Esti Kurir, 1924. július (2. évfolyam, 129-153. szám)

1924-07-01 / 129. szám

2. oldal A kormány lét­en a leggyengébb társadalmi réteg anyagi életének biztosítása Pesthy Pál beszéde Törökszentmiklóson ! Pesthy Pál igazságügyminiszter Vasárnap délelőtt Törökszentmiklósra érkezett és résztvett Horánszky De­­£sö beszámolóján. A beszámoló után Pesthy Pál is­mertette azokat a szempontokat, ame­lyek a kormány politikai irányát ■ve­zetik.­­ A kormányzati elveket az ad­ja és szabja meg, hogy mily össze­tételből alakul a nemzet. Különbsé­get kell tenni nemzeti alapon való kormányzás és nemzetközi alapon való kormányzás között. Felesleges hangoztatni, hogy a kormány nem­zeti alapon kormányoz. A nemzetközi alapon való kormányzás első főbűne és hibája, hogy kizárólag egy társadalmi osz­tálynak, ,az ipari munkásságnak kezébe akarja letenni a kormány­zást, a többi népréteget ki akarja zárni belőle. Hogy mennyire igaz­ságtalan és lehetetlen a nemzetközi alapon való kormányzás, elég rá­­mutatott arra, ami 1918-ban ,és 1919- ben történt.­­ Az igazságügyminiszter ezután az lángol kormányválságról emlékezett meg ,és rámutatott arra, hogy Macdo­­siald miniszterelnök is a konzervatív politikai irányt folytatja, s Herriot­ franca miniszterelnök is német vo­natkozásban ugyanazokon a vágá­nyokon halad, mint amelyen Poin­­seare kezdte. — A kormánynak — mondotta — elsősorban az anyagi megélhe­tés kérdésével kell foglalkoznia, mert ha anyagilag az ország talp­­raáll, könnyebben megy az építő­­munka kulturális téren. A kor­mánynak a leggyengébb társadal­mi réteg anyagi életének biztosítása a célja. A korona értékének állan­­dósága az árak csökkenését fogja eredményezni. A kormányzat feladata, hogy a nemzet kultúrképességeit fokozza és emelje. Saját műveltségünknek és tudományunknak kell lenni, önma­gunkból kell merítenünk a képessé­geket ahhoz a gazdasági harchoz, melyet meg kell vívni szomszé­dainkkal. A kormánynak feladata és célja nem más, mint az, hogy az ország népét visszavigye a nemze­ti érzéshez és biztosítsa anyagi, szellemi és erkölcsi előrehaladását. Pakots és Fábián beszámolója , Pakots József vasárnap délben tar­totta meg beszámolóját Üllőn. — Az ellenzéki — mondotta — ki akarja harcolni mindenki jogát a kenyérhez, a hideg tűzhelyek felmele­gítését és a hideg szívek felgyújtását. Elvesztettük a krisztusi evangéliumba vetett hitünket, mert a kormányzati rendszer nem értette meg az idők sza­vát és öt esztendő óta az ellenségesség­­érzését táplálták a szívekben, ahe­lyett, hogy testvéreket neveltek volna. Föl akarják építeni az új Magyaror­szágot és közben elpusztul a magyar­ság. Amíg nincs általános, titkos, és egyenlő választói jog, addig nem lesz teljes igazság az országban. Jus­son eszébe a kormánynak, hogy egy­szer megbukik és akkor ráolvassák az ítéletet. Pakots után Dénes István tartott beszédet. Fábián Béla szintén vasárnap mon­dotta el beszámolóját Újpesten és Rá­kospalotán. — A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén — mondotta — megjelent egy kísér­tet: a múltból visszajáró amnesztiás gyilkos, Illy László. Egyik képviselő­­társunk megemlítette, h­ogy ez az em­ber az egységes párt elnökétől lókivi­teli engedélyt kapott a választások idején. Most mindenki letagadja a vele való ismeretséget, ám mégis — nem tudni, hogy kicsoda — állásba protezsálta ezt a gyilkost ugyanak­kor, amikor tízezrével bocsátják el a tisztviselőket. — Zalaegerszeg még mindig meg­van, de olyan emberek, akiknek bör­tönben a helyük, szabadon járnak. Féktelen izgatás folyik jobbfelől. A „Szózat" és a „A Nép" nem törődik a törvény megtorló szavával. A kor­mány kötelessége, hogy ne csak a ko­rona, hanem a törvény stabilitását is helyreállítsa. Fábián után Benedek János szólalt fel. A numerus claususszal foglalko­zott, amely szerinte nemcsak közép-, kori intézkedés, de egyben súlyos po­litikai botlás is. A külföldre kergetett diákok igazi tudósoktól tanulnak, az ittmaradtak pedig politikai vaskala­posoktól. Ő bizony, ha beteg lenne, külföldön járt doktort hivatna magá­hoz, nem pedig olyat, aki gumibottal operál. Utazásnál, nyaralásnál nélkülözhetetlen ,saját koszitminja Birb­rry és Freidli a ® $ If elismerten kitűnő leg-5gS S­­!B^ divatosabb szabással, tekintettel nagy készletemre mily! olcsó áron készen kaphatók Widder férfisiabó LV„ Városház­ utca 20. Tel. 95-76. 1924. július 1., kedd. rf ÉsxiMxesjfcs Az amerikai demokratákért választási programjában a haderő csökkentését követelő Newyork, június 29. A demokrata konvent újbóli össze­­ülése alkalmával a választási program megállapítására alakított bizottság el­nöke kihirdette a programot, amire a­­bizottság többsége megegyezésre ju­tott. A program ötven pontot tartal­maz, amelyek közül a legfőbbek a kö­vetkezők: Az adók leszállítása, a be­hozatali vámtarifa új szabályozása, a mezőgazdaságnak a többi iparágakkal való gazdasági egyenjogúsításának visszaállítása, az olajtartalékok visz­­szaállítása és a petróleumpanamákban résztvettek ellen a bűnvádi eljárás megindítása, a tengeri és szárazföldi haderő gy­ökeres csökkentése és a köz­vetlen együttműködés f­elvé­tele a külpolitikában. Az európai ipari egyensúly helyreál­lítása által újra meg akarja teremteni a kiviteli piacot az amerikai farmerek számára, továbbá ezáltal helyreállí­tani a rendezett nemzetközi kereske­delmi érintkezést és forgalmat, az európai gazdasági probléma megoldá­sával egyidejűen. A program elítéli a lausannei szerződést és védelmet kö­vetel az amerikai jogok számára Tö­rökországban, végül követeli a pro­gram Wilson Örményországra vonat­kozó döntésének végrehajtását. Meg akartak veszt­egetn­i egy ítélőtáblás hívőt Ellét­ték Kósa nyugalmazott rendű r­ofel­ügyelért • A Világ­­áruház tulajdonosát felmentették Két évvel ezelőtt,, amikor a detektí­vek kirakatrazziákat tartottak, felje­lentést tettek Wiener Ignác, a Világ­áruház tulajdonosa ellen árdrágítás miatt. Már ki volt tűzve az ügyben az uzsorabíróság előtti tárgyalás, amikor Both Péter tanácselnököt felkereste Kósa Elemér ny. rendőrfőfelügyelő és a vád szerint 500.000 korona jutalmat ígért neki, ha Wienert felmenti, vagy csak pénzbüntetésre ítéli. A tanács­elnök feljelentést tett az eset miatt és az ügyészség megvesztegetés címén vádiratot adott Kósa Olivér és Wiener Ignác ellen. Az ügyet ma tárgyalta Vásárhelyi Béla Ítélőtáblás biró ta­nácsa, amely előtt Kósa előadta, hogy a táblabiró neki katonapajtása volt és az volt a véleménye a Wiener-féle ügyről, hogy a vád igazságtalan, mert a Világ­áruház abban az időben sok­kal olcsóbban árusított, mint más ke­reskedő­ cég A bíról azt felelte neki, hogy Wiener megérett az akasztófára, mert 8.400.000 dollár vagyona van és becsületes után ilyen va­gyont nem lehet szerezni. Meg is mutatta neki az iratokat, mire azt felelte a bírónak, hogy ilyen körül­mények között vegye úgy, mintha egy szót sem szólt volna. — Nem tiltakozott az elnök a prote­­zsálás ellen? — kérdezte Vásárhelyi elnök. — Jó pajtásom volt és ötnegyed óra hosszat barátságosan beszélgettünk a dologról. — De ön pénzt is ígért neki? — Nem, én csak azt mondtam, hogy ítélje el 500.000 koronára, lehet, hogy úgy értette, hogy ezt neki kínálom. Ezután Wiener Ignácot hallgatták ki, mint másodrendű vádlottat, aki ki­jelentette, hogy ő semminemű felha­talmazást nem adott a rendőrfőfelügye­­lőnel­ arra, hogy pénzt kínáljon fel a táblabírónak és azt hiszi, hogy ez tisz­tán jóindulatból járt közbe érdekében. Bóth Péter Ítélőtáblás bíró előadta, hogy a rendőrfőfelügyelő azért ígért neki 500.000 koronát, hogy Wienert legfeljebb csak pénzbüntetésre ítélte, ő a rendőrségre ment, két detektívet kért, akik azonban másnap hiába várták Kósa Olivért, ez nem jött töb­bé el. A bíróság Csathó Ferenc dr. védőbeszéde után Wiener Ignácot fel­mentette a vád alól, ellenben Kósát megvesztegetés kísérletének vétségéért egy hónapi fogházra és 300.000 korona pénzbüntetésre ítélte, úgy az ügyész, mint Kósa védője fellebbezést jelentet­tek be az ítélet ellen. A német kormány válasz­jegyzéke a fegyverkezés ellenőrzése dolgában Paris, június 30. A birodalmi kormány ama jegyzéke, amely válaszul szolgál a nagykövetek tanácsának a fegyverkezés ellenőrzésé­­nek újrafelvételéről szóló jegyzékére, Párisba érkezett. A birodalmi kormány ebben a válaszjegyzékben egyhavi ha­ladékot kér és azt kéri, hogy az ellen­őrzést a műhelyek felülvizsgálásával kezdjék meg. A jegyzék követeli to­vábbá, hogy a fegyverállomány általá­nos felvétele a nagyköveti értekezlet­­jegyzékében megállapított öt pont meg­vizsgálása után történjék, míg a szö­vetségesek a vizsgálatot megelőző álta­lános anyagfelvétel megejtését szándé­kozzák végrehajtani.. AZ ESTI KURÍR ELŐFIZETÉSI ÁRA Magyarországon: Egy hónapra . . . 40.000 K. Negyedévre . . . 120.000 K. Olcsé árusítása Világödémámh­ázban NÉPSZÍNHÁZ ■ UTCA 30. SIXÁM. “J$?1 fehér befőttes üveg */,„ lit. Vi lit­­a/4 lit. 1 lit. K~ 18©©. ~ '29¥©.—“SSOOT^ Mielőtt mástól vásárolna, győződjön meg olcsó gyári árainkról. Csehország és Lengyel­­ország nem követelhet Jóvátétel! fizetéseket Paris, június 30. ] Mint a Petit Parisiennek London­­ból jelentik, Paris és London, Brüsz­­­zel és Róma között tárgyalások folyt­­ak abban az irányban, hogy azok a kishalaknak, akiknek, valóságos ér­dekük fűződik a jóvátétel kérdéséhez, milyen mértékben vehetnének részt a londoni konferencián. A tárgyaláso­kon az a vélemény alakult ki, hogy­ ezek az államok, két csoportba oszt­, hatók. Az első csoportba tartoznak Jugoszlávia, Románia és Portugália, akiknek van jogcímük jóvátételi fize­tésekre. A második csoport, amelyhez Csehország és Lengyelország tartozik, nem igényelhet jóváté­teli fizetéseket. Pikler Emil nemzetgyűlési képviselő pármaperében 30 napi elzárásra ítélték a háztulajdonos fiát Pikler Emil nemzetgyűlési képvi­selő párnáit, mint ismeretes, a Közrak­­tár­ u. 10. számú házban lévő lakásának ötödik emeleti korlátjáról a napokban lehajigálta a háztulajdonos fia, Kelem­ Árpád szgorlőmérnök, aki a­­ házgond­­­noki tisztet tölti be a házban. A ház­gondnok saját kezével dobta le a párná­kat a korlátról, ahová szellőztetni tet­ték ki őket, noha a házgondnok ezt megtiltotta, viszont Pikler képviselő precedenst akart teremteni, mert a Pár­nák szellőztetése a házirend szerint megengedett. A ledobott párnák miatt egy sereg per keletkezett, ezek egyikét a lakás­­kihágási rendőri büntetőbíróságon Prik­­cer Imre rendőrfőtanácsos tárgyalta. A­ feljelentés a lakás szerződésszerű hasz­nálatának korlátozása címén történt. A tárgyalás igen érdekes lefolyású volt, Pikler képviselő Gáspár Pál dr. ügy,-y­véddel, Klein Árpád ügyvéd nélkül je­lent meg. A házgondnok azt vitatta, hogy a korlát rossz volt. Pikler ezt a IX-ik kerületi elöljáróság helyhatósági bizonyítványával megcáfolta. Egész se­reg tanú igazolta, hogy a házgondnok azért tiltotta el az ágynemük szellőzte­tését, mert meg akarja utaltatni a há­zat a lakókkal s így reméli, hogy ott­hagyják a lakást, amint ezt ketten már meg is tették. A házgondnok azzal is védekezett, hogy dühében dobta le a párnákat, mert Pikler őt sértegette A tárgy­alás folyamán az ügyészi megbízott magáévá tette a magánvádat és súlyos ítéletet kért. Pirkner Imre rendőrfőtanácsos ezek után 30 napi el­zárásra és 500.000 korona pénzbüntet­tésre ítélte az önkényeskedő házgond­nokot. Az ítélet indokolása kiemeli, hogy még nem volt eset rá, hogy háztu­lajdonost lakáskihágásért szabadság­­vesztésre ítéltek volna, azonban nem tar­tást enyhítő körülmért viszont súlyos­bító körülmény, hogy a cselekményt in­­telligens ember követte el és egy nem­zetgyűlési képviselővel szemben, akiről köztudomású, hogy a szegény emberek pártjához tartozik, s míg ő maga az ügyes-bajos emberek dolgával foglalko­zik, addig a háztulajdonos háborgatja családját a lakás nyugodt használatá­ban. Sipane'f !§§** IditFn­emners '(Jeni a. a Saison divatcsodái Angol crep, francia selyem, rayé és souptin, skót oxford megérkezett. — Gyári áron pyrárnák, ingek, hálóingek, nadrágok­ — Gyári áron alul : Tetra - pelenk­á­k. pelenka-nadrágok, csecsemőkéit ngyék | Feh­­érnem Gkétzités :o*ctt rnytgbC Pesis litifflisnisgisr fuiajdmos siSNft PIUGYZS, WIII., Muzaum-köruS 2 (volt Nemzeti Színház épület.

Next