocsátja kiadványát ingyenesen a lakosság rendelkezésére. A hajléktalanok egyharmada a fővárosban él. A kalauz bemutatja a számukra kialakított 3900 helyet, s az 1300 értelmi fogyatékos, pszichiátriai beteg befogadására alkalmas szociális otthonokat is. Felsorolja az ingyenkonyhák, gondozási központok, gondozóházak, nyugdíjasházak, családsegítők, szociális foglalkoztatók adatait. Külön szól a kórházakról és a klinikákról. Az olvasó megtudhatja, hogy kik, milyen formában jogosultak a különböző pénzbeli ellátásokra, jövedelemkiegészítésekre, segélyekre, természetbeni vagy szakosított ellátásokra. Budapesten — csak önkormányzati pénzen — évente 390 ezer személy részesül valamilyen szociális ellátásban. Czellecz Anna, a kiadványt szerkesztő és kiadó Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány még ez évben jelentkezik egy újabb bővített kiadással, nonprofit szervezetek címével. Aki szeretne bekerülni a második kötetbe, jelentkezhet a kiadvány szerkesztőinél. H. F. VA JA-l