Esti Hírlap, 1996. szeptember (41. évfolyam, 177-197. szám)

1996-09-17 / 188. szám

n­fílráit. m­M KÜLFÖLDI KRÓNIKA 0 Zágrábi vásár. Tegnap Franjo Tudjman horvát el­nök megnyitotta az őszi nemzetközi zágrábi vásárt. Az egy hétig nyitva tartó árubemutatón 51 ország több mint 1700 kiállítója vesz részt, jóval többen, mint a tavalyi vásáron. A bemutató nyitónapján Tudjman horvát elnök és kísérete megtekintette a magyar kiállítást. • Bezár a bécsi IBUSZ­­Austria. Gazdaságilag nem kifizetődő a bécsi IBUSZ­­Austria utazási iroda to­vábbi fenntartása, de ez nem jelenti azt, hogy az IBUSZ kivonulna az oszt­rák piacról, hiszen az IBUSZ­ Austria az 1993- ban megalakult IBUSZ In­ternational Holdingnak csak az egyik leányvállala­ta.­­ Szíria nem lepi meg Iz­raelt. Libanonban és az Iz­rael által elfoglalt Golán­­fennsík térségében tapasz­talt szíriai csapatmozgások nyomán Jeruzsálemben olyan találgatások terjed­tek el, hogy Szíria esetleg korlátozott offenzívát ter­vez, amellyel stratégiai fon­tosságú pozíciókat foglalna vissza Izraeltől a Golánon. • Fegyveres ellenállásra szólít fel a Hamász. „Népi fegyveres ellenállásra” szólít fel és elítéli a palesz­tin vezetést a Hamász szél­sőséges iszlám mozgalom az oslói izraeli—palesztin megállapodások aláírásá­nak harmadik évforduló­ján. A Hamász ismét tá­madja Jasszer Arafatot, a Palesztin Hatóság vezető­jét, aki a néhai Jichák Ra­bin izraeli miniszterelnök­kel aláírta az oslói megál­lapodásokat.­­ Polgárvédelmi gyakor­lat. A NATO szervezésében polgárvédelmi gyakorlat kezdődött hétfőn a nyugat­ukrajnai Lviv (Lemberg) közelében, amelyen ukrán, magyar, amerikai, lengyel és szlovák polgárvédelmi szervek képviselői — több mint kétszázan — vesznek részt. A péntekig tartó gya­korlatra több NATO-tagál­­lamból is érkeztek megfi­gyelők.­­ Dagesztáni túszdráma. Szerencsés véget ért teg­nap este a dagesztáni túszdráma. A terrorista, aki túszul ejtette egy autó­busz 48 utasát, elengedte a helyettük önkéntes fogoly­nak ajánlkozott dagesztáni parlamenti képviselőt. A honatya, Gadzsi Mahacsev saját autóján Haszavürtbe szállította a túszejtőt, aki onnan Csecsenföldre me­nekült. Mahacsev és a gép­kocsi vezetője visszatért Mahacskalába. Előzőleg sértetlenül kiszabadult már az autóbusz 48 utasa, akiket az elkövető este ke­rített hatalmába. Szaba­don engedésük fejében százezer dollárt és egy he­likoptert követelt. Azzal fenyegetőzött, hogy felrob­bantja egy gránáttal a buszt, ha nem teljesülnek követelései. • Világcsúcs a világűrben. Héthetes késéssel, többszöri halasztás után közép-euró­pai idő szerint tegnap dél­előtt a floridai Cape Cana­veral űrközpont telepéről elindult az Atlantis űrrepü­lőgép, hogy visszahozza a Földre a világcsúcsot beál­lító amerikai űrhajósnőt, Shannon Lucidót az orosz Mir űrállomás fedélzetéről. Tervek szerint az Atlantis szeptember 26-án tér vissza. Addigra Shannon Lucid már túl lesz a száz­nyolcvannyolcadik napon, amelyet a világűrben töl­tött: űrhajósnő előtte még soha ilyen hosszú ideig nem tartózkodott a kozmoszban. INNEN • ONNAN 1996. szeptember 17., kedd Aláírási ceremónia tü­ntetőkkel (Folytatás az 1. oldalról) Üde kivételt jelentett a panaszáradatban az aradi asztalos, Mihail Ardeleanu válasza: " Az alapszerződés fel­tétlenül elősegíti országaink, népeink történelmi megbé­kélését. Kevesebb lesz a vita, nagyobb lesz a megértés. Úgy fogunk élni egymás mellett, mint a franciák és a németek. Éppen ezért elíté­lem azokat a román és ma­gyar szélsőségeseket,, akik ellene vannak. Ők elhúzhat­ják a ratifikálást, de nem akadályozhatják meg. A megkérdezett magyar nemzetiségűek rendre azzal kezdték válaszukat, hogy nagyon jó lenne, ha valami változna, de erre nem sok reményt látnak... Megérkezvén a temesvári megyeháza (prefektúra) épü­letéhez, látnunk kellett, hogy a megkérdezettek „nem a levegőbe beszéltek”. A kordonon kívül tüntetők gyülekeztek, akiknek a szá­ma fokozatosan , gyarapo­dott, az aláírás és az azt kö­vető díszebéd idején 5-6 ez­ren is skandálhatták. Le Ili­escuval! Le a kormánnyal! Látván, hogy magyarorszá­giak vagyunk, egy román úr fontosnak tartotta megje­gyezni: nem önök ellen, és nem az alapszerződés ellen tüntetünk! Az igazsághoz tartozik, hogy közben egy kisebb csoport éppen a je­lenlegi vezetést éltette. Tizenegy óra 30 perckor megtörtént az aláírás. Nico­lae Vacaroiu, Horn Gyula és Ion, Iliescu felolvasta­­sajtó­­nyilatkozatát. A román ve­zetés a román, a magyar a magyarnak tartott sajtótájé­koztatót. Horn miniszterel­nök és stábja kérdésekre nem kívánt válaszolni. — Itt most megteremtet­tük egy sokéves, bizalmat­lansággal, feszültségekkel és viszályokkal terhes korszak lezárásának lehetőségét. Az alapszerződésben kifejeztük, AFEB FELVÉTELE hogy népeink békében kí­vánnak élni egymással or­szágaink biztonsága s a ke­­let-közép-európai térség stabilitása érdekében... Az alapszerződés különleges je­lentősége, hogy rögzíti a határok sérthetetlenségének, valamint a területi követelé­sek elutasításának az elvét — mondotta a magyar mi­niszterelnök. A kollektív jogokról és a területi autonómiáról itt nem esett szó. Ez bizonyára az ökumenikus gyülekezésre maradt, melyet a romániai magyar szervezetek tartot­tak tegnap délután Temes­váron. De vajon miről be­szélt Ion Iliescu az ugyan­csak Temesvárra és ugyan­csak tegnap délutánra terve­zett korteskörútján? Ménesi György A történelmi megbékélés pillanata n. icuviua uliquetvcica punc­tata Visszhang írásban, szóban Az amerikai külügymi­nisztérium tegnap írásos nyilatkozatban üdvözölte a magyar—román alapszerző­dés aláírását, jelentős fejle­ménynek minősítve az egyezmény megszületését. A washingtoni kormány­zat megítélése szerint az alapszerződés nem csupán a „két fontos közép-európai ország közötti kapcsolatokat" fogja erősíteni, hanem egy­szersmind tükrözi Magyar­­ország és Románia arra irá­nyuló elkötelezettségét is, hogy csatlakoznak a demok­ratikus nemzetek nyugati közösségéhez. Franciaország szerint a magyar—román alapszerző­dés megkötése döntő fontos­ságú, méghozzá az Európai Unió kibővítése szempontjá­ból is — szögezte le hétfőn a francia külügyminisztérium szóvivője. A francia vezetés üdvözli az alapszerződésben tetten érhető magyar és román szándékot, azt, amely szerint a két ország hatóságai felül akarnak emelkedni a kétol­dalú kapcsolatokban jelen lévő nehézségeken. Belgium rendkívül nagyra értékeli azokat az erőfeszíté­seket, amelyeket Magyaror­szág a szomszédos Romániá­hoz fűződő kapcsolatainak szilárd alapokra helyezése érdekében tett — szögezte le Jean-Luc Dehaene belga mi­niszterelnök, amikor a brüsszeli Egmond-palotában fogadta Göncz Árpád köz­­társasági elnököt. Csoóri Sándor, a Magya­rok Világszövetségének el­nöke bejelentette: a Magya­rok Világszövetsége külföldi magyar szervezetek segítsé­­gével irodát nyit Budapes­ten, hogy a határon túli ma­gyarok panaszt tehessenek ott, ha az eddig megkötött alapszerződések megszegé­sét tapasztalják. A panaszo­kat eljuttatják a nemzetközi szervezetekhez. A Temesváron aláírt alap­­szerződésnél igazságosabb, a valódi magyar—román meg­békélést szolgáló megegye­zésért szerveztek közös tün­tetést tegnap délután Pécsett a parlamenti­ ellenzék párt­jai és a MIÉP. A Nemzeti Színház előtti téren hozzá­vetőleg félezren gyűltek össze. A gyászszalaggal át­kötött nemzeti lobogók és a trianoni határon kívül re­kedt magyarokkal való szo­lidaritást követelő táblák alatt sorakozó emberek előtt Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány első műve­lődési és közoktatási minisz­tere, az MDF pécsi szerveze­tének elnöke mondott beszé­det.­­ Tiltakozó megmozdulás volt tegnap dé­lután Kar­cagon, a református temp­lom előtt közelmúltban fel­állított országzászlónál a magyar—román alapszer­ződés ellen. Három ellenzé­ki párt — az MDF, a Fi­­desz-MPP és a KDNP — helyi szervezetének rendez­vényén félárbocra eresztet­ték a nemzeti lobogót, mi­közben a jelenlévők egy­­egy gyertyát gyújtottak. A NAÜ 40. KÖZGYŰLÉSE Kísért Csernobil Az atomenergia békés felhasználásának elterjesz­tését még sokan nem támo­gatják, mert félnek a cser­nobilihez hasonló tragédi­áktól, de az üvegházhatás egyre erőteljesebb térhódí­tása ellen szinte az egyetlen eszköz az atomerőművi áramtermelés elterjesztése. Erről Hans Blix, a Nemzet­közi Atomenergia Ügynök­ség vezérigazgatója beszélt tegnap Bécsben a NAÜ 40. közgyűlésének megnyitó­ján. Blix szerint a nemzet­közi szervezeteket egyre többen bírálják, s ezért a kor kihívásainak megfele­lően újabb és újabb felada­tokat kell magukra vállal­niuk. A vezérigazgató sze­rint ezt teszi majd a NAÜ is, ugyanakkor fő feladatá­nak továbbra is a nukleáris technológia polgári haszno­sításának elősegítését te­kinti. Blix beszámolt arról is, hogy a NAÜ 1994 óta mint­egy 600 előre be nem jelen­tett vizsgálatot végzett Irakban, s az atomerőmű­vekben nem talált semmi­lyen tiltott tevékenységre utaló jelet vagy betiltott anyagot. Az ügynökség fokozza erőfeszítéseit a nukleáris anyagok csempészése ellen — ígérte Blix —, s ennek érdekében jövőre az ideinél 10 millió dollárral többet fordít szociális programok­ra. A NAÜ 1997-ben 220 millió dolláros költségve­téssel gazdálkodik. A 124 tagállam képvise­lői részvételével egész héten Bécsben tanácskozó köz­gyűlés résztvevőinek üd­vözletet küldött Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár, aki szerint a NAÜ igen fontos szerepet játszik a béke megőrzésében. Bővítenék a BT-t Az ENSZ Közgyűlésének távozó elnöke szerint a vi­lágszervezet Biztonsági Ta­nácsának majdani kibővíté­se nemcsak Németország és Japán állandó taggá válását jelentené, hanem más or­szágokat is fel kellene ven­ni a testületbe. A kérdéssel foglalkozó, három éve létrehozott munkacsoportban jelenleg három javaslatot mérlegel­nek. Az első szerint az északi félteke fejlett orszá­gai közül két, a fejlődő dél képviseletében pedig há­rom új állammal bővülne a BT. Egy olasz részről elő­terjesztett elképzelés sze­rint „félig állandó” tago­kat vennének fel azon or­szágok közül, amelyek je­lentős pénügyi vagy kato­nai támogatással járulnak hozzá az ENSZ tevékeny­ségéhez. A harmadik ja­vaslat szerint öttel növel­nék az állandó tagok szá­mát, s az öt helyet rotációs alapon töltenék be az ENSZ öt regionális cso­portját képviselő államok. A munkacsoportban széles körű egyetértés ala­kult ki abban is, hogy még ha nem is növelnék az ál­landó BT-tagok számát, a nem állandó tagokét akkor is bővíteni kellene valami­­lyen mértékben — közölte Freitas de Amarak, hozzá­fűzve: a BT bármiyyen re­formjára csak a jelenlegi öt állandó tag egyetértésé­vel kerülhet sor. Alap a csatlakozáshoz Az Európai Unióhoz történő csatlakozás érde­kében vállalt, s gyakran az Unió érdekeit is szolgáló anyagi terheken való osz­­tozást, egyfajta csatlako­zás előtti alap megterem­tését szorgalmazta Göncz Árpád köztársasági elnök Jacques Sanier bizottsági elnökkel folytatott megbe­szélésén. A magyar állam­fő brüsszeli látogatása első napján, a délutáni órák­ban látogatott el az Euró­pai Bizottság központjába, ahol a testület elnöke fo­gadta. Olyan lépéseket kell a későbbi jövő érdekében megtenni, amelyeknek a költségei most sújtják az érintett országokat, mi­közben mindennek a gyü­mölcse csak jóval később lesz látható. A modernizá­cióval összefüggő terhek viselésében — különösen azokban, amelyeknek a haszna hosszabb távon az Unió érdekeit is szolgálja, például az infrastruktúra fejlesztésében egy ezt szol­gáló alap megteremtésével célszerű lenne részben osztozni — vélte a bizott­sági elnökkel folytatott eszmecserén a magyar ál­lamfő. A PARLAMENTRE VÁRNAK Feloldották a banktitkot A svájci szövetségi kormány engedélyezte tegnap a nácik aranyával kapcsolatos bank­titok feloldását, hogy a náci Németország és a svájci bankok minden egykori üz­letkötése átvilágítható le­gyen. Engedélyt adott to­vábbá egy olyan szakértő­i csoport működésére, amely feltérképezheti és nyomon követheti a náci uralom alatt Svájcba jutott német vagyonokat. A berni döntés véglegessé válásához még szükség van a szövetségi parlament jóvá­hagyására is. A törvényhozó testület szeptember végén foglalkozik az üggyel. Svájc nemzetközi nyomás alá került ebben az ügyben, mert a brit külügyminisztéri­um a múlt héten olyan jelen­tést közölt, amely szerint az alpesi ország bankjai ötszáz­millió dollár értékben vettek át aranyat a második világ­háborúban a náci Németor­szágtól, s csak ennek bő egy­­tized részét adták át a hábo­rú után a győztes nyugati ha­talmaknak, noha a kincs va­lószínűleg a legyőzött orszá­gok népeitől és a holocaust áldozataitól kisajátított va­gyonból gyűlt össze. A nácik a második világ­háború alatt több millió dol­lár értékű gyémántot rabol­tak el antwerpeni zsidó ke­reskedőktől a háború finan­szírozására — derül ki egy nemrég előkerült dokumen­tumból, amelyet a Zsidó Vi­lágkongresszus (WJC) hozott nyilvánosságra. Az irat szerint a nácik csak 1940-ben 10 millió dol­lár értékű gyeplántot vittek el, a háború végére pedig 25 millió dolláros kárt okoztak a belga gazdaságnak a gyé­mántüzemek kifosztásával. Antwerpenben, amely Belgi­um 1940. évi lerohanásakor a világ „gyémántfővárosa” volt, külön hivatalt állítottak fel a zsidó és nem zsidó gyé­mántkereskedők letartózta­tásának megszervezésére. A dokumentum nyilvá­nosságra hozatalával egy­idejűleg a Zsidó Ügynökség, az izraeli kormány egyik fél­­hivatalos intézménye élénk tiltakozásának adott hangot amiatt, hogy a svájci pénz­ügyminisztérium egyharma­­dával kívánja csökkenteni annak a bizottságnak a költ­ségvetését, amely a nácik svájci bankokban elhelye­zett aranyletéteinek ügyeit vizsgálja. Figyelmeztetés Bagdadnak Újabb katonai csapások­kal fenyegette meg a védett iraki övezetek ellenőrzését ellátó három nyugati hata­lom a bagdadi vezetést, ha az továbbra is veszélyezteti a repülési tilalom betartását figyelő szövetséges harci gé­peket. Az amerikai, a brit és a francia védelmi miniszter rö­vid tegnap esti londoni meg­beszélésén elsősorban azok a légvédelmi ütegek kerültek szóba, amelyeket Szaddám Huszein az ENSZ által kije­lölt és a három ország légi­ereje által felügyelt térségek­be telepített az utóbbi na­pokban. William Perry kije­lentette: a föld—levegő típu­sú rakétafegyverek felvonul­tatását az érintett nyugati hatalmak „provokatívnak és fenyegőnek találják, s szük­ségesnek látják a kialakult helyzet megváltoztatását”. Éles kontraszt mutatkozik az iraki helyzetben érintett két fő európai szövetséges, Nagy-Britannia és Francia­­ország hozzáállása között: az előbbi teljes politikai és je­lentős logisztikai támogatás­ban részesíti az amerikai ka­tonai fellépést, amelyet az utóbbi azonban alig titkolt fanyalgással és meglehetősen lanyha együttműködési készséggel fogadott. Az amerikai kormányzat megkezdte azoknak a szemé­lyeknek az elszállítását Tö­rökországból, akik az utóbbi években a kurd lakosság megsegítésére indított szö­vetségi művelet keretében az Egyesült Államok számára dolgoztak, de a két héttel ez­előtti iraki katonai offenzíva menekülésre kényszerítette őket. A washingtoni külügy­minisztérium tájékoztatása szerint az első nyolcszáz fős csoport tegnap már útnak is indult a törökországi Diyar­­bakir városából két bérelt repülőgép fedélzetén Guam szigetére, ahol amerikai lete­lepedési engedélyért folya­modhatnak. A légihídon csü­törtökig valószínűleg az összes — kétezer — iraki és kurd menekültet átszállítják a Fülöp-szigetek közelében fekvő amerikai birtokra, hogy a megfelelő formaságok elintézése után folytathassák útjukat a végső cél felé. NÉPVÁNDORLÁS KÉSZÜL? Még számlálnak Még tart a szavazatok számlálása Boszniában, sőt még a nemzetközi megfi­gyelők sem képesek arra, hogy tippeljenek a győztes­re. Egyelőre a 109 szavazó­körzet közül 38-ból érkez­tek be az adatok, amelyek összesítését követően Alija Izetbegovic bosnyák elnök vezet a szerb Momcilo Kra­­jisnikkal szemben. Ezzel beigazolódott az a feltétele­zés, hogy a nacionalista pártok jelöltjei győznek majd. Az elnökválasztás vé­geredményét vélhetően ma késő este hozzák majd nyil­vánosságra, bár a szavaza­tok összeszámlálása igen lassan halad. A Szerbiában élő mintegy hárommillió nem szerb nemzetiségű egy­ötöde szeretne kivándorolni az or­szág területéről. A háttérben főként az emberi jogokkal való visszaélések állnak, leg­alább is az emberi jogokkal foglalkozó Helsinki Bizottság felmérése szerint. A bizottság által megkér­dezettek főként azt nehezmé­nyezték, hogy hátrányt szen­vednek az iskolák választá­sánál, a munkakeresésnél, az anyanyelv használata során, valamint a politikai és embe­ri jogok területén. Csupán egyetlenegy dolgot nem kifo­gásoltak: mindenki elégedett volt azzal, hogy a vallássza­badsága a legteljesebb, 1. a. Szerencsés IFOR-baleset Parkoló magyar Ifor-teherautóba rohant vasárnap éjjel egy szerb gépkocsi a boszniai Szerb Köztársaság területén; vezetője meghalt. A volt Jugoszláviába vezényelt magyar Ifor-alakulattól kapott tegnapi tájékoztatás szerint a ha­lálos baleset éjjel 11 óra tájban történt Banja Luka és Gradiska között. Az első értesülések szerint a szerb rend­számú Zastava gépkocsi fékezés nélkül rohant bele a sza­bályosan parkoló, Ural típusú magyar üzemanyag-szállító kocsiba. Az üzemanyag-szállító egy öt járműből álló kon­vojhoz tartozott, amely utcai világításnál parkolt. A parkoló gépkocsik mögött álló két magyar forgalom­­irányító katona elugrott a Zastava elől, az egyik katonát azonban elütötte egy szemből érkező gépkocsi, amely sze­rencsére lassan haladt.

Next