Esti Hírlap, 1996. július (41. évfolyam, 134-156. szám)

1996-07-30 / 155. szám

I I^u. juiiuo ou., n,< IV I H 'V__________________________I i_\wiiNrvi i_o ivirv 1996. július 30., kedd l(AJj * TEGNAP ÉS MA (J, byye'^JL , GtiHirZe^ H A SZABADSÁGOLÁS VESZTESÉGEI $ C­OS­­A Ami üzemek illete leéli A nyári szabadságolások időszakában az iparvállalatok általában a termelés újraindításakor követik el a legna­gyobb hibát: az értékesítési osztály dolgozóinak és a terve­­zőknek már egy héttel az üzem újraindítása előtt a helyü­kön kellene lenniük, hogy mire a gyártási folyamat meg­­kezdő­dik, intézhessék a megrendeléseket. De nem sokkal jobb a helyzet ott sem, ahol az üzem nem áll le, „fél gőz­zel” ugyan, de nyáron is működik. Az ügyfelek ilyenkor hol az egyik, hol a másik partnerüket nem érik el, s a folyó ügyek sokszor két hónapig is állnak. „Csupán két kirívó hibát ragadtunk ki, amelyet azon­ban nemcsak a magyar cé­gek, hanem a fejlett ipari or­szágok vállalatai is gyakran elkövetnek” — állapítja meg elemzésében a Czipin & Partner tanácsadó­ cég,­ amely Magyarországon már több mint öt éve elemzi az iparvállalatok munkáját. A megoldást a Czipin néhány egyszerű alapelv következe­tes alkalmazásában látja: jó előkészítésre, és tervezésre, valamint megfelelő kommu­nikációra van szükség. A tanácsadók véleménye szerint egyre több magyar üzem szünetelteti termelését nyáron. Ezzel az üzemek­­költségeket kívánnak meg­takarítani vagy pedig a nyá­­ron csökkenő keresletre rea­gálnak. „A nemzetközi átla­got figyelembe véve azonban még mindig alacsony, mint­egy 10 százalékos a nyárra teljesen leálló magyar üze­­­mek aránya” — szögezi le Klaus Harrer, a Czipin ma­gyarországi ügyvezetője. A nyári leállások esetén inkább csak költségátcso­portosításról lehet beszélni, és nincs valós költségmeg­takarítás. Az energia- és egyéb közvetlen üzemelte­tési költségek kivételével minden más kiadás, így pél­dául a személyzeti költsé­gek a vakáció idejére is megmaradnak. A másik oldalon viszont teljesen új költségcsoportok merülnek fel: a gépek leállí­tásának és újraindításának költségei, amelyek különösen meleg technológia esetében nagyon is magasak lehetnek. Ráadásul sok cégnél nyáron végzik el a berendezések idő­szakonként szükséges kar­bantartását, ami újabb több­letkiadásokkal jár. A cégek ritkán koordinál­ják a leállásokat üzleti part­nereikkel. „Nem elég az ügyfeleket csupán levélben értesíteni az üzemszünet időpontjáról. Sokkal fonto­sabb, hogy egyenként meg­beszéljük velük az átmeneti időszakra vonatkozó igé­nyeiket, amelyeknek például előzetes többletszállítások­kal tudunk megfelelni” — tanácsolja a Czipin. Örülnek az ügyfelek, ha a pénzügyi­­osztály dolgozói is egyszerre mennek szabad­ságra, hiszen néhány héttel később érkeznek majd meg a kifizetendő számlák. Ugyan­ez viszont aggodalomra ad­hat okot a szállítóknál, mert félő, hogy csúszni fognak a kifizetések is. A Czipin & Partner ezért azt tanácsolja, hogy legalább egyfajta ügye­leti szolgálat maradjon meg a pénzügyi osztályokon is, nehogy a szabadságolás lik­viditási nehézségekhez ve­zessen. A Czipin tapasztala­tai szerint nem sokkal jobb a helyzet azoknál a cégeknél sem, ahol a vállalat ugyan nem zár be, csak éppen a dolgozók egy része egyszerre megy szabadságra. Mindenki ismeri a hason­ló helyzeteket: a keresett ügyintéző nincs a helyén, és helyettese sem található meg. Ez az időszak sok he­lyen akár két hónapig is el­tarthat, s ki tudja, hány po­tenciális megrendelés vész el emiatt. Az osztrák tanácsadó cég megoldásként azt ajánlja, hogy a cégek készítsenek részletes helyettesítési terve­ket, és a munkatársak idő­ben adják át egymásnak a folyó ügyeket. B. M. GYERTYAGYÚJTÁSSAL EMLÉKEZNEK Rakétatelepítés jelképesen Tiltakozó felvonulást és demonstrációt szervez az Alba kör augusztus 5-re, hétfőre, a hirosimai atom­támadás negyvenegyedik évfordulóján. Negyvenkét civil szervezet csatlakozott a kör felhívásához, melynek értelmében nyilatkozatot tesznek közzé. Ebben köve­telik, hogy foglalják be az alkotmányba: Magyaror­szágon nem lehet atomra­kétát vagy más tömegpusz­tító fegyvert telepíteni. A résztvevők hétfőn dél­után hat órakor indulnak a Batthyány térről a Honvé­delmi és a Külügyminiszté­rium érintésével a Kossuth térre, ahol petíciót nyújta­nak át az Országgyűlés képviselőjének. A szervezők ezt az alkalmat ragadják meg arra, hogy felhívják a társadalom és a politikusok figyelmét a hágai nemzet­közi bíróság állásfoglalásá­ra, miszerint a vegyi és bio­lógiai fegyverek mellett az atomfegyverek alkalmazása is illegális cselekedetnek, s következésképpen törvény­telen tettnek számít. S hogy szemléletesebbé tegyék kö­vetelésüket, jelképesen ra­kétát telepítenek és hatás­talanítanak a Parlament előtt. Este nyolc órától kul­turális programra várják az érdeklődőket, tíztől filmet vetítenek, éjfélkor a hirosi­mai áldozatokra emlékez­nek, éjfél után tizenöt perc­cel pedig — a negyvenegy évvel ezelőtti atomtámadás időpontjában — gyertyát gyújtanak. Nem kisebb vendéget várnak a de­monstrációra, mint Josito­­mo Tanakát, Japán buda­pesti nagykövetét, de több híres közéleti személyiség társaságában részt vesz a megmozduláson Jancsó Miklós filmrendező és Csa­­log Zsolt író is. F. A. M. Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál a vállalkozókért * ' # A Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál rendkívüli, egyszeri lehetőséget kínál a vállalkozóknak a millecentenárium alkalmá­ból. Ön egyszerre lehet a Millecentenáriumi Fesztivál vendége és támogatója. Augusztus 17-18-19-20-án este reprezentatív fog­adáson vehet részt a műsor kezdete előtt, majd a VIP-tribünről megtekintheti a Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál magas színvonalú műsorát, amelyet a Lánchíd pesti hídfőjénél rende­zünk. Egyúttal cége olyan hirdetési lehetőségekhez juthat, melyhez foghatót Önnek sohasem ajánlottak. Amit mi adunk: — 1 db VIP-jegyet, amely érvényes a fesztivál 4 napján a mű­sort megelőző fo­­gadásokra és a műsor megtekinté­sére (a jegy átruházható) — őrzött parkolóhelyet vendégeink számára — belépőjegye részt vesz egy sorsoláson, ahol gazdára talál egy nagy értékű személygépkocsi és 10 db külföldi út — 10 000 forint értékű ajándékcsomagot minden belépőjegy tulajdonosának — az Ön cégének hirdetése 10 alkalommal megjelenik a Fővá­rosi Millecentená­­riumi Fesztivál óriás kivetítőin, amelyeket egyenesen az atlantai olimpiáról szállíta­nak ide — a hirdetési lista szerinti érték több mint 200 000 forint — az Ön reklámfilmjét vagy általunk elkészített állóképét mi­nimum 1 millió ember láthatja az alábbi helyszí­neken: — 45 m2-es kivetítőn a Dunán, az Erzsé­bet és a Lánchíd között­­ — Vörösmarty téren — Március 15. téren Amit Ön ad:­z — megvásárolja a Millecentenáriumi Feszti­vál VIP-belépőjegyét 135 000 forintos áfás áron JAiUM luOxi ír (X A tisztikar becsülete a hadsereg tisztessége Az olajezredesek bűncse­lekménye nagy botrányt ka­vart országszerte. Nemcsak az anyagi kár okán érdemel­ték meg büntetésüket, ha­nem amiatt is, hogy a ma­gyar hadsereg tisztikarának becsületén, tisztességén fol­tot ejtettek, alapot adtak olyan megjegyzésekre, hogy lám ilyen a magyar tisztikar. — Hogyan minősíthető a hadsereg tisztikara, ha a szakmai felkészültségét és a morális állapotát tesszük mérlegre? — kérdeztük Hau­­ber Ernő ezredestől, a ma­gyar honvéd vezérkar fegyel­mi elemző osztályának veze­— Óriási szellemi tőkét je­lent, mind a katonai, mind a polgári élet szempontjából a tizenháromezer tiszt tudása. Ezt igazolják azok a kato­nai-polgári megfigyelők, akik a legjobb minősítést ad­ták tisztjeinkről. A romló szociális helyzetük miatt azonban mind többen dönte­nek úgy a tisztek közül, hogy más pályára mennek. Tavaly közel 500 tiszt távozott a tes­tület kötelékéből, az előbb említett indokok alapján. Ugyanakkor egyre többen vannak, akik testi-lelki ba­jok miatt kerülnek kórházba, gyógykezelésre. A legnyugta­lanítóbb az öngyilkosságok növekvő száma. Nem hall­gathatom el, hogy míg 1992- ben egy tiszt lett öngyilkos, addig 1­9­94-ben már öten és tavaly is négyen vetettek vé­get önkezükkel az életüknek. — Milyen okra vezethetők vissza ezek a megdöbbentő tragédiák? — Egyetlen tiszt volt, aki úgy értékelte önmagát, hogy alkalmatlan erre a pályára, ami persze nem indok arra, hogy az életét eldobja. A többieknél a kilátástalanság, a családi élet harmóniájának megbomlása vezetett a vég­zetes cselekedethez. Akadt köztük olyan, aki már csak kölcsönökből tudta az általa elfogadható szinten eltartani a családját, volt, akinek nem futotta arra, hogy új ruhát vegyen a gyermekének.­­ A középrétegek elszegé­nyedése társadalmi méretű jelenség, hiszen évekkel ez­előtt a lakosság 10 százaléka volt a szegénység fogalomkö­rébe vonható. Ma ez már 40 százalékra nőtt, ám ez önma­gában nem váltja ki az ön­­gyilkosságot, mint ahogyan a bűnözést sem. Kérem, néhány adattal, ténnyel mutassa be a tisztek etikai állapotát! — Tavaly a tisztek 97,1 százaléka semmi olyat nem követett el, amiért fegyelmi eljárás indulhatott volna el­lene. Köztörvényes bűncse­lekmény miatt tavaly 114 tisztet ítélt el a bíróság, a legkülönbözőbb okok miatt, ittas vezetéstől a lopásig. Katonai bűncselekménye­kért 42-en kerültek bíróság elé. Nem kerülheti el a fi­gyelmünket, hogy a jelenkori bűnözés fontos célpontja lett a hadsereg, a katona, a tiszt. A bűnözők a tisztek szaktu­dását a legkülönbözőbb mó­don igyekszenek felhasznál­ni, például a fegyverszakér­tőét szerencsére csak úgy, hogy átalakíttatják vele a bűncselekményhez használt lőfegyvereket, amiket a ha­tóságok korábban már ha­tástalanítottak. Természete­sen pénzért! A laktanyákat övező kerítések, a katonai objektumokat védő rendsze­rek, a hadsereg viszonylagos zártsága sem képes feltartóz­tatni azokat a hatásokat, amik a társadalomban jelen vannak, így a bűnözést sem. Azt azonban megemlítem, a tiszti állományban nem for­dult elő, hogy bárki is fegy­vert adott volna el vagy lo­pott volna. — Milyen módon erősíthe­tő a tisztikar morális tartá­sa? — A hadsereg önmagában nem képes a tisztek, a kato­nai élet problémáit megolda­ni. Sokat várunk az új szolgá­lati törvénytől, azt reméljük, hogy kialakít egy biztos jövő­képet, amely vonzóvá teszi ezt a pályát, megadja az anyagi és erkölcsi elismerést, ami vállalt kötelezettségeiért joggal megilleti a tiszti hiva­tást választókat. A honvédség új parancsnokának a tiszti ál­lományhoz intézett körlevele reménytelivé teszi ezt a vára­kozásunkat. Meg kell érteni, hogy a jövő hadseregét, ha feladatát jól akarja teljesíte­ni, kiegyensúlyozott, példa értékű emberi és szakmai vo­násokkal rendelkező tisztekre lehet bízni. Ehhez pedig ga­rantált és konszolidált bázi­son nyugvó pálya kell, a gondtalan öregkorig bezáró­lag. Ez a legtöbb és a legke­vesebb is, amire a jövendő, korszerű hadsereg épülhet! Megkérdeztük dr. Kovács Tamás altábornagyot, kato­nai főügyészt is: miként látja a katonai büntetőeljárás tükrében a tiszti állomány helyzetét? — A romló életkörülmé­nyek ellenére a helyzet javul. A katonai ügyészségekhez tavaly — 1994-hez viszonyít­va — 3 százalékkal kevesebb feljelentés érkezett, a bűnel­követők száma 4,9 százalék­kal, a katonai bűncselekmé­nyeké pedig 3,2 százalékkal, a köztörvényi bűncselekmé­nyeké 5,1 százalékkal csök­kent. Az idei év első felének adatai szerint ez a kedvező tendencia tovább folytató­dott, s ez a tisztekre vonat­kozóan is igaz.­ ­ Maris János ________________ _ ____________________|____________ 200FoP Parlamenti morzsák A nagy politikai uborka­­szezonban a közélet jeles emberei a vizek partján vagy a magas hegyekben gyűjtenek erőt az újabb csatározásokhoz, és ilyen­kor próbálják feledni a ka­pott pofonok fájdalmait. Úgy gondoljuk, néhány kel­lemes percet szerzünk olva­sóinknak, ha bemutatjuk a T. Ház valódi hangulatát, idézve a jegyzőkönyvekből. 1995. február 21. Isépy Tamás (KDNP): — Nem szeretném, ha a mi­niszter úr (Fodor Gábor — a szerk.) úgy tekintené, hogy én személye ellen szó­ló támadást kívántam volna intézni... Köszönöm a vá­laszt, csak a levél tartal­ma... Fodor Gábor: — Tamás, elküldöm neked! Isépy Tamás: — Én nem itt szeretném ezt a vitát folytatni, én a folyosón... (Derültség.) 1995. március 13. Horn Gyula: — (...) Igen, teljesen igaza van a fideszes képviselő kisasszonynak, asszonynak — kisasszony­nak, elnézést —, hogy ez a tegnap elfogadott (Bokros­­— a szerk.) csomag nem ajándék. Ez igaz, nem is annak szántuk. Ez olyan kényszerlépéseket jelent, amelyek elkerülhetetlenek. Deutsch Tamás (Fidesz): — Viccnek is egy kicsit durva lett volna! Torgyán József: — Itt a vörös szegfű helyett a gáz­számlát szagolgathatnák. Horn Gyula: — Még a gázt is lehet, nemcsak a gázszámlát. (...) S még va­lamit: itt a munka, mint ahogy említettem, nem áll le. Folytatódik... Torgyán József: — Ettől félünk! 1995. március 14. Elnök: — (...) Tisztelt Or­szággyűlés! Isépy Tamás frakcióvezető úr és Kónya Imre is megnyomta a jelent­kezési gombot. Felhívom a frakcióvezető urak figyel­mét, hogy a napirend előtti felszólalásokhoz frakcióve­zetők, a kormány és a bi­zottság elnökei két percben reagálhatnak, egyébként vi­ta nincsen. Most kíváncsi lennék, de a felszólalásokra lehet csak reagálni! Most Isépy Tamás ezek szerint a... Isépy Tamás: — A három felszólalásra! Elnök: — Nem lehet, frakcióvezető úr, a reagálá­sokra reagálni. Figyelem­mel arra, hogy ön Szabó Iván után szólt, feltétele­zem, hogy Szabó Ivánra akar reagálni. Soós Károly Attila (ál­lamtitkár, SZDSZ): — Ön­magára. 1995. március 21. Csóti György (MDF): — (...) kilenc hónap alatt csu­pán egy szörnyszülöttet tu­dott produkálni (a kormány — a szerk.). Mert mit lehet elmondani egy szerencsét­len csecsemőről, akiről nem lehet megállapítani, hogy fiú-e vagy lány? Korózs Lajos (MSZP): — Ez vagy te! 1995. március 28. Deutsch Tamás: — (...) azt hiszem, éppen azért van gőgös, a feszültségeket tu­datosan keltő hatalom ma Magyarországon, mert önök vannak kormányon. Szabó Zoltán: — Bezzeg, ha te lennél! 1995. május 9. Pokorni Zoltán (Fidesz): — (...) A Fidesz képviselő­­csoportja azért kért szót napirenden kívül... Pető Iván (SZDSZ): — Kik kértek szót? Csak egy ember szól! Összegyűjtötte:­­ Papp János .

Next